Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
1978. május 31., szerda Magyar—NDK barátsági nap Battonyán Kurt Bussewitz (baloldalt), az NDK Centrum gazdasági igazgatója Békéscsabán Fotó: Béla Ottó Május 30-án, tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának meghívására Békéscsabára érkezett Kurt Bussewitz, a budapesti NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának gazdasági igazgatója és Wein Miklós, a Centrum munkatársa. A HNF székházában Szikszai Ferenc titkár fogadta a vendégeket és tájékoztatta őket Békés megye gazdasági, társadalmi, kulturális életével kapcsolatos kérdésekről. Részletesen szólt a megye iparának és mezőgazdaságának helyzetéről, a terméseredményekről, valamint néhány megoldásra váró feladatról. Kurt Bussewitz válaszában megköszönte a meghívást, majd röviden foglalkozott az NDK gazdasági életével összefüggő témákkal. Mint mondotta: noha országukban nincsenek olyan jó földek, mint például Békés megyében, de a mezőgazdaság iparosításában és kemi- zálásában mégis jelentős sikereket értünk el. Ezután Vichnál Pál, a HNF Békés megyei bizottságának politikai munkatársa ismertette a május 30—31-i magyar—NDK barátsági napok programját. Délután a vendégek Bat- tonyára utaztak, ahol találkoztak a nagyközség párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőivel. A helyi művelődési házban Kurt Bussewitz előadást tartott az NDK gazdasági és kulturális fejlődéséről az érdeklődőknek. b a a B I Apróság, de... B B a a a b : Megy az ember az ut- j ■ cán, öles plakátok hir- { • detnck valamit. Teljesen 3 ! mindegy most műsoros i Î estet, író-olvasó találko- • f zót, esetleg mást, a kö- [ 3 zös tulajdonságuk érdé- 3 S kés: a megadott dátum ; ■ után nincs feltüntetve, 3 3 hogy például az a 10-e 3 3 vagy 29-e milyen napra ■ S esik? Szerda-o vagy j • csütörtök, hétfő, netán 3 3 kedd? Holott a rendez- 3 3 vényre hívogató értcsí- 8 ■ tés mindig mindenről ; 3 pontosan informált, csak 3 3 az utóbbi időben kerülik ; ; cl ezt a gondosságot, ■ 3 mintha az az egy szó 3 3 megtakarítása nyereség 3 ; lenne. Pedig veszteség, J 3 mert fölösleges fejtörést 3 3 okoz a járókelőnek, gon- 3 ■ dolkozhat rajta menet- 5 3 közben, ugyan milyen 3 3 napra esik a rendez- 3 3 vény? Vajon ráér-e ak- ■ • kor? Ezt azonban nem 3 3 tudja eldönteni, hiszen 3 3 arra nincs idő az utcán, j • hogy naptár után koto- 3 3 rásszon, s marad a tűnő- 3 3 dés, a hányzó és eligazí- | • tó egyetlen szó miatt. ; 3 Más. De ez is mosta- 3 ; nában kapott lábra: 3 ; nines a színházi plaká- 3 3 ton — de másutt sem — 3 3 kiírva, hogy az éppen ; ; műsoron levő darab 3 3 hány felvonásos, hány 3 3 részes? Pedig mióta a ; • világ világ és szánját- 3 • szás létezik, enélkül ej- 3 3 képzelhetctlen kiplaká- 3 3 tolni, hirdetni, szervez- g 3 ni egy előadást. Még a 3 3 szerző első példányáról 3 3 sem maradhat le — a j 3 műfaj megjelölése után 3 J —, s ha később kötetbe | 3 kerül a mű, arról sem. s 3 Csak nálunk volt így az ; 3 egész mostani színházi 3 3 évadban, hogy a néző, 8 3 —, aki általában nem ; ; bennfentes, — ha szeret- 3 3 né tudni, és nem szé- g 3 gyenlős, az első szünet- 3 3 ben a jegyszedőtől kény- 5 g télén érdeklődni. 53 „ , , _ ■ à Mindkettő apróság, de j S bosszantó. : v M. • I Békési Klubélet legújabb számából Megjelent a Békési Klubélet ez évi első száma a megyei klubtanács és a művelődési központ gondozásában. A kiadványban megjelenő írások az ifjúsági klubok vezetőinek szeretnének elméleti és módszertani segítséget nyújtani. Az Elvek és utak című rovatban az ifjúsági klubok irányításáról, a klubtanácsok feladatairól, és működési rendjéről olvashatunk. Könnyebbséget jelent a klubvezetőknek az a módszertani VIT-forgatókönyv, amelyet Hevesi József klubvezető ajánl példaként. Megtudjuk azt is, hogy a VIT ’78 Kuba pályázatra benevezett klubok önértékelését június 10-ig várják a művelődésügyi osztályok és a Megyei Művelődési Központ. A Békési Klubélet két jól dolgozó ifjúsági klubot mutat be az olvasóknak: a mezőhegyesit és a kötegyá- nit. Gyakorlatias klubhírekkel és játékötletekkel végződik a kiadvány. Ma este: Klubszínházi bemutató: Nők Az emberi kapcsolatok lazulásáról, a magány riasztó réméről szól a fiatal lengyel szerző, Olbronski kamaradrámája, a: Nők. Két nő, Márta és Loszia életének egy-egy epizódján keresztül az egymásra utalt emberek vergődését, gyűlölködését mutatja be. A klubszínházi előadás színhelye ma, szerdán ezúttal eltér a megszokottól, a színházi klub helyett a festőtárban lesz. A Nők szereplői: Szentirmay Éva Jászai- díjas és Baj ka Bea. A rendező: Jurka László. Milyen a gyermekélelmezés? Munkások az iskolapadban A gyulai járási, városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott Gyulán és a járásban, annak megállapítására, hogy az ott működő intézmények hogyan elégítik ki az étkező gyermekek igényeit, milyen a konyhák nyersanyaggal való ellátása, a beszerzési körülmény, milyen a személyi és felszerelési ellátottság. A vizsgálat kiterjedt a gyulai, az eleki, a mezőgyá- ni—geszti napközi otthonos konyhára és az Alföldi Üzemélelmezési Vállalat gyulai konyhájára. A vizsgált" intézményeknél egyebek mellett megállapították, hogy alapvető feladatukat, a gyerekek étkeztetését az elvárt követelményeknek megfelelően látják el. Súlyos mulasztást egyik helyen sem tárt fel a vizsgálat, az ételek mennyiségileg elegendők, változatosak, és többségükben ízletesek. Minden konyhánál időben Kitüntetések, A mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet, amely Békéscsaba és a városkörnyék legnagyobb mezőgazdasági üzeme, csaknem 7700 hektáron gazdálkodik. Az 1977. évi termésátlagok igen jól alakultak. Búzából 47,5 mázsa, kukoricából 62,6 mázsával meghaladták a megyei átlagot. Az egy tehénre eső tejhozam 3919 liter — ugyancsak jóval az átlag felett van. Az egy főre eső évi átlagjövedelem az utóbbi három év alatt 28,5 ezer forintról közel 46 ezer forintra emelkedett. Többek között ezeknek beszerzik a szükséges nyersanyagokat, gondoskodnak azok minőségi megóvásáról. A felszereltségük általában kielégítő és megfelelően biztosított a társadalmi tulajdon védelme. Azt is megállapították, hogy indokolt lenne minden konyhánál szélesebb körű véleménykutatást folytatni, hogy az egyébként jó minőségű nyersanyagokból az étkezők többségének igénye szerint készítsék az ételeket, Helyesnek tartják azt a gyakorlatot, hogy a konyhák vezetői törekednek az élet- tanilag értékesebb ételféleségek bővítésére. A járási, városi Népi Ellenőrzési Bizottság olyan, hatáskörébe tartozó határozatokat javasolt az illetékes szakigazgatási szerveknek, amelyek megvalósításával a vizsgált konyháknál tovább lehet javítani a munkát, kiküszöbölni a még fellelhető hiányosságokat. jutalmak az eredményeknek köszönhető. hogy a közelmúltban rendezett ünnepi közgyűlésen Ficzere János tsz-elnök átvehette dr. Kertész Mártontól, a megyei tanács vb- titkárától a „Kiváló Termelőszövetkezet” elismerő oklevelet, valamint az igen szép serleget. Ebből az alkalomból Vécsey Dániel és Márta Istvánné, a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója, Hrenyó Andrásné, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kitüntetését érdemelte ki, még hét tsz-tag kapott „Kiváló Tsz-dolgozó” jelvényt. Csurka István iró látogatott az ünnepi könyvhét során tegnap, kedden délután a Békéscsabai Konzervgyárba. A gyár Ty ereskova Szocialista Brigádja szervezte ezt az író-olvasó találkozót. Képünkön Csurka István író beszél munkájáról, életút járói és műveiről Fotó; Gál Edit Gyorslista a gépkocsinyeremény-betétkönyvek 1978. május 29-, 30-án megtartott sorsolásáról Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyeremény- betétkönyvek 68. sorsolását május 29-én és 30-án, Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1978. január 31-ig váltottak és 1978. április 30-án még érvényben voltak. A budapesti és vidéki betétkönyvekre összesen 951 gépkocsit sorsoltak. Az 5000 forintos betétkönyvekre 665 db, a 10 000 forintosokra 286 darab gépkocsi jutott. A jegyzékben szereplő rövidítések a következők : Zsiguli 21011 Zs Skoda 105 S Trabant Lim. 601 T Zaporozsec Z Polski Fiat 126/650 P. F. 10 000 Ft ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 5000 FT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 3 504 160 Zs 3 606 596 s 3 030 658 T 3 533 767 Zs 3 624 961 T 3 032 980 ZS 3 3 536 765 541 061 Zs s 3 630 318 3 639 372 s ZS 3 036 457 T 3 543 999 Zs 3 639 509 s 3 037 697 T 3 555 617 T 3 646 317 Zs 0 039 193 c 3 557 832 T 3 647 170 s <1 0 3 591 468 P. F. 3 648 136 s 3 039 449 S 3 592 641 S 3 648 472 s 3 041 813 S 3 602 012 S 3 650 112 s 3 606 082 P. F. 3 657 193 s A gyorslista (melyben jegyzék megtekinthető az megyénk nyertes számait közöljük) közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A sorsolás eredményének pontos adatait a június 2-án megjelenő hivatalos nyereményjegyzék tartalmazza. A OTP-fiókokban. postahivatalokban és takarékszövetkezetekben. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő „Igazolás”-t a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fióknál, takarékszövetkezetnél vagy postahivatalnál kell bemutatni. (MTI) Izűkül-e a szakadék a ; szellemi és a fizikai I munka között? Milyen lesz a holnap embere? Milyen munkásokra van szüksége egy gyorsan fejlődő társadalomnak? A tények azt mutatják, hogy jó- néhány iparágban elmosódóban van a szellemi és a fizikai munka alsó-felső régiói közötti különbség, s a holnap embere, munkása : müveit, magasan képzett szakember, aki képes ismereteit, tudását rendszeresen megújítani, bővíteni. Az az igazság, hogy ebben a holnapban fél lábbal már benne vagyunk. Sokan tudják, érzik ezt, azt szoktuk mondani, „tanuló nemzet” lettünk, hiszen minden évben ezrek és ezrek ülnek be az iskolapadba, hogy felnőtt fejjel tanuljanak, pedig erre még sok helyütt nem any- nyira a közvetlen hatások, követelmények szorítják" őket, hanem a jó értelemben vett hiúság, és az egyéni előrelátás. Egy idősebb miskolci gyári mukás ezt mondta: „Én már nagyot) szégyelltem, amikor valahol megkérdezték, mi a foglalkozásom, mindig azt kellett mondanom, hogy segédmunkás. Ezért beiratkoztam általános iskolába, a fiammal egyszerre jártuk a nyolcadikat, ő rendesen, nappalin, én meg kihelyezett osztályban, itt a gyárban. Utána megszereztem a betonelem- gyártó szakmunkás-képesítést.” Nagyon sokan vannak azonban akik nem jutnak el idáig, mert a tanulás közvetlen hasznát alig látják, s a holnapra még nem gondolnak. Nehéz a tanulási kedvet fölébreszteni puszta meggyőzéssel, ha a döntő tényező, a környezet, a munkahely igény- és követelményrendszere sokszor társadalmi céljainkkal ellentétesen hat. Hazánkban még mindig közel egymillió ember anyagmozgatással foglalkozik, s vannak iparágak, amelyek a munka jelenlegi . színvonalából és természetéből következően segéd- és betanított munkások sokaságát igénylik. Bár többnyire szakmunkásokban sem dúskálnak a termelő üzemek, mégis az egyik „hiánycikk” a képzetlen aki azonban a szakmunkásoknál többet akar keresni, s akivel csínján kell bánni, mert különben megsértődik és egy házzal odébb áll. Ezek a tényezők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanuló embernek, a tanulásnak valójában nincsen annyi tekintélye, előnye, rangja, amennyi megilletné. Kiindulásul idézzük fel a legutóbbi népszámlálás adatait: a felnőtt lakosság 55 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Sok kedvezmény, társadalmi ösztönzés és támogatás hatására javult a helyzet, de elégedettek korántsem lehetünk. A legfrissebb adatok alapján megállapítható, hogy az 1970-ben iskolavégzetlen, 15—44 éves korosztályokhoz tartozó (1 708 074) és a 45 évnél idősebbek (432118) száma napjainkig összesen körülbelül 130—140 ezerrel apadt. Ennyien szereztek közülük általános iskolai bizonyítványt. Sajnálatos módon „újratermelődés” is van : egy-egy korosztály 8—10 százaléka úgy lép ki az életbe, hogy nem fejezte be általános iskolai tanulmányát. Ez évente tekintélyes mértékben rontja a felnőttképzésben elért eredményeinket. Érdemes el-elgondolkozni a nagyarányú lemorzsolódáson is. A hatvanas éveik elején, 1963—64-ben 110 ezernél többen jelentkeztek — főleg munkások, kisebb részben mezőgazdasági dolgozók — az általános iskola esti és levelező tagozataira, a bizonyítványt szerzők száma viszont a 40 ezret sem érte el. S ez máig tanulási „csúcsnak” tekinthető, mert azóta — kivéve a szakmunkás-bizonyítvány elérését általános iskolai végzettséghez kötő rendelet megjelenését követő egy-két évben — e két tanulási formán egyre kevesebb a hallgató. Az utóbbi két évet összehasonlítva: a csökkenés mintegy hatezer. Ebben az évben a jelentkezők száma — nem végleges adatok szerint — alig haladta meg a 16 ezret. örvendetesen sokan tanulnak és készülnek fel a vizsgákra a hetvenes évek elején bevezetett munkás- továbbképző tanfolyamokon, de itt is lassú visszaesés tapasztalható, s ötven százalék körüli — ahogyan estin és levelezőn — a lemorzsolódás. Miképpen lehetne elérni, hogy az alapműveltséget életéhez és munkájához minden ember nélkülözhetetlennek érezze? Jó és hatékony propagandára feltétlenül szükség van, de prédikációkkal, „ráígérge- téssel” nem sokra megyünk. Egy gazdasági vezető biztatta így nemrégiben a KISZ-tanácskozás fiataljait: „Tanuljatok, mert ti lesztek a holnap vezetői, s erre időben fel kell készülnötök!” A válasz: érdektelen hallgatás, ami érthető, hiszen a tapasztalat ellentmond az ígéretnek, ezért nem is lelkesíthet, a mondat legfeljebb így igaz: „Közületek kerülnek ki...” A szakmunkástanulók helyzetének országos szociológia felmérése is azt mutatja, hogy a holnapi munkásfiatalok „ ... a közép vagy felső szintű vezetésbe való eljutást szinte valószerűtlennek érzik.” E ^m szakemberek azt il mondják, hogy a műin veltségi szint általános emeléséért legtöbbet az általános iskolában lehetne tenni: lefaragni az említett 8—10 százalékból legalább négyet-ötöt, hogy minél kevesebb legyen az „elveszett” tanuló. Ezzel egyidejűleg még nagyobb arányban kellene rávezetni a tanulásra a negyvenöt évnél fiatalabb korosztályúakat, akik köny- nyen belátják, mit jelent a tudás, ha a társadalmi óhaj és a munkahelyi feltételek, követelmények nagyobb összhangját fokozatosan sikerül megteremteni. Kiss Sándor fl MÉM felhívása az átmenti árokpartok, vasúti és árvízvédelmi töltések fűtermésének hasznosítására A kistermelők szarvasmarha-állománya szálasta- karmány-szükségletének egyik forrása a közutakhoz tartozó mezőgazdasági területek, árokpartok, árvíz- védelmi töltések és egyéb kihasználatlan gyepterületek hasznosítása. Az érvényben levő rendelkezések értelmében a területek kezelői minden évben május 1-ig kötelesek a helyi tanácsoknak bejelenteni azokat a gyepterületeket, amelyek termésének betakarításáról nem tudnak gondoskodni. Ezeket a fűterületeket a helyi tanácsok május 15-ig szétosztották az arra igényt tartó szarvasmarha-, illetve tehéntartó kistermelők között. Amennyiben a tulajdonosok, vagy a kijelölt kistermelők a füvet június 10-ig nem kaszálják le, az útmenti árokpartok, vasúti, ár- vízvédelmi töltések és rétek fűtenmését bárki ingyenesen betakaríthatja.
