Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-16 / 113. szám
1978. május 16., kedd 4 Uttöröszakkörök megyei kiállítása Szarvason Az úttörőélet fontos színterei a különböző szakkörök, ahol jó lehetőség kínálkozik a gyermekek szabad idejének hasznos eltöltésére és a pályaválasztás megkönnyítésére egyaránt. E szakkörök — a fiatalok érdeklődésétől függően — a dísznövénytermesztőtől a levelezőig a legkülönbözőbbek. Munkáikból az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége, a szarvasi Krecsmarik Endre Úttörő- házzal és a'megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel közösen immár harmadszor rendez megyei kiállítást. Mint a megyei úttörőelnökség és a pályaválasztási intézet pályázati felhívásában megfogalmazta: a pályaválasztási előkészületekben fontos szerepet betöltő szakkörök eredményeinek számbavétele; továbbá a tudományos, technikai úttörőszemle részeként a szakköri anyagok kiállítása a célja e bemutatkozásnak. A kiállítás május 15-én, tegnap Tartalmas szakköri életről tanúskodik a szarvasi úttöröház orosz levelezőszakkörének kiállítása délután nyílt meg a szarvasi úttörőházban, ahol Kovácsik Gábor, a szarvasi városi úttörőelnökség tagja mondott néhány megnyitó mondatot. A kiállításon a megyénk általános iskoláiban, úttörőházaiban, valamint a kisegítő iskolákban működő úttörőszakkörök közül összesen 25 közösség mutatta be munkáit, s e 25-ből 10 a rendező szarvasi úttörőház szakköre. A kiállítást az idén egyébként korábban rendezték, mint az előző években, így az iskolai kirándulások résztvevői, ha Szarvason járnak, e szakkörök bemutatkozását is megtekinthette A kiállítás — bár nem nyújt teljes képet megyénk úttörőszakköreiriek tevékenységéről, hiszen több város egyáltalán nem képviselteti magát — jól példázza, milyen hasznos, tartalmas a szakköri élet megyénk úttörőközösségeiben. Koszorúzás A második világháború befejezésének 33. évfordulója alkalmából vasárnap a rákoskeresztúri temetőben koszorúzási ünnepség volt. Azokra a mártírokra emlékeztek az egybegyűltek, akik a fasizmus véres gaztetteinek estek áldozatul a különböző náci koncentrációs táborokban. Fabriczki Imre, a Magyar Partizán Szövetség nácizmus üldözöttéi bizottsága vezetőségének a tagja beszédében a többi között hangoztatta: Mi, az embertelenség túlélői 33 évvel ezelőtt megfogadtuk, hogy nem csak emlékezni, de figyelmeztetni is fogunk mindarra, aminek szemtanúi, szenvedő részesei voltunk. A beszédet követően a koncentrációs táborok egykori foglyainak képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit a mártírok emlékművénél. A koszorúzási ünnepségén Héber Imre, a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke is részt vett. Megkezdődtek az Írásbeli érettségi vizsgák Hétfőn reggel a magyar hyelv és irodalom tételeinek kidolgozásával megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az ország gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban az idén megközelítően 48 ezren fejezik be tanulmányaikat, s túlnyomó többségük — a korábbi évekhez hasonlóan — az érettségi oklevél megszerzésére is vállalkozott. Az érettségi tételeket tartalmazó borítékokat mindenütt az iskolák vezetői bontották fel: a tanulók három tétel közül választhattak és kidolgozásukhoz négy teljes óra állt rendelkezésükre. Az írásbeli érettségik a gimnáziumokban kedden a matematikával, a szakközépiskolában a szakmai elméleti tárggyal folytatódnak. A szóbeli érettségi vizsgák június 9-től 22-ig tartanak. A megnyitó úttörőközönsége érdeklődéssel szemléli, hogy mivel is foglalkoznak pajtásaik. Előtérben a békésszentand- rási diákotthon úttörőinek munkái Fotó: Veress Erzsi Didergő májusközép Megyei Atínform Nem tréfáltak a fagyosszentek ! — újra elő kellett venni a kabátot, kalapot. Sajnos, még így is dideregtünk (május 12-én, pénteken a 10 fokos „meleggel” 100 esztendő hidegrekordja dőlt meg). Milyenek is voltak az eltelt fél évszázad májusai? Éppen 50 esztendeje volt a leghidegebb ebben az időszakban: 1928 májusában a középhőmérséklet 13,8 Celsi- us-fok. A legmelegebb májusnak az 1931-es és az 1934- es bizonyult: a havi középhőmérséklet meghaladta a 19 Celsius-fokot. Mi természetesen a tavalyi májust emlegetjük, mikor is csaknem nyár volt. Kilenc napon át 25, egy ^ napon pedig 30 foknál melegebbet mértek. Az idén azonban nem elég, hogy hideg van, de a szél gyakran viharos és sokszor esik az eső. Sajnos, továbbra sem számíthatunk „gyönyörű” májusra. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetétől kapott tájékoztatás szerint a hét elejétől kezdve fokozatosan emelkedik a hőmérséklet, de még sokfelé lesz eső. A hét végére további felmelegedés várható, záporokkal, zivatarokkal. A hó végére valószínűleg erősödik a felmelegedés, több lesz a napsütés: a legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 20—25 fokot. Május utolsó napjaiban azonban újból hidegebbre fordul az időjárás. Békés megye állami közútjain folyamatban levő és a közúti közlekedésre hatással levő szabályozások, munkák: Teljes útlezárás van a 443-as számú endrőd— szarvasi út 0—10 kilométer közötti szakaszán. Terelőút Endrőd—Kondoros— Szarvas felé. Mezőberényben a vasútállomáshoz vezető út szintén lezárva, terelőút a 4643-as útról a vasúti rak- területen keresztül. Az útelágazásokat útpálya-erősítési és -helyreállítási munkák miatt rendelték el. Várható időtartam: egy hónap. Burkolatjelfestés: a 4404- es szarvas—orosházi úton Nagyszénás és Orosháza között. A festőgép Orosházáról halad Szarvas felé. A festés térségében 40 kilóméter/óra sebességkorlátozás, útszűkület és kötelező haladási irány jobbra jelzőtáblák vannak kihelyezve, a munkahely és a friss festés védelme érdekében. összefüggő szélesítési és erősítési munkák: a 47-es számú út Körösladány—Kö- röstarcsa közötti szakaszán, Békéscsabán a Bartók Béla úton és a 4404-es út Nagyszénás átkelési szakaszán. E munkahelyek térségében érvényben levő forgalomkorlátozások : 40 kilométer/óra sebességkorlátozás, előzési tilalom. árvíz- is belvizvidelmi tájékoztató Tapasztalatcsere Május 17-én, szerdán délelőtt 9 órakor találkoznak a járás szocialista brigádjainak klubvezetői Orosházán, a művelődési központban. A művelődési otthonok szocialista brigádokat segítő munkájáról beszél dr. Tóth Bé- láné, majd a békéscsabai szocialista brigádvezetők klubjának munkáját értékelik. A találkozón beszámolnak a járásban működő klubok saját életükről és jövőjük tervezéséről is. Kutyakiállitás ötven kutyafajta képviselői adtak egymásnak randevút vasárnap Nyíregyházán, az országos GAC-kiállításon. A nagy érdeklődéssel kísért eseményen öt ország — hazánkon kívül Románia, Franciaország, Csehszlovákia s az NSZK — tenyésztői mutatták be és vonultatták fel kedvenceiket. Nemzetközi zsűri ítélte oda a fajtadíjakat, s külön jutalmazták a különböző kategóriák nyerteseit. A Körösök a határszakasztól Szarvasig tovább apadnak. Az elsőfokú ár- vízvédelmi készültség már csak a Hortobágy—Berety- tyóra érvényes. A romániai vízgyűjtő területre hullott csapadék a folyók felső szakaszain kisebb vízszint- emelkedést eredményezett. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság által elrendelt elsőfokú belvízvédelmi készültség továbbra is érvényben van a szeghalmi, gyomai, holt—sebes-körösi, Fehér—Fekete-Körös deltái, élővízcsatomai, mező- berényi és a dögös—kákafoki védelmi szakaszon. A május 14-én hullott csapadék 8—15 mm-t ért el. A belvízzel elöntött terület 1100 hektárra csökkent a szivattyúzások hatására. E területből több mint 500 hektár a vetés és 200 hektár a szántó. Az igazgatóság a belvízmentesítés érdekében még 6 szivattyútelepet és 5 szivattyúállást üzemeltet, másodpercenként 20 köbméter összteljesítménynyel. A KÖVIZIG kezelésébe tartozó állami csatornák biztosítják a belvíz levezetését. Kiktől várható el? Ö napilap gondos átböngészése közben egy első olvasásra nem különösebben figyelemreméltó hírecskén akadt meg a tekintetem. A hír ennyi volt: „... a gyermekek munkára neveléséről tárgyalt az úttörőszövetség ...” Helyes — mormoltam magamban —, nem lehet elég korán kezdeni a nevelést, különösen ha munkáról van szó. És miért ne lenne ez feladata és gondja az úttörőszövetségnek? Már lapoztam volna tovább, ha fel nem ködük bennem a kaján ötlet, mi lenne, ha olyasféle hírt olvasnék a lapokban, miszerint: „... a felnőttek munkára neveléséről tárgyalt a már utat- tortek szövetsége...”? Ha a több mint egymillió és kétszázezer úttörő helyett és mellett a több mint ötmillió munkára képes felnőttet nevelné munkára egy szövetség, de legalábbis e milliók közül azt a nem kevés számút, aki szívesen elmenne a munka temetésére, ha vinnék, s nem mennie kellene. Aztán fűzvén tovább a gondolatot a hír kapcsán: az úttörők milyen büszkék iskolájukra, kihangsúlyozzák, mely iskola neveltjei ők. Ugyan a felnőtt munkás, a munkálkodó munkás, a munkára nevelt dolgozója valamely üzemnek, büszke-e, hogy éppen annak az üzemnek a dolgozója? Aligha vitás, hogy Csepelen lenni munkásnak vagy a Lenin Kohászati Művekben, avagy a Ganzban, az rangot és tekintélyt is jelenthet. Jól csengő nevű, nagy múltú, hagyományokkal gazdagon rendelkező, jobbára a munka sikereiről és a termékek minőségéről híres nagy gyárak munkavállalójának lenni, gondolom, presztízs is lehet. De vajon valóban presztízst jelent-e mindenütt és általában? Vajon valóban büszkélkedve mondja-e a bervai vagy a siroki munkás, a visontai külfejtés bányásza, hogy ő ott dolgozik, ahol? Akitől kérdem, munkásból lett középvezető az egyik Heves megyei üzemben, tűnődik egy pillanatra, úgy válaszol: Hogy is mondjam... én még ezen így nem is . gondolkodtam... Az biztos, vagyunk jó néhányan, akik sok éve dolgozunk itt, el sem tudnánk képzelni az életünket a gyár nélkül. De hogy büszke? ... Igen, azt hiszem, hogy büszke vagyok. Én is, meg a jó melósok..., meg mindenki, akit megbecsülnék... Igen, szívesen mondom, hogy hol dolgozom... A szövetkezeti ipart képviselő ismerősöm, vállat ránt: — Mi a nyavalyát büszkélkedjek? Pénz van, az a lényeg. Mondjam, hogy melyik kátéeszben vagyok? Jobb, ha nem tudják, minek szidják azt is, meg miatta engem is... A pénz, az a lényeg. Ha pénzem van, büszke vagyok, ha nincs, akkor pironkodom... Így van ez, kérem... — Hát ez meg honnan jutott az eszedbe? — kérdi vissza a szövetkezeti elnök... Mondom a hírt, amit olvastam, azt is, hogyan töprengtem végig a gondolatsort, amíg hozzá is eljutottam a kérdéssel : büszkék-e a tagok, mert ebben a szövetkezetben dolgoznak, s hogy egyáltalán szövetkezetben dolgoznak? — Ha tizenöt éve kérded, akkor talán még azt is letagadják, hogy szövetkezeti tagok, mert nem is a szövetkezetét szégyellték, hanem azt, hogy beléptek... Ma? Megkérdezem az emberem, hova valósi... Három községből lett egy szövetkezet, így hát nyilván a falu nevére kérdek... Erre magától értetődően válaszolja, hogy hová... És a szövetkezet nevét mondja, nem a falujáét... — Valamikor annyi vicc és annyi gúny járta, ameny- nyi irigység most a szövetkezeti parasztság miatt... Még ha nem is jó fokmérő, de sokat mutat ám ez az irigység... Sokat... Én különben büszke vagyok bizony, hogy szövetkezetben dolgozom, és ennek vagyok az elnöke... A srác húszéves és hülyének réz, amikor rákérdezek. — Hogy micsoda? Büszke? Mire? Gyengén muzsikál a csapat, lehet, hogy ki is esünk... Ja, a munkahelyemre? Nem is tudom... De miért kellene büszkének lennem? Miért? Valóban : miért ? És kiknek? Kiktől várható el, hogy büszkék legyenek az üzemre, ahol dolgoznák, s milyennek kell lennie annak az üzemnek, amelyre büszke lehet a becsületes munkása? jra előkotrom az újságot, elolvasom immáron még egyszer a hír befejező sorait is: „...a gyermek munkára nevelésére terepit további alkalmat... a kezdeményezett 12 napos közhasznú munkavégzés fokozatos bevezetése az általános és középiskolákban...” És máris az újabb kérdés: ha olyanok között végzik ezek a gyermekek a munkára neveltetés közhasznú munkáját, akikben semmi büszkeség munkahelyük és munkás mivoltuk iránt, nem lesz-e jogos majd velük kapcsolatban is feltenni a kaján-profán kérdést egykoron: „Nem kellene megszervezni a felnőttek munkára nevelését is?” Gyurkó Géza A Jelenkor májusi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában többek között Bisztray Ádám, Kalász Márton, Ki- bédi Varga Áron, Makay Ida, Perti Nagy Lajos és Pál József verseit olvashatjuk. A prózai írások sorában Albert Gábor és Kende Sándor elbeszélését, valamint Tüskés Tibor szociográfiájának új részletét közli a folyóirat. Rónay György József Attiláról szóló esszésorozatának új fejezetében a „Szépség koldusa” és a „Nem én kiáltok” közötti költői hangváltás kérdéseit elemzi. — Vasy Géza tanulmánya mai fiatal költészetünkről ad átfogó képet. Makay Gusztáv Birkás Endre prózaíró pályaképét foglalja össze. Az „Irodalomtudósaink fóruma” sorozatában Németh G. Bélával beszélget Sze- gedi-Maszák Mihály. A művészeti rovatban Futaky Hajnal pécsi, Bécsy Tamás pedig a fővárosi színházi bemutatókról írt beszámolót. Balatoni előszezon A Balaton .partján megélénkült az idegenforgalom. Az előszezoni látogatottság növekedése arra késztette az idegenforgalmi szerveket, hogy — a balatonfüredi és keszthelyi után — újobb sátortáborokat nyissanak a vendégeknek. Hétfőn Tihanyban a Hungarhotels vállalat megnyitotta kempingjét, ahová az első napon magyar, NSZK-beli és osztrák vendégek érkeztek. A több mint 200 sátorhely- lyel, 72 lakőkocsihellyel és 18 luxusfaházzal rendelkező kempingben újabb 12 faház épül.
