Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-30 / 125. szám
1978. május 30., kedd O Százhuszonöt éves a békéscsabai István-malom Negyedszer kiváló az orosházi Béke Tsz Arató József átveszi dr. Bíró Ferenctől a Kiváló Szövetkezet oklevelet és a serleget Fotó: Béla Ottó JEGYZET Földhasznosítás Csak helyeselni lehet azt az első pillanatra talán szigorúnak tetsző rendelkezést, amelynek értelmében minden hektár vetetlenül maradt föld minden aranykoronája után ezer forintot fizet az államkasszába a föld tulajdonosa. Annál inkább egyet kell értenünk ezzel a szigorúsággal, ha a termőföld emberi mulasztásból maradt kihasználatlan, ha kényelmesség, rossz munka- szervezés, a munkafegyelem lazaságai együtt okozzák, hogy a sok-sok ezer forinttal megművelt, termővé tett talaj legfeljebb csak gazt terem. Nem lehet azonban figyelmen kivül hagyni, hogy ennek az ezerforintosnak van egy másik oldala is. Nemrég adtunk hírt arról, hogy megyénkben a Körösök vidékén ezen a tavaszon mintegy 16 ezer hektár maradt vetetlenül. Ebből a 16 ezer hektárból több mint 11 ezren áll vagy állt belvíz. Tulajdonosaik, használóik, a termelőszövetkezetek tehát tulajdonképpen semmiféle mulasztást nem követtek el, az időjárás tette lehetetlenné földjeik hasznosítását. Igaz, itt fel lehetne hozni most ellenérvül azt, hogy változtassák meg a termelők terveiket és a helyzethez alkalmazkodva, a korábbi elképzelésektől eltérő kultúrákkal vessék be a még mindig üres táblákat. Az viszont már agronómia, hogy a tavaszi növények is csak akkor kecsegtetnek jó terméssel vagy egyáltalán terméssel, ha legkésőbb május első dekádjában juttatják földbe magvaikat. Ez idő szerint már csak a köles biztatna némi kárpótlással, ám a köles iránti igényeinket a vetetten terület egy százada is kielégítit Mi lesz akkor a többivel? Ha konkrét példát veszünk — sajnos, jó néhányat vehetünk — a legsúlyosabb helyzetű vésztői tsz példáját, már jobban kiviláglik, mire gondolunk. A vésztői közösben 2000 hektár a vetetlen. Átlagosan 20 aranykoronát számítva hektáronként, ez annyit jelent, hogy a kollektívának — amelynek éppen elég nagy veszteséget, bajt hoz az, hogy a szántójuknak több mint egynegyede nem terem ebben az évben — mintegy 40 millió forintot kellene „büntetésként” kifizetnie a parlagon maradt hektárak miatt. Ügy hisszük, ehhez a kis számításhoz nem is kell külön kommentárt fűzni. A gondolatsort azonban érdemes tovább folytatni. Érthető, ha ez a 40 millió forintos veszedelem arra sarkallja a vésztőieket, hogy valamilyen módon mindenképp bevessék azt a kétezer hektárt. Tehát újabb munkaórákat fektetnek abba, hogy a vízjárt földek megdolgozva, műtrágyázva magot fogadhassanak magukba. Ezek után már csak az a kérdés, mi lesz ezekből a magokból? Érdemes volt-e újabb ezreseket ölni ezekbe a földekbe? A vésztői eset szélsőséges, de nem kivétel. Ezt Okány- ban, Biharugrán, Sarkadon, Kötegyánban — és így tovább — egyaránt bizonyíthatják. Mindebből csak azt állapíthatjuk meg, hogy bár a földek hasznosítása valóban a termelők akaratának függvénye, éppen ezért lehet azt jó rendelkezésekkel megfelelően befolyásolni, vannak viszont esetek, amelyekben kevés az emberi akarat, s amelyekben a rendelkezéseknek is kivételt kell tenniük, mert olyankor éppen ezt kívánja meg a népgazdasági érdek. (kőváry) A békéscsabai István-malom méltán tékinti jubileumi évnek az 1978-as esztendőt. Jogelődje, hazánk egyik legrégibb gőzmalma ugyanis 1853-ban épült fel. A múlt század közepén — annak ellenére, hogy Békéscsabán és környékén sok kisebb-na- gyobb száraz- és szélmalom üzemelt — csak kenyérlisztet őrölték. Kalácssütéshez, levestésztagyúráshoz ebből szitálták ki az asszonyok a finomlisztet. Az ügy fontosságára való tekintettel a tanács 1850. február 3-án megtárgyalta és elfogadta Pain Antal gőzmalomépítési tervét, amely 1853-ban felépült s megkezdte az üzemelést. A gőzmalom visszaöntéses rendszerű volt, s a napi kapacitás 500 mázsa búza őrlése. Az indulást követő években több gazdasági jellegű válságon ment át, később cserélődtek a nevek, változtak a tulajdonosok, de megindult a malom lassú fejlesztése. A századforduló után egyebek között keskeny nyomtávú iparvágány épült a malom udvarán, új gőzgép került beépítésre. Később megépült a normál nyomtávú iparvágány, s 1925-ben már rendelkezésre állt egy húszezer mázsás új gabonasiló és egy 15 ezer mázsás lisztraktár is. Kazalba rakni csak a száraz szénát szabad. Amilyen kézenfekvő megállapítás ez, sokszor olyan nehéz neki eleget tenni. Vegyük csak a mostani időjárást: gazda legyen a talpán, aki követni tudja ezen a tavaszon az intelemben foglaltakat! Nos a gazdákat ez alkalommal a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer, az FLR segíti talpon maradni, meghonosítva a szénabetakarítás ma ismert legbiztosabb módszerét taggazdaságaiban. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a korábban biztonságot jelentő 15—20 százalékkal szemben a 25—30 százalékos nedvességet tartalmazó szénát is nyugodt szívvel bálázhassák, majd kazalba rakhassák a befülledés veszélye nélkül. Az új módszer lényege, hogy egy bármely bálázóra szerelhető berendezéssel — egy menetben a bálázással — folyamatosan olyan vegyszert szórnak a szénára, aminek hatására az a kazalban „önmagától” kiszárad. A gyors és viszonylag korai betakarítás lehetőségének megteremtése mellett ez a módszer további előnyöket 1938-ban - rozsőriővonallal bővült a malom, s jelentősen megnőtt a napi teljesítmény. Az igazi nagy fejlesztés azonban sokáig váratott magára. Villanymeghajtásra 1961 novemberében állították át a békéscsabai István-malmot. Azóta sokat javulták a munkahelyi körülményék, korszerűsödött a technológia. A napi feldolgozás ma már 2500 mázsa búza. A kilós lisztet géppel csomagolják s jó tíz esztendeje megoldották az ömlesztett lisztszállítást is. Békéscsaba városfejlesztési programjának megfelelően a malomüzem jelenlegi telephelyéről — ahol a továbbfejlesztési lehetőségek korlátozottak — folyamatosan ki- telepszik az fezaki ipartelepre. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az új telephelyen eddig megépített egy 1300 tonnás őrleményraktárt fe kétszer 10 ezer tonnás gabonasilót. A fejlesztés a jubileumi évben tovább halad. 'Most épül az új, 22 300 tonnás gabonasiló s hamarosan indul az óránként tíz tonna kapacitású takarmánykeverő, illetve koncentrá- tumüzem építése. is hordoz. Ennek igazolására elegendő csak azt tudni, hogy a vegyszeresen bálázott széna a szárazon beta- karítotthoz képest 37 százalékkal több nyers-, illetve emészthető fehérjét tartalmaz és a keményítőérték is 23 százalékkal magasabb ez esetben. A vegyszer — amely egyébként propionsavat tartalmaz — mindössze 25 forinttal növeli meg a költségeket mázsánként. Igaz, hatásosságát a pontosan beállított adagolás biztosítja, amihez a nedvességartalmat a rendre vágott lucernán kell megmérni. Ehhez a gyorsmérő műszereket az FLR már meg is rendelte. Figyelembe véve az elmúlt évi szénatermfet — amely ösz- szességében 31 ezer tonnát tett ki — a termesztési rendszer 15 ezer tonna szénához elegendő vegyszert szerzett be erre az esztendőre. így a 46 partnergazdaságból az idén már 32-ben készülhetnek korszerű módszerekkel a szénabálák. A módszer egyébként nemcsak a lucerna-, hanem a fűszé- na-betakarításánál is alkalmazható. Jelenleg a kisebb bálákat A Petőfi Művelődési Központ adott helyet május 27-én az orosházi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlésének. A szövetkezet 25 éves fennállása óta ez a negyedik ilyen közgyűlés, ahol átvehették a Mezőgazdasági fe Élelmezésügyi Minisztérium által adományozott Kiváló Szövetkezet kitüntetést dokumentáló oklevelet. Az ünnepi közgyűlésen, melyen részt vett dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, jelen voltak a városi pártbizottság, a tanács, a Tsz Szövetség, a Gyulai Húskombinát fe az intézmények képviselői. Arató József, a szövetkezet elnöke tett jelentést a termet zsúfolásig megtöltő szövetkezeti tagságnak az elmúlt évi munkájáról. A számadatokat, melyeknek mindegyike kifejezte azt a céltudatos, előrelátó, tervszerű kollektív munkát, amellyel különösen 1971 óta nagymértékben növelték a termelést, a termésátlagokat. Mégis mi a jellemző erre a gazdaságra, aminek alapján negyedszerre nyerték el készítő gépek terjedtek el az üzemekben s ennek következtében a kazalrakás jószerivel még kézi munkára alapozódik, de az FLR szakemberei már dolgoznak a nagybálás, gépi kazlazásra szervezett technológia kialakításán. Kezdeményezése révén az FLR egyúttal az új módszer hazai letéteményese is lett: az országban felhasználásra kerülő vegyszernek (az ADD—H-nak) mintegy kétharmadát a rendszer taggazdaságainál értékesítik. Ezzel egy időben az FLR látja el országosan is a módszerrel kapcsolatos garanciális fe szervizfeladatoikat, valamint az alkatrész-utánpótlást is a rendszer szervezi. Nagyon fontos természetesen hangsúlyozni, hogy nem valamiféle csodaszerről és csodamódszerről van szó, a vegyszeres szénabetakarítás csak akkor vezethet eredményre, ha azt jól ápolt, tiszta széna betakarításánál alkalmazzák, a többletköltségeknek is csak így van értelmük — az ADD—H tudniillik nem gyomirtó, hanem egyfajta tartósítószer! a Kiváló Szövetkezet címet? A szövetkezet elnöke elsőként említette a jól gépesített növénytermesztést. — A KITE zárt termelési rendszerének vagyunk a tagja — mondotta —, két gépsorral, 1100 hektár kukoricával, 800 hektár búzával, 265 hektár cukorrépával egy Herriau gépsorra. Ez évben 639 hektáron termesztünk cukorrépát, két Herriau gépsorral. Céljuk fe törekvésük az volt, hogy az 1977. évet fennállásuknak negyedszázados évfordulóján a legjobb eredménnyel zárják. Ez sikerrel járt: búzából 60 mázsán felüli átlagot értek el hektáronként fe most — az elnök szavai szerint — jogosan reménykednek 62—63 mázsás átlagtermés elérésében. Indokoltnak tartották a cukorrépa-terület növelését is. Erre ösztönözte őket a múlt évi 488 mázsás átlagtermés. Korábban 265, most pedig 639 hektáron termelnek cukorrépát, amiről 500 mázsás átlagtermést várnak. A kukorica-vetésterület sem csökkent, az átlagtermelést a tervezett 70 mázsásról 76 mázsára szeretnék növelni. Itt jegyezzük meg, hogy a Béke Termelőszövetkezet, a KITE- nek bemutató gazdasága búzából, kukoricából, cukorrépából. Ahogy az elnök elmondta, nagyon oda kell figyelni arra, hogyan lehet növelni a termelést úgy, hogy még gazdaságosabb legyen. A mérce magas, a verseny nagyon erős a gazdaságok között. A tsz-szövetség ágazati versenyében az elmúlt évben búzából az elsőt, cu- korrénából a második, kukoricából a tizedik helyezést érték el. Egyébként a tsz- szövetségtől eddig 13 oklevelet nyertek, ebből öt első helyezés. — Olyan helyzetben vagyunk — mondotta —, hogy A Szarvasi Állami Gazdaság sárgahegyesi üzemében 323 hektárnyi bekerített legelőn csaknem 600 pirosfehér tarka Hereford húsmarha él. A gazdaság kísérleti jelleggel rendezkedett be a rendkívül ízletes húsú, olcsó tartású, őshazájában még ma is szinte teljesen szabadban élő húsmarha meghonosítására, szaporítására. Az első száz darabból álló vemhesüsző-állomány 1974-ben érkezett Colorádó államból Szarvasra. A következő esztendőben újabb 199 üszőt fogadtak. Kezdetben nem volt könnyű dolguk az állatgondozóknak, hiszen az emberhez nem szokott jószágok vadak voladottságainknál fogva mindenünk megvan. Sertés, szarvasmarha, baromfi és juh. Az állattenyésztés fejlesztését a kormány által meghirdetett húsprogram végrehajtásának érdekében tettük. Legjelentősebb a sertfehizla- lásunk volt. 1978-ra tovább fejlesztjük ezt fe több mint 10 ezer sertés eladását tervezzük. Jelentős változás történt a tejtermelésben is. Az egy tehénre jutó tejtermelés 3 ezer 225,9 literre nőtt. Egyévi növekedés 500 liter. És lehetne sorolni tovább mindazt, ami előrevivője volt ennek a szövetkezetnek. Bár ipari tevékenységük nem nagy, de több mint 11 milliós árbevétellel járultak hozzá a Kiváló Szövetkezeti cím elnyeréséhez a szállítók, az építők, a kútfúrók, a homokbánya és a téglaüzem dolgozói. Ugyancsak elismeréssel szóltak a traktorosok fe műhelydolgozók szorgalmas munkájáról is. A műhely dolgozói gondoskodtak az erőgépek időbeni kijavításáról, 6 millió forint értékű alkatrész bedolgozásával és így tudtak mindent időben elvégezni. Mindezekhez mintegy lendítőerő tartozik a 13 szocialista brigád példás munkája. Éppen a szocialista brigádok vállalásainak figyelembevétele teszi bizakodóvá a szövetkezet tagságát, hogy 1978-ban 12 százalékkal többet akarnak termelni, mint a múlt évi rekord idején. E szép eredmények összegzése után dr. Bíró Ferenc nagy ünneplés közepette adta át Arató Józsefnek a Kiváló Szövetkezet kitüntetést fe a serleget. Ezt követően a tsz elnöke Kiváló Szövetkezeti Tag kitüntetéseket, törzsgárdatag elismeréseket és jutalmakat adott át a legjobban dolgozóknak. tak, s rendkívül lassan szokták meg új környezetüket. Vérvételre & vemhességi vizsgálatra ma is speciális vaskalodába zárják a pirosfehér tarka marhát, bár sokkal jámborabbak, mint voltak, s a gondozók megismerték szokásaikat. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek Sárgahegyesen. A legelő fűtermését a Hereford húsmarha olcsón, jól hasznosítja. A tehén a szabadban ellik, borjával együtt télen-nyáron a legelőn él. A piros-fehér tarka állomány még a zord téli napokban is jól bírja az időjárás viszontagságait, csak a szeles, viharos időt nem kedveli. K. E. P. A kondorosi Egyesült Tsz-ben már jó tapasztalatokról számolhatnak be: az idén szerelték föl bálázógépükre a vegyszerszóró berendezést, amely lehetővé teszi a szénabetakarítást a szokásosnál nagyobb nedvességtartalommal is Fotó: Veress Erzsi Hogyan bálázzuk a vizes szénát? Hereford hússzarvasmarha Sárgahegyesen
