Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

1978. MÁJUS 5., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXin. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM NSZK-beli tárgyalásai Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS H MEGYEI TANÁCS LAPJA BÉKÉS MEGYEI Sokoldalúan fejlődtek a két ország kapcsolatai Csütörtökön délelőtt négy­napos hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba érkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. Röviddel tizenegy óra előtt a két állam lobogóival feldíszített kőin—bonni re­pülőtér légterében feltűnt az IL 62-es különrepülőgép, amelyet az államhatártól a nyugatnémet légierő vadász­gépei kísértek. A repülőgép­ből kilépő Leonyid Brezs- nyevet Walter Scheel köz- társasági elnök, Helmut Schmidt kancellár és Hans- Bietrich Genscher külügymi­niszter üdvözölte, miközben elhangzott az államfőnek ki­járó huszonegy díszlövés. Leonyid Brezsnyev bemu­tatta vendéglátóinak a kí­séretében érkezett szovjet vezetőket: Andrej Gromikót, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagját, külügy­minisztert, Nyikolaj Tyiho- novot, a minisztertanács el­ső elnökhelyettesét, Borisz Bugajev, polgári repülésügyi minisztert, Nyikolaj Patoli- csev külkereskedelmi mi­nisztert, Leonyid Zamja- tyint, az SZKP KB osztály- vezetőjét. A küldöttséghez Bonnban csatlakozott Konsz- tantyin Falin, a Szovjetunió NSZK-beli nagykövete. Ezt követően Walter Scheel bemutatta Leonyid Brezsnyevnek az NSZK kormányának tagjait, majd a bonni szovjet kolónia kép­viselői köszöntötték az SZKP KB főtitkárát. Leonyid Brezsnyev fogad­ta a Bundeswehr díszalaku­lata parancsnokának jelen­tését, majd elhangzott a két ország nemzeti himnusza. Brezsnyev és Scheel ellépett a felsorakozott díszalakulat előtt, majd gépkocsiba szállt és a szovjet államfő bonni szállására, Gymnich kasté­lyába hajtatott. A kétoldalú kapcsolatok kérdéséről tárgyalt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke Walter Scheellel, az NSZK .köztársasági elnö­kével és Helmut Schmidt szövetségi kancellárral bon­ni látogatása első napján, csütörtökön. Brezsnyev dél­előtt érkezett az NSZK fő­városába és délután elsőnek Scheel elnököt kereste fel és csaknem egyórás megbe­szélést folytatott vele. Ezt követően Schmidt kancellár­ral találkozott, a külügymi­niszterek jelenlétében. A szovjet államfő koszorút he­lyezett el a fasizmus áldo­zatainak bonni emlékművén is. * Az államfői szinten tartott megbeszéléseken mindkét fél egyetértett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok pozi­tívan fejlődtek az 1970-ben Moszkvában aláírt szovjet— nyugatnémet szerződés meg­kötése óta. Leonyid Brezsnyev hivatalos látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Walter Scheel szövetségi elnököt. Scheel a Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, államfő hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett. A képen: Brezsnyev, ven­déglátója Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, s a hát­térben Walter Scheel államfő (Képtávírónkon érkezett) meghívást köszönettel elfo­gadta, a látogatás időpontját később határozzák meg. Schmidt kancellárral tar­tott megbeszélésen ugyan­csak a kétoldalú kapcsola­tokról tárgyalt az SZKP KB főtitkára. Mint Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB osz­tályvezetője, a szovjet kül­döttség szóvivője elmondot­ta, a találkozás „igazolta azokat az előzetes derűlátó megállapításokat, amelyek szerint a két ország veze­tőinek közvetlen megbeszé­lése nagy hozzájárulás lehet a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatainak fejlődéséhez, új területeket nyithat meg az együttműködésben, így a gazdasági együttműködésben is.” A szovjet államfő külön kiemelte, hogy Scheel elnök és Schmidt kancellár sze­mély szerint is jelentősen hozzájárult a szovjet—nyu­gatnémet szerződés aláírása óta eltelt időszakban a ked­vező fejlődéshez. Leonyid Brezsnyev a meg­beszélésen hangsúlyozta: jók a távlatok az együttmű­ködés fejlesztésére, s most : az a feladat, hogy hosszú : távra szólóan határozzák ■ meg a gyakorlati munka ! konkrét irányvonalait és fel­tételeit. Leonyid Zamjatyin ezzel összefüggésben közölte saj­tókonferenciáján, hogy a két fél 25 évre szóló megállapo­dás megkötését készítette elő, s ezt a megállapodást Brezsnyev jelenlegi látoga­tása során aláírják. Brezsnyev Schmidt kancel­lárral folytatott megbeszélé­se során kijelentette: az együttműködés fejlesztése nem egyszerű feladat, külö­nösen két olyan ország szá­mára, amelynek viszonyát a múlt súlyos öröksége terheli. Erőfeszítéseinket most tehát arra kell összpontosítanunk, hogy a Moszkvában aláírt szerződés és a két ország kö­zött létrejött többi megálla­podás alapján a kapcsolatok még több gyakorlati ered­ményt hozzanak. A Szovjet­unió irányvonala az, hogy sokoldalúan kívánja fejlesz­teni kapcsolatait a Német Szövetségi Köztársasággal. Ez következetes és hosszú távra szóló politika — han­goztatta az SZKP KB főtit­kára. Klaus Bölling nyugatnémet kormányszóvivő elmondotta a tárgyalásokról, hogy a megbeszélések „kellemes, nyílt, tárgyszerű légkörben mentek végbe. A csütörtöki megbeszélésen szóba került a kérdések átfogóbb és mé­lyebb megvitatása a követke­ző napokban a szakminisz­tereik bevonásával folytató­dik. Bölling külön hangsúlyoz­ta, hogy a tárgyaló felek őszintén törekednek a jó szomszédi kapcsolatok kiszé­lesítésére. Céljuk, hogy meg­állapodásaik útmutatásul szolgáljanak az elkövetkező nemzedékeknek is. Már az első találkozó során kitűnt, hogy mindkét fél őszintén törekszik az eltérő nézetek konstruktív szellemű köze­lítésére, és ahol lehetséges, a még nyitott kérdések meg­oldására. A bonni kormány- szóvivő jelezte, hogy a lá­togatás során három doku­mentumot írnak alá : közös nyilatkozatot, a jövő évszá­zadba nyúló kormányközi gazdasági megállapodást és a Brezsnyev-látogatáson meg­vitatott valamennyi témát felölelő közleményt. Este Walter Scheel a brül- li kastélyban vacsorát adott a szovjet államfő tiszteleté­re. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára pénteken délelőtt újabb megbeszélést folytat Schmidt kancellárral. Délben Brezsnyev ad ebé­det Walter Scheel tiszteleté­re, a kora esti órákban Gen­scher külügyminiszterrel, az FDP elnökével és Willy Brandttal, az SDP elnökével találkozik. Leninvárosban épül a TIFO — a Tiszai Kőolajipari Vállalat — kombinált üzeme, amelynek az lesz a feladata, hogy alapanyagot állítson elő a Tiszai Vegyi Kombinát Olefin Gyárának, illetve fűtőolajat adjon a Tiszai Hőerőmű számá­ra. A tervek szerint az új üzem 1979 második negyedévében kezdi meg a termelést. Évente hárommillió tonna kőolajat fog feldolgozni. A képen: szerelik a hőcserélő blokk el­osztóit (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — KS) Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a külügyminisz­ter jelentését a Varsói Szer­ződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának Szófiában tartott üléséről. A Miniszertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a kor­mány elé terjesztett jelen­tésében összegezte a ta­nácstörvény végrehajtásá­nak tapasztalatait. A Mi­nisztertanács megállapítot­ta, hogy a törvény elvei és rendelkezései jól szolgálják a tanácsrendszer, az állami élet, a szocialista demokrá­cia fejlesztését. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, s határo­zatot hozott a végrehajtás további feladataira. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a Ha­limba III. bauxitbánya bő­vítésének beruházási javas­latát. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ű| nagyberuházás: a Halimba III. bauxitbánya A jelenleg működő bauxit­bányákból kiaknázható érc­készletek 1990-ig kimerülnek — pótlásukra új bányaüze­meket kell létesíteni az újabb bauxitlelőhelyéken, hogy az alumíniumipari köz­ponti fejlesztési programnak megfelelően továbbra is ele­gendő nyersanyaggal lássák el timföldgyárainkat. A ki­merülő bányák pótlására most feltárják a mélyszinti érctelepeket a Rákhegy II. bányaüzemben, nagy erők­kel dolgoznak a BITÓ II. nagyberuházás megvalósítá­sán, és megkezdték az ihar- kúti bánya megnyitásának előkészületeit. Az utánpótlást segíti a Halimba III. bánya­üzem bővítésének nagyberu­házása is, amelynek prog­ramját most hagyta jóvá a Minisztertanács. A Magyar Alumíniumipari Tröszt legnagyobb bauxitbá­nyája az 1972-ben átadott Halimba III. bányaüzem, amely évente 600 ezer torma bauxltot szállít a timföld- gyáraknak. A bővítés meg­kétszerezi, tehát újabb 600 ezer tonnával növeli a ter­melést. A hat évvel ezelőtt megnyitott bauxitérctelep mélyebb szintjeit kell feltár­ni, mégpedig olyan mérték­ben, hogy pótolja az idő­közben kiaknázott régi bá­nyaüzem termelését, tehát végső soron évente 1,2 mil­lió tonna bauxitot szállítson felszínre a mélyebb és tá­volabbi rétegekből is. A két­szer több bauxit felszínre hozását a jelenlegi függőle­ges akna már nem győzné, ezért másfél kilométer hosz- szú lejtősaknát építenek, amelyben korszerű szállító­Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat kísérleti üzemében új kenyérgyári be- » szalagok továbbítják majd a rendezések — tésztagyártó gép és sóoldó — első példányai készültek el. Az FTK—D—1000 kibányászott ércet. A régi típusú tésztagyártó gép abban is különbözik a korábban gyártottaktól, hogy teljesítőké- függőleges aknát pedig a bá­pessége szabályozható. A gép óránként ezer kilogramm tészta gyártására képes maximá- nyaszellőztetés fontos eleme­lisan. Az új sóoldó berendezésből elhagyták a könnyen meghibásodó mechanikus eleme- i ként és a termeléshez szük- ket, a sóoldás áztatásos módszerrel történik. Képünkön: Lakatos János és Pozsonyi András ; séges anyagok, berendezések a tésztagyártó gépet szereli szállítási útjaként hasznosít­(MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) S ják. Megkezdődtek Leonyid Brezsnyev

Next

/
Oldalképek
Tartalom