Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-31 / 126. szám

1978. május 31., szerda Magyar—NDK barátsági nap Battonyán Kurt Bussewitz (baloldalt), az NDK Centrum gazdasági igazgatója Békéscsabán Fotó: Béla Ottó Május 30-án, tegnap dél­előtt a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának meghívására Békéscsabára érkezett Kurt Bussewitz, a budapesti NDK Kulturális és Tájékoztató Központjá­nak gazdasági igazgatója és Wein Miklós, a Centrum munkatársa. A HNF székhá­zában Szikszai Ferenc titkár fogadta a vendégeket és tá­jékoztatta őket Békés megye gazdasági, társadalmi, kultu­rális életével kapcsolatos kérdésekről. Részletesen szólt a megye iparának és mezőgazdaságának helyzeté­ről, a terméseredmények­ről, valamint néhány meg­oldásra váró feladatról. Kurt Bussewitz válaszában megköszönte a meghívást, majd röviden foglalkozott az NDK gazdasági életével összefüggő témákkal. Mint mondotta: noha országuk­ban nincsenek olyan jó föl­dek, mint például Békés megyében, de a mezőgazda­ság iparosításában és kemi- zálásában mégis jelentős si­kereket értünk el. Ezután Vichnál Pál, a HNF Békés megyei bizott­ságának politikai munka­társa ismertette a május 30—31-i magyar—NDK ba­rátsági napok programját. Délután a vendégek Bat- tonyára utaztak, ahol ta­lálkoztak a nagyközség párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőivel. A helyi művelődési házban Kurt Bussewitz előadást tartott az NDK gazdasági és kulturális fejlődéséről az érdeklődőknek. b a a B I Apróság, de... B B a a a b : Megy az ember az ut- j ■ cán, öles plakátok hir- { • detnck valamit. Teljesen 3 ! mindegy most műsoros i Î estet, író-olvasó találko- • f zót, esetleg mást, a kö- [ 3 zös tulajdonságuk érdé- 3 S kés: a megadott dátum ; ■ után nincs feltüntetve, 3 3 hogy például az a 10-e 3 3 vagy 29-e milyen napra ■ S esik? Szerda-o vagy j • csütörtök, hétfő, netán 3 3 kedd? Holott a rendez- 3 3 vényre hívogató értcsí- 8 ■ tés mindig mindenről ; 3 pontosan informált, csak 3 3 az utóbbi időben kerülik ; ; cl ezt a gondosságot, ■ 3 mintha az az egy szó 3 3 megtakarítása nyereség 3 ; lenne. Pedig veszteség, J 3 mert fölösleges fejtörést 3 3 okoz a járókelőnek, gon- 3 ■ dolkozhat rajta menet- 5 3 közben, ugyan milyen 3 3 napra esik a rendez- 3 3 vény? Vajon ráér-e ak- ■ • kor? Ezt azonban nem 3 3 tudja eldönteni, hiszen 3 3 arra nincs idő az utcán, j • hogy naptár után koto- 3 3 rásszon, s marad a tűnő- 3 3 dés, a hányzó és eligazí- | • tó egyetlen szó miatt. ; 3 Más. De ez is mosta- 3 ; nában kapott lábra: 3 ; nines a színházi plaká- 3 3 ton — de másutt sem — 3 3 kiírva, hogy az éppen ; ; műsoron levő darab 3 3 hány felvonásos, hány 3 3 részes? Pedig mióta a ; • világ világ és szánját- 3 • szás létezik, enélkül ej- 3 3 képzelhetctlen kiplaká- 3 3 tolni, hirdetni, szervez- g 3 ni egy előadást. Még a 3 3 szerző első példányáról 3 3 sem maradhat le — a j 3 műfaj megjelölése után 3 J —, s ha később kötetbe | 3 kerül a mű, arról sem. s 3 Csak nálunk volt így az ; 3 egész mostani színházi 3 3 évadban, hogy a néző, 8 3 —, aki általában nem ; ; bennfentes, — ha szeret- 3 3 né tudni, és nem szé- g 3 gyenlős, az első szünet- 3 3 ben a jegyszedőtől kény- 5 g télén érdeklődni. 53 „ , , _ ■ à Mindkettő apróság, de j S bosszantó. : v M. • I Békési Klubélet legújabb számából Megjelent a Békési Klub­élet ez évi első száma a me­gyei klubtanács és a műve­lődési központ gondozásá­ban. A kiadványban meg­jelenő írások az ifjúsági klubok vezetőinek szeretné­nek elméleti és módszertani segítséget nyújtani. Az Elvek és utak című rovatban az ifjúsági klubok irányításáról, a klubtaná­csok feladatairól, és műkö­dési rendjéről olvashatunk. Könnyebbséget jelent a klubvezetőknek az a mód­szertani VIT-forgatókönyv, amelyet Hevesi József klub­vezető ajánl példaként. Megtudjuk azt is, hogy a VIT ’78 Kuba pályázatra be­nevezett klubok önértéke­lését június 10-ig várják a művelődésügyi osztályok és a Megyei Művelődési Köz­pont. A Békési Klubélet két jól dolgozó ifjúsági klubot mu­tat be az olvasóknak: a mezőhegyesit és a kötegyá- nit. Gyakorlatias klubhí­rekkel és játékötletekkel végződik a kiadvány. Ma este: Klubszínházi bemutató: Nők Az emberi kapcsolatok la­zulásáról, a magány riasztó réméről szól a fiatal lengyel szerző, Olbronski kamara­drámája, a: Nők. Két nő, Márta és Loszia életének egy-egy epizódján keresztül az egymásra utalt emberek vergődését, gyűlölködését mutatja be. A klubszínházi előadás színhelye ma, szerdán ezút­tal eltér a megszokottól, a színházi klub helyett a fes­tőtárban lesz. A Nők szerep­lői: Szentirmay Éva Jászai- díjas és Baj ka Bea. A ren­dező: Jurka László. Milyen a gyermekélelmezés? Munkások az iskolapadban A gyulai járási, városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott Gyulán és a járásban, annak meg­állapítására, hogy az ott mű­ködő intézmények hogyan elégítik ki az étkező gyer­mekek igényeit, milyen a konyhák nyersanyaggal va­ló ellátása, a beszerzési kö­rülmény, milyen a személyi és felszerelési ellátottság. A vizsgálat kiterjedt a gyulai, az eleki, a mezőgyá- ni—geszti napközi otthonos konyhára és az Alföldi Üzemélelmezési Vállalat gyulai konyhájára. A vizs­gált" intézményeknél egye­bek mellett megállapították, hogy alapvető feladatukat, a gyerekek étkeztetését az elvárt követelményeknek megfelelően látják el. Sú­lyos mulasztást egyik he­lyen sem tárt fel a vizsgá­lat, az ételek mennyiségi­leg elegendők, változatosak, és többségükben ízletesek. Minden konyhánál időben Kitüntetések, A mezőberényi Aranyka­lász Termelőszövetkezet, amely Békéscsaba és a vá­roskörnyék legnagyobb me­zőgazdasági üzeme, csak­nem 7700 hektáron gazdál­kodik. Az 1977. évi termésát­lagok igen jól alakultak. Bú­zából 47,5 mázsa, kukoricá­ból 62,6 mázsával megha­ladták a megyei átlagot. Az egy tehénre eső tejhozam 3919 liter — ugyancsak jó­val az átlag felett van. Az egy főre eső évi átlagjöve­delem az utóbbi három év alatt 28,5 ezer forintról kö­zel 46 ezer forintra emelke­dett. Többek között ezeknek beszerzik a szükséges nyers­anyagokat, gondoskodnak azok minőségi megóvásáról. A felszereltségük általá­ban kielégítő és megfelelő­en biztosított a társadalmi tulajdon védelme. Azt is megállapították, hogy indo­kolt lenne minden konyhá­nál szélesebb körű véle­ménykutatást folytatni, hogy az egyébként jó minőségű nyersanyagokból az étkezők többségének igénye szerint készítsék az ételeket, Helyesnek tartják azt a gyakorlatot, hogy a konyhák vezetői törekednek az élet- tanilag értékesebb ételfé­leségek bővítésére. A járá­si, városi Népi Ellenőrzési Bizottság olyan, hatáskörébe tartozó határozatokat ja­vasolt az illetékes szakigaz­gatási szerveknek, amelyek megvalósításával a vizsgált konyháknál tovább lehet javítani a munkát, kikü­szöbölni a még fellelhető hiányosságokat. jutalmak az eredményeknek köszön­hető. hogy a közelmúltban rendezett ünnepi közgyűlé­sen Ficzere János tsz-elnök átvehette dr. Kertész Már­tontól, a megyei tanács vb- titkárától a „Kiváló Terme­lőszövetkezet” elismerő ok­levelet, valamint az igen szép serleget. Ebből az al­kalomból Vécsey Dániel és Márta Istvánné, a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója, Hrenyó Andrásné, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának kitüntetését érde­melte ki, még hét tsz-tag kapott „Kiváló Tsz-dolgozó” jelvényt. Csurka István iró látogatott az ünnepi könyvhét során teg­nap, kedden délután a Békéscsabai Konzervgyárba. A gyár Ty ereskova Szocialista Brigádja szervezte ezt az író-olvasó találkozót. Képünkön Csurka István író beszél munkájáról, életút járói és műveiről Fotó; Gál Edit Gyorslista a gépkocsinyeremény-betétkönyvek 1978. május 29-, 30-án megtartott sorsolásáról Az Országos Takarékpénz­tár a gépkocsinyeremény- betétkönyvek 68. sorsolását május 29-én és 30-án, Buda­pesten tartotta meg. A sor­soláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1978. január 31-ig váltottak és 1978. áp­rilis 30-án még érvényben voltak. A budapesti és vidéki be­tétkönyvekre összesen 951 gépkocsit sorsoltak. Az 5000 forintos betétkönyvekre 665 db, a 10 000 forintosokra 286 darab gépkocsi jutott. A jegyzékben szereplő rö­vidítések a következők : Zsiguli 21011 Zs Skoda 105 S Trabant Lim. 601 T Zaporozsec Z Polski Fiat 126/650 P. F. 10 000 Ft ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 5000 FT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 3 504 160 Zs 3 606 596 s 3 030 658 T 3 533 767 Zs 3 624 961 T 3 032 980 ZS 3 3 536 765 541 061 Zs s 3 630 318 3 639 372 s ZS 3 036 457 T 3 543 999 Zs 3 639 509 s 3 037 697 T 3 555 617 T 3 646 317 Zs 0 039 193 c 3 557 832 T 3 647 170 s <1 0 3 591 468 P. F. 3 648 136 s 3 039 449 S 3 592 641 S 3 648 472 s 3 041 813 S 3 602 012 S 3 650 112 s 3 606 082 P. F. 3 657 193 s A gyorslista (melyben jegyzék megtekinthető az megyénk nyertes száma­it közöljük) közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A sorsolás eredményének pontos adatait a június 2-án megjelenő hivatalos nyere­ményjegyzék tartalmazza. A OTP-fiókokban. postahiva­talokban és takarékszövetke­zetekben. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő „Igazolás”-t a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fi­óknál, takarékszövetkezetnél vagy postahivatalnál kell bemutatni. (MTI) Izűkül-e a szakadék a ; szellemi és a fizikai I munka között? Mi­lyen lesz a holnap embere? Milyen munkásokra van szüksége egy gyorsan fejlő­dő társadalomnak? A té­nyek azt mutatják, hogy jó- néhány iparágban elmosó­dóban van a szellemi és a fizikai munka alsó-felső ré­giói közötti különbség, s a holnap embere, munkása : müveit, magasan képzett szakember, aki képes isme­reteit, tudását rendszeresen megújítani, bővíteni. Az az igazság, hogy ebben a hol­napban fél lábbal már benne vagyunk. Sokan tudják, ér­zik ezt, azt szoktuk mon­dani, „tanuló nemzet” let­tünk, hiszen minden évben ezrek és ezrek ülnek be az iskolapadba, hogy felnőtt fejjel tanuljanak, pedig erre még sok helyütt nem any- nyira a közvetlen hatások, követelmények szorítják" őket, hanem a jó értelem­ben vett hiúság, és az egyé­ni előrelátás. Egy idősebb miskolci gyá­ri mukás ezt mondta: „Én már nagyot) szégyell­tem, amikor valahol meg­kérdezték, mi a foglalkozá­som, mindig azt kellett mondanom, hogy segédmun­kás. Ezért beiratkoztam ál­talános iskolába, a fiammal egyszerre jártuk a nyolcadi­kat, ő rendesen, nappalin, én meg kihelyezett osztály­ban, itt a gyárban. Utána megszereztem a betonelem- gyártó szakmunkás-képesí­tést.” Nagyon sokan vannak azonban akik nem jutnak el idáig, mert a tanulás közvetlen hasznát alig lát­ják, s a holnapra még nem gondolnak. Nehéz a tanu­lási kedvet fölébreszteni puszta meggyőzéssel, ha a döntő tényező, a környezet, a munkahely igény- és kö­vetelményrendszere sokszor társadalmi céljainkkal el­lentétesen hat. Hazánkban még mindig közel egymillió ember anyagmozgatással foglalkozik, s vannak ipar­ágak, amelyek a munka je­lenlegi . színvonalából és természetéből következően segéd- és betanított munká­sok sokaságát igénylik. Bár többnyire szakmunkások­ban sem dúskálnak a ter­melő üzemek, mégis az egyik „hiánycikk” a képzet­len aki azonban a szakmun­kásoknál többet akar ke­resni, s akivel csínján kell bánni, mert különben meg­sértődik és egy házzal odébb áll. Ezek a tényezők is hozzá­járulhatnak ahhoz, hogy a tanuló embernek, a tanu­lásnak valójában nincsen annyi tekintélye, előnye, rangja, amennyi megillet­né. Kiindulásul idézzük fel a legutóbbi népszámlálás adatait: a felnőtt lakosság 55 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Sok kedvezmény, társadalmi ösztönzés és tá­mogatás hatására javult a helyzet, de elégedettek ko­rántsem lehetünk. A leg­frissebb adatok alapján megállapítható, hogy az 1970-ben iskolavégzetlen, 15—44 éves korosztályokhoz tartozó (1 708 074) és a 45 évnél idősebbek (432118) száma napjainkig összesen körülbelül 130—140 ezerrel apadt. Ennyien szereztek közülük általános iskolai bizonyítványt. Sajnálatos módon „újratermelődés” is van : egy-egy korosztály 8—10 százaléka úgy lép ki az életbe, hogy nem fejezte be általános iskolai tanul­mányát. Ez évente tekinté­lyes mértékben rontja a felnőttképzésben elért ered­ményeinket. Érdemes el-elgondolkozni a nagyarányú lemorzsoló­dáson is. A hatvanas éveik elején, 1963—64-ben 110 ezernél többen jelentkez­tek — főleg munkások, ki­sebb részben mezőgazdasá­gi dolgozók — az általános iskola esti és levelező tago­zataira, a bizonyítványt szerzők száma viszont a 40 ezret sem érte el. S ez máig tanulási „csúcsnak” tekint­hető, mert azóta — kivéve a szakmunkás-bizonyít­vány elérését általános is­kolai végzettséghez kötő rendelet megjelenését kö­vető egy-két évben — e két tanulási formán egyre ke­vesebb a hallgató. Az utób­bi két évet összehasonlítva: a csökkenés mintegy hat­ezer. Ebben az évben a je­lentkezők száma — nem végleges adatok szerint — alig haladta meg a 16 ez­ret. örvendetesen sokan ta­nulnak és készülnek fel a vizsgákra a hetvenes évek elején bevezetett munkás- továbbképző tanfolyamo­kon, de itt is lassú vissza­esés tapasztalható, s ötven százalék körüli — ahogyan estin és levelezőn — a le­morzsolódás. Miképpen lehetne elérni, hogy az alapműveltséget életéhez és munkájához minden ember nélkülözhe­tetlennek érezze? Jó és ha­tékony propagandára fel­tétlenül szükség van, de prédikációkkal, „ráígérge- téssel” nem sokra megyünk. Egy gazdasági vezető biz­tatta így nemrégiben a KISZ-tanácskozás fiataljait: „Tanuljatok, mert ti lesztek a holnap vezetői, s erre idő­ben fel kell készülnötök!” A válasz: érdektelen hall­gatás, ami érthető, hiszen a tapasztalat ellentmond az ígéretnek, ezért nem is lel­kesíthet, a mondat legfel­jebb így igaz: „Közületek kerülnek ki...” A szakmun­kástanulók helyzetének or­szágos szociológia felmérése is azt mutatja, hogy a hol­napi munkásfiatalok „ ... a közép vagy felső szintű ve­zetésbe való eljutást szinte valószerűtlennek érzik.” E ^m szakemberek azt il mondják, hogy a mű­in veltségi szint általá­nos emeléséért legtöbbet az általános iskolában lehetne tenni: lefaragni az említett 8—10 százalékból legalább négyet-ötöt, hogy minél ke­vesebb legyen az „elveszett” tanuló. Ezzel egyidejűleg még nagyobb arányban kel­lene rávezetni a tanulásra a negyvenöt évnél fiatalabb korosztályúakat, akik köny- nyen belátják, mit jelent a tudás, ha a társadalmi óhaj és a munkahelyi feltételek, követelmények nagyobb összhangját fokozatosan si­kerül megteremteni. Kiss Sándor fl MÉM felhívása az átmenti árokpartok, vasúti és árvízvédelmi töltések fűtermésének hasznosítására A kistermelők szarvas­marha-állománya szálasta- karmány-szükségletének egyik forrása a közutakhoz tartozó mezőgazdasági te­rületek, árokpartok, árvíz- védelmi töltések és egyéb kihasználatlan gyepterüle­tek hasznosítása. Az ér­vényben levő rendelkezések értelmében a területek ke­zelői minden évben május 1-ig kötelesek a helyi taná­csoknak bejelenteni azokat a gyepterületeket, amelyek termésének betakarításáról nem tudnak gondoskodni. Ezeket a fűterületeket a he­lyi tanácsok május 15-ig szétosztották az arra igényt tartó szarvasmarha-, illetve tehéntartó kistermelők kö­zött. Amennyiben a tulajdono­sok, vagy a kijelölt kister­melők a füvet június 10-ig nem kaszálják le, az útmen­ti árokpartok, vasúti, ár- vízvédelmi töltések és rétek fűtenmését bárki ingyenesen betakaríthatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom