Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-16 / 113. szám
IZUllUVTilcI 1978. május 16., kedd Mérnök az öntödében Naponta 18 ezer gázpalack A diplomát 1971-ben kapta kézbe Mák Imre kohó- mérnök. Ezután az öntödei Vállalat szegedi vasöntödéjébe került, ahol előbb technológusként dolgozott, majd a minta- és szerszám-előkészítés, valamint a gyártóeszköz-gazdálkodás vezetője lett. . Orosházára egyetemi évei és szegedi tartózkodása alatt is szívesen emlékezett visz- sza. Itt járt gimnáziumba, barátai voltak, később orosházi lányt vett feleségül. Amikor tehát megtudta, hogy az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár kohómérnököt keres, jelentkezett. A gépgyár vezetői szívesen fogadták és az igazgató mindjárt az öntöde üzemvezetői teendőinek az ellátásával bízta meg. Akkor még eléggé elmaradott volt az orosházi öntöde és éppen elkezdődött a fejlesztés. Így Mák Imrére egyszeriben hármas feladat hárult : szaktanáccsal elősegíteni a kivitelezést, előkészíteni az öntési technológiát és fokozni a termelést. Nehezítette a helyzetét,' hogy közben új gyártmányokat is kellett készíteni, mégpedig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatainak lapos házú éktolózárat, nagyméretű gázcsapszekrényt és még néhány másfajta öntvényt. Mák Imre az elmúlt négy év alatt eredményesén teljesítette azt. amit a vállalat elvárt tőle. A fejlesztéssel együtt szervezettebbé vált a termelés, a munka- és szociális körülmények javultak. Az 1974. évi 900 tonna helyett az idén már 1800 tonna öntvényt állít elő az öntöde. Az öntvények minősége pedig jelentősen javult. — Most már van egy kis távlata a termelésirányító munkában. Mi a véleménye, érdemes volt fiatalon ilyen nehéz feladatot vállalnia? — kérdezem tőle. — Azt hiszem, egy kohó- mérnöknek nem is lehetne jobb műszaki gyakorlatot elképzelnie. Közben sokszor elővettem a szakkönyveket, szakfolyóiratokat, amelyek most is mindig a kezem- ügyében vannak. Aki egy szakmában valamit el akar érni, annak korán kell a termelőmunkát elkezdenie. — Hogy fogadták a dolgozók? — Előzőleg nem volt sok vezetői tapasztalatom. De kezdettől fogva tiszteletet éreztem az idősebb munkások iránt, akik közül egyesek 20—25 éve itt dolgoznak, és mesterei a szakmának. A fiatalokkal azért nem volt nehéz jó kapcsolatot teremteni, mert mindnyájan KISZ-esek vagyunk. Gondolom nem tévedek, ha azt mondom, hogy a munkatársaim elfogadnak vezetőnek. — Milyen a vállalat vezetőivel a kapcsolata? — Nálunk nagyon jó a légkör, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a vezetők nyíltak, őszinték. Megmondják, amit helytelenítenek, de nem egyszerűen kinyilatkoztatnak, hanem meghallgatják az ellenérveket is. Csak azután vonják le a következtetéseket. Ha indokolt, az elismerésről sem felejtkeznek meg. Az öntöde dolgozóit a nyilvánosság előtt is nemegyszer megdicsérték. — Min kellene javítani? — Furcsa dolog a belső levelezgetés. Talán jobban kellene bíznunk egymásban. Az adott szónak is legyen annyi hitele, mint a papírra írt betűknek, hogy csökkenthessük a bürokráciát és több időt fordíthassunk a termelésre. Mák Imre tavaly megkapta a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. Eddigi munkájának és magatartásának az elismerése, hogy az idén márciusban felvették a pártba. Eredményes vezetői tevékenysége mellett érdeméül tudták be, hogy a KISZ- szervezet keretében rendszeres politikai oktatást tart, és tanítja azokat a munkásokat, akik szakmunkásvizsgára készülnek. — A nagyapám, az apám, az öcsém, a feleségem párttag. Én. egy volt kisparaszt, illetve tsz-tag fia, aki kohómérnök lettem, köszönettel és hálával tartozom a társadalomnak. Mint párttag is igyekszem a kötelességemet .becsülettel teljesíteni — mondja búcsúzáskor. Pásztor Béla Mikrohullámú hírközlés A hírközlés egyik legfiatalabb ágazata a mikrohullámú hírközlés, amely 25 év alatt olyan nagy mértékben elterjedt világszerte, hogy nélküle valószínűleg megbénulna a nemzetközi telefon- forgalom, és nem lehetne a televízió-adóhálózatokat sem működtetni. Elterjedésének oka nagy kapacitása és megbízhatósága. A földi, pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetésnél az adó bemenetelére adott jel mikrohullámú rádiófrekvencián továbbítódik a vevőhöz. Mikrohullámú csatornának nevezik azt az átviteli lehetőséget, amit egy adó-vevő pár teremt. A mikrohullámú rendszer abban az esetben biztosít sok telefoncsatlakozásnak átviteli lehetőséget, ha az ehhez képest keskeny telefoncsatornákat a frekvenciatartományban egymás mellé helyezik, multiplikálják. Gyakorlatilag a multiplex az a berendezés, amelynek a bemenetére sok telefonkészülék áramköre csatlakozik, a Vasárnapi műszak Vasárnap Győr-Sopron megye vasúti csomópontjain — Győrött, Mosonma- gyaróvárott, Csornán és Sopronban — . több mint 300 vagon árut raktak ki és be. Jelentős volt a tranzitforgalom is. A soproni, hegyeshalmi és a rajkai határállomások közel ezer , vagon tranzitárut fogadtak és továbbítottak. A Duna szigetközi szakaszán levonuló árhullám jót tett a hajózásnak. A kedvező vízállási viszonyokat kihasználva, vasárnap sem tartottak pihenőnapot a hajók. A Rajka és Szob közötti Duna-szakaszon több mint 50 ezer tonna árut továbbítottak a Duna-menti országok hajói. kimenő oldalon pedig az összesét egy áramkörön továbbítja. A televízióstúdióból vagy a közvetítések helyszínéről a tv-adókba a kép és a hang mikrohullámú összeköttetések segítségével jut el. Mikrohullámú összeköttetésnél az adó- és vevőantenna közötti térnek a jó minőségű összeköttetés érdekében optikailag lényegében akadálymentesnek kell lennie. Ezért a mikrohullámú állomásokat magasabb pontokra telepítik, vagy az antennáknak magas tornyokat építenek. A mikrohullámú összekötA vásárcsarnokban már kora reggel nagy a zsongás. A kofák és a kisáruter- melők sebtiben kipakolják portékáikat, sorra kinyitnak a pavilonok, s megindul az emberáradat. A rendszeresen piacra járó háziasszonyok magabiztosan, ismerősként közlekednek a roskadásig megrakott asztalok között. Szeretnek itt vásárolni. Jövés-menés közben lehet egy kicsit tereferélni: ki mit főz, mi kerül a kosárba, milyen nagy a drágaság, és így tovább. Ilyenkor, májusban igen vegyes látványt nyújt a vásárcsarnok. A savanyú káposzta még a télre emlékeztet, az „öreg” karalábéban, zellerben, gyökérben sok a pudvás, a sárgarépa, a vöröshagyma, a burgonya —a gondos tárolás ellenére — szintén sokat veszített értékéből. örömmel konstatáljuk azonban, hogy megjöttek a friss tavaszi zöldségfélék. Nagy halomban kínálják a fejes salátát, csomókban a piros hónapos tetés hosszának részben a légkör jelentős csillapító hatása, részben a Föld felszínének a görbülete szab határt. Az összeköttetések átlagos hossza 35—60 kilométer között változik. Az információátvételi pontok általában ennél jóval nagyobb távolságban helyezkednek el egymástól, sokszor több ezer kilométerre, ezért több szakaszra van szükség: a szakaszok sora a mikrolánc. A mikrohullámú összeköttetések minőségét és megbízhatóságát szigorú előírások biztosítják. Az összeköttetés megszakadása vagy a minőség romlása részben hullámterjedésből, részint a berendezések meghibásodásából eredhet. retket, a zsenge spenótot, sóskát, sok az újhagyma, a karalábé, s a kiskerttulajdonosokat ládaszámra várja a sok palánta. Csak friss gyümölcsöt ne keressünk még: elégedjünk meg a fényesre törölgetett, makkegészséges almával. — Szabolcsi jonatán! Kóstolja meg kedves... — invitál barátságosan egy rózsapiros arcú, mosolygós kofa, s késhegyen nyújt felém egy szelet almát. Lassan, ízlelgetve rágom a jól ismert falatot. Igen, ez valóban szabolcsi jonatán!... A sajátos zama- tú, közepes nagyságú, meggypiros télialmából — amely májusban is megőrzi frisseségét és különleges jó ízét —, csak Szabolcsban terem hasonló. Almaevés közben gyermekkori emlékek jutnak eszembe. Lelki szemeim előtt megjelennek a hatalmassá terebélyesedett almafák, lombkoronáik szinte roskadoznak a sok terSzabolcsi jonatán fl gázüzem javító részleggel bővült A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat három megyét lát el pb-gázzal. Az algyői gáztöltő üzem öt évvel ezelőtt kezdte meg a munkát és tavaly már több mint három és fél millió 11 kilós palackot töltöttek meg. A fogyasztói létszám évről évre nőtt, tavaly már meghaladta a 356 ezret. Az idén további 15 ezres növekedéssel számolnak. Elmondották, hogy a három megyében lehetőség adódott a pb-gázfelhasználás bővítésére. Most már nemcsak főzésre, hanem vízmelegítésre és fűtésre is használhatják a palackos gázt. Ott, ahol magas nyomású víz van, engedélyt adnak tartalék palackok vásárlására, pb-gáztüzelésű vízmelegítők és konvektorok beállítására. A fejlesztésre ez évben 29 millió forintot szánnak. Az engedélyek megadása mindössze 10-12 napba kerül. A biztonsági követelmények igen nagyok. A használatba kerülő palackokat bizonyos idő után ellenőriztetni, hitelesíteni kell. Üj palack esetében ez tíz év, a már egyszer felülvizsgált palackoknál az újbóli hitelesítések, nyomáspróbák 5—5 évre szólnak. A három megyében közel félmillió pb- gázpalack van, különböző nagyságban. A vállalat a cserékhez és a folyamatos szállításokhoz 130 ezer palackot használ. Így fennakadás nincs az ellátásban. A pb-gázfogyasztók számának növekedése és a palackok számának gyarapodása szükségessé tette a felülvizsgálat és javítás korszerűsítésének megteremtését is. Fehémé Alitisz Éva mérnök a töltőüzem vezetője elmondotta, hogy márciusban már megkezdte g próbaüzemelést egy új üzem, s naponta 500 palackot javítanak, vizsgálnak, hitelesítenek a kazán- biztosok. Jelenleg több mint 50 ezer vizsgálatra váró palack halmozódott fel, mivel a kiskunmajsai ipari szövetkezet nem győzi az ország összes gázszolgáltató vállalatainak megrendeléseit teljesíteni. Évente csupán 200 000 tartály nyomáspróbáját vállalják. Az új üzemrész megindulásával lehetőség nyílik a fogyasztói létszám további növelésére és a pb- gázfelhasználás kiszélesítésére. Förgeteg Szilveszter A sűrített levegővel működő gáztöltő üzemben lángbiztos munkaruhákban főleg nők dolgoznak. A gumiszalag köny- nyíti a munkát. A robbanásveszélyes üzemben tízszeres a légcsere, így szinte lehetetlen a robbanás. A padlóra helyezett műszerek veszély esetén azonnal leállítják a gépeket Az udvaron ezerszámra szállításra várnak a megtöltött pb- gázpalackok. A munka szinte teljesen gépesített. A gáztöltőből kikerülő tartályok konténerezés után a tárolóba kerülnek. Az e célra készített autókra is gépekkel rakják a konténereket Fotó: Enyedi Zoltán méstől. A leggazdagabban megrakodott ágakat alá- támosztották, hogy le ne törjenek a drága teher alatt. A sok szép piros alma a falunktól 11 kilométernyire levő uradalom több száz holdas gyümölcsösében termett. Ide jártunk almát szedni gyalog, hajnalok hajnalán, s innen mentünk haza hasolóképpen késő este, nap mint nap. Emlékszem, kakasszóra ébredtünk. Édesanyánk már várt a pitvarban lekváros kenyérrel a tarisznyánkban. Minden reggel megjegyezte alig hallhatóan: „majd faltok hozzá egy-két almát...” A gyülekező a faluszéli legelőn volt. 30—40 fiú és leány indult munkára. Álmosak voltunk, széllel bélelt kopott ruhában, mezítábSs cipőben, nagyon dideregtünk. Hogy melegedjünk — na meg, hogy idejében odaérjünk —, egymást kergettük. Mert ne adj’ isten, hogy egyszer is elkéssünk! — ... Gyerünk, gyerünk, gyorsabban ! — hallottuk már messziről a tekintetes asszony jól ismert érdes hangját. — Munkára! Fogjátok a vödröt, a létrát, aztán teljenek nekem szaporán a ládák! A rendet mindenki tudja, de a gyengébbek kedvéért ma is elmondom: almaevés csak délben az én jelenlétemben, a földre hullott, darázscsípte gyümölcsből. Most pedig nótára, mindenkinek járjon a szája. Halljátok?! Hej, drága jó istenem, de nehéz parancsszóra énekelni. Legtöbbször azzal kezdtük, hogy „Látod édesanyám, látod édesanyám, mért szültél a világra ...” Aztán sorra vettük a legszomorúbb summáséneke- ket, népdalokat. Fújtuk, majd a szívünk szakadt belé. Szorongva vártuk az estét, amikor a lányokat a tekintetes asszony saját kezűleg motozta meg, a fiúkat pedig az ispán úr. Ha valaki megreszkírozta, s egy ütődött almát akart hazacsempészni beteg testvérének, vagy édesanyjának, az másnap már valóban nem állhatott munkába. Vége volt a pár filléres keresetnek. Ügy örültünk, ha holt- fáradtaif, késő. éjjel hazaértünk, s aludtak kistestvéreink. Nem kellett füllenteni, hogy az alma is alszik már... Később osztályoztuk, selyempapírba csomagoltuk és exportszállításra készítettük elő az almát. A hüllőből hatalmas rézüstökben lekvárt főztünk, amit zsírpapírral bélelt ládákba raktunk. Volt még egy izgalmas munka : nyúlrágás ellen minden almafa törzsét bekötöztük náddal és dróttal. Bár ilyenkor már deres volt a határ, dermesztő a hideg, de izgalmas „hajtóvadászat” indult : tallóztunk az elmaradt alma után. Igaz, hogy ritkán akadt szerencsénk, mert mi hiába felejtettünk néhány gyümölcsöt „véletlenül” a lombkorona legsűrűbb zugában, a tekintetes asszony és az ispán vizslaszeme észrevette, s utólag leszedette. Messze elkalandozott gondolataimból a kofa barátságos hangja zökkentett ki: — Ugye, finom a szabolcsi jonatán? — Igen, nagyon finom. — Mennyit szabad? — Amennyi a szatyorba fér... Ary Róza
