Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek!* ** ** ** ******* **** NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS D MEGYEI TONÁCS LAPJA 1978. ÁPRILIS 12., SZERDA Ara: 80 fillér * * * ★ * * * * * * * * * XXXIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM B megyei tanács vb tárgyalta Az óvodától a felsőoktatásig lehetőség van a nemzetiségi nyelv gyakorlására, ápolására Május 18-án megyei tanácsülés A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága április 11-én tartotta ülését Békéscsabán Klaukó Mátyás elnökletével. Elsőként a testület meghatá­rozta a soron következő me­gyei tanácsülés idejét, napi­rendjét és megvitatta a vár­hatóan előterjesztésre kerülő anyagokat. A döntés értel­mében a megyei tanács ülé­sét 1978. május 18-án dél­előtt 9 órai kezdettel tartják Békéscsabán. A végrehajtó bizottság öt napirendi pont megtárgyalását javasolja majd. Ezt követően megvitatta és elfogadta a Medgyesbodzás községi közös tanács végre­hajtó bizottságának munká­járól szóló beszámolót. Bo­csa János tanácselnök előter­jesztése, valamint a mező­kovácsházi járási hivatal ki­egészítő jelentése alapján. Megállapította, hogy Med­gyesbodzás és Pusztaottlaka közös tanáccsá tervezése óta — különösképpen az utóbbi két évben — javult a vá­lasztott testületek tevékeny­sége. a párt- és a Hazafias Népfront-bizottság segítségé­vel. A községi tanács végre­hajtó bizottsága megkülön­böztetett figyelmet fordít Pusztaottlaka község lako­sainak ellátására is. Ezt szol­gálja többek között a szak- igazgatási kirendeltségen túl az a segítség, hogy Med- gyesbod zásról kéthetenként ügyintézők mennek Puszta- ottlakára és helyszínen inté­zik az ottani lakosság ügyes­bajos dolgait. Ez a gondos­kodás a szolgáltatásoknál is megmutatkozik. A lakosság jobb áruellátása érdekében rendszeresen figyelemmel kísérik az ÁFÉSZ munkáját. A községi közös tanács mű­ködése alatt több éves prob­lémákat oldott meg. Így pél­dául a mirelit- és töltelék­áruk rendszeres szállí­tását szorgalmazta. A 25 pa­lackos pb-gáztároló helyet 50 palackosra bővítette. Ezen túl a Volán járataival biztosítja a megfelelőbb összeköttetést a települések között, valamint Mezőko- vácsházával, a járási szék­hellyel, Orosháza és Békés­csaba városokkal. Az autó- buszjáratok sűrítésével meg­oldódtak az iskolák körzete­sítésével kapcsolatos gondok is. A települések kommuná­lis helyzete az utóbbi évek­ben kielégítő. Mindkét te­lepülés korszerű villanyháló­zattal rendelkezik. Mivel ko­rábban nem volt megnyug­tató Pusztaottlaka lakossá­gának ivóvízzel való ellátá­sa, ezért fő feladatának te­kintette a tanács egy új köz­kút megfúrását, illetve a már meglevők teljes felújí­tását. És lehetne sorolni to­vább mindazokat az intéz­kedéseket, amelyek mindkét község lakosságának érde­keit szolgálják. A továbbiakban dr. Becsei József osztályvezető tájékoz­tató jelentést terjesztett a testület elé a nemzetiségi óvodák, általános és közép­iskolák helyzetéről megyénk­ben. Legutóbb 1976-ban tár­gyalta a végrehajtó bizott­ság a megyében élő nemzeti­ségiek helyzetéről készült jelentést. Az eltelt rövid időről készített jelentés arról tanúskodik, hogy az ellátott­ság fejlődik. A nemzetiségi nyelvet oktató iskolák kö­rülményei azonosak a ma­gyar tanítási nyelvű iskolá­kéval. Azzal a különbséggel, hogy a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák tantermei számszerűen elegendők. Be­rendezésük, felszerelésük megfelelő. A tájékoztató jelentésből kitűnik, hogy megyénkben a nemzetiségi nyelvvel való foglalkozás, illetve a nemze­tiségi nyelvoktatás sajátos, az országos átlagnál kedve­zőbb helyzetben van. Ezt olyan tények bizonyítják, hogy az óvodáktól az általá­nos iskolák egy részéig, a két nemzetiségi gimnázium mellett megyénkben a szlo­vák nyelvű óvónőképzés fo­lyik, valamint a nyári or­szágos nemzetiségi nyelvi továbbképző tanfolyamok révén egészen a felső okta­tásig lehetőség nyílik a nem­zetiségi nyelv gyakorlására, ápolására. A jelenleg kiala­kult nemzetiségi nyelvű fog­lalkozási és oktatási arányok a testület megítélése szerint összhangban vannak a szü­lők ilyen irányú törekvései­vel, az intézmények szemé­lyi ellátottságával és tárgyi feltételeivel. Végül is a végrehajtó bi­zottság a tájékoztató jelen­tést tudomásul vette és el­fogadta. Felhívta a figyelmet többek között arra, hogy to­vábbra is fejleszteni szüksé­ges a hazai nemzetiségi nyel­vi hagyományok ápolását, s ennek érdekében az anya­nemzetekkel való kapcsola­tokat. A testületi ülés bejelenté­sek tudomásulvételével zá­rult. —r. Hazaérkezett Hemes Dezső * Nemes Dezsőnek, a Ma- * gyár Szocialista Munkáspárt * Politikai Bizottsága tagjának ^ vezetésével kedden hazaérke- • zett az MSZMP küldöttsége, jfc. amely részt vett a Sri Lan- ka-i Kommunista Párt X. és* az Indiai Kommunista Pártok. XI. kongresszusán. A küldöttséget a Ferihegyi * repülőtéren Berecz János, a^k. KB külügyi osztályának ve­zetője fogadta. *--------------------------* Könyvtár­építészeti « szakemberek * VII. konferenciája Ï A komplex művelődési in­tézmények építészeti kérdé­seiről tanácskoznak a szocia­lista országok könyvtárépíté­szeti szakemberei Budapes­ten, a Könyvtártudományi és Módszertani , Központban. Kedden a megnyitó után bol­gár, csehszlovák, _ lengyel, NDK-beli és szovjet szak­emberek tartottak előadáso­kat a könyvtárak szerepéről a művelődési otthon, a klub, az iskola épületegyüttesében, valamint technikai fejleszté­sük lehetőségeiről. A következő négy napon a magyar szakemberek számol­nak- be tapasztalataikról. Be­mutatják Kőbányán a Pata- ky István, Szentendrén a Pest megyei és Dunaújváros­ban a munkás művelődési központot és könyvtárat, az első magyarországi komplex jellegű művelődési intézmé­nyeket, ahol művelődési ott­hon, klub, könyvtár, színház­terem, kiállítási csarnok mű­ködik egy épületben. Április 12 az űrhajósok napfa * (Tudósításunk a 3. oldalon) * AIX. országos Ifjú Gárda szemle szellemében Napirenden megyénk juhtenyésztése Üzemi bemutatóval egybe­kötött megyei juhtenyésztési tanácskozást rendeztek mint­egy 80 szakember részvételé­vel tegnap Füzesgyarmaton a helyi Vörös Csillag Tsz- ben. A juhtenyésztés helyzete 1974-től, a központi intézke­dések, a támogatási rendszer .\\AA\AA\V\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAVA\AAAA\AAAA\AAAAA\/S és mezőgazdasági nagyüze­mek szemléletváltozásának hatására országosan kedve­zőbb irányban változott, fej­lődése felgyorsult. Ennek eredményéképpen a hazai birkaállomány termelésének növekedése meghaladta a tervelőirányzatot. Mindezek együttes eredményeként szá­mottevően növekedett a ha­zai gyapjútermelés, az idén mintegy 10 ezer 600 tonna nyersgyapjútermelés várható, ami majdnem 10 százalékkal több a tavalyinál. De nem­csak a gyapjú keresett cikk: a hazai juhászatok a belföldi ellátáson túl az elmúlt évben mintegy 900 ezer pecsenye­bárányt exportáltak a tőkés országokba, s a tervek sze­rint az idén ez a szám meg­haladja az 1 milliót. Sok ez? — kérdezheti bár­£ ki. w / m f t A Kecskeméti Óvónőképző Intézet hat megye részére képez óvónőket. Az idén végző nappali, esti és levelező tagozatos hallgatók több mint tizenhatezer kisgyermek nevelését, ok- > tatását tudják majd ellátni. Képünkön: az óvónőjelöltek az agyagmintázás fortélyaival ismerkednek Báron László rajz­tanár vezetésével (MTI-fotó — KS) Nos, a hazai 3,3 milliós lét­számhoz viszonyítva sok, de a tőkés viszonyokhoz képest kevés. Arról van szó ugyanis, hogy a tőkés piacokon az el­múlt évi értékesítés többszö­rösét lehetne eladni. Békés megyében hagyomá­nyai vannak a juhászainak, s a 45 ezer hektárnyi legelő kedvező feltételeket jelent az ágazat további fejlesztéséhez. Az utóbbi években megyénk­ben is fellendülőben van a (Folytatás a 3. oldalon) A döntés, amelynek értel­mében Békés megye kapta meg a IX. Ifjú Gárda­szemle megrendezésének feladatait, elismerése me­gyénk ifjúkommunista moz­galmának. Nagy és meg­tisztelő feladai, hogy a KISZ-nek mintegy 700 honvédelmi propagandis­táját, honvédelmi aktívá­ját, a 36 ezer fős Ifjú Gár­da-szervezet képviselőit az idei nyáron mi fogadhat­juk. Az Ifjú Gárda a KISZ keretében működő szerve­zet, amely sajátos eszkö­zökkel és módszerekkel se­gíti a fiatalok honvédelmi nevelését és felkészítését. A tagságot önként vállaló fiatalokkal szemben erköl­csi, politikai, technikai és fizikai követelményeket tá­maszt, szocialista tudatukat alakítja, internacionaliz­musra nevel, pozitív embe­ri tulajdonságokat fejleszt. Az Ifjú Gárda egyidős a KISZ-szel. Az alakulás idő­szaka az ifjúkommunisták­tól harcos elkötelezettséget, példás emberi magatartást és nyílt kiállást követelt, példaképüknek a II. vi­lágháború hős szovjet gár­distáit tekintették. így vált a fiatalok osztályharcos szellemű nevelésének egyik jelenős színterévé. Ez a mozgalmi jellegű szervezet a KISZ-munka formája, a szövetség része; tagjai KISZ-megbízatásként lát­ják el feladatukat, mint a KISZ honvédelmi propa­gandistái. A követelménye­ket a KISZ IX. kongresz- szusa így fogalmazta meg: „Az ifjúgárdisták legyenek képesek — ■ a dolgozók más önkéntes osztagaival együtt — részt venni szocialista rendünk belső védelmében, az állampolgári fegyelem, a közbiztonság erősítésé­ben . ..” Az ifjúgárdisták sokrétű feladataik ellátá­sára az éves képzés rend­szerében, elméleti és gya­korlati foglalkozásokon ké­szülnek fel. A szervezet te­vékenységét, szervezeti fel­építését, tagjainak jogait és kötelességeit, a tagfel­vételt és a tagsági viszony megszűnését a KISZ KB titkársága által 1977. május 16-án jóváhagyott új mű­ködési szabályzat tartal­mazza. Az Ifjú Gárda-tagság a fiatalok önként vállalt hon­védelmi tevékenysége, melyben a képzés alapján olyan világnézeti, politikai, technikai ismereteket sze­reznek, melyek alkalmasak arra, hogy KlSZ-honvé- delmi aktívákká váljanak. A dolgozó ifjúgárdistáknak megfelelő tájékozottságot kell szerezniük a munka­helyi, vállalati, szövetkeze­ti, gazdasági-politikai ter­vekről, célokról. Tudásuk­kal, szorgalmukkal így ve­hetnek részt azok megvaló­sításában. A tanuló ifjú­gárdisták kötelessége az iskolai rendtartás ismerete és annak megtartása, taná­raik, nevelőik tisztelete, s az, hogy képességeik szerint szorgalmasan tanuljanak, járuljanak hozzá az osz­tályközösség tanulmányi színvonalának emeléséhez, legyenek fegyelmezettek, aktívak, járjanak élen a KISZ-munkában. A IX. országos Ifjú Gár­da-szemle sikeres megszer­vezésére alakult szervező- bizottság a közelmúltban tartotta harmadik ülését. Az ülés témája volt a szemle technikai feltételei­nek biztosítása, továbbá az agitációs és propaganda munkabizottság beszámo­lója. A szervezőbizottság munkáját Szokács József, az Ifjú Gárda országos pa­rancsnoka úgy értékelte, hogy a feladatokat időará­nyosan végrehajtották, az előkészítés jól halad. Min­den lehetőség adott ahhoz, hogy az augusztusban me­gyénkbe látogató 19 megyei és három budapesti legjobb Ifjú Gárda-szakasz táboro­zása, versenyei, szabadidős programjai kamatoztatha­tó tapasztalatokat, mód­szereket, maradandó élmé­nyeket nyújtsanak. Gavallér László

Next

/
Oldalképek
Tartalom