Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

1978. április 19., szerda o A magyar nyelv hete megyénkben IgHiUMŒ-----------------------­A magyar nyelv hete 1978- as rendezvénysorozatának fő gondolata: nyelvünk mai ál­lapotának értékelése, és az irodalmi nyelv elemzése. A legkülönbözőbb nyelvi jelen­ségek, a kortárs magyar irodalom kimeríthetetlen forrásai jelentik az ismeret- terjesztés témáját a magyar nyelv ünnepén. A közvéle­mény egyre nagyobb érdek­lődéssel fordul nyelvi kultú­ránk felé, az ilyen jellegű előadások iránti igény is nő. Míg tavaly a TIT Békés megyei szervezete 20 elő­adást rendezett a magyar nyelv hetén, addig ebben az esztendőben április 18-tól 28-ig 36 előadáson beszél­nek a magyar nyelv fejlődé­séről az előadók. Dr. Végh J. Mihály főisko­lai docens tegnap délután 15 órakor Szarvason', azAFÉSZ- kultúrteremben Nyelv és udvariasság címmel tartott előadást, este 7 órakor pe­dig a mező herényi művelő­dési házba látogatott. Ma, április 19-én, szerdán 17 órától a békési művelődési központban a társadalom és a magyar nyelv kapcsolatá­ról beszél az Értelmiségi klub tagjainak. A másik központi TIT- előadó, Wacha Imre tudomá­nyos kutató, nyelvész ápri­lis 26-án, szerdán 19 órától a nyelv és az udvariasság témaköréről tájékoztatja a békéscsabai TIT Értelmiségi klub hallgatóságát. Április 27-én, csütörtökön este fél 6-tól ugyanerről a témáról beszel a gyulai természettu­dományi előadóteremben. A magyar nyelv hetének elő­adói lesznek még többek kö­zött: dr. Zilahi Lajos, a Bé­kés megyei nyelvi szakosz­tály elnöke, Szepesi Ildikó alelnök és dr. Hévízi Sándor, szakosztályi titkár, valamint közép- és általános iskolai tanárok. Huszonöt éves a Békéscsabai állategészségügyi Intézet Tegnap délelőtt bensősé­ges házi ünnepség keretében emlékeztek meg a Békéscsa­bai Állategészségügyi Inté­zet megalakulásának 25. év­fordulójáról. Mint dr. Gaj­dács Györgynek, az intézet igazgatójának szavaiból meg­állapíthattuk : 1953-as beru­házási évben létesült az in­tézet. s ugyanez év novem­ber 28-án nyitották meg. A békéscsabai volt az ország 3. vidéki állategészségügyi in­tézete. Negyedszázaddal ez­előtt a minisztérium az in­tézet munkaterületének Bé­kés és Csongrád megyét je­lölte meg, amely ma is így van. Az akkori és mai fő fel-' adatuk a fertőző és nem fer­tőző állatbetegségek kórjel­zése, helyszíni vizsgálat és szaktanácsadás. A beszámo­lóból megtudhattuk azt is, hogy az eltelt 25 év alatt csaknem 2,5 millió különbö­ző mintát vizsgáltak meg kórbonctani, parazitológiai, bakterológiai szempontból, s 3000 helyszíni vizsgálatot vé­geztek. Néhány év óta viro­lógiái vizsgálatot is végez­nek, amely vizsgálati ága­zat a legdinamikusabban fejlődik. Mint megállapítot­ták, 1968-ra a hagyományos vizsgálatom száma megnégy­szereződött E feladataik mellett a ku­tatómunkában is részt vesz­nek, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a magyar állatorvosok lapjai­ban 23, külföldi szaklapok­ban pedig 4 tudományos írá­suk jelent meg. A biztonságosabb közúti közlekedésért A szarvasi városi és já­rási közlekedésbiztonsági tanács a helyi vas-, fém­ipari szövetkezet autószer­vizének szocialista brigád­jaival közösen közlekedés- biztonsági műszaki napokat rendezett. Április 9-én és 16-án, e két vasárnapon díjmentesen átvizsgálták a hozzájuk érkezett sze­mélygépkocsikat, felhívták a tulajdonosok figyelmét a hibákra. A kisebb javításo­kat a helyszínen díjtalanul elvégezték a Március 15. és a Hermann Ottó Szocialista Brigád tagjai. A két napon 173 személyautót néztek át a szakemberek, illetve vé­gezték el a szükséges beál­lításokat, természetesen társadalmi munkában. A javítások értéke együttesen meghaladja a 69 ezer 200 forintot. Nagyon sok személyautó fényszóróját kellett beállítani. En­nek ellenére a megye útjain még igen sok szabálytalanul beállított fényszóróval közlekedő kocsi van Úttörő kulturális szemle Akták és emberek Békéscsabán Április 17-én, hétfőn a békéscsabai 10-es számú általános iskolában rendez­ték meg az úttörő kulturá­lis szemle megyei döntőjét vers- és prózamondásból. A háromtagú zsűri vers­mondásból Galbicsek Ká­rolyt, a békéscsabai Kállai Éva úttörőcsapat tagját, prózamondásból pedig a dobozi Nagy Attilát, a 4303- as Dózsa György úttörőcsa­pat tagját találta méltónak az arany oklevélre. Ezen kívül még három ezüst és 3 bronz oklevelet nyújtottak át. A verseny többi részt­vevője emléklapban és Kibővített, soron kívüli tanácsi végrehajtó bizottsá­gi ülést tartottak április 18-án délután Mezőberény- ben, a Volán-kirendeltség telephelyén. A téma nem mai keletű, már sokszor volt beszéd tárgya különbö­ző fórumokon, elsősorban tanácstagi beszámolókon : Mezőberény közlekedése, az áruszállítás, de legfőképpen a nagyközség kapuja: az úgynevezett MÁV-állomás előtti tér rendezése, ahol a Volán-telep is van. A Vo­lán-telep járművei esős időben szinte felszántották ezt a teret, és a közlekedés itt sokszor lehetetlen volt. Ez tette sürgetővé, hogy soron kívül napirendre tűz­zék a tér rendezését, az út­építést és természetesen ez­zel egy időben a közlekedési témát. A vb-ülésen Vándor Pál, a Volán 8-as számú Vállalat igazgatója adott tájékoztatást a kirendeltség munkájáról és azokról a le­hetőségekről, amelyek elő­A Belkereskedelmi Mi­nisztérium vizsgálata kiderí­tette. hogy egyes állami vál­lalatok és szövetkezetek nemegyszer olyan terméke­ket is árusítottak részletre, amelyek nem szerepelnek az áruhitelakció listáján. Sza­bályellenesen főleg olajkály­hát értékesítettek ily módon, de forgalomba hoztak hitelre fürdőszoba-kályhát, szilárd tüzelésű tűzhelyet, sőt kar- és zsebórát is. A minisztéri­um szerint feltehetően „bur­koltan” dollárért behozott importcikkeket is adtak rész­letre. holott ezt a legszigo­rúbban tiltja a hitelakció­szabályzat. A minisztérium most köz­leményben figyelmeztette az érintett vállalatokat jogsza­bályellenes tevékenységük­re, s megtiltotta az árulis­tában nem szereplő cikkek hitellevélre való értékesíté­sét. Ugyanakkor kötelezte a kiskereskedelmi vállalatokat és a szövetkezeteket: gon­Négyszer a Hal szív Mozgalmasak a békéscsa­bai Hat szív dzsessz-rock együttes hétköznapjai. Az el­múlt héten Budapesten, a Marcibányi téri ifjúsági ház­ban adtak önálló koncertet. Ma, szerdán este 8 órakor a mezőmegyeri művelődési központban, a dzsesszklub keretében Vincze Zoltán altszaxofonos lesz a vendég, kísér a Szaniszló—Feigl— Szamosi trió. A hét végén a szegedi dzsesszfesztiválon lépnek fel a csabaiak, majd egy hét múlva, április 28-án a győri dzsesszmajálison vendégszerepeinek. könyvjutalomban része­sült. A nap másik jelentős ese­ménye, hogy a 10-es számú iskola a verseny végén ven­dégül látta Baranyi Ferenc költőt, Szalontai Mihály kritikust és Merényi Judit előadóművészt. Az iskola diákjai — a költő életmű­vének példás ismeretében — tették fel kérdéseiket Bara­nyi Ferencnek, aki kedves, közvetlen természetével ha­mar jó kapcsolatot alakí­tott ki a gyermekhallgató­sággal. A találkozó végén Merényi Judit a gyermek- irodalom gyöngyszemeiből adott ízelítőt. segíthetik a környék rende­zését. A tanácskozáson nemcsak a vb-tagok, hanem a- békéscsabai Városi Ta­nács, a KPM, a MÁV sze­gedi igazgatósága, a Gabo­naforgalmi Vállalat, az ÁFÉSZ és más szervek kép­viselői is részt vettek. Rendkívül élénk vita ala­kult ki, érződött a hozzá­szólásokból az egészséges lokálpatriotizmus. A résztvevők megállapod­tak abban, hogy javult Mezőberény • közlekedése, de a vasútállomás környé­kének rendezését, az utak javítását és a buszfordulók megépítését csakis közösen a KPM, a MÁV, a Gabona­forgalmi Vállalat és a ta­nács együttes erőfeszítésé­vel lehet megoldani. A ta­nácskozáson határozat is született arról, hogy a vál­lalatokkal és az érdekelt szervekkel koordinálva old­ják meg a sürgető, közér­dekű gondot. doskodjanak róla, hogy az áruvásárlási kölcsönakció- val kapcsolatos tudnivalókat a bolthálózatban ismerjék és a cikklista — rajta „napra­készen” átvezetve a változá­sok — minden üzletben ott legyen. Intézkedtek arról is, hogy az OTP kirendeltségei és a takarékszövetkezetek csak a listában feltüntetett cikkekre engedélyezhetnek áruvásárlási kölcsönt. GyMimentesítís megyénkben Kézi kaszálással védőgáta­kat, vasúti töltéseket, kör­nyezetvédelmi szempontból fontos területeket kívánnak megvédeni a gyomtól me­gyénkben. E feladat prog­ramjáról és a tennivalókról tartottak megbeszélést ked­den Békéscsabán a Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomáson. Az esemény előzményéhez tartozik, hogy az illetékes minisztériumi szervek Békés és Tolna megyét kérték fel a közlekedési vonalakat sze­gélyező gyepes területek gyomtalanításának „próbá­jára”. Békéscsabán a vízügyi igazgatóság, a MÁV Szegedi Igazgatósága, a tanácsi szer­vek dolgozták ki javaslatai­kat az eddig gyakorlatilag elhanyagolt füves területek gyomtalanítására. Szűkebb „hazánk” viszony­lag kis területét — mintegy 150 hektárt — érinti a meg­beszélés témája, de országos­ra „szorozva” hazánk ide­genforgalmában esztétikai­lag, a terület óvásában pedig gazdaságilag is nagy hasznot hoz ez a kezdeményezés. O ackázik a hivatal! Az évtizedek folyamán szállóigévé vált mon­dat, mi tagadás, nem vetett valami jó fényt a tanácsok­ra, az ott dolgozó ügyinté­zőkre. Mennyi anekdótát, vidám és szomorú történe­tet hallottunk már a bürok­ráciáról, az aktatologatás bosszúságairól. Mindezek­hez azonban hozzá kell ten- ,ri: az emberek kezdettől fogva idegenkednek a hiva­talba járástól. Mert ki sze­reti a kérdőívek „millió” rubrikáit kitölteni? Ügy­iratok garmadáját, csatolt okmányokat beszerezni? Ta­nácsházak folyosóján sor­ban állni, pecsétre, aláírás­ra várni? Kétségtelen, ennek az ide­genkedésnek a természetes tartózkodáson kívül na­gyon is érthető okai voltak. Ugyanis az egyszerű ügyek elintézése is olykor sok időt vett igénybe, a bonyo­lult ügymenet papírt papír­ra tornyozott, s az aktahal­mazoktól nem lehetett lát­ni a kérelmek valódiságát. Nyilvánvaló, hogy ilyen kö­rülmények között feszültté vált a kapcsolat az ügyin­tézők és az állampolgárok között, amihez még a hiva­tali bikfanyelv is jócskán hozzájárult. Szinte el sem lehetett képzelni egy hiva­talos ügyiratot ilyen és eh­hez hasonló szöveg nélkül: „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem...” és a többi. Lehet-e csodálkoz­ni azon, hogy a tapintatlan, éles hangnemben fogalma­zott papír birtokosa eleve ideges hangulatban állított be az ügyintéző szobájába, aki „viszonzásképpen” elfe­lejtette hellyel kínálni az idős, esetleg beteg ügyfelét. Ezek a megnyilakozások pedig nagyon is leegyszerű­sítve kerültek be a jelenté­sekbe, és a köztudatba. Emígyen : a tanácsi alkal­mazottak udvariatlanok, türelmetlenek, hatalmukat fitogtatják az ügyfelekkel szemben. Ami tehát egyes esetekben igaz lehet, nem helytálló általánosságban. Egyáltalán nem nehéz bi­zonyítani, hogy a kialakult rossz helyzetért az ügyinté­zőket lehet a legkevésbbé hibáztatni. Itt van az építé­si engedélyek ügye. A túl­szabályozottság klasszikus példája. Ne részletezzük, mennyi időbe, fáradtságba kerül és mennyi papírt kell összegyűjteni, míg egy csa­ládi ház építéséhez hozzá­kezdhetünk. Csupán egy dolog. Ha úgynevezett szi­lárd alapú kerítést akar va­laki a háza köré emelni, külön engedélyre van szük­ség. Műszaki leírás, telek­könyvi szemle, rajz stb. És minderről nem a tanács építési előadója tehet! Bizonyára észrevették: az elején múlt időben, majd jelen időben fogalmaztunk. Azért, hogy jelezzük: az ál­lampolgári ügyek intézése az utóbbi években sokat egyszerűsödött, de a gondok nem szűntek meg teljesen. Lényeges fordulatot ho­zott a tanácsi munkában az 1Ö71. évi tanácstörvény. Mind nagyobb figyelmet kapott az államigazgatás korszerűsítése. Nem is lehe­tett másként, hiszen az ál­lami tevékenység alapvető láncszeme az igazgatás. Ez a munka széles skálán mo­zog : fontos szerepet tölt be a gazdaság irányításában, a kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, szociális el­látás szervezésében. To- vábbmenve: az államigaz­gatás szoros kapcsolatban van az állampolgárok vala­mennyi rétegével, közvetíti a központi elképzeléseket. A tanácstörvény hatására növekedett az államigazga­tási szervek önállósága, fe­lelőssége; jobb feltételek te­remtődtek a tanácsok és a lakosság együttműködésé­nek bővítéséhez. Különö­sen figyelemre méltók azok az intézkedések, lépések, amelyek az ügyintézés szakszerűbbé, egyszerűbbé és gyorsabbá tételét szor­galmazzák. A továbbhala­dás szempontjából nem el­hanyagolható az a sok kez­deményezés, amely nagyban hozzájárult az államigazga­tási munka korszerűsítésé­hez. Ezt a tenniakarást fejezik ki a megyénkben is kibon­takozó megnyilvánulások, amelyek az ügyfélforgalom lebonyolításának rendjét szabályozták. Növelték a fogadónapok számát, meg­hosszabbították a hivatali munkaidőt, nagyobb üze­mekben fogadónapot tarta­nak. Létrehozták az ügy­félszolgálati irodákat, ahol az állampolgárok egysze­rűbb ügyéit gyorsan, pon­tosan intézik, jogi felvilá­gosítással szolgálnak. A na­pokban fogadta el a békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az államigazga­tási munka korszerűsítését szorgalmazó intézkedési ter­vet. A jelentésben lapoz­gatva első helyen az ügy­félszolgálati iroda feladat­körének bővítése, a mun­kakörülmények javítása szerepel. A közeljövőben meghirdetik az államigazga­tási „újítási” mozgalmat. Az egyszerűsítésre, korsze­rűsítésre tett okos, alkal­mazható javaslatokat, öt­leteket anyagi elismerésben is részesítik. Szorosabban együttműködnek a szak- szervezeti jogsegélyszolgá­lattal. A házi jogtanácsadó kiadványai — az ügyfél- szolgálati irodán keresztül — rendszeresen eljuttatják az állampolgárokhoz. Ugyanakkor korszerűsítik az ügyvitelt; gépesítik az adatfeldolgozást, a testületi üléseken elhangzottak to­vábbítását. Az eredmények számba­vételekor nem szabad azon­ban megfeledkezni arról, hogy az egyszerűsítések je­gyében született szabály né­melyike elhamarkodott, megfontolatlan volt, így több kárt okozott, mint hasznot. Gondolunk itt az új adóbevallási ívre, ame­lyeknek kitöltése még a diplomás embereket is pró­bára tetté, s ügyintézők munkája ké tszeresére- há­romszorosára nőtt emiatt Ugyancsak beárnyékolja a jobbra való törekvést az állatkísérő lapok kitöltésé­nek a bonyolultsága, vagy az ebadó bevallásának, ügyintézésének széttagolt­sága. Annak ellenére, hogy a teendők meglehetősen összetettek, bonyolultak, a hatósági ügyintézés erőtel­jesebben megköveteli a ha­tározatok végrehajtását, a vezetés, a szervezés, az el­lenőrzés színvonalának emelését, amely nem nél­külözheti az állami és tár­sadalmi szervek felelős cse­lekvését. ilágos, hogy a kiindu­lási alap csakis az állampolgárok érde­ke lehet. Ez magában fog­lalja a szükségtelen ügyin­tézés kiiktatását, de sem­miképpen nem lehet egy­szerűsítésről beszélni, ha az . csak a hivatal dolgozóinak terheit enyhíti. Nem az ügyek számát, hanem a fe­lesleges papírmunkát szük­séges tehát csökkenteni. Mi. lehet a törekvések közép­pontjában? Mindenekelőtt az, hogy a korszerűsítés ne kampány jellegű legyen; folyamatos, ésszerű tevé- kenységgé fejlődjön és a szocialista szellemű ügyin­tézést szolgálja. Ha mindez megvalósul: a tanácsi dön­tések gyorsak, világosak, tiszták és egyértelműek lesznek. Ez pedig az ügyin­tézők és az ügyfelek közös érdeke! Napirenden MezöberénY közlekedése és az áruszállítás Csak a cikklistában felsnralt termékek árusithaték hitelre Seres Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom