Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
IgHiWkftM 1978. május 18., csütörtök O LENGYEL NÉPI EGYÜTTES GYOMÁN Múzeumok és látogatók Békés megyei nevezetesség: Arany János-emlékház a geszti parkban A gyomai Katona József Művelődési Ház és a Körösi Állami Gazdaság gyümölcsöző kapcsolatot kezdeményezett ez év februárjában, a lengyel Pulawy városával, amikor 17 tagú küldöttséggel — melyben helyet kaptak a művelődési ház táncosai és a gazdaság párttitkára — látogatták meg a város nitrogéngyárát. Az üzem — mely 6000 embert foglalkoztat — és a Körösi Állami Gazdaság között tartósnak bizonyult a barátság. Ennek bizonyítékaként május 14-től 18-ig az akkori vendéglátók a gazdaság és művelődési ház meghívására Gyomán vendégeskedtek. Négy nap alatt megismerkedtek a község nevezetes14. Nem győztem kivárni, hogy újra jöjjenek. Mondom Palinak, egy kis érett túrót, miegyebet nem ártana tán, ha bevinnék Vásárhelyre a családnak, ök se sajnálták tőlünk, mikor nékünk nem volt, hát most adjuk, amink van. őszre forog az idő, a négy malac is olyant pen- derült, hogy télire vágni lehet. Mi legyen velük. Lábon vigyük nekik, vagy hasítva. Ezeket mind meg kellene a bölcsekkel vitatni odabe. De Pali sejdítette, hogy mi hajt engem Vásárhely felé. Nekem is napokig nem telt be a tennivalóm. Nyergeshez menni, kovácshoz, szűcshöz, vargához. Viktorral szemeztük egymást. Állta jámboran. Támaszkodott az ajtó félfájához, én a másikhoz. Nem kellett egy sóhaj, értettük egymást. Ahogy visz- szaérek a pusztánkba, hóval teli a határ. Törüljük reggel a csipást, látjuk, jön négy lovas, egyenest a házunkhoz. Két kámzsás barát meg két vasas. De kevés aggyonisten, fogadj isten ám. ségeivel, ellátogattak Gyulára, Békéscsabára, Debrecenbe és a Hortobágyra is. A vendégek között ott volta Nitrogénművek vezetősége, a művelődési ház igazgatója, népi zenekara, nótaénekesei, valamint táncosai. A gyorsan eltelt magyar- országi látogatás befejezéseként május 11-én este a vendégek és házigazdák táncosai, énekesei, zenészei közös, nagy sikerű, színvonalas műsort adtak Gyomán a gazdaság dolgozói és az érdeklődők részére, majd bensőséges hangulatú búcsúesten vettek részt, ahol sor került a két vállalat dolgozóinak csereüdültetését illető megállapodás aláírására is. Megyeri Zsoltné Rántják elő a firkáló táblájukat, meg a plajbászt, diktálnak, írnak. — ’Egy tapasztott nádház, fűthető, két rekesztékes, pitvaros. Karólábú ágyak, bundasubával vetve. Ruhaláda, benne prémes kacabáj kettő, birkabéléses. Ünneplős oldalvarrott csizma, két pár. Egy füzér bocskor, tehénbőrből hat pár. Pali nem állta szó nélkül tovább. Előbb azt hitte, maskarások ezek, erre is első hóeséskor ez a szokás. Ahol tűz ég, ember lakik, ott a hó örömére beszemtelenked- ve megtraktáltatják magukat. De ezek lajstromoznak, nem maskaráznak. — Mit akarnak maguk itten a házunkban — kiáltott rájuk, éppen nem valami turbékoló hangon. — Félre gyerek, az útból — mordult az idősebbik barát —, a Csanádi káptalan lajstromozói vagyunk! — Mi dolgunk nekünk a Csanádi káptalannal, kitakarodjanak, míg jól megyen a dolguk, mert én nem állok jót magamért! Éneklő Elek Négy esztendővel ezelőtt rendezték meg az első „Éneklő Elek” kórushangversenyt. A felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére szervezett kórustalálkozó nagy sikert aratott, olyany- nyira, hogy utána minden évben megismételték. Az idei, az elmúlt vasárnap megrendezett találkozó fő célja a mai magyar szerzők műveinek bemutatása volt. A kórustalálkozó díszvendége Bárdos Lajos Kossuth- díjas zeneszerző elégedetten nyilatkozott tapasztalatairól, az „Éneklő Elek” idei hangversenyéről. A zsűri — Fa- sang Árpád zeneszerző, karnagy, Szokolay Bálint karnagy és Rázga József karnagy — a találkozó nagydíját, a felszabadulási emlékserleget a Nagyszénás! Általános Iskola kórusának (karnagya Dénes Lászlóné) ítélte oda. Emlékplakettet kapott az éleki, a sarkadi és a Me- zőberényi Általános Iskola, a forradalmi művek kiemelkedő tolmácsolásáért pedig az Üjkígyósi Általános Iskola kórusa. A délutáni gálahangversenyen a díjazott kórusok mellett nagy sikerrel szerepelt a gyulai „Erkel Ferenc” vegyes kar, Rázga József vezényletével. Gyomai diákok sikere Az oktatási miniszter — az illetékes bizottságok javaslatai alapján — határozott az országos középiskolai tanulmányi verseny 1977/78- as tanévi eredményeiről. A szabályzat értelmében az első tíz helyen végzett diákok az érettségi vizsgán az adott tárgyból vizsgamentességet élveznek, s továbbtanulás esetén e tárgyakból nem kell felvételi vizsgát tenniük. A magas szintű versenyen földrajzból a gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskola negyedikes diákja, Fekete Éva harmadik lett, s ebben nem kis szerep jutott felkészítő tanára, Kocsis Gyuláné áldozatos munkájának. Az 1. tantervű szakosított matematikaversenyen ugyancsak harmadik helyezést ért el Solymosi Tamás, a gyomai gimnázium negyedikes tanulója, aki kimagasló eredményét Lancsa Jánosné szaktanár felkészítő munkájának segítségével érte el. Értették-e a vasasok szó szerint vagy se, Palit odakötözték a szoba ágasához. Mentek sorra a tárgyakon. — Három jó szűr, kéttajt- pipa. Pali szidta rájuk a csillagos eget. Megunta az öregebbik barát, szelídkésen leült a lócára, s magyarázott. — Ezek a földek Csanádtól Szarvasig a káptalan földjei emberestől, állatostól, kocsistól, lovastól az utolsó fűszálig. Érted-e, ember? Ha nincs írásod róla, hogy a török előtt a tied volt, akkor nem a tiéd! Makófalvának egy lépésnyi földje sincs. Nem tudja felmutatni a birtokokmányait, nem jussa, ami jussa volt Szeged köztudottan maga volt tájékának földesura, templomainak, egyházainak kegyura. A török alatt elveszett okmányait fölmutatni nem tudja, földje csak annyi, amin. a város házai állnak. Ha a polgár tyúkja a kert alatt kaparni kezd, a német lovagrenddel gyűlik meg a baja. Oktalan gyermek, érted-e, mit beszélek! Lipót rendeletéből a földek vagy az egyház alá rendeltettek, de mindenestül, vagy hadisarcul a lovagrend alá kerültek! Már a pitvarban' motyo- rásztak Pali égetett edényeivel, fönnhangon számolgatva a locsolócsőrű korsókat, asztalra való vizeskancsókat, csuprokat, mikor a havas ég megdörrent. Még tán vülámlott is. Pali kikiáltott a nyitott ajtón. A Múzeumok Nemzetközi Szervezetének (ICOM) tavaly hozott határozata alapján május 18-át a múzeumok nemzetközi napjává nyilvánították. Ezen a napon a vi* lág minden táján, így hazánkban is, a távoli és a közeli múlt emlékeit, értékeit őrző múzeumokra irányul a figyelem. Érthető: a tegnap alaposabb ismerete segít eligazodni a mában, s formálni holnapi életünket. Hazánkban évről évre mind több ember kíván meg. ismerkedni múzemuaink gazdag kincsével, kulturális értékeivel. 1975-ben 12 millió, 1976-ban már 13,5 millió, tavaly pedig 14 millió 300 ezer látogatója volt az ország 430 múzeumának. Veszprém, Pest, Baranya örvendetes az is, hogy a múzeumok egyre több szállal kötődnek ma már nemcsak a fővárosban élők, hanem a vidéki emberek mindennapi életéhez is. Jól példázza ezt: amíg 1975-ben az összes múzeumlátogatók 31 százaléka a budapesti múzeumokat kereste fel, addig tavaly a múzeumlátogatóknak csak a 24 százaléka járt a fővárosi múzeumokban, a többi a vidéki városok és falvak múzeumainak egyre gazdagodó kincseire volt'kí- váncsi. Az ország hét leglátogatottabb múzeuma közül öt viLátod, barát, tirátok ha- ragusznak odafönt! — Jámbor gyerek, nem tudod, mit beszélsz! Olyan hirtelen elsötétedett, dél közelített a hasunk után ítélve, hogy az írnok a nyitott ajtónál sem látott. Leültek az asztalhoz, fagyos szalonnákat szedtek elő az iszákból, harapták hozzá a nyers hagymát, ahogy a ló a répát. • Pali odaszólt nekem. — Adj enni, itt halok éhen az ágason! — Előbb eloldalak — mentem oda hozzá, de a vasasok fölugrottak. — Hozzá ne nyúlj! * * * Üregi nyulakat sütöttünk két cseréptál között a kemence szájában, hozom be, subadarabbal fogom a tál fülét, a szaga egyből telitöl- tötte a házat. Nyisszantom a hátulját, azon esik jó harapás, fújom, hogy ne süssön, kínálom Palinak. A vendégek nyelnek akkorákat, ugrálni kezdett az ádámcsutkájuk. — Letörne a kezetek, ha egy falat meleget adnátok, hiszen ez is a káptalané! — mondja az egyik barát — Majd megmondom, mi a káptalané — gyulladt föl újra Pali. — Káptalané a puszta föld. Erigyetek, azt nyaljátok! A két kezünk nélkül csak a dudva birodalma! Teremtő ember nélkül semmi a föld,'te barát! (Folytatjuk) déken található. Tavaly a Magyar Nemzeti Galériának volt a legtöbb látogatója, összesen 709 ezren keresték fel. 475 ezer látogatóval £ második helyen a szentendrei Kovács Margit Kerámiamúzeum áll. Harmadik a budapesti Mátyás-templom, negyedik az egri, ötödik az esztergomi, hatodik a keszthelyi Helikon és a hetedik a szilvásváráéi Erdészeti Múzeum. A budapesti Történeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum a 17. helyen áll. A főváros után Veszprém megye az első. Múzeumait tavaly 1 millió 600 ezer ember kereste fel. Ezt követik Pest megye múzeumai 1 millió 246 ezer látogatóval, míg a harmadik helyen Baranya megye áll: múzeumaiban 1 millió 132 ezer ember fordult meg egy esztendő alatt. Mindebben jelentős szerepe van annak, hogy hazánkban tizenhat esztendő óta október a múzeumok hónapja, amikor új kiállítások és rendezvények egész sorával várják az érdeklődőket. Ilyen programsorozat nincs sehol a világon. De jelentős szerepe van annak iá, hogy a múzeumi munka egyre inkább a köz- művelődés egészének szerves részévé válik. Évről évre mind többen keresik fel múzeumainkat, s az ott látottakkal ki-ki a maga módján, képessége és felkészültsége szerint igyekszik bővíteni meglevő ismereteit. Az önművelésnek ez a módja is dicséretes, ám a tárlatvezetések ennél sokkal többet is tudnak nyújtani látogatóiknak. A szakember értő és főleg közérthető magyarázata lényegesen többet ny- annál, mint amennyit az átlagos múzeumlátogató önmaga .„kiolvashat” az eléje tárt művekből, alkotásokból. Zenében elmondani Ma már egyre több helyen rendeznek hangversenyt, irodalmi estet vagy éppen filmvetítést a múzeumban. A zene nem idegen a képző- művészettől, hanem rokon vele. Zenében is el lehet mondani mindazt, amit a festő a vászonra álmodik. Sőt, egy-egy jól választott zeneművel kiegészíteni, fokozni is lehet azt az élményt, amit egy múzeum vagy tárlat megtekintése nyújt a láKÖSZÖNTÜNK VIT, KÖSZÖNTÜNK HAVANNA! Tizenötezer csapat jelentkezett a VIT-vetélkedőre. S mivel minden csapatban öt fő volt, ez hatvanezer fiatalt jelent. Közülük, a háromnapos tatai válogatás után 24 csapat maradt, akik négy elődöntő és két döntő során mérik majd össze erejüket, a mai naptól (kezdés: 21 óra) hat héten keresztül, hetenként egyszer, a tévénézők figyelme előtt. A témakörök: Kuba gazdasági, politikai és kulturátogatónak. Az oly sokáig féltve őrzött múzeumi csendet semmiképpen sem bontja meg, hanem újabb élmények forrásává válik. Gondoljunk csak a Magyar Nemzeti Galériában vasárnap délelőttönként rendezett hangversenyekre, vagy a szentendrei Kovács Margit Kerámiamúzeum udvari koncertjeire, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum zenés hétvégi programjaira! Lényegében ugyanez vonatkozik a tqbbi társművészetre is. A múzeumokban egyre gyakrabban rendezett irodalmi programok mind kedveltebbé válnak. S az is természetes ma már, hogy a múzeumokban Gorka Géza, Szőnyi István. Czóbel Béla, Barcsay Jenő vagy éppen Kovács Margit művészetét megörökítő filmeket vetítenek. Tavaly már 321 műsoros rendezvényre került sor budapesti és 256-ra vidéki múzeumokban. Természetesen nemcsak a társművészetek segítségével kerülhetnek közelebb múzeumaink rendszeres vagy eljövendő látogatóikhoz, hanem különböző ismeretterjesztő, a gyűjtemények értékeit feltáró-bemu- tató előadásokon keresztül is. Muzeológus tanárok Üjszerű kapcsolat van kialakulóban a múzeumok és az iskolák között: több helyen múzeumi, órákat rendeznek, amelyeken múzeoló- gusok. tartanak előadásokat. Másutt a múzeumok adnak otthont képzőművészeti, történelmi vagy éppen irodalmi órák megtartásának. S az újszerű kapcsolatok közé tartozik az is: egyre több múzeum lép ki falai közül s mutatja be egy-egy gyűjteményét üzemekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Még egy hónapja sincs, hogy Szentendrén felavattuk az ország 431. múzeumát: élő klasszikusunk, Barcsay Jenő festőművész emlékházát, amelyben a mester egész életműve megtalálható. Egy kicsit jelkép is volt ez a múzeumavató, jelképe annak, hogy gazdag kulturális örökségünk mind szorosabban, eltéphetetleneb- bül hozzátartozik mindennapjainkhoz. Prukner Pál lis fejlődése, hazánk helyzete, az eddigi Világifjúsági Találkozók története. Kiegészítik a vetélkedőt sport- és játékfeladatok is. Részt vesznek a programban régebbi VIT-ek küldöttei, színészek, sportolók is. Az egyenként másfél órás adásidő azt is jelenti, hogy nemcsak a kérdések és feleletek pattognak majd, hanem érdekes műsorszámok jelentik a feladatot. Alkalmanként a stúdióból és két vidéki városból történik a közvetítés. A műsorvezető: Horváth János. Jelenet a lengyel vendégek folklórműsorából TÓTH BÉLA: Legendák a lóról Mai tévéajánlatunk:
