Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-26 / 122. szám
1978. május 26., péntek o Értelmiségi klub alakult Szarvason IZHUUKTlld-----------------------------V endégprofesszor az NDK-ból Dr. Erich Langner, a berlini Humboldt Egyetem professzora Csema Tamásnak, az MSZMP KB munkatársának kíséretében május 24-én, tegnap délelőtt megyénkbe látogatott. A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságán Szikszai Ferenc titkár üdvözölte a magyar—NDK baráti találkozó alkalmából Békéscsabára érkezett vendéget, és részletesen tájékoztatta Békés megye ipari, mezőgazdasági helyzetéről, valamint lakosságunk társadalmi és kulturális életéről. Ezután dr. Erich Langner tapasztalatcserét folytatott Hursán Pállal, a MTESZ elnökségi tagjával, a nemzetközi kapcsolatok bizottságának titkárával a két ország élelmiszeriparával, az állattenyésztéssel és a növénytermesztéssel kapcsolatos kérdésekről. Délután a találkozó kötetlen beszélgetéssel folytatódott, majd a professzor a MTESZ titkárságán szakembereknek előadást tartott arról, hogyan ültetik át az NDK kutatóinak tudományos-technikai eredményeit a gyakorlatba. Fotó: Kovács Erzsi Tanácsülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) nek megfelelő volt. A kulturális ágazaton például a tervezett fejlesztéseket megvalósították. Két iskolai csoportot és egy iskolai napközis csoportot létesítettek. Ezenkívül a Kossuth utcai óvodában egy 25-fős óvodai napközis csoport is beindult. A könyvtár részére 450 kötet könyvet vásároltak, befejeződött az általános iskolai osztálytermek megépítése, négy terem készült el. Gyomán köztudomású, hogy a tanács a modem lakások építésére, lakótelepek kialakítására törekszik. Az Üjkert sori lakótelep kialakításának, a lakások építésének feltételeit megteremtették az elmúlt évben. Megkezdődött a Gyoma—Endrőd szennyvíz gerincvezeték építése, az egészségház bővítése, illetve gyermekváróte- rem kialakítása. Ebben az évben fejezték be az utóbbit. Ezenkívül számos más ki- sebb-nagyobb létesítménnyel fejlődött a nagyközség, különösen a járdaépítés jelentős. A lakosság mindehhez nagyarányú társadalmi munkával is hozzájárult. A kommunális helyzet volt a másik napirendi téma, melynek vizsgálatára már korábban egy társadalmi ideiglenes bizottságot hoztak létre. Érdemes megemlíteni, hogy ez a bizottság igen alapos és részletes munkát végzett. Az 1970-es adatokat összehasonlították az 1977. évivel, így a tanácstagok képet kaptak arról, hogy az elmúlt évek alatt milyen fejlődést ért el a nagyközség. Az anyagban szerepel a jövő is. Az, hogy mik a tennivalók, hogy a lakosság életkörülményei még jobbak legyenek, s az igényeket jobban ki tudjuk elégíteni. Több kérdés is elhangzott a témát illetően, melyekre Gonda Károly, a bizottság elnöke adott választ, valamint Farkas Sándor tanácselnök. A tanácsülésen részt vett és hozzászólt Solymosi Mária, a szarvasi járási hivatal osztályvezetője is. A tanácsülés ezt követően harmadik napirendi pontként a szabálysértési bizottság beszámolóját vitatta meg, s mindhárom témában elfogadta a beszámolókat. Kasnyik Judit A közelmúltban alakult meg Szarvason a városi művelődésügyi osztály és a TIT- szervezet irányításával a Vajda Péter Értelmiségi Klub. A pedagógusokat, műszaki szakembereket, orvosokat, gyógyszerészeket, az igazságügy dolgozóit, a főiskolák kutatóit tömörítő klub célja a szarvasi haladó hagyományok felélesztése és ápolása, a politikai, ideológiai, esztétikai és művészeti nevelés, az általános műveltség fejlesztése, a társadalmi és természettudományi ismeretek újabb eredményeinek terjesztése. Közel 100 tagot mondhat magáénak már ez az új klub. Azért, hogy a városból és környékéről elszármazott, vagy Szarvas fejlődését támogató közművelődési szakemberek, tudósok, tanárok, műszakiak is bekapcsolódjanak az értelmiségi klub életébe, ötleteikkel, tudásukkal gazdagítsák art, tiszteletbeli tagokként csatlakoznak a Vajda-klubhoz. Legutóbbi találkozójukon, május 24-én, szerdán dr. Posgai Elemér klubelnök irányításával kiegészítették a vezetőséget, majd Fenyvesi András városi közművelődési felügyelő ismertette a klub működési szabályzatát. Programjukban szerepel, hogy egész évben kapcsolódjanak a különböző szarvasi közművelődési hetek programjaihoz. így például a VIII. Székely Mihály műszaki hetekhez, a VII. Baj csy-Zsilinszki politikai könyvhetekhez, a VIII. Vajda Péter pedagógiai hetekhez, a IX. Tessedik Sámuel mezőgazdasági hetekhez, a mezőgazdasági könyvhónaphoz, a VI. Thoman János képzőművészeti és a VI. Chovan Kálmán zenei hetekhez. A Gyóni Géza irodalmi hetek alkalmából meghívják a megye íróit és költőit, hogy az érdeklődők megismerjék az elhangzó vers, novella alkotóit. A komoly témájú előadások mellett az értelmiségi klub tagjai kötetlen foglalkozásra járnak a Hazafias Népfront előadótermébe, de országjáró kirándulásokat, közös színház- és mozilátogatásokat is terveznek. B. Zs. Bz MHSZ jubileuma A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést rendez május 26-án, ma délután 2 órától a békéscsabai ifjúsági és úttörőház nagytermében az MHSZ Békés megyei vezetősége. Ünnepi beszédet Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára mond, majd kitüntetések átadására kerül sor. A rendezvényen műsort ad a gyulai Körös néptáncegyüttes. Gólyafészkek * Csaknem száz új, a korábbiaknál biztonságosabb fészek várta az idén a délről hazatérő, és Szabolcsban letelepedő gólyacsaládokat. A környezetvédelmi szakemberek felkérésére ugyanis a nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat és a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat munkáskollektívájának jóvoltából előregyártott fémvázas fészektartókat helyeztek el a megye településem. A társadalmi munkában készült új fészektartók nagyobb biztonságot nyújtanak a természet erői ellen. „Gólyakosarakat” lehetőleg úgy helyezték el, hogy azok már meglevő fészkek közelében legyenek. A balesetveszélyes oszlopokról, a düledező kéményekről pedig daruk segítségével egyszerűen átemelték a fészekaljat az előre felszerelt tartókosarakba. Színe és visszája A hulladékot — legyen az fém, rongy, avagy papír — össze kell gyűjteni, mert a feldolgozóipar újra hasznosítani tudja. Ezt így tanultuk, és így tanítják a pedagógusok ma is. Csakhogy hiába minden érv, a népgazdasági haszonra való hivatkozás, ha a gyerekek mást tapasztalnak. Mint például a békéscsabai 4-8-as számú általános iskola úttörői. A rendezett iskolaudvaron nagy halom vashulladék éktelenkedik hosszú hetek óta, és csupán a szerencsének, no meg a nevelők fokozott figyelmének köszönhető, hogy a sok rozsdás limlom még nem okozott balesetet. Amint Tamás Béla, az iskola igazgatója. elmondta, április második felében hirdette meg az úttörőcsapat vezetősége a hulladékgyűjtési akciót. Már akkor tartottak egy kissé a dolgoktól — tavaly ugyanis három hétig állt az udvaron a vashulladék, míg végre a MÉH elszállította. Félelmük nem volt alaptalan: sajnos, az idén is hiába kérték telefonon, majd személyesen is, hogy vigye már el végre a vasat a vállalat. Azaz nem teljesen hiába: egy hónapi könyörgés után két teherautónyit elszállítottak. A többi maradt — és majdnem bizonyos, hogy holnap, az ünnepi csapatgyűlésen, majd a kisdobos- és úttörőavatáson a szülők, vendégek „gyönyörködtetésére” ékesíti az udvart. Ráadásul az úttörők még legalább háromszor ennyi vashulladékot össze tudtak volna hordani, ha elszállítanák. A hasznosanyag-gyűjtési akció így maradt félbe az iskolában — a gyermekek nevelésében hasmosnak egyáltalán nem nevezhető tanulságokkal. Fotó: Veress Erzsi Közfigyelmet a vállalati művelődési bizottságokra D z Országos Közművelődési Tanács Elnöksége és a Szak- szervezetek Országos Tanácsának közös határozata értelmében a minisztériumok és a tanácsok irányítása, illetve felügyelete alatt álló gazdasági egységeknél 1977 végéig vállalati művelődési bizottságokat hoztak létre. A határozat értelmében a vállalati művelődési bizottságokat azért szervezték meg, hogy segítsék a munkásművelődés fejlesztését, a munkahelyi közművelődés hatékonyságát, valamint a vállalati gazdasági és szakszervezeti vezetés művelődési tevékenységét. Az intézkedés kimondja, hogy a művelődési bizottság „hatás- és jogköre ;flapján — véleményező, javaslattevő és koordinatív feladatokat ellátó testület. A művelődéspolitikai célok megvalósítása érdekében koordinálja, egységes tervbe foglalja a vállalat oktatási továbbképzési és közművelődési tevékenységét, valamint figyelemmel kíséri a felhasználására vonatkozó kulturális alapok célszerű határozat végrehajtását is”. A határozat értelmében Békés megyében — év eleji felmérések alapján — 1977. december 31-ig több mint 100 vállalatnál megalakították, illetve létrehozták a művelődési bizottságokat, a gyakorlati murika irányítására szűk körű vezetőséget alakítottak és kijelölték a titkárokat. A bizottságok feladatait irányelvekben is rögzítették. Ezeket azonban csak ak.tor tudják eredményesen végrehajtani, ha kellő művelődéspolitikai tájékozottsággal, ismerettel rendelkeznek, ha szorosan együttműködnek az adott település művelődési intézményeivel, és éves, közép, és hosszútávú közművelődési tervük is beépül annak egységes tervébe. Ez alapvető és nélkülözhetetlen feladat, melynek megvalósítása nélkül nem beszélhetünk eredményes munkahelyi művelődésről, mivel a dolgozók jelentős része, sok esetben döntő többsége a településen lakik, tehát nem bejáró. A szakigazgatási szervekkel, valamint a művelődési intézményekkel való együttműködés szakszerűbbé és problémamentesebbé teszi a vállalati művelődési bizottságok munkáját. Módszertani tanácsadásokkal, jó tapasztalatok átadásával, bevált, eredményes köz- művelődési . formák meghonosításával a vállalatoknál folyó művelődési tevékenység hatáskörét növelni, színvonalát pedig emelni lehet. A közművelődési szakemberekkel való rendszeres találkozások, tanácskozások alkalmával a vállalati művelődési bizottságok titkárai folyamatosan tájékozódhatnak az aktuális művelődéspolitikai feladatokról, a települést érintő konkrét közművelődési tennivalókról. Közismert, de itt is szólnunk kell arról, hogy a közművelődési párthatározat és a közművelődési törvény értelmében ma már korszerű közművelődési tevékenység tudatosság, terv- szerűség és valamennyi társadalmi és tömegszervezettel, művelődési intézmény- nyél való együttműködés nélkül nem lehetséges. A sokaldalú együttműködésben az anyagi és szellemi erők egységesítése alapvető és meghatározó feladat. Sem a közművelődési szakembereknek. sem a vállalati művelődési bizottságoknak, illetve titkárainak nem szabad presztízskérdést csinálni abból, hogy a közös feladatok megvalósítása érdekében kinek, vagy 'kiknek kell aktívabb, kezdeményezőbb szerepet vállalni, és a kapcsolattartás szempontjából a közművelődési szakember menjen-e az üzembe, vagy a vállalati művelődési bizottság titkára a közművelődési intézménybe. Ahol az együttműködés nem folyamatos, nem kölcsönös, vagyis nem eleven, élő, ott az eredmények is kétesek a megalapozottság és a terv- szerűség szempontjából. Igen hasznos az, ha a válalati művelődési bizottságok szorgalmazzák a vállalat dolgozói körében, hogy az adott település közművelődési intézményeiben folyó tevékenységekbe bekapcsolódjanak. Soha nem szabad viszont arról megfeledkezni, hogy ne csak a meglevő igények kielégítésére törekedjenek, hanem figyelembe kell venniük a köz- művelődési tevékenységnek azt a fontos feladatát is, hogy újabbnál újabb igényeket keltsenek fel a dolgozók körében. Meg kell azt is tanulniuk, hogy a közművelődés folyamatában mindig tudni kell, hogy melyek azok a módszerek, amelyek a leghatásosabban alkalmazhatók a jó eredmények eléréséhez. Természetesen ehhez szakismeret, gyakorlat és bátor kísérletezés, kockázatvállalás, világnézeti szilárdság, politikai és szakmai műveltség, ügy iránti szeretet és elkötelezettség szükséges. A korszerű közművelődésben elengedhetetlen, hogy a munkahelyi művelődés * valamennyi területén mindenkor gyorsan és rugalmasan reagáljanak a művelődéssel összefüggő minden változásra, igényre és szükségletre; vagyis tegyenek meg mindent azok maximális kielégítése érdekében, kérve az adott település művelődési intézményeinek támogatását és segítségét is. Hasznosítsák és aknázzák ki a tömegközlési eszközök (sajtó, rádió, televízió stb) adta lehetőségeket. Amikor a vállalati művelődési bizottságok — hatásuk és jogkörük .alapján — figyelemmel kísérik a kulturális alapok célszerű felhasználására vonatkozó határozat végrehajtását, igen nagy felelősség hárul rájuk, mivel pillanatnyilag — az előrehaladás ellenére — ezen a területen továbbra is komoly hiányosságok és problémák jelentkeznek, a kulturális alapok egy részét nem kulturális célokra használják fel. A vállalati művelődési bizottságoknak szorgalmazniuk kell a kulturális alapok tervszerű és csak kulturális feladatokat szolgáló felhasználását Ez pedig csak akkor eredményes, ha a vállalat valamennyi dolgozóját érinti, művelődésüket, szórakozásukat segíti. A bizottságok fontos feladata a szocialista brigádok művelődésének támogatta is. a formális kulturális vállalások visz- szaszorítása, megfelelők kidolgozása. indezek bizonyítják, hogy a vállalati művelődési bizottságokra nagyon fontos feladatok hárulnak, melyek igen szerteágazóak és színesek, pontos, gondos és türelmes munkát igényelnek Látnunk kell, hogy nemes feladatnak tesznek eleget, közös ügyet szolgálnak és a sokoldalúan művelt szocialista ember kimunkálásán fáradoznak. Kötelességünk tehát segíteni, támogatni munkájukat, és nagyobb közfigyelmet biztosítani számukra. Dr, Csende Béla
