Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

a 1978. április 12., szerda A nők is részt vesznek a vezetésben A csorvási Lenin Tsz 117 nődolgozója a tagság csak­nem huszonkét százalékát te­szi ki. Aktívak a munkában és a társadalmi tevékeny­ségben egyaránt. A termelő- szövetkezet vezetésében har­minchét százalékuk vesz részt. Egyre többen lépnek be a pártba, 1976-ban a párt­tagság hatvan százaléka nő volt. Az öt női szocialista brigád a munkaversenyben évek óta jó helyezést ér el. Rendszeresen látogatják a tsz nyugdíjasait és a gyerme­küket gondozó kismamákat. Az utóbbi években foko­zatosan javultak itt az élet-, és munkakörülmények. A gépesítéssel egyre csökken a nők fizikai igénybevétele. A termelőszövetkezet asszo- nyai-lányai műveltségben sem maradnak el másoktól. Ezt bizonyítja a községi köz- művelődési vetélkedőn szer­zett jó helyezés. Az évente többször is szervezett kirán­dulásokon autóbusz viszi őket világot látni. Májusban például a cseh Tátrába utaz­nak. Az öt éve működő ké­zimunka-szakkör nagy nép­szerűségnek örvend. Tagjai nem egy sikeres kiállítást rendeztek a. községben. Vöröskeresztes alapszervezetek a középiskolákban A Magyar Vöröskereszt V. országos kongresszusának határozata értelmében a kö­zépiskolák vöröskeresztes csoportjait alapszervezetekké kell átszervezni. Ebben a hó­napban Békéscsaba középis­koláiban is megkezdték a vö­röskeresztes alapszervezetek létrehozását, melyeknek tagjai a tanárelnökök elvi irányítá­sa mellett önálló vezetőséget választanak és a KISZ-szel együttműködve a felnőtt alapszervezetekkel egyenran­gú feladatokat oldanak majd meg. Az átszervezés célja rész­ben az if júság társadalmi fe­lelősségérzetének növelése, másrészt az, hogy az isko­lákból kilépő diákok tapasz­talatokkal rendelkezve kap­csolódjanak be a vöröske­resztes munkába. A városi vöröskereszt irá­nyításával e hónap végére szeretnék befejezni a vörös­keresztes alapszervezetek létrehozását Békéscsaba kö­zépiskoláiban. „Most már szépen dobog a szívem” A napokban egy boríték­ban érkezett a következő két levél, amelyhez, úgy vél­jük, felesleges minden kom­mentár : „Tisztelt szerkesztőség ! Tudatom önökkel, hogy Ecsegfalván, december 16-án véradást rendeztünk, hozzá­járulva Varjú Ildikó kun- ágotai kislány szívműtétjé­hez. A Nagykunsági Állami Gazdaság dolgozói közül 75- en vettek részt a véradá­son. Március 21-én Ildikótól kaptunk egy levelet, mely­ben megköszönte az érte tett szívességet, és levelével együtt egv fényképet is kül­dött. Brigádunk elhatározta, hogy személyesen is felke­ressük a betegségéből már felgyógyult kislányt, és áp­rilis 3-án meglátogattuk őt. Látogatásunknak nagyon megörültek, és nekünk is jó érzés volt személyesen meg­ismerni Ildikót. Ha mód és lehetőség van rá, kérjük kö­zöljék a kislány sorait, és fényképét. Közlés után kér­jük, küldjék vissza a leve­let és a fényképet. mivel mindkettőt szeretnénk a bri­gádnaplóban megőrizni. Horváth Ferenc, a Zó ja Szo­cialista Brigád vezetője.” Íme a levél: „Kedves Zója brigád. Szeretettel csókolom minden tagiát, és mindenkit, akik hozzájárultak életben A legjobbak között tartják számon őket A Békés megyei Mező- gazdasági Ellátó V állalat (AGROKER) ügyviteli fő­osztályának dolgozóiból 1966-ban alakult meg a Kállai Éva brigád, amely azóta évről évre elnyerte a szocialista cím valamelyik fokozatát. Tagjai között vannak számlázók, könyve­lők, pénzügyiek, pénztáro­sok, statisztikusok. Vala­mennyien nők. Kezdettől fogva Dohá­nyos Mihályné a brigádve­zető. A választás azért esett rá, mert — ahogy a társai mondják — KISZ- titkár volt, megszokta a nyilvánosság előtti szerep­lést. Emellett szókimondó és talpraesett. Azóta jónéhány év telt el, s ő maradt. Nem csa­lódtak benne. Az alapító­tagokhoz több fiatal csat­lakozott és maradt mind a mai napig. A munkakörökből követ­keztetni lehet arra, hogy mennyi minden tenni­való hárul a bri­gádra. A vállalat forgal­ma tavaly több mint 2 mil­liárd forint volt, aminek az adminisztrációja jelentős részben itt bonyolódott^ le. Több száz fajta mezőgaz­dasági gép, sok ezer alkat­rész, növényvédő szer, mű­trágya, munkavédelmi ru­házati cikk, zsák, kötél és egyéb áru érkezik a gyártó vállalatoktól az AGROKER- hez, ami innen a mezőgaz­dasági üzemekhez kerül. Mindent darabra, grammra, forintra kell elszámolni, a pénzt a vásárlóktól inkasz- szálni, hogy lehessen újabb árut megrendelni. Dohányos Mihályné he­lyesen állapítja meg: — Mi tudatában vagyunk annak, hogy a vállalat gaz­dasági eredménye rajtunk is múlik, ezért igyekszünk pontosan dolgozni és meg­tartjuk a határidőket. Egyébként összetartunk jó­ban, rosszban. — Rossz is van? — kér­dezem. — A magánéletben elő­fordul gond, baj, olyankor — ha tudunk — segítünk egymásnak. — És a munkahelyen? — Itt is akad. Például valaki megbetegszik és he­lyettesíteni kell. Szerencsé­re régen együtt vagyunk, volt időnk a különböző re­szortfeladatokat megtanul­ni. Farkas János, a vállalat gazdasági igazgató-helyet­tese úgy véli, hogy ebből a brigádból ma sem menne el senki máshová. Zsibrita Pálnéhoz fordulva meg is kérdezi : — Igaz? — Ajaj, dehogyis. Én kü­lönösen nem, mert 50 ezer forint kamatmentes lakás- építési kölcsönt kaptam a válallattól — mondja derű­sen. — És ha valahol több fi­zetést ígérnének?' — kérde­zem. — Annyit sehol nem tud­nának fizetni, hogy itthagy­jam a brigádot. Mi az, ami a brigád tag­jai között képes ilyen szo­rosra fűzni a kapcsolatot? A kérdésre nem előre át­gondolt választ adnak az asszonyok, hanem szép sor­jában mondják azt, amit fontosnak tartanak: — Jó a közérzetünk. — Sok a munkánk, nem unat­kozunk, de a vezetők meg­becsülnek minket. — Nyíl­tak és igazságosak is a ve­zetők. — őszinte, baráti légkör alakult ki a brigád­ban. A legkényesebb dolog ál­talában a jutalmazás. Aki kimarad, vagy kevesebbet kap a vártnál, könnyen megsértődik. Am — ahogy tájékoztatnak —, a brigád­ban ilyen eset alig fordult még elő. A magyarázat, amelyet Zelenyánszky. And- rásnétól hallok, egyszerű: — Munkájában mindenki igyekszik tudása legjavát adni, ezért tehát a jutalma­zási összegből rendszerint mindenkinek jut. Hogy mennyi, azt az osztályveze­tő, a szakszervezeti bizalmi és a brigádvezető együtte­sen határozza meg. Az egyik szakszervezeti bizalmi Szaszák Mihályné, aki fontosnak tartja, hogy senki ne hordjon magában tüskét. Ezért úgy véli, reá­lisan kell megítélni min­denkinek a munkáját. Ügy, hogy azzal legalábbis a többség egyetértsen. Külö­nösebb magyarázkodás nél­kül. A brigád társadalmi vál­lalásai között első helyen a gyularemetei gyermekott­hon kis lakóinak a patro- nálása áll. Havonta meglá­togatják őket, ajándékokkal kedveskednek nekik. Az állam bő kézzel gon­doskodik róluk, a nevelők lelkiismeretesen törődnek velük, csak szülői szeretetet nem kapnak. Ezt akarják legalábbis részben pótolni a brigád tagjai, akik több­ségben anyák és van né­hány nagymama is köztük. — A gyerekek körénk se­reglenek, egy asszony kezét négyen, öten is megfogják és simogatják. Aranyosak — mondja még az emléke­zéstől is meghatódottan Dohányos Mihályné. A tanulás is a brigád erényei közé tartozik. Bár az asszonyoknak otthon is jócskán van elfoglaltságuk, többek között Kovács Györgyné elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet, Dohányos Mi­hályné az esti középiskolát, szervezett politikai oktatás­ban pedig mindenki részt vesz. Kovács Györgyné most mérlegképes könyve­lői tanfolyamra jár. Papp Mihályné, Botta Jánosné, Dohányos Mihályné és ta­lán még mások is készül­nek a tanfolyamra. Püs­pöki Ilona a számviteli fő­iskolát szeretné elvégezni. Azt mondják, a Kállai Éva brigád tagjai politizá­ló asszonyok, lányok. Üj- ságolvasók, rádióhallgatók, tv-nézők. Minden iránt ér­deklődők. Tavaly például a Kossuth Könyvkiadótól 160 könyvet vásároltak. Nemrég Zelenyánszki Andrásné, a számlázási cso­port vezetője sok évi ered­ményes munkájáért meg­kapta a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntető jelvényt. Közös volt az öröm, mint akkor is, ami­kor néhány évvel ezelőtt Botta Jánosné hasonló el­ismerésben részesült. A vállalati Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt többen is kiérdemelték már. A brigádnak a tavalyi munkája, tevékenysége alapján az ezüstkoszorús jelvényt ítélték oda, bár nagyon közel állt az arany­koszorús jelvényhez, amit előzőleg nem egyszer meg­kapott. De most szigorúb­bak lettek a követelmé­nyek. A vállalat vezetői azonban így is a legjobbak közt tartják számon a Kál­lai Éva brigádot. Pásztor Béla Ildikó maradásomhoz, és ahhoz, hogy újra egészséges lehes­sek. Most már szépen dobog a szívem, tudok jól enni, játszani, ugrálni. Hét kilo­grammot híztam a műtét óta, már járok iskolába. A kedves tanító néni hozzáse­gít, hogy az elmaradt napo­kat pótoljam. A családom­ról annyit; apu tehergépko­csi-vezető a tsz-ben, szocia­lista brigádtag. Anyu a ba­romfiüzem csomagolójában dolgozik. Most éppen táp­pénzen van, mert a nyáron lesz kistestvérem. Október 1-én költöztünk egy nem tel­jesen kész új lakásba. No­vemberben jött a nagy mű­tét, szomorú és izgalmas napok voltak. Hamar fel­épültem, amit nagyon sok felnőttnek köszönhetek. Ná­lunk, a mi községünkben is több mint 200-an adtak vért. Mindenkinek nagyon szé­pen köszönöm, s itt küldök egy fényképet, ami a műtét után készült. Tegyék a bri­gádnaplóba, és emlékezzenek rá, ha nézik: ezt a nyolcéves kislányt segítettük 100 kilo­méter távolságból, hogy élet­ben maradhasson és újból egészséges legyen. Majd egy­szer személyesen is megkö­szönöm. Nagyon jó egészsé­get kívánok; Ildikó.” Kevesebbet füstölünk A cigarettagyártás — az igények mérséklődése követ­keztében — tavaly 0,2 száza­lékkal volt kisebb, mint a megelőző esztendőben. A nem füstszűrös cigaretták aránya 14 százalékkal csökkent. Pi­padohányból is jóval keve­sebbet, míg szivarból 4,7 százalékkal többet állítottak elő, mint egy évvel koráb­ban. Az idén tovább növelik a füstszűrös és nikotinszegény cigaretták termelési és érté­kesítési részarányát, válasz­tékának bővítését. (MTI) Garantált garancia háztartások gépesí­J tésével, a járművek számának emelkedé­sével egyre nő a javító­szolgáltatások iránti igény. 1976-ban a szarvasi járási­városi Népi Ellenőrző Bi­zottság arra keresett vá­laszt a Vas- és Fémipari Szövetkezetben, hogy eze­ket az igényeket hogyan tudják kielégíteni. A vizs­gálat sok fehér foltot és nem egy szabálytalanságot tárt fel. Vajon két év alatt mennyit javult a szolgálta­tások színvonala? A népi ellenőrök javaslatát a hi­bák megszüntetésére ho­gyan vette figyelembe a szövetkezet ? A közelmúlt­ban befejezett Utóvizsgálat ezt kérte számon. A népi ellenőrök több örvendetes változást tapasz­taltak. A szövetkezet autó­szervize ésszerűen gazdál­kodott a fejlesztési alappal. A korszerű műszaki felsze­relésre mintegy kétmillió forintot költöttek. Fokozott gondot fordítanak a szak­emberek továbbképzésére is. Ezzel magyarázható, hogy a járművek garanciá­lis javításának ideje 8 nap­ról 3 napra csökkent. A szerviztevékenységgel kap­csolatos feladatokat a szer­vezési és működési szabály­zatban rögzítették. A ko­rábbi évekhez képest a jobb munkamegosztás és az ügy­rend következetes megtar­tása a lakossági igények hatékonyabb kielégítését eredményezte. A háztartási gépek és az elektroakusztikai készülé­kek javítása viszont még mindig sok kívánni valót hagy maga után. Mind a szarvasi, mind a kondorosi részlegnél a garanciális kö­telezettségeknek 8 napon belül igyekeznek eleget ten­ni. Ez az igyekezet azon­ban nem mindig járt ered­ménnyel. Mindkét javító­részlegnél találtak a népi ellenőrök olyan készüléke­ket, amelyek több mint 30 napja vártak garanciális javításra. Mégpedig azért, mert nem volt megfelelő alkatrész. Különösen a kon­dorosi részlegnél rossz az anyagellátás. A részleg ve­zetője egyéb teendője mel­lett látja el ezt a feladatot. Az anyagbeszerzői állás betöltetlen. A szarvasi részlegnél jobb a helyzet. Bár a szervezésben mutat­kozó hiányosságok itt is meghökkentő eseteket pro­dukálnak. Ez történt egy tv-készülékkel is. 1976. szeptember 20-án vitte be javításra a tulajdonosa. Hónapokon keresztül volt a részlegnél anélkül, hogy üzemképessé tették volna. A tulajdonos türelme 1977. január 24-én fogyott el. A készülékét a békéscsabai GELKÁ-hoz szállította, ahol csodák csodájára 8 napon belül ki javították. Az anyag­hiányra való hivatkozás azért elgondolkoztató, mert a szövetkezet a GELKÁ-val kötött szerződés értelmében 3 havi alkatrészszükségletet köteles biztosítani. Ám a szarvasi részleg raktárában ezek az alkatrészek nin­csenek elkülönítve a fizető­szolgáltatásokhoz szüksé­ges alkatrészektől. így a népi ellenőrök nem tudták megállapítani, hogy a ren­delkezésre álló készlet ele- gendő-e a garanciális javí­tások zavartalan ellátásá­hoz. Emiatt igen gyakran a garanciális idő meghosz- szabbodik. A szarvasi rész­legnél a meghosszabodást igazolják, a kondorosi rész­legnél a jótállási jegyeket viszont nem töltik ki meg­felelően. Sőt mi több, a helyszíni javítások esetében az elvégzett munka ellen­értékeként felvett pénzről sem bizonylatot, sem mun­kalapot nem állítanak ki. Az elszámolás csak a szervizben,, utólag történik, ami nem a leghízelgőbb kö­vetkeztetésekre ad alkal­mat. D oha vitathatatlan, hogy az alapvizsgálat óta lényegesen jobb a szolgáltatások színvonala. Am, miként azt a népi el­lenőrök vizsgálata is iga­zolja, akad még tennivaló jócskán, hogy a háztartási és egyéb gépek javítása, il­letve cseréje a jogszabály­ban előírt időben megtör­ténjen. Azaz, hogy a garan­cia valóban garantált le­gyen. (Serédi) Kecskemét Tokajban Kecskemét az idén foly­tatja bemutatkozásait az or­szágban, s továbbra is fo­gadja más városok rendez­vénysorozatait. Jelenleg To­kajba készülnek a kecske­métiek. Az ottani művészba­rát kör felkérésére kecske­méti napokat rendeznek To­kajban. Amíg a tokajiak Kecskeméttel ismerkednek, Bács-Kiskun megye székhe­lyén Zalaegerszeg hasonló rendezvénysorozatára kerül majd sor. A dunántúli me­gyeközpont bemutatkozását ősszel viszonozza az Alföld „hírős városa”. Már a gondolák, a hűtővitrinek legtöbbje is helyére került az 560 négyzetméter alapterületű dévaványai élelmiszer ABC-áru házban, melyet május 2-án nyit meg az ÁFÉSZ. A nagyköz­ség központjában megépült korszerű kereskedelmi egység a tanáccsal közös beruházásként valósult meg: az emeleti részen szolgálati lakásokat alakítottak ki Kép, szöveg: Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom