Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-03 / 102. szám
1978.- május 3., szerda o IZIjílUKTlltJ Megnyitó: május 17-én Szocialista kiállítók a tavaszi BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásárok történetében immár hagyománynak tekinthető, hogy a szocialista országok a legjelentősebb kiállítók közé tartoznak, igen nagy kiállítási területen sok érdekes újdonsággal képviseltetik magukat. így lesz ez az idén, a beruházási javak ötödik alkalommal megrendezésre kerülő nagyszabású seregszemléjén, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is, amely május 17-én nyílik. A szocialista országok közül elsőként a Szovjetuniót említjük, ezúttal 14 szovjet vállalat képviselteti magát legújabb termékeinek bemutatójával, illetve információs irodákkal. Különös érdeklődésre tarthat számot az AVTOEXPORT járműipari kiállítása és az AVTO- EXPORT repülőgép- és he- likoptermodelljeinek bemutatója. Az ELECTRON ORG- TECHNIKA adatfeldolgozó gépeket, a MACHIN OEX- PORT optikai és mérőműszereket, a STANKOIM- PORT szerszámgépeket és kohászati berendezéseket állít ki, de láthatunk a szovjet bemutatón különféle műszaki könyveket, acél- fémmintákat, vegyipari berendezéseket, ipari hűtőket, kompresszorokat, sőt egy külön összeállítást is „Az integráció az elektrotechnikában” címmel. Bulgáriából 6 kiállító külkereskedelmi vállalat érkezik. Láthatunk a bemutatójukon villamos mérőműszereket, irodagépeket, számítástechnikai eszközöket, fém- és fafeldolgozó gépeket és kohászati félkész- árukat. Csehszlovákiából 18 vállalat mutatkozik be. A MO- TOKOV kiállítását a járműipari szabad területen láthatjuk. A szakosításnak megfelelően szinte valamennyi fontosabb témánál megtalálhatjuk a csehszlovák kiállítókat. Bemutatják a többi között legújabb orvosi műszereiket, szivttyúi- kat, textilgépeiket, szerepelnek a kiállításaikon klíma- technikai eszközök, erőműberendezések, szerszámgépek, villanymotorok, kábelek, hogy csak néhány fontosabb termékcsoportot említsünk. Jugoszláviából összesen 30 kiállító érkezik. A fogorvosi berendezésektől a műszaki porcelánokig, az univerzális esztergapadoktól a számológépekig, a járműipari alkatrészektől a szerszámgépekig az ő standjaikon is egy sor érdekes újdonsággal találkozhatunk. Fentieken kívül igen sok jugoszláv cég lesz jelen információs irodával. Lengyelország kiállítóinak száma 19. Az UNITRA irodagépeket, elektronikus elemeket, fényforrásokat, a METALEXPORT szerszámgépeket állít ki, a METRO- NEX a műszeripar, a híradástechnika és a számítás- technika lengyel újdonságaival jelentkezik. A Német Demokratikus Köztársaság 13 kiállító vállalata a nyomdaipartól a híradástechnikáig, szintén rendkívül sok újdonsággal ismerteti meg a látogatókat. Nagy érdeklődés előzi meg a Transportmaschinen Export-Import haszonjárműbemutatóját. Románia „színeiben” az idei tavaszi BNV-n hét kiállító jelenik meg. Láthatjuk egyebek között az AUTO- DACIA Diesel-motoros haszonjárműveit, az ELCTRO- NUM számítástechnikai és adatfeldolgozó berendezéseit és az INDUSTRIALEX- PORT különféle korszerű bányagépeit. Gyommentesítési akció Három évre szél a program Körös menti tartalékok A Körösök vidékén 48 termelőszövetkezet gazdálkodik. Ez a 48 szövetkezet 1977-ben összesen 550 millió forint nyereséget könyvelhetett el zárszámadáskor. Mivel ezen a vidéken található a megye legmostohább adottságú tájegysége, a körzet tsz-ei között az eredményekben igen nagyok a különbségek, amelyek évről évre növekszenek. Az elmúlt esztendő 550 millió forintos nyereségének 83 százalékát a vidék 21 szövetkezete érte el, amelyek együttesen a körzet termőterületének 47 és fél százalékát művelik meg. A földek másik felén gazdálkodó 27 közös gazdaság pedig ezek szerint a teljes nyereségnek csupán a 17 százalékán osztozott. A Körösök vidéki termelőszövetkezetek szövetsége ennek alapján átfogó programot indított a veszteséggel gazdálkodó tsz-ek fejlesztésé- nék segítésére. Utóbbiban — a felmérések szerint — a termelés növelésének nagy tartalékai rejlenek. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Békés megyét és Tolnát jelölte ki a gyommentesítési program első végrehajtójaként. A Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakmai vezetése különböző fórumokon ismertette az ezzel kapcsolatos teendőket. Mivel ez a feladat a megye' valamennyi földterülettel rendelkező lakóját és üzemét érinti, kötelessége mindenkinek a maga területén a gyomtalanítást elvégezni. Az első kezeléseket, kaszálásokat legkésőbb ez év május végéig, a másodikat pedig július 15-ig, illetve ezután szükség szerint kell végrehajtani. Egész évben fontos feladat a mezőgazdaságilag nem művelt területek megfelelő előkészítése arra, hogy a későbbiek során azok alkalmasak legyenek a nagyüzemi gépesített gyommentesítésre. .Ehhez el kell végezni a területek egyengetését, tüskék, cserjék, k egyéb akadályok eltávolítását Meg kell oldani — különösen az évelő, valamint az egyéves kétszikű gyomok — visszaszorítását. Termesztett kultúráink kémiai gyommentesítése a legtöbb esetben megfelelően megoldódott, ugyanakkor a táblán kívüli területek, útszélek, árokpartok, csatornák, tanyahelyek, gépudvarok, szérűk gyommentesítésére nem fordítunk kel- t lő gondot. Ezeken a területeken évenként nagy tömegben felszaporódó gyomok egyrészt búvóhelyei a különböző, a mezőgazdasági növényekre veszélyes kártevőknek, kórokozóknak, másrészt nagy mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el a kultúrnövényektől. Ugyanakkor esztétikailag is rontják a mezőgazdasági területek összképét. Ezeken az elhanyagolt területeken évente rendszeresen képződő óriási mennyiségű gyommag újrafertőzi a területeket és ezzel jelentős többletkiadásokat okoznak a gazdaságainknak. A gyomok irtását — a növénytermesztésre szolgáló területeken kívül is — a terület tulajdonosa, használója, kezelője részére a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete kötelezően előírja. A gyommentesítési program 3 évre szól. Az idei év az első alapozó év, amely meghatározója a továbbinak, ezért kell min- j den területen egységesen és időben megoldani. A Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás ehhez a programhoz a szakmai segítséget mindenkinek meg- « adja. A Ganz Műszer Művek Gödöllői Árammérő Gyárában az idén hatszázötvenezer darab fogyasztásmérőt és százharmincezer darab bojler-kapcsolóórát készítenek. Termékeik több mint negyven országba jutnak el. A képen: az egyfázisú fogyasztásmérők beméréseit végzik (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Képünkön a szarvasi kutatóintézet halkeltetője Fotó: Veress Erzsi Az édesvízi haltenyésztés kutatója a HOKI A világon ezerszámra foglalkoznak i tudósok az ipar- szerű édesvízi- haltenyésztés módszereinek kutatásával. Hazánkban a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet folytat ilyen jellegű kísérleteket. Az intézet kutatóinak munkája néhány év alatt nemzetközileg is elismertté vált. Messze elmaradva A hal az ember legősibb táplálékai közé tartozik. A mezőgazdaság fehérjetermelésével azonban fokozatosan csökkent a szerepe és sok helyütt száműzték a családok étrendjéből. Pedig a hal értékes táplálék, jódban, foszforban, vasban gazdag, fehérjéinek biológiai értéke magas. A táplálkozástudománnyal foglalkozók nem véletlenül követelik : étrendünkben kapjon nagyobb szerepet a hal. Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás 1977-ben 2,8 kilogramm volt. A tervekben a szakemberek 1980- ig 46 százalékkal több halhús előállításával számolnak, s így az egy főre jutó hal- fogyasztás 6,5 kilogrammra nőhet. Néhány nagy halfogyasztó nemzettel összehasonlítva ez még mindig szerény szám. hiszen a skandináv országokban 35. Japánban 68 kilót fogyaszt egyetlen ember éves átlagban. Mint láthatók, a tervek a haltermelés jelentős növelését irányozzák elő. De hogyan? Vizeink az ipari fejlődés következtében szennyezettek, nem egy halfajtát a kipusztulás veszélye fenyegeti. A horgászok a megmondhatói: évről évre kevesebb a szerencséjük a folyóvizek partjain. Az egyik megoldás tehát: a vizek szennyeződését megszüntetni. Erre azop- ban még hosszú ideig várni kell. 90 millió rubel megtakarítás Sokáig, 1969-ig kellett várni arra Is, hogy Magyarországon önálló haltenyésztési kutatóintézet működhessen. Ez alatt a néhány év alatt azonban az intézet eredményei alapján nemzetközi tekintélyre tett szert. A KGST- szakosodás keretében elsősorban pontynemesítéssel, s a halak táplálkozásával kapcsolatos kutatásokkal foglalkoznak. Ezek eredményeként a közelmúltban kezdték meg 150 vagon, saját recept alapján készített, kísérleti haltáp gyártását. Az eddigi tapasztalatok biztatóak, s remélhetően a kísérletek befejezését követően a táp elterjedését semmi sem akadályozhatja. Felmérések szerint a KGST- országokban megfelelő koncentrációjú haltápokkal 90 millió rubel megtakarítás érhető el. Hasonló sikerek születtek a genetikai. kutatások területén. Jelenleg 3 hibrid pontyfajta áll elismerés előtt. Az elmúlt évben 2000, a természetes vizekhez a korábbinál jobban alkalmazkodó anyapontyot értékesítettek, amelyektől egyenként 150 ezer ivadék várható. A KGST-országokkal kötött szakosodási megállapodás alapján a szocialista országok szakemberei évenként tárgyalnak a legfontosabb feladatokról. Szinte állandó az információcsere, s a kutatási eredmények is- mertetése. A haltenyésztési kutatóintézet kapcsolatai állandóan bővülnek más országokkal is. így nemrég véleményezhették Irak, Egyiptom és Mexikó édesvízi halászati programjait. I meghallgatás erejéig A kutatások célja végül is, hogy a néhány évtizede tartó folyamatot, a halpusztulást megállítsák, az új intenzív fajták meghonosításával pedig nőjön a termelés. Magyarországon 1977-ben a halgazdaságok mintegy 3500 vagon halat termeltek. A rendelkezésre álló természetes vízfolyások, víztározók, tavak jobb hasznosításával tartályos, medencés, vagy ketreces tartás elterjesztésével ennek többszöröse is lehalászható lenne. Erre is várni kell azonban jó néhány évet. Nem utolsósorban a gazdaságok vezetőinek szemléletén kell változtatni. Erről dr. Müller Ferenc, a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet igazgatója a következőket mondta: „Kutatási eredményeink alapján véleményüket az édesvízi haltenyésztéssel kapcsolatosan ma már a világ egyre több országából kérik. Olyan ország is, mint a Fülöp-szige- tek, amely egyébként nagy, tengeri halászattal is rendelkezik. Más a helyzet Magyarországon, s különösen Békés megyében. Itt véleményünkre nem. vagy csák a meghallgatás erejéig kíváncsiak.” V Egyébként a KGST országaiban és hazánkban a legjobb haltenyésztési gazdaságossági mutatók a tavi haltenyésztést jellemzik. De léteznek már olyan cirkulációs rendszerek, melyekben a termelékenység többszöröse a réginek. A kutatások eredményei tehát újabb és újabb lehetőséget kínálnak a haltenyésztéssel foglalkozó gazdaságoknak. * FflO-támogatás Magyarország egyetlen haltenyésztési kutatóintéze- tében 340-en dolgoznak, közülük 35-en tudományos munkakörben. Az intézet évente 6 millió forintot kap az államtól kutatási tevékenységre és a másutt végzett kutatások finanszírozására. Együttműködik a József Attila és az Eötvös Lóránt tudományegyetemekkel, a keszthelyi és debreceni agrártudományi egyetemekkel az előbb már említett haltenyésztéssel kapcsolatos kutatásokban. Munkájukat nagyban segíti, hogy ,a kutatási eredményekről az intézet 340 hektáros halastó rendszere segítségével a gyakorlatban is meggyőződhetnek. A kutatási munka feltételeit javította az elmúlt évek 39 millió forintos beruházása és a 470 ezer dolláros FAO-támogatás is. — Kutatómunkánk legfontosabb feladata, hogy a föld után második legnagyobb természeti kincsünk, a víz hasznosítása az eddiginél gyorsabb ütemű legyen. Ehhez szaktanácsot, a gyakorlatban kipróbált módszereket tudunk adni. A végső cél pedig, hogy minél több hal jusson a fogyasztók asztalára — hallottuk dr. Müller Ferenctől, a HAKI igazgatójától. Kepenyes János
