Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-13 / 111. szám
1978. május 13., szombat 0 pusztító lángok ellen Interjú Várhegyi Ferenc alezredessel, megyei tűzoltóparancsnokkal A tűz évezredek óta nélkülözhetetlen az emberiség számára. Azonban gondatlanság, fegyelmezetlenség esetén ellenséggé, súlyos tragédiák, anyagi károk forrásává válhat. Erről beszélgettünk Várhegyi Ferenc alezredessel, megyei tűzoltóparancsnokkal. — Kérjük, ismertessen néhány adatot arról, hogy milyen megyénk tűzvédelme. — A tűzesetek száma tavaly némiképp csökkent, az 1976-os 314-ről 307-re, s örvendetes, hogy jóval kevesebb a kár: a két évvel ezelőtti 10 millió 635 ezer helyett 6 millió 255 ezer forint. Sajnos jelentősen nőtt az iparban keletkezett tüzek gyakorisága, de a kár az 1976. évi 7 millió 135 ezer helyett csupán 453 ezer forint. A mezőgazdaságban fordított a helyzet, ugyanis itt kevesebbszer kellett oltáshoz kivonulnunk, viszont a kár nagyobb, 4 millió 650 ezer forint, ami több mint kétszerese az egy esztendővel korábbinak. Ez annak a következménye, hogy csupán a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 2 millió 650 ezer forint érték vált a lángok martalékává. A lakóházakban előfordult tüzesetek száma csaknem azonos az elmúlt két évben. A legfájdalmasabb azonban az, hogy tavaly nyolc ember vesztette életét megyénkbe a tűzeset következtében. — Melyek a legjellemzőbb okok, amelyek előidézik a tragédiákat, a károkat, s miként működnek közre a mentésekben a tűzoltók? — Az elmúlt évben nőtt az elektromos áram, a sugárzó hő, a gyermekjáték, a nyílt láng használata, a szabadban való tüzelés miatt bekövetkezett károk száma ; kevesebbszer, de még mindig sokszor a dohányzók is vétkesek. Az állami tűzoltókat tavaly Békésben 370- szer riasztották, s a szomszédos megyékben 56 esetben segítettek. Az önkéntesek 83-szor, a vállalati tűzoltók pedig huszonkétszer működtek közre oltásnál. — Kétségtelen, hogy nagyobb óvatosságra és felelősségre van szükség az otthonokban, a lakóházakban, a szabadban, és a munkahelyeken. E területeken miben látja az alapvető gondokat? — Az otthonokban igen veszélves az ágyban való dohányzás, ami a halálesetek többségét okozta. A fáradt, vagy éppen ittas ember cigarettázva lefekszik, elnyomja az álom, és máris megtörténik a baj. Ezenkívül a szülők felelősségéről is kell szólnom, mert sok tragédia forrása volt az, hogy felügyelet nélkül hagyott gyermekük hozzáférhetett a gyufához, játszani kezdett vele, s a lángok elharapódz- tak. Csárdaszálláson egy család három kisgyermeke halt meg emiatt. Gondot okoz még a tűzveszélyes berendezések, elsősorban a pb-gáz- palackók és tűzhelyek szabálytalan használata, ami miatt az idén Nagyszénáson életét vesztette egy házaspár. Gyakran előfordul az is, hogy a lakásokban megfelelő szakértelem nélkül javítanak például olaj- és gáztüzelő berendezéseket, háztartási gépeket. Ez szintén igen veszélyes. — A szabadban mire kell elsősorban ügyelni? — Nagyon fontos a kalászosok védelme. Sajnos a korábbi évekkel szemben a tavalyi betakarítás igen kedvezőtlen volt számunkra: 28 tűzeset miatt 65,7 hektár lábon álló búza és 28 ezer 365 mázsa szalma semmisült meg. A gépekben, berendezésekben keletkezett károkkal együtt ez 1 millió 138 ezer forintjába került a gazdaságoknak. Az ecsegfal- vi Egyetértés Tsz-ben például szabálytalanul égették a tarlót, s a következmény: a szomszédos kutatóintézet gabonatábláján 22—23 hektár kalászos leégett. A gondatlan tarlóégetés jellemzői többek között: nem tartják be a megfelelő távolságot, s szeles időben, vagy megfelelő felügyelet nélkül végzik. Még mindig sok megyénkben a szabadban való szabálytalan tűzgyújtás okozta káresetek száma, holott nálunk kevesebb az erdő, mint az ország számos más táján. — Miben látja a munkahelyeken előforduló tűzesetek leggyakoribb okait? — Meg kell említenünk a belső ellenőrzések hiányát, ami elsősorban több tsz-re vonatkozik. Ezenkívül a kiképzett tűzvédelmi előadók gyakran más munkaterületre kerülnek. Az idén egyébként 2 egyéves levelező tanfolyamot indítottunk, az egyiket önkéntes, a másikat vállalati tűzoltók részére, s jövőre kiterjesztjük a képzést a tűzvédelmi előadókra, illetve megbízottakra is. Végeredményben mindenkivel meg kell értetni, hogy nemcsak a termelés népgazdasági érdek, hanem a tűzvédelem, az anyagi javak megóvása is. A munkahelyeken például nem megfelelő a felügyelet az éjszakai órákban és a munkaszüneti napokon, s hiányos a dolgozók tűzvédelmi oktatása, amelyet évente legalább egyszer meg kellene tartani. — Milyen társadalmi erők segítik tevékenységüket, s mit tettek az állami tűzvédelmi szervek a károk, tragédiák megelőzésére? — Jelenleg megyénkben több mint nyolcezer tűzvédelmi társadalmi munkás tevékenykedik, 2354 önkéntes, 1945 vállalati, valamint 3820 tűzvédelmi előadó és vezető. Az 50 úttörő tűzoltó rajnak 524, a 23 ifjúságinak pedig 232 tagja van. A női rajok száma 21; helyes lenne ezek további gyarapítása. Az állami tűzvédelmi szervek a létesítményekben tavaly 675 ellenőrzésen vettek részt, s az önkéntesek 634, a vállalatiak 114 létesítményt ellenőriztek. Az önkéntes tűzoltók mintegy 65 ezer lakóházat kerestek fel a megelőzés érdekében. összességében megállapíthatom, hogy javul megyénkben a tűzvédelmi helyzet, bár vannak teendőink, amelyeket csak széles körű társadalmi támogatással tudunk maradéktalanul elvégezni. Eredményeinket eddig is jelentős mértékben a lakosság közreműködésével értük el, s számítunk további segítségükre. — Ezekben a hetekben zajlanak megyénkben a tűzoltóversenyek. Milyen célt szolgálnak ezek? — Az elméleti és a gyakorlati felkészülést az esetleges tüzek megfékezésére. Az úttörőrajok versenyei közül már csak a békéscsabai van hátra, erre május 27-én kerül sor. Az önkéntesek és a vállalatiak május 13-tól 28-ig vetélkednek: 13- án Gádoroson az orosházi járás-város, 20-án Geszten a gyulai járás-város, valamint Mezőkováésházán a járásbeliek, 27-én Békésszentandrá- son a szarvasi járás-város, Okányban a szeghalmi járás, 28-án pedig Békéscsabán a megyeszékhely legjobbjai mérik össze tudásukat. Az állami tűzoltók pa- rancsnokságonkénti versenyeinek győztesei június 22- én Békéscsabán megyei döntőn versenyeznek — fejezte be tájékoztatását Várhegyi Ferenc alezredes. Vitaszek Zoltán A Magyar Honvédelmi Szövetség szekszárdi, nyíregyházi, miskolci, valamint budapesti postás klubjai egy-egy PIK 20-as vitorlázó gépet vásároltak Finnországból. Az új gépek májusban az Avas Kupán mutatkoznak be (MT-fotó, Balaton József felvétele — KS) Fórum a nőknek Nőbizottsági vezetők továbbképzése Szarvason Minden évben háromhónapos továbbképző tanfolyamon bővítik ismereteiket megyénkben az AFÉSZ-ek nőbizottsági elnökei és titkárai. Az ideit Szarvason, az Árpád Szálló nagytermében május 17-én tartják meg. Ezzel egy időben nagyszabású kézimunka-kiállítás lesz, melyet Seres Mihályné, a MÉSZÖV nőbizottságának elnöke nyit meg. Ezután Sar- kadi István, a MÉSZÖV elnöke köszönti a tanfolyam résztvevőit. A háromnapos tanfolyamon előadásokra kerül sor. Így például Balogh Miklós- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának főmunkatársa „Nők a munkában, a családban, a közéletben” címmel tart érdeklődéssel várt előadást. Nagy Józsefné, a SZÖ- VOSZ nőbizottságának elnöke „Nők a fogyasztási szövetkezetben, a vezetésben”, Gál Józsefné, a megyei Hazafias Népfront nő- és réteg- politi'kai bizottságának titkára „A Hazafias Népfront és az ÁFÉSZ-nőbizottságok kapcsolatának elvei és módszerei”, Balogh János, a megyei pártbizottság munkatársa „Az V. ötéves népgazdasági terv időarányos végrehajtása megyénkben” címmel tart előadást. Valameny- nyi előadást konzultáció követ. A tanfolyam résztvevői ellátogatnak a békésszent- andrási szőnyegszövőbe is. Május 19-én a nőbizottságok elnökei és titkárai részt vesznek azon a fórumon, melyen a MÉSZÖV vezetői válaszolnak a kérdésekre. — Balkus — Otthon — 12 éven át Kisterenyén március 31-én avatták az új, 264 személyes gyermekotthont, ahol 6-tól 18 éves korukig nevelik a rászoruló gyermekeket Külső kép az új otthonról Az otthonban főzni is megtanulnak a lányok (MTI-fotó, Király Krisztina felvétele — KS) Vizsgálták a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációját A békéscsabai, a gyulai, az orosházi és a szarvasi városi-járási népi ellenőrzési bizottságok a közelmúltban utóvizsgálatot tartották a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációjának helyzetéről. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a vállalatok, szövetkezetek és a tanácsok szak- igazgatási szervei az alap- vizsgálat realizálására tett intézkedéseket hogyan hajtották végre. A vizsgált időszak az elmúlt év volt. Az utóvizsgálatot három vállalatnál, öt szövetkezetnél, két járási hivatal és négy városi tanács munkaügyi, valamint egészségügyi szakigazgatási szerveinél folytatták le. Megállapították, hogy a vizsgált vállalatoknál és a szövetkezetek egy részénél a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottságok munkája szervezettebbé és hatékonyabbá vált. A bizottságok munkáját jelentősen segítette az orvosok bevonása. Változatlanul nem működik bizottság két szarvasi és egy gyulai szövetkezetnél. A működő bizottságok gyűléseiket a szükségletnek megfelelően rendszeresen tartják. A rehabilitációs igényeket általában rövid időn belül kivizsgálják. majd elkészítik javaslataikat. A vizsgált vállalatoknál és szövetkezeteknél a csökkent munkaképességűek részére kijelölt munkahelyek száma 658. ebből betöltött 424 munkakör. A huzamosabb ideig táppénzes állományba levő dolgozók helyzetét figyelemmel kísérik. Megvizsgálják, hogy a megbetegedés nem munkahelyi ártalom miatt következett-e be. Ez esetben törekednek a munkahelyi feltételek javítására, például a zajártalom megszüntetésére, a fűtés korszerűsítésére, szellőztető és porelszívó berendezések felszerelésére. A megelőzést szolgálja a több munkahelyen bevezetett rendszeres ellenőrzés, orvosi vizsgálat is. A vizsgálatok és ellenőrzések alapján a vállalatok és szövetkezetek rehabilitációs tevékenysége általában jónak mondható. Javult a városi és járási rehabilitációs bizottságok tevékenysége is. Ez részben a tervszerű munkának köszönhető. A tanácsok munkaügyi és egészségügyi szakigazgatási szervei 1977-ben több ellenőrzést hajtottak végre. Vizsgálataik a vállalati rehabilitációs bizottságok meglétére, működésére, valamint a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására alkalmas munkahelyek egészségügyi körülményeire irányultak. A helyenként felfedezett hiányosságok megszüntetésére intézkedések történtek. A vállalatok, szövetkezetek vezetőinek figyelmét felhívták arra, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók részére kijelölt munkahelyeket igény esetén szabadítsák fel. Hiányosságként állapítható meg, hogy a megtett intézkedésekről nem minden munkaügyi szakigazgatási szerv vezet áttekinthető nyilvántartást. A megyei tanács vb munkaügyi szákigazgatási szerve felhívta a hasonló járási és városi szerveket, hogy munkaerő-közvetítés alkalmazásával segítsék elő a munkaviszonyban nem álló csökkent munkaképességűek elhelyezését. összességében megállapítható, hogy javulás következett be a csökkent munkaképességűek rehabilitációjának helyzetében. Az intézkedések a gyakorlatban — néhány kivételtől eltekintve — megvalósulták. G. K. Többszörös véradók kitüntetése Szeghalmon A Sárréti Termelőszövetkezet Vöröskereszt-alapszer- vezetének taggyűlésén dr. Szentkereszty Tamás országgyűlési képviselő fogorvos emlékezett meg a Vöröskereszt megalapítója születésének 150. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezés után Erős Józsefné, az alapszervezet titkára ismertette az ez évi munkatervet. Ezután Hajdú Zsig- mond, a termelőszövetkezet elnökhelyettese a többszörös véradók részére kitüntetéseket és pénzjutalmat adott át Külön említette meg Kővári István és Szilágyi Józsefné véradókat, akik arany fokozatú kitüntető jelvényben részesültek. Boruzs Józsefné ezüst fokozatú kitüntetésben és ajándékban részesült. Ezenkívül még 23 véradó bronz fokozatú kitüntető jelvényt kapott. Nátor János
