Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

O 1978. május 10., szerda Evek óta sikeresen működik Sarkadon, a művelődési házban a gyulai zeneiskola kihelyezett tagozata. Zongorán, fúvós hangszereken, hegedűn tanulnak a sarkadi általános iskolások. Képünk: Tamássy Éva zongoratanárnő egyik tanítványával Fotó: Gál Edit Szakma és közművelődés Ki tud többet az államigazgatásról? Vágyak és realitások Beszélgetés a szakszervezeti üdültetésről dr. Szűcs Alajosnéval a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárával Fél évnél hosszabb előké­születi időszak — tanulás, házi és járási versenyek — után 18 csapat mérte össze tudását Békéscsabán a me­gye tanácsi dolgozói közül. A Nagy Októberi Forrada­lom 60. évfordulójára a Bé­kés megyei Tanács V. B. és a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyebizottsá­ga által meghirdetett vetél­kedő — az ország többi ré­szén megtartottakkal szem­ben — nemcsak szakmai kö­vetelményeket állított a résztvevők elé, hanem gaz­daságpolitikai, irodalmi, ze­nei, művészeti és helytörté­neti tudnivalókat is megkí­vánt. S hogy milyen fokon tettek eleget a versenyzők, legjobban az bizonyítja, hogy az eredetileg háromra tervezett díjazottak számát tízre kellett emelni. Olyan erős volt a mezőny, és olyan szoros a küzdelem, melyből az első négy helyezett sor­rendje a következő: megyei tanács igazgatási osztálya, megyei tanács titkárság és 7. Azért elteleltünk akkor is kár nélkül. Pedig kemény csizmákban járt az öreg tél, hónapokig csikorgott. Subá­ink bőrén olyan jegek, ha megmozdultunk benne, csö­römpölt, akár az üvegszi­lánk. A farkasok csordaszám szaladtak le a Maros jegén, jöttek az erek tetején. Orgo­nának egész éjszaka, ver­senyt a dudáló szelekkel, hogy a lovak beleborzong- tak. Nem bírtak rabolni. Tíz tüzünk- lobogott körül, erdőfa parázson füstölt a bikkmakk, farkasszőrt szór­tunk bele, ha rohamra in­dultak. Káromkodhattak is magukban, de nem mertek átjönni a tüzes gyepühamu- kon. Lófaroktőrrel elfogtunk húszat közülük. Reggélre megfagytak annyira, hogy tűzön engesztettük ki a nyú­zó bicska alá. Kellett a bőr ágyba valónak. Adtunk Kará­nak is négyet. Kettőt az asz- szony alá, kettőt az övébe. Magunknak is megvetettük a fejalját belőle. Szép vas­szürke szőrök voltak. Ahogy így forogtatja ma­gát a tél velünk, apadozni kezd a hó, látjuk a'mi gaz­munkaügyi osztály közösen, szeghalmi járás községei, szarvasi járás községei. A győztes csapat tagjai: Nagy Jolán, Aradszki And- rásné és dr. Lakatos Rozália. Mai tévéajánlatunk : Sportműsorok Ezen a napon a sportked­velőké a képernyő! öt órá­tól negyed tizenkettőig — egy krimivel és a szokásos esti programokkal megsza­kítva — sportközvetítések nézői lehetnek. 16.55-kor kapcsoljuk Prá­gát, ahonnan Knézy Jenő tudósít a jégkorong világ- bajnokság eseményeiről. A Bajnokcsapatok Európa-ku­pája (BEK) döntőjének köz­vetítését Londonból láthat­ják. Az FC Bruges—FC Li­verpool labdarúgó-mérkőzést Vitrai Tamás közvetíti. dánjí nap-nap után elszótla- nul, ejtett fejjel járkál, te­szi a dolgát, de kiesik az ostor is a kezéből. Kérdez­tük az egészségét. Csak int, morogva vet szavakat. Vele szomorkodtunk. Otthon lakik a baja. A lovak körül a ta­vasz közeledtivel vidámul a határ. A fű högyöz, madár- ság szól. Van szénánk, abra­kunk, élelmünk, erőnk. Egy téli csikó el nem pusztult a csordából, lehetnénk olyan örömök közt, hogy csuda. Egy nap hosszú útra nyer­gei az öreg, a vezeték lovát is málha alá szorítjuk. Ba- kog, hogy a Csanádi kirur­gusért lüktet, hajnalra ideér­nek. Ekkor tudjuk, hogy be­teg a szép asszony. Másnap de jár a kútága- suk, de le, de föl. fél napon által. Orvoshoz, beteghöz sok víz köllhet. Az öreg nap­hosszat felénk se néz. Éj­szaka mi kísértük vissza az orvost. Nem szól hozzánk egy nyikkanatot. Bizonyosan imádkozni sem tudott ma­gyarul. Napokig nem láttuk az öreget sem. Ha baja van, majd szól. De nem. Egy jó hét múlya kettős nyereg alá teszi a hosszú hátú arab kancát, szólít bennönket, A szakszervezeti üdülés örökzöld beszéd- és új­ságtéma. Hiszen ki ne sze­retne élni a jól szervezett, olcsó üdülési lehetőséggel ? S ha nem sikerül, sokszor évekig sem, előfordul, hogy ok nélkül támadjuk az el­osztást intéző bizottságokat. De mint az éremnek, ennek is két oldala van. Jó néhány országosan előforduló kelle­metlen tapasztalat után ma már sokszor a „kákán is csomót keresünk”. Az aláb­bi interjúban csak egy ré­teg, a hamarosan nyári szü­netet élvező pedagógusok üdülési lehetőségeiről be­szélgettünk dr. Szűcs Ala­josnéval, a Pedagógusok Szakszervezete Békés me­gyei bizottsága titkárával. — Az üdültetés teljes egészében önálló szakszerve­zeti feladat. Az állam, az erre szánt összeget — éven­te mintegy 600 millió forin­tot — átutalja a SZOT Üdü­lési Főigazgatóságának, amely az ország több mint négymillió szervezett dolgo­zójának üdültetését ebből fedezi. Ez természetesen óriási felelősséget is ró ránk. — Az előbb említett szá­mokból kitűnik, hogy alig­ha részesülhet SZOT-üdülte­tésben minden szakszerve­zeti tag. Mégis köztudomá­sú, jó néhányan vannak, akik elég gyakran kapnak beutalót. — Egy dolgot előre tisz­táznunk kell. A szakszerve­zeti tagkönyv egyúttal nem jelent szerzett jogot az üdülésben való részvételre. Az előbb már említettem, hogy egyrészt szociálpoliti­kai juttatás, másrészt — éppen mert jelentős anyagi támogatás rejlik be me —, kifejezetten jutalom jellegű. Ha pedig valaki rászolgál, több alkalommal is részesül­het a jutalmazásnak ebben a formájában. A SZOT-be­utaló árának 70 százalékát vállalja magára az állam. Ez is bizonyítja, hogy nem hogy azt se tudja; mennyi ideig, de jól oda jár, hát vessünk a jószágainak, tyú­koknak, tehénnek, mit ki­nek, aztán megszámolunk érte. Hajnal sötétjével indultak, tárva nyitva maradt utánuk a ház. Az ágyak még mele­gek, rend, egy szalmatörek sem hányódott a földön. Telik egy hét, szél nem hoz róluk üzenetet. Másik hétbe kapunk, órákat csücsü­lünk a látóig högyibe, hogy jönnek-e már. Egy szombat éjjel, már úgy voltunk, tán sose látjuk őket. A gazdát­lanság behajtott Csanádra Gavallérhoz. De ő is csak pislogott, hogy vasárnapi hajnal hasadékján fölverem. Ahajkodott, mintha a foga fájna. Fájhatott is neki. Még egy olyan embere nem akadt neki hamarjában, mint Ka­ra. Pedig Horgostól Halasig is eljárt bérelt legelőjükön a sok jószág. Gavallér többet sem tudott. Hazudok, mert tudott olyant, amit mi nem. Kara a feleségét a nagy hadi zavargások között a kettős nyeregben egyenesen Lippára vitte be a török is- pitályba. Volt úti levele is, a nyelvüket mondták mind a ketten. És engedékeny volt már akkoriban a pogány, Buda magyar volt. így elme­hettek török orvosi oltalom alá. Aztán még egy hét gazdát­lanul. Már az étel se esett jól. Mehetünk ahol a part szakad. Vagy bevállalunk egy olyan gazdát magunkra, aki üt, vág, a létő gúnyát is lehúzza rólunk, nehogy ő ruházna. Pénteken éjszaka szép su­kaphatja meg akárki. Ha pe­dig a sorrendiséget vennénk figyelembe, csak 20 éven­ként jutna újból beutalóhoz ugyanaz a szakszervezeti tag. Ez aligha lenne helyes megoldás. — Hogyan történik az üdülőjegyek elosztása? — Meg kell állapítani, hogy az utóbbi években a szakszervezeti demokrácia — legalábbis megyénkben — ebben a kérdésben szinte teljes mértékben érvényesül. A SZOT Üdülési Főigazga­tóság először is a megyék és a főváros között a taglét­számok arányában osztja el az üdiilőjegyeket. A közép­szintű gazdák, a szakszerve­zetek megyei tanácsai mel­lett üdülési albizottságok működnek, amelyekben részt vesz valamennyi szak­ma képviselője. Ugyanakkor a megyei bizottságok mellett is működnek üdülési albi­zottságok, amelyek szintén a taglétszám arányában osztják el a városok és já­rások között a beutalókat. — A pedagógust szabad­sága köti az üdülési fősze­zonhoz. Év közben csak a legindokoltabb esetben ve­hetnek ki szabadságot. Fi­gyelembe veszik-e megyénk­ben ezt a különleges igényt? — Békés megyében 9 ezer 40 pedagógus szakszervezeti tagunk van, s ez a szám 96,4 százalékos szervezettsé­get jelent. Á tagok száma évről évre nő, de ezzel együtt az üdülőjegyek száma alig növekszik. Érthető, hi­szen nem bírja a népgazda­ság. Ugyanakkor az SZMT mellett működő üdülési al­bizottság a legmesszebbme­nőkig figyelembe veszi a pedagógusok helyzetét. Az valóban nem meg­nyugtató, hogy a legtöbb SZOT-üdülőjegyünk tavasz­ra és télre szól. Ez viszont nyugdíjasainknak kedvez. A háromhetes gyógybeutaló- kat és gyermekbeutalókat vi­szont az iskolaigazgatókkal, az orvosokkal megbeszélve bickolt csillagok fölöttünk, félfülön alszunk, halljuk, tutul az öreg a háznál. Mintha a nap kelt volna fölfelé, olyan öröm szállt ránk. Világosodott. De ahogy fölugrunk, látjuk, az ő há­zuk ég. Azt hittük, álmunk­ban járunk. De a valóságos tutu szólt, valóságosan égett a fazsindelyes kisház, hát szaladunk itató vödrökkel, szőrén ülve a lovat. Az öreg ül az égerfa tövén, az öles duda föltámasztva egy ágra, s a tűzbe bámulva fújja, de fújja olyan riadalmas kese­rűséggel, azt hittük, ott sza- kad ki belőlünk a pára. Ránk pillant tiltó szemé­vel, száját le se veszi ,a du­dáról. — Hozzá ne nyúljatok! Akkor szaladnánk a házba menteni a menthetőt. — Sehova! ’ Rohannánk a pincébe. — Egy lépést se! Be az istállóba. — Takarodjatok! El innét! Gondoltuk, meghibbant az öreg. Valami olyan esett ve­le, hogy beleszakadt az esze. Mivel is magyarázhat­tuk volna magunknak a cse­lekedetét. Takarodunk parancsa sze­rint a lóálláshoz vissza. Du­dája hangja utánunk. Nóta nélküli jajgatások voltak ezek. Ahogy állat bőg kínjá­ban. A látófáról nézzük a tűz pusztítását. Mikor a tető- szerkezet beleszakadt a szo­bákba, ezernyi sziporka vá­gódott föl, versenyre menve a magasságos egekkel. És a tutu egy lélekzetre ki nem hagyott. (Folytatjuk) különleges figyelemmel ítél­jük oda. — Hogyan érvényesül a jutalom jelleg, ha a beérke­zett üdülési lehetőségeket az intézményekben kifüggesz­tik a hirdetőtáblákra, s az­tán „tessék választani”! Ar­ról nem is beszélve, hogy a két- és többgyermekesek szinte teljesen kirekesztőd­nek a SZOT-üdültetésből. — Ez a nyíltság és demok­ratizmus biztosítása miatt van így. De a megvalósítás­nál, az elbírálásnál csak ak­kor várhatunk előrelépést, ha a szakszervezeti bizal­miak felelősen élnek egyet­értési jogukkal. Ugyanakkor meg kell jegyezzem, hogy ebben az évben bizottsá­gunk összesen egy nagy- családos és egy gyes-es be­utalót kapott. Ezen aligha van mit elosztani! — Nem volna ésszerűbb, ha bizonyos mértékig emel-» nék a SZOT-üdülési jegyek személyi térítésének értékét, az így megnövekedett ősz- szegből pedig újabb üdülő­ket létesítenének? — Ez nem járható út. így elhalványulna üdülteté­sünk szociális és jutalom jellege. Egyébként is, az üdülők új kategorizálása nemrég — két esztendeje — történt meg. Nem ebben kell a további lehetőségeket keresni, hanem a saját szer­vezésű üdültetésben, amely­ben országosan is élen jár Békés megye. E lehetőség kiaknázásának két útját vá­lasztottuk: egyrészt a me­gyei tanács támogatásával, valamint tagdíjbevételeink egy részéből saját ‘ üdülőt tartunk fenn Mátraszent- lágzlón, ahol 12 kőházban és a nagycsaládosoknak egy faházban egyszerre 13, éven­te pedig a hat turnusban 78 család pihenését tudjuk biztosítani. 1975-ben Bala- tonföldváron pedig a Békés megyei Tanács, a pedagó- gusiüdültetés helyzetének ja­vítására, csaknem egymillió forintért 5 szobát vásárolt, amelyben évente 30 család üdültetését biztosíthatjuk. Azóta is évről évre részesü­lünk a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának támo­gatásában, de a községek, városok tanácsai is hasonló módon segítségünkre van­nak. — Másik lehetőségünk a jól felszerelt kollégiumok felhasználása. így lett — más megyékkel kialakított kapcsolatainkhoz — üdülési cserebázis például a gyulai gimnázium leánykollégiuma és a szarvasi középiskolás A fiatalember önként je­lentkezett a gyorsvonat ka­lauzánál, hogy nincs jegye és pénze sincs. A kalauz hajthatatlan, de megveszte­gethető ember volt. A fiatal­embernek azonban értéktár­gyai sem voltak. Le is szál­lították Almamelléken, ahol érthetetlen okok miatt megállította a jelző az ex­pressz^. Az érthetetlen ok az, hogy az állomás pénztá­rosnője, Klárika kávét főz a vezérlőasztalon, a főző csak akkor fér el, ha a sze­mafort tilosra állítja. De amint kifolyt a kávé, visz- szaadja a szabad jelzést. így kezdődik Zsombolyai Já­nos új filmje, amelyet még május 10-én 4 és 6 órakor vetít a békéscsabai Szabad­ság mozi. A címe: Kihajolni veszélyes. Presser Gábor nagyszerű zenéje mellett játszik a filmben Tomanek kollégium. 1978-ban e cse­rék segítségével 562 pedagó­gus vehet részt szervezett üdültetésben. Igaz, ez lé­nyegesen drágább a SZOT- üdülőjegyeknél, mert a szakszervezeti bizottságok a teljes költségeknek Cfsak 30 százalékát vállalják maguk­ra. Pedagógusaink körében ez a forma mégis nagy nép­szerűségnek örvend. Ugyan­akkor a járási-városi szak- szervezeti bizottságok is ke­reshetnek cserepartnereket. Ebben például Békéscsaba város tevékenysége kiemel­kedő, hiszen idén is 86 csa­lád üdülését biztosítják, és sikerült csehszlovákiai cse­repartnerekkel is megálla­podniuk. — Mi várható a jövőben? — Tudomásul kell ven­nünk, hogy a SZOT-beutaló- jegyek tekintetében lénye­ges növekedésre nem szá­míthatunk. Ellenben előbbre kell lépnünk a jutalomjel­leg és a nyíltság biztosítá­sában. A járható út to­vábbra is a saját szervezé­sű üdültetés lesz, amelyre minden biztosítékunk meg­van. Nem nyugodhatunk be­le, hogy a több mint 9 ezer Békés megyei pedagógusból évente csak 400 üdülését biztosíthassuk. — Elismeri-e, hogy van­nak úgynevezett „bérletes” üdülők? — Meggyőződésem, hogy középszinten alig fordul elő. De ha igen, változás csak úgy képzelhető el, ha az elő­forduló esetekről tájékoztat­nak bennünket. S ha ilyen megtörténik, azért a szak- szervezeti bizottságok, s ma­ga a tagság is felelős. Hi­szen amíg nem kapunk konkrét visszajelzést, addig az ilyen általános kijelenté­sekkel csak borzoljuk a ke­délyeket. Szólamok ellen nem lehet cselekedni. Ter­mészetesen a megoldás mégis az lesz: ha felelős és demokratikus légkörben több üdülési lehetőség biz­tosítása mellett történik majd az igazságos elosztás. B. Sajti Emese Nándor, Bodrogi Gyula, Szi- kora János és Kiss Mari. A fiatal nézőknek kedvez a hét filmműsora, hiszen a Szabadság mozibaín május 11—13-ig a Nemo kapitány és a víz alatti város című angol filmet, 14—15-én pe­dig a Péntek, a bennszülött című filmet játszák. Május 11—13. és 14-én fél négy­től a Ruszalka meséje cí­mű bolgár—szovjet mesefil­met vetíti a békéscsabai Brigád mozi. Andersen me­séje nyomán forgatta a fil­met Vladimir Bicskov ren­dező a kis sellő igaz szerel­méről a daliás herceg iránt. A béke- és barátsághónap jegyében kerül a Szabadság mozi műsorára május 16— 17-én A béke első napja cí­mű szovjet film, amely egy csodálatos szerelmi dráma története a háború befejezé­se után. TÓTH BÉLA: Legendák a lóról ■“t HÉT FILMJEI KIHAJOLNI VESZÉLYES — A BÉKE ELSŐ NAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom