Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-14 / 87. szám

1978. április 14, péntek Tájékoztató a BELEP Békés megyei munkáiról Békéscsabán, a Herényi úton április 20-ra felhúzzák a má­sodik gabonás ilôt a DÉLÉP-esek Fotó: Veress Erzsi Tegnap délután Békéscsa­bán, a Békés megyei párt- bizottság székházában Csa­tári Béla, a pártbizottság tit­kára fogadta Sipos Mihályt, a DÉLÉP vezérigazgatóját, aki tájékoztatta a megyei, a városi bizottság vezetőit az országos vállalat munkájá­ról, ezen belül a megyénk­ben végzett tevékenységük­ről is. Mint a vezérigazgató el­mondotta, a DÉLÉP elsősor­ban Csongrád, Szolnok és Békés megyében fejt ki munkát. A mintegy 6500 dol­gozójából 500-an megyénk területén építenek, négy kis­üzemi központtal, amelyből kettő békéscsabai, egy-egy pedig orosházi, illetve me­zőhegyesi székhelyű. A vál­lalat által kitűzött 1300 la­kás építése megyénkben megkezdődött, melynek ta­núbizonyságai a békéscsabai József Atrtila-lakótelep to­ronyházai. összességében Bé­késcsabán 600 lakást kíván­nak megvalósítani, ugyan­akkor Gyulán és Orosházán az idén kezdenek hozzá 240, illetve 180 lakás felhúzásá­hoz. A lakásépítési program mellett más munkálatokból is kiveszik részüket a DÉLÉP-esek megyénkben, így többek között a víztor­nyok építkezésén, a Gyulai Húskombinát munkálatain, az orosházi szálloda és ét­terem megvalósításán. Gazdag program az építők szakszervezete jubileumán Ma este he itató a Bemard Shaw: fl szerelem ára A keserű iróniájáról köz­ismert világhírű angol író, Bemard Shaw vígjátékát mutatja be ma este a Jókai Színház. A vígjáték úgy kez­dődik, hogy Harry Trench fiatal orvos egy Rajna parti szállóban megismerkedik a végtelenül gazdag Sartórius- szal és leányával Blanche- sal. Harry ügyetlenül szerel­met vall Blanche-nak. Csó­kolózás közben betoppan az apa, magyarázatot követel. A fiatalember közli elhatározá­sát: elveszi feleségül a lányt... Udvaros Béla rendezte a Jókai Színház ma esti előa­dását, amelyek főszereplői Bicskey Károly Jászai-díjas, Zsolnai Júlia, Kárpáti Tibor, Gyurcsek Sándor és Körösz- tös István. A1 díszleteket Su- ki Antal, a jelmezeket Feke­te Mária tervezte. Ami az üzletekben nem található Kiállítás Békéscsabán A kiállításon a kereskedelmi szakemberek nagy érdeklődés­sel figyelték azokat a használati tárgyakat, amelyek még egyelőre hiányoznak az üzletekből Gazdag politikai, kultu­rális és sportprogrammal készül az építők szakszer­vezete a szövetséggé alaku­lás 75. évfordulójára — tá­jékoztatta a sajtó képvise­lőit csütörtökön a Metró klubban Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. A jubileumi programsoro­zat június 8-án a Budavá­ri palotában a Munkásmoz­galmi Múzeummal közösen rendezendő kiállítással kez­dődik, amelyet a szakszer­vezet történetét és tevé­kenységét jellemző doku­mentumokból állítanak ösz- sze. Másnap, június 9-én a szakszervezet központi ve­zetősége ünnepi ülésen em­lékezik meg az évforduló­ról. Ez alkalommal kerül sor a szakszervezet legré­gibb tagjainak és a moz­galomban évtizedeken át tevékenykedő veteránok­nak a kitüntetésére. Ezt követően, június 11-én rendezik meg a hűvösvölgyi Nagyréten a hagyományos Békéscsabai siker a szentesi társastánc- bajnokságon Az ország különböző vidé­kein megrendezett 3 területi társastáncverseny 21 legjobb párja jutott tovább a közel­múltban megtartott szentesi „C” osztályú országos ver­senyre. A zsúfolásig megtelt szen­tesi művelődési központ nagytermében lebonyolított országos döntőn Gajdács Já­nos és Gajdács Jánosné, a békéscsabai művelődési köz­pont társastánc klubjának versenyzői lettek az első he­lyezettek. Ez a táncospár a „C” osztályban előírt ver­senytáncok bemutatásában, majd minden táncban első helyezettnek járó pontokat szerzett. Második helyezett egy bu­dapesti versenytáncos pár. harmadik pedig egy szombat- helyi páros lett­építők napját, amelyet nagyszabású kulturális és sportműsorok, baráti talál­kozók színesítenek. A sokszínű kulturális program keretében pályá­zatot hirdetnek az ifjúsági, valamint a szocialista bri­gádkluboknak, színjátszó csoportoknak, fotószakkö­röknek. Az alkotó ifjúság pályázatra beküldött mun­kákból októberben kiállítást rendeznek a Metró klubban. Több sportágban nem­zetközi, országos és megyei bajnokságot rendeznek. Szerdán nyitotta meg Mladonyiczky Béla szob­rászművész Békéscsabán, a Tervező Vállalat pinceklub­jában a Lakatos Tibor fest­ményeiből rendezett bemu­tatót. A fiatal alkotó, aki ez évben felvételt nyert a Gyakran elhangzó párbe­széd tagadó szócskákkal, fő­leg vas-, műszaki boltokban. — Kérek egy kalapácsot. — Sajnos, nincs. — Lehet kapni kerítésdró­tot? — Keveset kaptunk, de már az is régen elfogyott. — Sertéskarikázáshoz való karika van-e? — Már több hónapja nem is láttunk. Képzőművészeti Főiskolá­ra és évek óta ‘tagja az if­júsági ház képzőművész szakkörének, már több pályázaton sikerrel szere­pelt. Az érdekes hangulatú bemuta'ó április 15-ig te­kinthető meg. Fotó: Veress Erzsi Sajnos, egyre inkább álta­lánossá válnak az ilyen és eh­hez hasonló párbeszédek. Kü­lönösen bosszantóak ezek ap­róbb, filléres, de nélkülözhe­tetlen cikkek esetében. Eze­ken kíván segíteni az a hi­ánycikk-kiállítás, ami teg­nap nyílt meg Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében. Még a rende­zőknek is gondot okozott né­melyik cikk előteremtése, s ezért kénytelenek voltak ház­tartásokból, padlásokról elő­szedegetni néhány ócska használati eszközt, hogy leg­alább a kiállításon láthassák a résztvevők. A kiállítás megnyitójában Bordi István, a megyei ta­nács vb ipari osztályának ve­zetője azt mondta egyebek mellett, hogy az ipar és a kereskedelem kölcsönösen igyekezzen megoldani, illet­ve szűkíteni a hiánycikkek listáját. A megnyitó után termel­tetési tanácskozásra került sor, amelyen Kolozsi Gyula, a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának helyettes vezetője mondott vitaindító beszédet. A tanácskozás cél­járól szólva hangsúlyozta, meg kell találni a lehetősé­gét annak, hogy az állami kis-, szövetkezeti és magán­ipar nagyobb részt vállaljon a hiányzó cikkek gyártásá­ban. Nem könnyű feladatról van szó. Hiszen, mert éppen apró cikkék hiányzanak, s azok árai köztudottan ala­csonyak — egy disznókarika három fillér — érthető, hogy ilyen árért az iparnak nem kifizetődő a gyártása. Nyilvánvalóan magasabb szerveknek is tenni kell ab­ban, hogy megfelelő árak alakuljanak ki. érdemes le­gyen ezeket a hiánycikkeket előállítani. A termeltetési tanácskozá­son a jelenlevők is elmond­ták gondiaikat. de hogy ke­resik a kivezető utat, azt az is bizonyítja: az ipar kép­viselői nem zárkóztak el né­hány termék gyártásátóL — bő — A BrezsiTCT-rtazás háttere Szibéria az események középpotjában I hatéhinyság feltételei BHa kap magyarázatot az 3 I a történelmi állhata- Hflfl tosság, amellyel egy nép mérhetetlen nehézségek árán meghódította Szibériát, bejárta az áthatolhatatlan- nak számító északi tajgát és tundrát. A Szovjetunió öt­éves terveivel előkészítette az óriási térség mérhetetlen természeti kincseinek dina­mikus bevonását a népgaz­daság vérkeringésébe. Több mint egy évtizede fo­lyik Szibériában, az örök fagy és mocsarak övezeté­ben a földgázlelőhelyek fel­tárása. Szibéria ma már pó­tolja azt, amit a régi lelő­helyek már nem adnak. Az ország új szénhidrogén bá­zisa világszínvonalon gépe­sített és automatizált, hatal­mas csővezetékek kötik ösz- sze az ország más tájaival. Annak idején 20 évre volt szükség, hogy az ural-volgai lelőhelyékről 100 millió ton­na kőolajat hozzanak felszín­re. Nyugat-Szibériában ez fele idő alatt megtörtént, ta­valy 215 millió tonna kőola­jat bányásztak. A szovjet szakértők prognózisai szerint a Szovjetunió a jövőben is megtartja első helyét azolaj- kitermelésben és a földgáz- termelésben is eljut a máso­dik helyről az elsőre. Szovjet-Oroszország keleti vidékein, az Uraitól a Tá­vol-Keletig, a Csendes-óceán partjáig az olaj, a földgáz, a szén és a hatalmas folyamo­kon működő vízi erőművek energiája a gazdasági struk­túrának csak első lépcsőfo­kát jelenti. Ez az alap az ipar történelmi kilépéséhez a keleti körzetekbe és a messzi észak mind nagyobb térsé­geire. A mai Szibériát az ipari szakosodás „emeleté­nek” intenzív formálása jel­lemzi. A most harmadik eszten­dejében járó tizedik ötéves terv kidolgozásával egy idő­ben készítették el a tudo­mányos-technikai fejlesztési programot és annak társa­dalmi-gazdasági velejáróit magában foglaló komplex tervet. Leonyid Brezsnyev értékelése szerint ez a prog­ram olyan tájékozódási irá­nyokat foglal magában, ame­lyek nélkül nem lehet ered­ményesen irányítani a nép­gazdaságot. Leonyid Brezsnyev leg­utóbbi szibériai és távol-ke­leti utazását nagy érdeklődés követte a Szovjetunióban és külföldön. Az út során min­denütt kifejezte meggyőző­dését: szibériaiak értik a je­len dolgait és a távlati fel­adatokat. Ez érződött azok­ban a beszélgetésekben, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev folytatott a helyi párt- és gazdasági vezetőkkel, mun­kásokkal, mérnökökkel és tudósokkal Omszkban, Novo- szibirszkben, Krasznojarszk- ban, Irkutszkban, Haba­rovszkban és Vlagyivosztok­ban. Még vannak olyan nyugati megfigyelők, akik nyilván valamiféle „Olaj-Eldorádó- nak”. tekintik Szibériát. A szibériaiak azonban tudják, hogy óriási területük nyers­anyag-korszaka elmúlt, s egymás után létesülnek az ipari szakosítás olyan „eme­letei”, amelyek lehetővé te­szik a nyersanyagok haté­kony feldolgozását, s a leg­különbözőbb termékek gyár­tását. Már kialakult egy sor nagy területi termelési komplexum, s újabbak:szén­hidrogén-feldolgozó (To- bolszk), petrolkémiai (Tomszk), nagy energia- és vízigényű alumínium-, réz-, cink- és más színesfémkohá­szati, papír-, cellulóz-, kar­ton- és más komplexumok létesülnek. Szibéria ma a legmoder­nebb technológiával, üzem- és munkaszervezéssel dolgo­zó vállalatokat jelent. Ez utóbbi különösen fontos és érdekes gyakorlati megoldá­sokat hoz magával. A tudó­sok átlátszó műanyag tető­vel borított külszíni fejtése­ket hoznak létre a zord ég­hajlatú Szibériában. Az épí­tőművészek 10 ezer lakosú toronyvárosókat terveztek, kiemelt komforttal. Több nyugati megfigyelő azt jósolja, hogy a Szovjet­unióban erőteljesen csökken a fejlődés üteme és más kel­lemetlenségek várhatók. Jós­lataik ellenére kedvező a gazdasági fejlődés és a tár­sadalmi-politikai helyzet a hatékonyság és a minőség ötéves tervének teljesítésé­hez. ■^■okat tettünk az ötéves BtV terv és a távlati komplex program megvalósításáért. Ugyanak­kor itt is, mint minden nagy feladatnál vannak problé­mák, hanyagságok és nehéz­ségek. Késik több fontos ob­jektum üzembe helyezése, az új kapacitások teljes bekap­csolódása a termelésbe, kés­nek a tudományos ajánlások, elhúzódik azok alkalmazása. Ezekről a gondokról az uta­zás során Leonyid Brezsnyev mindenütt nagy hallgatóság előtt beszélt, s a hallgatóság megértéssel és nyíltan vála­szolt Fjodor Berusz (APN—KS) Színes program a nyíregyházi nyári egyetemen Krúdy Gyula születésének 100. évforduléja alkalmából A nyíregyházi nyári egye­tem immár negyedik éve várja vendégeit. Az idén augusztus elsején kerül sor a két hétig tartó esemény ünnepi megnyitójára. A hallgatók ezen a nyáron Krúdy Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából a két világháború közötti időszak fontosabb történe­ti. irodalmi eseményeiről, Krúdy Gyula munkássá­gáról, valamint a modem magyar művészet kezdetei­ről hallgatnak majd elő­adásokat. Ugyanakkor pihenésre is jut idő. A résztvevők meg­ismerkedhetnek Szabolcs- Szatmár megye nevezetes­ségeivel, részt vesznek ti­szai hajókiránduláson, augusztus 5—6-án pedig a csehszlovákiai Eperjesre és Podolinba látogatnak el. A programban szerepel még: nagysikerű Krúdy-filmek vetítése, valamint találkozó az író lányával, Krúdy Zsu­zsával. A nyíregyházi nyári egye­tem, méltóan eddigi hagyo­mányaihoz, idén is színes programmal várja vendé­geit

Next

/
Oldalképek
Tartalom