Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
Jól halad Tarhoson, a kisegítő-foglalkoztató iskola parkjában a tizennégy szolgálati lakás építése. Az építők a földmunkák nagy részét már befejezték Fotó: Gál Edit „Bolygók” a város körül Mégse falra hányt borsó ■SH társadalmi tulajdon ■ I «védelméről sok szó tSÉraPesik. Számtalan példa van arra, hogy a lazaság, a jogszabályok figyelmen kívül hagyása milyen súlyos következményekkel jár. Köztudott tények ezek. S mégis egyes gazdálkodó egységeknél hosszú időn át úgy tűnt, hogy ezek a példák alig szolgálnak tanulságul. Tagadhatatlan, hogy a tulajdon védelme széles körű szervezést igényel. S a vállalatok és a szövetkezetek elsősorban a termelésre helyezték a fő hangsúlyt. Ám aligha fér kétség ahhoz, _hogy a megtermelt javak őrzése sem lehet másodlagos kérdés. Ugyanolyan rangos feladatnak kell tekinteni mint a termelést. A múlt év azt igazolja, hogy ezen a téren is lehet előre lépni. 1977-ben ugyanis, 1976-hoz képest számottevően csökkent a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma. Magyarázat: mégse falra hányt borsó a sok intő példa. Megyénkben is legtöbb helyen az ellenőrző szervek vizsgálatait olyan intézkedések követték, amelyek fokozottabban biztosítják a társadalmi tulajdon védelmét. Ma már nemcsak a nagy- vállalatok, hanem a szövetkezetek is nagyobb gondossággal kezelik a közös vagyont a korábbi évekhez képest. Jó tapasztalattal zárult az a vizsgálat, amelyet a szeghalmi járási népi ellenőrzési bizottság az okányi Haladás Termelőszövetkezetben tartott. A tulajdonvédelem, s a munkaköri és a belső ellenőrzés hatékonyan működik. Az ellenőrző bizottságnak öt tagja van. Tevékenységük kiterjed a termelésre, a közös tulajdon őrzésére, védelmére, a pénzkezelésre, a bizonylati fegyelem betartására, ellenőrzésére. A szövetkezetben belső ellenőr is dolgozik. A múlt évben mintegy 50 vizsgálatot tartottak. Ezeknek nyomán tíz esetben fegyelmi eljárásra került sor, két ízben pedig büntető feljelentést tett a szövetkezet. A Körösök Vidéke Tsz-szö- vetség revizorai is végeztek vizsgálatot. A tapasztalatokat nemcsak a vezetőség előtt ismertették, hanem a szövetkezet tagsága is megtárgyalta brigádgyűléseken. A rendszeres és tárgyilagos tájékoztatás nem csak a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére hatott ki kedvezően, de a tulajdonvédelmet is erősítette. Javult a pénzkezelési és a bizonylati fegyelem. Ám, noha jelentős a háztáji pénzforgalom, elkülönített nyilvántartást nem vezetnek. Biztonságosabbá vált a megtermelt javak tárolása és őrzése. A munka- és erőgépek téliesítésével viszont baj volt. Megfeledkeztek a korrózió elleni védekezésről. Igaz, az éves karbantartást elvégezték, s a mulasztókat felelősségre vonták. De az, hogy a termelőszövetkezetnek nincsen fedett gépszíne, hátrányosan ha ki a termelőeszközök megóvására. Hiszen az időjárás viszontagsága jelentősen károsítja a gépeket. Aligha szorul magyarázatra, hogy az eszközök óvása is a tulajdonvédelem körébe tartozik. Egynémely gép értéke több 100 ezer forint. D ennivaló így is maradt a termelőszövetkezetben. A vizsgálat öszegzéseként a népi ellenőrök több javaslatot tettek a társadalmi tulajdon védelmének fokozására. S ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet eszközállományának értéke meghaladja a 100 millió forintot, s a múlt évi termelési érték több mint 73 millió forint volt, ezek a javaslatok nagy nyomatékkai esnek a latba. (Serédi) Béke és Szocializmus—78/IV Erdei Ferenc Város és vidéke című könyvét olvasva érdekes hasonlatra bukkanhatunk. A híres falukutató a naprendszerhez hasonlította településeink hálózatát. Egy-egy nagyváros vonzáskörében vannak a kisebb városok, mint a nap körül a bolygók, ezek környékén meg a községek, mint az egyes bolygók holdjai. E megállapítás már-már költőinek hat, pedig nagyon is valós alapjai vannak. Nem véletlenül született meg néhány éve az Elnöki Tanács határozata a város környéki községek létrehozásáról. Ennek az új közigazgatási formának az a lényege, hogy a községek nem választanak városi tanácstagokat, önálló ügyintézésük is megmarad. Mi ez, talán fából vaskarika? — kérdezhetnék sokan, hozzátéve: mennyi ebből a város és a községek haszna? Megyei példa: Békés Általánosítások helyett vegyünk egy megyei példát. Nézzük meg, hogyan alakult Békés és az 1974 decembere óta hozzátartozó Bél- megyer, Kamut, Murony és Tarhos kapcsolata. Ha visz- szapörgetjük az idő kerekét, megállapíthatjuk: a város és a vonzáskörzetébe tartozó négy település a történelem folyamán összefonódott. A földrajzi közelség mellett nagy szerepe van a társadalmi, gazdasági, kulturális közeledés minden formájának. Gondoljuk el: a közeli községek lakói már jó ideje saját városuknak tekintették Békést, annak ellenére, hogy a városi rangot csak öt éve kapta meg a település. Ennek kézzelfogható bizonyítéka naponta lemérhető,1 hi-- szén a piacban, a kereskedelemben, az iskoláztatásban, a szórakozásban, az egészség- ügyi ellátásban, de még a munkalehetőségekben is érződik a város vonzása. Szükségessé vált tehát egy olyan rendszer kidolgozása, amely ezeket a kapcsolatokat erősíti. Azzal, hogy a községek közvetlenül a város igazgatása alá kerültek, nagyobb lehetőség nyílt az összehangolt fejlesztésekre. Úgy is mondhatnánk, hogy a helyi ügyek intézése megmaradt az önálló város környéki községi tanácsok kezében, a szakigazgatási ellátást, a vá-- ros és környéke együttesének ügyvitelét a városi tanács látja el. Természetes folyamat ez, de kár lenne azt hinni, hogy egy ilyen közigazgatási átrendezés mindent megold, és gond nélkül való az átállás. Nagy feladat hárul ebben a munkában a városi tanács szakigazgatási szerveire. Fo- 1 kozottan tervszerűen ellenőrizniük, segíteniük kell a községi tanácsok munkáját, tiszteletben tartva azok önállóságát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága két évvel ezelőtt jónak értékelte a békésiek ilyen tevékenységét. E megállapítás nem valamiféle elfogultságból, szubjektivizmusból táplálkozik. A városi tanács végrehajtó bizottsága abból indult ki, hogy a városkömyékiségnek a legfőbb tartalma a társadalmi, politikai, gazdasági hatás. Ezért az új forma bevezetését nem csupán igazgatási kapcsolatnak tekintik. A módszerek között fontos helyet foglal el a tanácsok és az üzemek, intézmények, a pártbizottságok, a népfrontok jó együttműködése. Sem a vállalatok, szövetkezetek, sem a községek számára nem mindegy, hogyan, milyen léptekkel fejlődik az ipar a városban, a mezőgazdasági termelőszövetkezet a községekben. A települések fejlesztési terveinek az ösz- szehangolásával, az információk pontos, időbeni továbbításával fokozni lehet az együttműködés hatékonyságát. Bevált az új rendszer Amikor tavaly januárban megtárgyalta a békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a szakigazgatási szervek munkáját, egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a varos környéki községek új irányítási rendszere bevált, a községi tanácsok szakmai munkája, az ügyfelekkel való bánásmód jó. JSlőtérbe kerültek az igazgatás közvé-~ tett módszerei. A város és a községek tisztségviselői kölcsönösen részt vesznek a testületi üléseken. Az így szerzett tapasztalatokat hasznosítják a községek vezetői. Ennek köszönhető többek között, hogy a formális és egyszeri intézkedéssel végrehajtható elképzelések helyett tartalmasabb, konkrét feladatokat és folyamatos odafigyelést kívánó határozatokat hoznak. Ugyanakkor a városi tanács szakigazgatási szerveinek vezetői, képviselői megjelennék a város környéki községek végrehajtó bizottsági és tanácsülésein. Ha az előző évhez képest számszerűségben ritkultak is a látogatások, örvendetes, hogy szorosabb lett a munkakapcsolat egy- egy bonyolultabb ügy közös elintézésével. Az államigazgatási munka színvonalának emelését szolgálják a községekben évenként lebonyolított komplex vizsgálatok. Bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy 1977-ben egyetlen város környéki településen sem hoztak törvénysértő határozatokat. Természetesen a közös fejlődés rengeteg kisebb-na- gyobb gonddal jár. Egyszerűen arról van szó, hogy az egyes községek különböző fejlődési szintet értek el. Ezeket kiegyenlíteni máról holnapra lehetetlen. Az utóbbi években javult a lakosság életkörülménye, de akad még tennivaló. A szolgáltatás néhány ágazatában bővült, korszerűsödött. A Békésen épülő ruhatisztító es mosószalon, az IBUSZ-iro- da, új kereskedelmi egységek megnyitása a környező községek lakóinak jobb ellátásához is hozzájárul majd. A kisiparosok száma viszont nem emelkedik megfelelően. Kamuton és Muronyban nincs cipész, női és férfifodrász. Valamennyi község üzletét hűtőberendezéssel látták el, Bélmegyeren húsboltot adtak át. A kereskedelmi hálózat azonban teljes felújításra szorul, az épületek elavultsága miatt. Gondok a közlekedésben Jó a községek egészség- ügyi ellátása, a művelődésre, az oktatásra sincs különösebb panasz. Nem mondható ez el a közlekedésről. Tarhosról ugyan naponta 17 autóbuszjárat indul, de az utak állapota még meglehetősen rossz. A tervek szerint ebben az évben hozzákezdenek a kamuti út felújításához, és ha az Egyetértés Tsz megépíti az üzemi utat, Bélmegyerről is hamarabb juthatnak el Békésre. Ugyanis a közlekedés kulcs- fontosságú a város és a községek számára. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják : mérséklődött a falun élők városba özönlése. Kétségtelen, ha a bejárás nem jelent embertelen terhet, még a fiatalok is ragaszkodnak kisebb lakóhelyükhöz. Miért is költöznének el, ha nincsenek hátrányosabb helyzetben a városiakkal? Elérhetővé válik a civilizáció: a 'kultúra, az étterem, a szakbolt, a szakrendelés, s ezekkel együtt a kert, a friss levegő, a csönd. A régi különbségek helyébe egy újfajta összefogás léphet: a szűkebb haza, a közös érdekű kisebb táj minden lakosának javára. Seres Sándor * Honvédelmi tömegversenyek döntői Brosházán Május 6-án és 7-én három honvédelmi tömegversenyt rendez az MHSZ Orosházán. Szombaton úttörő, ifjúsági és felnőtt korcsoportban egyéni és csapatverseny keretében bonyolítják le az összetett honvédelmi verseny megyei döntőjét, amelynek résztvevői lövészetben, kézigránátdobásban és futásban mérik össze tudásukat. A megyei döntőbe a járási-városi versenyek legjobbjai jutottak, akik a községi-üzemi szintű vetélkedésekből mintegy 60 ezer induló közül kerültek ki. A honvédelmi kupa lövészverseny megyei döntőjén ma szintén egyéni és csapatverseny lesz. Az MHSZ-klubok rendezésében csaknem 40 ezren vettek részt a selejtezőkön, s a különböző korcsoportokban a lányok és a fiúk légpuska-, kispuska-, légpisztoly- és sportpisztolylövészet versenyszámokban szerepelnek a legjobbak. A sorkötelesek általános honvédelmi versenyére május 7-én, vasárnap kerül sor. Ezt a versenyformát először rendezi meg az MHSZ, s csak azok a bevonulás előtt álló fiatalok indulhatnak rajta, akik honvédelmi előképzésen vettek részt. A követelmények igen nehezek, hiszen hat kilométeres terepfutás közben elméleti kérdésekből összeállított tesztfeladatot kell megoldaniuk, s nem lesz könnyű a céllövészet, a kézigránáttal való táv- és céldobás, a tájolás- távbecslés sem. összetett polgárvédelmi feladat is szerepel a követelmények ' között, valamint kötélen való átfüggeszkedésre, helység- harcot imitáló 13 akadály leküzdésére, 6 párbajlövészetre kerül sor. Ezen a versenyen is a járási-városi döntők legjobbjai vesznek részt. Megtudtuk még az MHSZ megyei vezetőségén, hogy a tartalékosok lövészversenyének országos bajnokságát május 9-én Budaörsön ren-. dezik meg. Itt géppisztoly- és pisztolylövészetből bizonyítja tudását megyénk öttagú válogatottja. A kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata idei negyedik számának élén találjuk Jesus Fariának, Venezuela Kommunista Pártja főtitkárának az enyhülés, a leszerelés és a társadalmi haladás szoros összefüggését elemző cikkét. Konsztantyin Zarodov, a történettudományok doktora, a Béke és Szocializmus fő- szerkesztője „A világ forradalmi átalakítása és a leninizmus” címmel írt elemző tanulmányt. Luciano Barca, az Olasz Kommunista Párt KB osztályvezetője „Fejlődés, reformok, forradalom” c. cikkében ismerteti a jelenlegi olasz helyzetet, a strukturális válságból való kijutás lehetőségeit. Végül megemlítjük Victor Perlő amerikai közgazdász „A mai amerikai finánctőke” c. írását, amely nagyon sok, jól felhasználható adatot tartalmaz. Ünnep a távközlési üzemben A Békés megyei Távközlési Üzem elmúlt évi eredményei alapján immár harmadszor — egymás után — elnyerte a Szegedi Posta- igazgatóság kitüntető Élüzem címét. E jó eredményt a megye távbeszélőrend- szerében egyre szaporodó gondok ellenére érték el. Az elismerés elsősorban a hatékony szervezésnek és a jó kollektív munkának köszönhető. Mindezt elősegítette a 16 szocialista brigád csaknem 150 tagja. A távközlési üzem a megye területén az elmúlt esztendőben csaknem 500 távbeszélő oszlopot és annak betonlábazatát cserélte ki újra Ugyanakkor 25 telexet szereltek fel megyénk üzemeiben, illetve intézményeiben. Mindezek mellett 30 telefonalközpontot építettek meg. Az Élüzem címet Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője adta át az üzem vezetőinek és dolgozóinak. Balesetvédelem a néphadseregben Az elmúlt . években az MSZMP XI. kongresszusának határozataival összhangban számos rendelkezés jelent meg a személyi állomány testi épsége, egészsége megóvása és a munkavédelem megszervezése érdekében. Ennek eredményeként a magyar néphadseregben egységessé és szervezetté vált a balesetek megelőzésére irányuló munka. Létrejött a személyi állomány egészét átfogó baleset- és munkavédelemnek olyan rendszere, amely a katonai sajátosságok mellett elveiben és módszereiben összhangban van a társadalmi gyakorlattal. A magyar néphadseregben honvédelmi miniszteri utasítás szabályozza a baleset- védelmi tevékenység követelményeit és főbb feladatait. Ennek eredményeként biztosított a munkavédelmi kiképzés, az ellenőrzés, a balesetek, megbetegedések kivizsgálásának, jelentésének és nyilvántartásának rendje, valamint a sérültek, betegek egészségügyi ellátása. Mindez a parancsnoki munka részét is képezi, s egyre többen ismerik fel a balesetvédelemhez fűződő jelentős katonai, politikai, közösségi és egyéni érdekeket, felelősséget. A politikai munkának is jelentős szerepe van a balesetelhárítás és a munkavédelem megszervezésében, a baleseti helyzet szemléleti, morális és fegyelmi összefüggéseinek feltárásában. A párt-, a KISZ- és a szakszervezeti szervek által végzett rendszeres politikai munka meggyorsította az olyan közfelfogás kialakítását, amely a testi épség megóvásának feladatait a kollektívák ügyévé tette. A balesetet szenvedett katonákról történő gondoskodás és érdekvédelmük a néphadseregben kiemelt feladat. Baleset, illetve betegség esetén törvényeink megfelelő ellátást biztosítanak számukra. A balesetet szenvedett katonákat, amíg kórházi kezelésük szükséges, általában a néphadsereg gyógyítóintézeteiben gondozzák. Leszerelésük után utógondozásuk katonai, illetve polgári gyógyintézetekben történik. K. T.
