Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-02 / 78. szám
1978. április 2., vasárnap O IgUslUkftM T avasz A nagyobb település segítse a kicsit A városok és város környéki községek népfrontbizottságainak együttműködéséről tárgyaltak a Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének gazdaságpolitikai munkabizottsága által március 31-én Békésen rendezett tanácskozáson. Zalai György, a megyei gazdaságpolitikai munkabizottság elnöke bevezetőjében felvázolta a kérdés fontosságát, aktualitását. Elmondotta, hogy kölcsönös egymásrautaltságról van szó, amely megnyilvánul a foglalkoztatás, a munkamegosztás, a kereskedelem, a közművelődés területén, legfontosabb szerepet pedig a gazdasági életben kap. Az együttműködésben alapvető a tervszerűség, a rendelkezésre álló eszközök figyelembevételével konkrét feladatokat kell megjelölni. Szervezeti keretként a tanácsokat, a pártszerveket és a népfrontmozgalmat említette. A bevezető után Karsai Ignác, Békés város gazdaságpolitikai munkabizottságának elnöke tartott vitaindítót, melyben Békés és négy város környéki községének kapcsolatáról, valamint két tanyai körzetének ellátásáról beszélt. A jelenlevők hozzászólásaikban saját városuk, községük e téren szerzett tapasztalatairól számoltak be. A tanácskozás befejezéseképpen Zalai György összegezte az elmondottakat, meghatározta a legfontosabb feladatokat és válaszolt a kérdésekre. Jelentős lignitlelőhelyet fedeztek fel Hatalmas mennyiségű lignitet fedeztek fel a földtani kutatók Észak-Magyarorszá- gon, Gyöngyös és Füzesabony között. A felderítő vizsgálatok arra utalnak, hogy a nagy kiterjedésű területen fekvő értékes ásványvagyon külszíni fejtéssel gazdaságosan kiaknázható és bőségesen elegendő bármilyen, nagy teljesítményű hőerőmű ellátására. Nagy kiterjedésű, gazdag fekete kőszénvagyonnal számolnak a szakemberek például Máza—Váralja—Me- cseknádasd környékén. Nyugat-Dunántúlon, torony közelében több száz millió tonna lignitet felderítő kutatások fejeződték be. Ezen a területen ebben az évben részletes kutatásokra kerül sor. Eddig érintetlen területen kezdik meg az idén a reménybeli barnaszén vagy on felderítő kutatását a Tatabánya közelében levő Héreg- Tarján, Bajna—Gyermely— Zsámbék térségében, valamint Nógrádban. Ágazati korszerűsítés Gádoroson B megtakarítás 1,2 millió forint Sokszor visszatérő kérdés a mezőgazdaságban; meddig tartsuk meg a régit? Hiszen az új megjelenését követően azonnal megkezdődnek az összehasonlítások, a gazdaságossági számítások. Megéri-e a régit lerombolva az újat bevezetni, vagy jobb a kettő egybeolvasztásával átmeneti megoldást választani. Minderre sokszor még ma sem kapunk egyértelmű választ. Amikor a mezőgazdaásg- ban megjelentek az első termelési rendszerék, elterjedésüket jó néhányan képtelenségnek tartották. Ma viszont már elképzelhetetlen lenne nélkülük a termelés a növénytermesztésben és egyre inkább az állattenyésztésben. Igaz, ez utóbbi ágazatban még kevesebb a látványos siker, sőt a gazdaságok vezetőinek egy része feltűnően óvatos, ha ezekről esik szó. Egy vállalkozás nyomában Így azután nem csoda, ha óvatosak a mezőgazdasági üzemek, az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása, az ISV korszerű módszereinek bevezetésében is. Az* ISV egy évtizedes fennállása óta Békés megyében a 76 sertéstartó gazdaság közül eddig mindössze 26 alkalmazza a ketreces tartás technológiát. Pedig nem új telepeket kellene építeni, hanem mindössze a régieket felújítani ahhoz, hogy ezek évenkénti hízókibocsátása 20—40 százalékkal nőjön. Az új bevezetéséhez azonban nem elég önmagában a korszerű eljárás léte. Kell hozzá az a vezetés is, amely vállalkozik meghonosítására. No, és persze az átalakításhoz némi pénzre is szükség van, melyet ugyancsak elő kell teremteni. Gádoroson, a November 7. Termelőszövet- kezte ágazatvezetője, Antal Mihály erről a következőket mondotta: — Mielőtt elhatároztuk volna a hagyományos sertéstelep átalakítását, megtekintettünk néhány ISV-techno- lógiával üzemelő telepet. Gazdaságossági számítást készítettünk, mondhatom, a tsz vezetősége ezek után már felelősséggel dönthetett a nálunk akkor veszteséges sertéstartás korszerűsítéséről. A régi telepek átalakításához a berendezésekre 10 millió forintra volt szükség, s ma már az egész telepen megvalósult a sertések ketreces tartása. Innen most kétszer annyi hízott sertést — a 4 ezer helyett 8 ezret — szállíthatnak el évente, mint a 18 hónapja megkezdődött rekonstrukció előtt. Meggyőző érvek A termelőszövetkezet sertéstelepe az 1975-ös rossz gazdaságossági mutatókat figyelembe véve a megyében az utolsók közé tartozott. A mezőny legvégéről indulhattak az eredményesebben gazdálkodók megelőzésére. Ma már azonban egyetlen mutatószám miatt sem kell szégyenkezniük. Csak egyetlen adat a hagyományos technológia korából, amikor is a végtermék kibocsátásáig az elhullás 35 százalékos volt, ma pedig alig éri el a 10 százalékot. A sertések ketreces tartásával tehát megváltoztak az állategészségügyi körülmények, s ez már önmagában is elég indoknak látszik a technológia elterjesztésére. Van még azonban néhány érv. A régi telepen 1 kg hús előállításához 4,4 kg takarmányt etettek fel az állatokkal, ma ez a szám 3,6. fgy egyetlen év alatt 1,2 millió forint megtakarítást érnek el. A régi telepek átalakítását persze egyéb tényezők is /indokolják. Többek között az, hogy ezekben már van víz. villany és az utak is megépülték. A gádorosához hasonló új telep építése tehát nem tízmillió forintba, hanem ennek többszörösébe kerülne. Pazarlás lenne tehát a felújítás lehetőségeit figyelmen kívül hagyva új telepeket építeni. De hason- - ló pazarlás az új technológia bevezetésének késleltetése is. Nem csak gazdaságosság Az ISV-technológia értékén sokat rontana, ha bevezetését követően nem változtatnának a dolgozók munkakörülményei. A November 7. Termelőszövetkezet, sertéstelepének dolgozói annak idején egyáltalán nem örültek az átalakításnak. „A mi munkánk úgy sem lesz könnyebb” — mondták. De ma már szinte valamennyien más véleményen vannak. A dupla mennyiségű sertést héttel kevesebben — most 22-en dolgoznak az ágazatban — látják el ugyan, munkájuk azonban még így is sokkal könnyebb. Kevesebb nehéz fizikai munkát kell végezniük. Nagyobb a rend, a tisztaság az ólakban és a ketrecekben, amelyeket naponta többször vízzel mosnak. Az új tartási módszer a munkában is más szemléletet követel. Még nagyobb szerepe van a technológiai fegyelem megtartásának. A 13 gondozó közül 11 szakmunkás, s ez a vezetők, a szakirányítók munkáját könnyíti. A telepen most készülnek a szellőzőberendezések. E munkálatok befejeztével si- lótomyok építését kezdik el, megszüntetve ezzel a takarmány helyben történő keverését. Ezzel havonta további 30 ezer forint megtakarítást érhetnek el. A telep keverő- jének épületét pedig óllá alakítják át. Gádoroson tehát alig másfél éve az új mellett kötelezte el magát a tsz vezetése. A szövetkezet az ISV tagjaként, a sertéstenyésztési ágazatban rövid idő alatt elismerést érdemlő sikereket könyvelhetett el. Kepenyes János A békéscsabai Kner Nyomdában 1977-ben csaknem 18 ezer tonna készterméket — csomagolóanyagot és könyvet — állítottak elő — 10 százalékkal többet, mint 1976-ban. Erre az esztendőre pedig újabb 10 százalékos növekedést írnak elő a tervek. A Kner Nyomdáról mindenki tudja, hogy nevét nemcsak itthon, hanem a külföldi piacon is „jegyzi” a szakma. Azt viszont már jóval kevesebben tudják: mekkora utat tett meg attól az 1903-as áprilisi dátumtól, amikor a mai vállalat csabai nyomdájának alapítója, Tevan Adolf megvásárolta Lepage Lajos kis szatócsüzletét a raktárban porosodó lábhajtós tégelysajtóval együtt. A csabaiak a nyomda történetét egyébként nem Tevan Adolfnak, hanem fiának, Andornak a nevével kapcsolták össze. Fia érdeklődését látva a nyomdagép iránt, Tevan Adolf Bécsbe küldte Andort, aki itt két évig ismerkedett a leg- újabbkori tipográfiai törekvésekkel, a korszerű nyomdatechnikai eljárásokkal. Hazatérve az ifjú Tevan 1909-ben állt be atyja szegényes felszerelésű nyomdájába. Szeme előtt Kner Izidor példája lebegett. Tevan Andor azzal a határozott céllal fogott a nyomdafejlesztő munkához, — a címképen jobb szélen látható földszintes épületben —, hogy tartalmilag értékes, modem alkotásokat szép köntösben jelentessen meg. Hogy ezt a célkitűzést miként sikerült megoldania, elég talán azt a neves szerzőgárdát — Kosztolányitól Karinthyn, Juhász Gyulán, Somlyó Zoltánon, Adyn, Krúdyn át egészen Nagy Lajosig — felsorakoztatni, amely ragaszkodott ahhoz, hogy Tevannál jelenjen meg. Ehelyütt szólni kell az előbbiek mellett az úgynevezett „Tevan-kiskönyvtár” sorozatról is — amit méltán tarthatunk a mai Olcsó Könyvtár-sorozat eszmei elődjének —, amelynek révén a vékonypénzűek is hozzájuthattak a Mann testvérek Kuprin, Strindberg, Twain vagy Maupassant műveihez^ A szakkritika a felszabadulás előtt és utána is egyaránt lelkesedéssel és elismeréssel üdvözölte Tevan Andor munkásságát; aki saját nyomdájában sokszor egyszemélyben volt lektor, korrektor, szedő, rajzoló és csomagoló. Szóljanak azonban minderről bővebben a még ma is élő szemtanúk. Orvos András, aki 16 éves korában 1914-ben lett nyomdásztanuló Tevanék- nál, 1957-ben főgépméster- ként vonult nyugdíjba, az akkor már Békési Nyomdának nevezett üzemből. ANATOLE FRANCE Jacques Tournebroche-«y NYÁRSFOITGATÓ JAKAB MESÉI FORDÍTOTTA KELETI ARTHUR ICI GYULA SSII TEVAN KIADÁS 1948-ban ad'ák ki — Az igazsághoz tartozik, hogy ebben a több mint fél évszázadban 12 évet másutt dolgoztam. 1922-ben, a nagy bérharcok idején összekülönböztem Tevan Andorral, mint szakszervezeti bizalmi. Megváltam a nyomdától és csak 1936-ban léptem visz- sza — emlékezik Orvos András, de még hozzáteszi: — Ettől függetlenül én Tevan Andort mindig nagyszerű embernek tartottam, egyenes volt, becsületes és ha vitatkoztunk is vele, a mi pártunkon állt. Két évvel Orvos András után lett nyugdíjas Kiss Gábor, a Tevan Nyomda, majd a Békési Nyomda műszaki vezetője. A következőket idézi fel: — A Tevan Nyomdát egyszer már államosították, még a direktórium alatt. Itt nyomtatták a Békés megyei Népszavát. Tevan Andor a nyomdájában maradt alkalmazottként. Megtehette, hiszen ő nagyon összeforrt a dolgozókkal. Mindenkit mukatársának nevezett. Amikor a németek a háború alatt bevonultak, Tevant is elhurcolták. A felszabaduláskor az. ő nyomdájában jelent meg a szovjet hadsereg híradója. Egy fél év múlva ő is hazatért és rögtön munkába állt. Perjési Tibor a felszabadulás után lett a nyomda főkönyvelője, ma már szintén nyugdíjas. — Mindenki becsülte Tevant. Biztosan tudtam, hogy szimpatizált a kommunista párttal és arra is emlékszem, hogy már az államosítás előtt jóval felajánlotta nyomdáját az államnak. És az is tagadhatatlan, hogy a nyomda jelenlegi fő profilját, a doboz-, csomagolóanyagkészítést is ő honosította meg. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei szervezete a Tevan- évforduló megünneplésére megyei rendezvénnyel készül. Südy István, a szervezet titkára mondja:’ — Tulajdonképpen ebben az időszakban több évforduló került egymás közelébe. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1903. áprilisában alapították meg a Kner Nyomda egyik elődjét, a Tevan Nyomdát. Ez év márciusában ünnepelte 30. évfordulóját az államosított nyomdaipar. Jövőre ünnepeljük Tevan Andor születésének 90. évfordulóját. Azt tervezzük, hogy a Magvető és a Kner Nyomda az idén kiadja a Tevan-kiskönyvtár 12 kötetét. Szeptember 14-én tartanánk meg az emlékünnepélyt. Ekkor nyitjuk meg a nyomda 75 éves tevékenységét bemutató kiállítást is. A Tevan-hagyatékot tehát semmiképpen nem lepi be a feledés pora. Ebben egyébként igen nagy szerepük van az olyan amatőr Tevan-kutatóknak, mint amilye« a gyomai Kner Nyomda vezetője, Petőcz Tibor, vagy a csabai üzemben dolgozó Gécs Béla. Az ő kutatásaik is megerősítették, hogy a Békés megyei nyomdaipari hagyományoknak a legprogresszívabb részét Knerék képviselték. Ugyanakkor Tevanék érdemei is elvitathatatlanok, éppen ezért, ha Békéscsabán önálló iskolát kap a nyomdaipari szakképzés, akkor ezt az iskolát — a városvezetés korábbi állásfoglalása értelmében — Tevan Andorról nevezik el. • * * Balogh Miklós, a nyomda műszaki igazgatója a vállalati kollektívát jobb minőségű munkára ösztönözve jegyzi meg a Kner Híradó 1977. évi decemberi számában: Ha nyomdánk történetét vizsgáljuk, megállapítható, hogy mindkét elődnyomda elsősorban nyomtatványai kiváló minőségével biztosította vidéki helyzetében is a megfelelő vevőkört. Summa summarum mi a lényeget éppen ebben — a minőségi munkában — látjuk. Gratulálunk a 75 éves nyomdának ! Kőváry E. Péter A| Vva«,<a..V< * f t _ it*» J AÚtt+fn', t#*** 3*4»••'vin,. /**•?. zW Tevan Andor (balra) dedikációban fejezte ki elismerését (középen) a „Nyársforgató Jakab” megjelenésekor Orvos Andrásnak (jobbra), a nyomda főgépmesterének Fotó: Veress Erzsi 14000 tonna papírdoboz Í75 éves a békéscsabai Kner Nyomda
