Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

1978. május 4., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Hogyan került a kétkere­kű kocsi az okányi Viharsa­rok étterem kuglipályájának tetejére? Ki tudja? Tény, hogy ott van. Pedig ezt a kocsit használni is szokták szódavíz szállítására. A ké­pet Hegedűs Lajos okányi olvasónk küldte szerkesztő­ségünkbe. Élenjáró brigád Boldizsár Gyula a békés­csabai MÁV pályafenntar­tási főnökség gépesített mozgószakaszán dolgozó szo­cialista brigádok tevékeny­ségéről számol be. Mint ír­ja, öt brigád mintegy 80 taggal szorgoskodik itt. A munkában élen jár a két­szeres aranykoszorús Gaga­rin brigád, amely a közel­múltban eredményesen sze­repelt a megyei közművelő­dési vetélkedőn és a nem­zetközi munkavédelmi an­két fotókiállításán. A bri­gádtagok társadalmi mun­kában vállalták a Kolozsvári úti óvoda patronálását, a szlovák kollégium gyepesíté­sét, udvarrendezését. Élen járnak ócskavasgyűjtésben, s az elmúlt évben 32 újítást adtak be. Gyakran szervez­nek közös kulturális prog­ramokat is. Szerkesztői üzenetek Leszkó Pálné, Orosháza : Kérdését továbbítottuk az orosházi tanács vb mező- gazdasági és élelmezési osz­tályára. Zsilinszki János, Békés­csaba: A panaszosnak sem a nevét, sem a címét nem ír­juk meg. T. A., Sarkad: Mivel mun­kaviszonyát közös megegye­zéssel, azonnali hatállyal szüntette meg, a felmondási időre járó munkabérre nem tarthat igényt. Mészáros Gyuláné, Vésztő: Panaszát a társadalombizto­sítási igazgatóság gyulai ki- rendeltsége megvizsgálta. A temetkezési segélyt a kiren­deltség kifizette a személye­sen megjelenő Mészáros Ka­talinnak. A halál miatt fel Rossz az olajkályha Paksi Jánosné nagyszénási nyugdíjas 1976-ban vásárolt egy olajkályhát a községi műszaki boltban. Mint írja, az első naptól kezdve rosz- szul működött. Két év alatt kétszer javították. mégsem jó. A tulajdonos jelentette ezt a békéscsabai Generál Ipari Szövetkezetnél, aján­lott levelére azonban nem jött válasz. Lassan letelik a három év jótállási idő, s a kályha még mindig használ­hatatlan —, írja Paksi Já­nosné. nem vett ellátást a vele együtt élt házastárs veheti fel. Ezt az összeget, valamint az özvegyi nyugellátást az igénybejelentés alapján a nyugdíjfolyósító igazgatóság utalja ki­Budai Lászlóné, Békéscsa­ba: Hogy kap-e üdülésre be­utalót vagy sem, az elsősor­ban a vállalaton múlik. Ké­résével forduljon a vállalat szakszervezeti bizottságához. S. Andrásné, Mezőkovács- háza: Levelére a Volán 8-as számú Vállalat válaszolt. Mezőkovácsház& és a kör­nyező települések közlekedé­sének biztosítására a válla­lat négy panorámás és nyolc felújított autóbuszt helyezett ki. Az. utóbbi hetekben já­ratkimaradás nem fordult elő. Ilyen esetekben az uta­sok igazolást a forgalmi szol­gálatot ellátó helyeken kér­hetnek. Piriti Dezső, Békés: Az áruellátással kapcsolatos pa­naszát elküldtük a Békés megyei Tanács V. B. keres­kedelmi osztályához. Gy. János. Békéscsaba: Az építkezéssel kapcsolatos pa­naszát kivizsgálásra elküld­tük a békéscsabai tanács vb építési műszaki osztályára. Nagy Katalin, Békéscsaba: Az új garzonház átadásával kapcsolatos kérdésére a bé­késcsabai Városi Tanács fog válaszolni. Simon Péter, Kétegyháza: Közérdekű bejelentésére a kétegyházi tanácstól kérünk választ. Rágógumizók A Békéscsabán fél éve megnyílt új áruház ABC- jében tapasztalta Kiss Kata­lin, békéscsabai olvasónk ezt a jelenséget. A kávézó­ban kávéját szürcsölgetve rágógumit fedezett fel a pult fölötti falon. Felháboro­dott. Jogosan, hiszen fél év telt el a megnyitás óta. De nemcsak a falon, a köveze­ten is méltatlankodnak a rá­gógumi nyomai, a fekete foltok. Udvariatlanság is sár Az orosházi TÜZÉP-tele- pen levő állapotokat kifogá­solja özv. Fejes Sándorné, orosházi olvasónk. Vélemé­nye szerint udvariatlanul beszélnek itt a vevőkkel és az utakat —, amelyeken a megvásárolt szenet vagy ce­mentet kell kiszállítani — sem tartják tisztán, olykor bokáig érő sár borítja az asz. faltot. „Jó lenne rendet teremteni ezen a TÜZÉP-telepen !” — írja levelében özv. Fejes Sándorné, s ehhez csak any- nyit teszünk hozzá: remél­jük, hogy nem valamennyi ott dolgozóra vonatkozik az „udvariatlan” jelző. Tatarozás miatt zárva Fejős Lászlóné, békéscsa­bai olvasónk a papírgyűjtő kisiskolások érdekében írt levelet. A tavaszi szünet alatt sok kisgyerek serény­kedett, gyűjtötte a különbö­ző hulladékot. Kis kocsikkal, vagy megpakolt kerékpárral igyekeztek a Szarvasi úton levő MÉH-átvevőhelyre. Csak mikor odaértek, akkor döbbentek meg. Az átvevő­hely ugyanis tatarozás miatt zárva volt. Az ott dolgozó munkások mondták meg a gyerekeknek, hogy vigyék a Kétegyházi útra a hulladé­kot. Az egyik kisfiú majd­nem sírva fakadt, amikor így kiáltott fel, de hiszen az iszonyatosan messze van ! Valóban, a másik átvevőhely több kilométerre van a Szarvasi útitól. Ugyan miért nem értesítették időben az illetékesek az iskolát, hogy a Szarvasi úton levő MÉH-nél nincs átvétel? A zsúfolt ortopédia Pintér Istvánné gyomai ol­vasónk Békéscsabán, az er- zsébethelyi ortopédián ta­pasztalt bánásmódot kifogá­solja. Két és fél éves kislá­nyával fél 9-re érkezett meg a rendelésre. Fél óra múlva elvették a beutalókat, de nem mindenkiét. Az idős asszisztensnő oda nem illő hangon közölte, megfullad, ha így körülállják, mert nem kap levegőt. Persze mindenki igyekezett minél hamarabb sorra kerülni, fő­leg a kisgyermekes anyu­kák. Köztudott dolog, hogy a megyében egyedül itt végzik az ortopédiai vizsgá­latokat, szűréseket.' Levél­írónk azt kifogásolja, hogy először a csoportokban vára­kozó felnőtteket szólították be, így a kisgyermekkel vá­rakozók két óra múlva ju­tottak be a rendelőbe. Nagyon nagy gondja ez Békés megyének, hogy csak így tudja ellátni a betegeket és elvégezni a szűréseket, hiszen minden héten csak a hétfői nap áll rendelkezé­sükre. Nem kellene-e a kis­gyermekekkel várakozókat előnyben részesíteni? Min­den bizonnyal ez lenne a leghelyesebb. Rosszak a mellékutak Dr. Szentistványi István­né békéscsabai olvasónk azt kifogásolja levelében, hogy a főútvonallá előlépett Bartók Béla útra még jó néhány utca nyílik, melyek földutak a mai napig. S ezekről a keresztező utakról nagy mennyiségű sár kerül a fő- útra, mely veszélyessé te­szi a kerékpározók, a kisko­csikat tolók és a gépkocsik közlekedési biztonságát. A rendelet kimondja, hogy a főútvonalra torkolló mellékutakat öt méterre ki kell kövezni, hogy a jár­művek ne hordják fel a sa­rat az elsőrendű útra. Már több utcában tapasztalták az itt lakók az útépítők serény­kedését. Érthetetlen azon­ban sokak számára, hogy a benzinkút két oldalán levő Aradi és Október 6. utcák esetében miért maradtak el az előkészületek? Ki végzi el a munkát? Cs. Károlyné békéscsabai olvasónk különös esetről szá­mol be levelében. A Gábor Áron utcai lakásában elsza­porodtak a svábbogarak. Többféle rovarirtóval meg­próbálkoztak, , de eredmény­telenül. Olvasónk telefonon fölkereste a KÖJÁL-t, ahon­nan a közegészségügyi hiva­talhoz utasították panaszával. A hivatal fölírta nevét és cí­mét, majd az egyik dolgozó kijelentette, hogy rovarir­tással nem foglalkoznak. A közegészségügyi hivatal ké­sőbb a KÖJÁL-hoz küldte olvasónkat. Az ott kapott cí­met telefonon felhívta. Vá­lasz azonban az volt, hogy az illető csak ellenőrzésekkel foglalkozik. A munkát va jon ki végzi el? Ez olvasónk kér­dése. JOGÁSZUNK VÁLASZOL Oláh János, Füzesgyarmat: Olyan rendelet nincs, amely­ről levelében ír. Állandó öz­vegyi nyugdíjra továbbra is az a feleség jogosult, aki 55. életévét betöltötte, vagy rok­kant. (Azaz munkaképessé­gét legalább 67 százalékban elvesztette.) De akkor is megilleti, ha kettő, vagy több árvaellátásra jogosult gyer­mek eltartásáról gondosko­dik. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagként szerzett szolgálati idő alap­ján az özvegyi nyugdíjra va­ló jogosultság az általános feltételektől az arra jogosító korhatár tekintetében tér el. 1978-ban az 57. életév betöl­tése a mérvadó. Élttől elté­rően ugyancsak az 55. élet­évnek betöltésétől kezdve kaphat állandó nyugdíjat az az özvegy, akinek elhalálo­zott férje az utolsó termelő­szövetkezeti tagságának megszűnése után ipari dol­gozóként tízévi szolgálati időt szerzett. Állandó özve­gyi nyugdíj jár az üzemi baleset miatt bekövetkezett halál esetén az özvegyen maradt nőnek életkorára, egészségi állapotára az árva­ellátásra jogosult gyermekek számára való tekintet nél­kül és függetlenül attól, hogy az elhalt baleseti sérültnek volt e szolgálati ideje vagy sem. Általános szabály, hogy az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, amely az elhunytat öregségi nyugdíj­ként megillette volna. Leg­kisebb összege ebben az év­ben 940 forint. Ha az elhalt a szükséges szolgálati időt mezőgazdasági, szövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg, akkor havi 850 forint. Levelének másik részében szóvá tett rendelkezést min­den bizonnyal félreértette. A szolgálati idők között levő megszakításhoz a törvény bizonyos jogkövetkezménye­ket fűz. Ha a szolgálati ide­jében egy huzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, & megszakítást megelőző szol­gálati idejét továbbra is ab­ban az esetben lehet csak fi­gyelembe venni, ha a meg­szakítás után újabb ötévi szolgálati időt szerzett. Nem számít megszakításnak az az idő, amely alatt kórházi ápo­lásban részesült, illetve rok­kantsági vagy baleseti rok­kantsági nyugdíjat kapott. Többeknek: A 104/1978. (Mü. K. 4.) Mü—Bk. M—MÉM számú együttes utasítása a szakmunkásképző iskolákban dolgozók üzemi baleseteinek bejelentésére, nyilvántartá­sára és kivizsgálására vonat­kozik. A dolgozók üzemi bal­esetét köteles közvetlen a fe­lettesének azonnal jelenteni. Amennyiben egészségi álla­pota vagy egyéb ok miatt ebben akadályozva van, a je­lentést munkatársa köteles megtenni. Az a körülmény, hogy sérült, vagy munkatár­sa a baleset azonnali beje­lentését elmulasztotta, to­vábbá, hogy a balesetnek szemtanúja nem volt, a bal­eset üzemi eredetének meg­állapítását nem zárja ki. A bejelentés, a nyilvántartás és kivizsgálás szempontjából ez vonatkozik az iskolai sportköri és kulturális fog­lalkozásokon, avagy a kirán­dulásokon, vagy társadalmi munkában bekövetkezett balesetekre. (dr. Serédi) MIT MOND II JOGSZABÁLY? 0 munkaviszony megszüntetéséről A dolgozó a munkaviszo­nyát közös megegyezéssel, egy másik vállalathoz való áthelyezéssel, felmondással, azonnali hatállyal szüntet­heti meg. A munkaviszony közös megegyezéssel való megszün­tetését a dolgozó és a válla­lat is kezdeményezheti. A munkaviszonyt ilyen módon bármikor meg lehet szüntet­ni. A munkaviszony meg­szűnésének időpontját a dol­gozó és a vállalat közti meg­egyezés alapján határozzák meg. Ez lehet a megállapo­dást követő nap, de egy ké­sőbbi időpont is. A megál­lapodás szóban is történhet, de — a későbbi esetleges vi­ták elkerülése érdekében — helyesebb azt írásba foglal­ni. Ha a munkaviszony köl­csönös megegyzéssel szűnik meg, a munkakönyvbe a „munkaviszony megszűnt” szöveget kell beírni. Áthe­lyezéssel csak abban az esetben kerülhet át a dol­gozó egy másik vállalathoz, ha ebben a kérdésben a két vállalat egymással és a dol­gozóval is megállapodott. A megállapodást minden eset­ben írásba kell foglalni, és ebben fel kell tüntetni a dolgozó munkakörét, szemé­lyi alapbérét és munkahe­lyét, valamint az új mun­kahely elfoglalására kijelölt időpontot. Az új munkakört és munkabért a megállapo­dásban még akkor is fel kell tüntetni, ha a dolgozót ki­kérik. Ha a munkaviszony áthelyezés jogcímén szűnik meg, a munkakönyvbe az „áthelyezve” szöveget kell bevezetni. Más telephelyre való áthelyezés esetén a vállalat kötelezhető a dol­gozó átköltözködéssel járó költségeinek a megtérítésére. Ha azonban az áthelyezést a dolgozó kezdeményezi — és a költségek megtérítésében a vállalattal nem állapodott meg — a térítés nem illeti meg. A meghatározatlan időre létesített munkavi­szonyt a dolgozó egyoldalú­an, azaz a vállalat beleegye­zése nélkül is megszüntethe­ti. A felmondást szóban vagy írásban is közölheti a vál­lalattal, és azt megindokol­nia nem kell. A dolgozó szó­beli felmondását érvényes­nek kell tekinteni, ha azt ve­zetőjénél vagy a vállalatnak olyan szervénél (személyzeti osztály, munkaügyi osztály) teszi meg, amely a felmon­dást a vezetővel közölheti. A dolgozó munkaviszonya a felmondási idő leteltével megszűnik. Felmondását csak a vállalat beleegyezé­sével vonhatja vissza. Fel­mondás esetén a munka­könyvbe a „munkaviszonya megszűnt” bejegyzés kerül. A meghatározott időre lé­tesített munkaviszont a dol­gozó felmondással nem szüntetheti meg indokolás nélkül — amint ezt a meg­határozatlan időre létesített munkaviszony eseténben megteheti —, hanem csak akkor mondhat fel, ha a vállalat a munkaszerződés­ben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjed­het. Ezen a kereten belül a felmondási idő tartamát — a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően — a kellektív szerződés hatá­rozza meg. A dolgozó felmondása ese­tén a vállalat nem köteles őt a munkavégzés alól felmen­teni. A felmentés megadása, vagy megtagadása a válla­lat döntésétől függ, ezért a felmentés megtagadása ese­tén a dolgozó munkaügyi vitát nem kezdeményezhet. Ha a vállalat a munkavég­zés alól mégis felmenti, a dolgozónak erre az időre az átlagkeresete jár. De nem jár az átlagkereset arra az időre, amely alatt munka­bérre egyébként sem lenne jogosult (pl. betegsége mi­att keresőképtelen, vagy fi­zetés nélküli szabadságon van, vagy igazolatlan mu­lasztás folytán nem dolgo­zik). Kétkerekű a tetőn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom