Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-12 / 85. szám
1978. április 12., szerda HÉT FILMJEI- 9 is Archie (Jack Lemmon) ismert, de már letűnőfélben levő alakja a kabarék-loká- lok világának. Esténként a siker legapróbb jele nélkül lép fel a nem túl lelkes, félig telt nézőtér előtt. Billy, az apja még igazi, nagy sztár volt ezeken a színpadokon, de kora miatt már visszavonult. Jean, Archie mostohalánya ápolónő a hadseregben. Hazamegy szabadságra. Otthon minden a régi. Archie és felesége sokat veszekednek, soha nincsen pénzük, a légkör mindig feszült, s Billy — mint' megtűrt személy — bölcsen hallgat. Archie-t menedzsere fi- .gyelmezteti, hogy műsorát nem játszhatja tovább __ Í gy kezdődik A komédiás című színes, szinkronizált amerikai film, amely a békéscsabai Brigád mozi műsorán szerepel április 13-tól 17-ig. A főszereplő Jack Lemmon, Oscar-díjas ismert és kedvelt színész, akit a hazai közönség is gyakran látott legjobb filmjeiben. Donald Wrye rendező John Osbome azonos című drámája nyomán készítette A komédiás című filmet. Ilyenek voltunk címmel rendezett új filmet Sidney Pollack amerikai rendező Barbra Streisand és Robert Redford főszereplésével. A McCarthy-korszak óta negyedszázad telt el. de ez a félelmetes időszak még ma is foglalkoztatja a haladó művészeket, írókat, rendezőket. Sidney Pollack is ezek közé tartozik. Filmje politikai film, éles kontúrokkal — filmje szerelmi történet, finom motivációval. Nagy tükörben, magánélet és közélet együtt — a filmben is, mint mindig a valóságban. A politikai-szerelmi történetet a békéscsabai Szabadság mozi műsorán látjuk április 13-tól 17-ig. Barbra Streisand és Robert Redford az Ilyenek voltunk című amerikai filmben Bemutatjuk a Népszínházát Buda felszabadulás utáni első és egyetlen színháza a Népszínház, amely a Huszonötödik Színház és a Déryné Színház összevonásából keletkezett és tevékenységében mindkettő szerepét, funkcióját továbbfejleszti. A Népszínház eddigi, egymást gyorsan követő és párhuzamosan játszott előadásai — hiszen a Népszínház épülete, felépítése olyan, hogy egyszerre több előadás folyhat — már azért is számot tarthatnak az érdeklődésre, mert a színház útra kél és az ország legkisebb településeire is elviszi ugyanezeket a darabokat. A tv színházi rovata, dr. Váradi György riporteri közreműködésével, ma este 21 óra 10 perckor erről a szerteágazó tevékenységről nyújt hű képet, bemutatva a többféle előadásra alkalmas épületet, megszólaltatva a színház művészeit is. Költészet napi járási-városi szavalóverseny Orosházán Az orosházi művelődési központban hagyományosan évente megrendezik a költészet napi járási-városi szavalóversenyt, melyre az orosházi járás és város intézményei a legjobb vers- mondókat küldik el. Az idei verseny április 9-én volt. A költészet napjának jelentőségét Pleskó Ilona gimnáziumi tanár méltatta, majd megkezdődött 25 kiváló versmondó vetélkedése. A kisdobosok között Tóth Molnár Edit (Csorvás) bizonyult a legjobbnak. Az úttörők kategóriájában Csizmadia Éva, az Orosházi 3. sz. Általános Iskola tanulója került az első helyre. A középiskolások sorában Józsa Mihály orosházi gimnáziumi tanuló, míg a dolgozó fiatalok között Szoko- lai Ibolya (Békéssámson lett az első. Nemzetiségi néprajzi táborok « Ez év nyarán is megrendezi a nemzetiségi néprajzi és helytörténeti táborokat a Kulturális Minisztérium a Magyarországon élő nemzetiségek szövetségeinek és a Magyar Néprajzi Társaságnak a közreműködésével. A táborok színhelyeit a nemzetiségi szövetségek a közeli jövőben jelölik ki. A táborokban a nemzetiségi néprajz-gyűjtők, a kutatás, a gyűjtés tudományos módszereivel ismerkedhetnek meg. Első ízben tavaly nyáron vettek részt ily módon elméleti és gyakorlati képzésen: a németek az óbányai, a délszlávok a bajai, a románok a battonyai táborban tanultak, gyűjtöttek szakemberek irányításával. A táborozás idején és azon kívül gyűjtött emlékekkel a megyék múzeumait, illetve hely- történeti gyűjteményeit gyarapítják. (MTI) Egy kézben: az oktatás és a művelődés Felnőttek és gyerekek a csorvási művelődési házban Csarejis Jánosné segítségével próbál a gyermek citerazene- kar. Hamarosan járási bemutatón szerepelnek, Békéssámson- ban Fotó: Gál Edit — Nagyon jó pedagógusok dolgoznak a mi iskolánkban, de közművelődési szakemberünk még nincsen — mondja Szilágyi Menyhért tanácselnök. A csorvási tanácsházán is tájékozódtunk a község művelődéséről. Könnyen megtehettük, mert itt nemcsak jó munkatársak dolgoznak együtt az egységes irányítású művelődési házban, iskolában és a tanácsban, hanem baráti szálak, közös oktatói múlt kapcsolja egybe a vezetőket. Nemrégiben még Szilágyi Menyhért igazgatta az iskolát. A megálmodástól a megvalósulásig része volt a kísérletben, ismeri hát a közös irányítás előnyeit, gondjait. A saját bőrén is érezte, nem könnyű a mostani iskolaigazgató, Mik- lya Sándor dolga, amikor össze kell fognia óvodát, iskolát, kollégiumot és művelődési házat. — A nagy tapasztalatú, jó tanárokra mindig számíthatunk, ez a szerencsénk, meg rokonszakma is a népművelőé és a pedagógusé — magyarázza tovább a csorvási helyzetet a tanácselnök. — Így aztán tavaly szeptemberben ismét egy tanárt, Nagy- Pál Andort bíztuk meg a művelődési ház vezetésével. Mindig _ a fiatalok pártján álltam, * most is az a véleményem, hogy meg kell még találnunk azt a csorvási fiatalt, akit ha elküldünk köz- művelődést tanulni, végzettsége után segít az igazgatónak, s nálunk kamatoztatja a tudását. Tetszetős épület a csorvási művelődési és ifjúsági ház. Csak akkor csodálkozik el a látogató, ha kívül-belül körüljárja. Hogy fér el ebben a kedvezőtlen adottságú művelődési házban a 17 gyermek- és felnőttszakkör, a számtalan kiscsoport: a nyugdíjasok, a méhészek, a galambászok, a kertbarátok, a szocialista brigádvezetők klubja? Színházterem, egy klub- és két szakköri szoba, kiállítási csarnok, a községi könyvtár helyisége, mindösz- sze ennyi az, ami a művelődés színtere lehet. Bizony nem gondoltak rá annak idején sem a tervezők, sem az építtetők, hogy milyen sokféle célt kellene szolgálnia a kultúra házának. Így aztán most minden lépésnyi helyet többszörösen is kihasználnak. A színházteremben működik a mozi, az irodában is találkozik időnként egy-egy szakkör, az előcsarnokban pedig reggeltől délutánig az éppen ráérő gyerekek kezében pattog a pingponglabda, este pedig a Lenin Tsz sportköre tartja itt az edzéseit. Puritán égysze- rűségű az igazgatói iroda, amelynek székében alig melegedett még meg Nagy-Pál Andor. — Szorgalmasan tanulom a gyakorlatban a közművelődést. Gyakran vagyok mindenes, most is pénztárosko- dom — mutat az asztalon heverő kék jegytömbre az igazgató. — A jövő héten népdalestet rendezünk, nagyon szeretik a csorvási emberek Jákó Verát, Solti Károlyt és a többieket. Kéthetenként egy szegedi beatzenekar jár a fiatalokhoz, igen népszerűek a bálák. A gyerekek szervezése nálunk sokkal könnyebben megy, mint más vidékeken, hiszen közös a gazda az iskolában és a kultúrházban is. Akik pedig már kijárták az iskolát, visz- szajönnek az ifjúmunkás klubba, a táncos műsorokra, a szakkörökbe. — Néhány éve még nem akart játszani nálunk a csabai színház. Igazuk volt, mikor azt mondták, hogy ..hideg színpadon, 50 ember előtt nem játszanak, számtalan községben alig várják őket!” Most meg már kétszázötven bérletesünk van Csorváson. A legjobban Németh László: Bodnárné című drámája tetszett az embereknek. mert ez a darab is falusiakról szólt. Már a Népszínház is járt nálunk az idén. Tavaly óta emlegeti a közönség a penzai együttest, szeretnék őket újra látni. — Persze nem vagyok elégedett a munkánkkal. Nyáron, ha már nem foglal le a tanítás, „feltérképezem” Csorvást, kit mi érdekel, milyen rendezvényre jönnek szívesen. így aztán a jövő esztendőre alaposabban felkészülhetek. Mert bizony az idén nem boldogultam volna a községi közművelődési bizottság segítsége nélkül. Azok az emberek támogattak, akik már évek óta jártasak a közös oktatási és közművelődési programban. A gyakorlat igazolta, hogy jó gondolat volt Csorváson az egységes irányítás az iskolában és a kultúrházban. A község vezetői már a művelődési ház bővítésére gondolnak, tudják, hogy az egyre több látogatót nem képes fogadni az a néhány szűkös helyiség. Hogy a művelődés feltételei milyen gyorsan javulnak, és milyen változatos élet zajlik majd ebben a házban, az viszont a csorvási embereken is múlik. Bede Zsóka Fjodor Abramov: Pelageja Gazdag könyvkínálat a költészet napja alkalmából 18. Hiszen a lány jól-rosszul, mégiscsak egész nap dolgozik. A hőségben. Fülledt levegőben. És ami a legfőbb, Pelageja istentelenül zavarban volt a tiszt előtt —ebben a pillanatban jött vissza a férfi odakintről. Hát mit vétett néki ez a tiszt? Azt, hogy megmentette Pavelt a biztos haláltól? Vagy talán azt, hogy most is éppen fát fűrészelni segített neki? Pelageja egy szempillantás alatt átváltozott. — Alevtyinka — kérdezte kedvesen és mosolyogva —, legalább megteáztattad a segítségedet? — Van is nekem időm teázni! Nem ülök karba tett kézzel... — Akár így, akár úgy, azért a segítőtársunkat meg kell itatni-etetni. Jaj, Alka, Alka! Lenne szíved ilyen időben kútvízen tartani a munkásokat... — Pelageja még szívélyesebben, még őszintébben mosolygott, aztán egykettőre kirukkolt: — Tedd oda a szamovárt, én meg szaladok friss vízért. Pelageja szeretett a sütödében teázni. Élete legkellemesebb pillanatai voltak, amikor kiszedte a kenyeret a kemencéből és leült a szamovár mellé. Nem a teafőző mellé — hanem a szamovár mellé. Hogy még a legsötétebb időkben is — télen — az asztalon süssön a nap. És hogy hallgassa szamovár muzsikáját. Olykor vendégei is voltak a sütödében. Különösen régente. Ki mindenki be nem ugrott hozzá akkoriban! De — mi tagadás — ilyen szívesen látott vendége, mint a mostani, talán még sohasem volt. Jóképű. Művelt. És micsoda egy ördöngös fickó — a falon is átlát. Pelageja nem garasoskodott — két üveg fehér bort vett. Gondolta, a kiskato- náknak is legyen ünnepnapjuk. Megszolgálták: akkora kupac fát vágtak fel, hogy a tornácig ér. Meg aztán azt is tekintetbe kell venni: tartsd jól a főnököt is, de a segítőtársairól se feledkezz meg- Pofon egyszerű — a beosztottak vezetik el az embert a főnök ajtajához. Szóval, a kopasz fiúknak odacsúsztatta a flaskát. Csak úgy mentében — senki sem látta. De hogy ennek micsoda szeme van — ő látta. Alighogy az asszony betette a lábát a sütödébe a holmival, a tiszt máris megfenyegette az ujjával. — Ezt aztán már nem szabad, anyuska! Az én katonáimat nem kell itatni. Tréfásan, mosolyogva mondta, de úgy, hogy jól az eszébe vésse — többet nehogy dugdosson nekik Pelageja pillanatok alatt kótyagos lett. Nem a bortól — két pohárral, nem is volt tele, ivott a társaság egészségére. A beszélgetéstől kótyagosodott meg. A világ minden adományánál jobban szerette az okos szót. Igaz ugyan, hogy nem volt nagyon tanult, azért megértette a kort, amelyben élt. Látta például, hogy Pjotr Ivanovics mindig felül marad egy életen át. De e mellett a sasszemű kópé mellett — így keresztelte el magában Pelageja a dédelgetett VI agyikot (ő maga erősködött, hogy szólítsa csak a keresztnevén) — még Pjotr Ivanovics is elbújhat. Ez mindent tud, mindent látott, mindenütt járt, és ha beszélni kezd, szájtátva hallgatja az ember. Például, mit jelent az, hogy mindig „anyuskának” tiszteli? Ha az ember jól meggondolja, a leghétköznapibb szó. Nem is szebb, nem is csúnyább, mint bármely más. Az édeslánya azért hívja így, mert az édeslánya, de ha egy idegen- férfi szólítja így — udvariasságból, illemből teszi. Amikor ez a férfi anyuskának szólítja, örömében megdobban a szíve. Azért, mert tisztel, becsül, becéz, és talán valamire céloz. A jövőre. Mert hát mi minden megesik az életben, talán később csakugyan anyuskának kell majd szólítania. Nem volna rossz, igazán nem, ha ilyen vöt kapna — gondolta Pelageja és a maga részéről kedveskedett, hízelgett, ahogy csak tudott. Alka meg... Mi történt Alkával? Mire gondolhat? Persze, senki se kívánja, hogy okosan és ravaszul csevegjen — az idővel megadatik, és még csak nem is mindenkinek —, de hát egy kislány nemcsak szavakkal tud hódítani. Hát a szeme? Hát az ajka mire való? Meg aztán itt van ez a ruha. Pelageja majd megpukkadt, amiatt a feslett, színehagyott pongyola miatt, amit Alka magára vett. Hogy is tehette — ugyanabban a rongyban, amiben az anyja sürög-forog a kemence körül! Vagy tán kódisok ők? Nem akad csinosabb ruha? (Folytatjuk) Ismét a könyvesboltokba került — a költészet napjára — a Magvető Kiadó Szép versek ’77 című antológiája, amely a legújabb magyar lírából ad reprezentatív válogatást. A kötet a költészet napján féláron kapható. Arany János: A nagyidai cigányok című művét, az Akadémiai Kiadó gondozásában, hasonmás kiadásban jelentetik meg. Ez a költő egyetlen olyan alkotása, amelyet húsz tollrajzzal, saját kezűleg illusztrált. A Szépirodalmi Kiadónál látott napvilágot Babits Mihály verseinek új kiadása, amely az író-költőfejedelem életmű-sorozatának első kötete. A minden eddiginél teljesebb könyv 50 új, ez idáig kötetben kiadatlan alkotással bővült. Az 1905-től 1967-ig írott költői művek találhatók a Kassák Lajos összes versei című kétkötéses könyvben, amely a Magvető gondozásában került az olvasókhoz. Az élő magyar költészet is számos kötettel szerepel az ünnepi listán. A Magvető Kiadónál jelent meg Bede Anna ötödik kötete ötven erdő címmel. A Pécsett élő Bertók Lászlónak az 1972- ben megjelent Fák felvonulása után Emlékek választása címmel látott napvilágot második önálló verseskönyve. Feleki László az értelemre kíván hatni Lobogóm, Homérosz! című kötetének soraival. Az ember boldog és szabad lehet a teremtésben, mert megvalósíthatja önmagát — rajzolódik ki az emberi ki- teljesedés és a hasznos cselekvés reményébe vetett hit Juhász Ferenc Szerelmes haza tántorgás című kötetéből, amely a Szépirodalmi Kiadónál jelent meg. Üj verseihez csatolta Soós Zoltán a már korábban megjelent Gorombakovácsok című versciklusát. Takáts Gyula négy évtizedes lírai terméséből ad válogatást a Vulkánok, fügefák című mű. Alekszandr Biok versei a XX. századi orosz költészet egyik legnagyobb alakja születésének 100. évfordulójára jelentek meg A világ- irodalom egyik legközvetlenebb hangú lírikusának ösz- szes költeményeit adja közre a Caius Valerius Catullus versei című könyv. A legkisebbekhez, az 1—3 éves gyerekekhez szól a 159 költeményt tartalmazó Hóc, hóé, a katona című versantológia. Az anyák napi műsorokhoz is felhasználható a gyerekrajzokkal illusztrált, az anya és a család témájából összeállított Édesanyám virágosat álmodtam című antológia.
