Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-11 / 84. szám
NÉPÚJSÁG 1978. április 11-, kedd Elhunyt dr. Sík Emire Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosz- szan tartó betegség után április 10-én hajnalban elhunyt dr. Sík Endre elvtárs, pártunk, valamint a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő személyisége, nyugalmazott külügyminiszter, az Országos Béketanács elnöke. Sík Endre elvtárs hamvasztás előtti búcsúztatása április 14-én (pénteken) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA KÜLÜGYMINISZTERIEM ORSZÁGOS BÉKETANACS Egy kommunista tudás emlékére Véget ért a nemzetiségi úttörőfesztivál Nagy közönségsikert aratott a fesztivál első napján a szlovák nemzetiségű csoportok bemutatója. Képünkön: pillanatfelEmberi hozzáállás kérdése Gazdag életművet, igen sóik tanítványt hagyott maga után dr. Sík Endre, a Nemzetközi Lenin-békedíjas kommunista tudós, nyugalmazott külügyminiszter, az Országos Béketanács elnöke. Fiatalon, az elsők között vitték a frontra, még mielőtt egyetemi tanulmányait befejezte volna. Az első világháború második esztendejében esett orosz fogságba. „Sok mindent tanultam az életben, de a legfontosabb iskola számomra a fogság évei voltak” — mondta gyakran. A forradalom győzelme után rövid ideig angol nyelvet tanít vasúti munkásoknak, majd 'állást vállal az ugyinszki gimnáziumban. A szovjethatalom egyik első angol nyelvkönyvét ő írta diákjainak. Amikor magyar internacionalisták érkeztek a városba és megalapították a KMP helyi szervezetét, Sík Endre vállalta Forradalom című lapjuk szerkesztését. Harminchét éves, amikor életpályát választ. Moszkvában a Keleti Egyetem professzora, s 1930-ban kiadják „Faji kérdés és marxizmus” című művét, amelyben az amerikai négerek helyzetéből kiindulva elemzi a probléBékéscsabán Április 8-án, szombaton fejeződött be a békéscsabai iskolacentrumban az a matematikai és fizikai előkészítő tanfolyam, amelyet 6ok éve, így az idén is megszervezett a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa fizikai dolgozók idén érettségiző, illetve felvételiző gyermekei részére. A 60 fiatal április 5-től 8-ig ismerkedett az előző évek felvételi feladataival. Kiss Ferenc fizika és Bajnok Zoltán matematika szakos tanfelügyelők, valamint Uhrin János, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanára úgy vélik: a hallgatók eddig is szorgalmasan készültek. Ezt bizonyítja, hogy a négynapos képzésen jól haKiállítás Békésen Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban 1978. április 14- én 15 órakor nyitja meg Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Jakab Károly festőművész és Kelemen Kristóf szobrászművész „arcképcsarnokát”. Kiállításuk 92 portré a magyar tudományos, irodalmi és művészeti életből, „Ahogy egy festő és ahogy egy szobrász látta” címmel. A Budapesten élő művészek vállalkozása nemcsak arra példa, hogyan látta ugyanazt az arcot a festő és a szobrász, hanem egyúttal bizonyítéka annak is, hogy a művészi portré nem halt meg, korunkban is jogos igényt elégít ki. Az arcmásokhoz társuló portrék sorozata lebilincselő- en gazdag élményt jelent a látogatóknak. A kiállítás 1978. május 22-ig lesz nyitva. mát. Később minden energiáját Afrika társadalmának kutatására szenteli. A harmincas évékben készül el „Fekete Afrika története” című művének két kötetével, amely angol és francia nyelven Afrika egyetemeinek máig is nélkülözhetetlen tankönyve. A felszabadulás után néhány hónappal hazatér. Nyelvismeretét és nagy műveltségét a diplomáciai életben hasznosítja: a washingtoni magyar követség munkatársa, majd vezetője. Később külügyminiszter-helyettes, majd a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere. Az MSZMP Központi Bizottsága tagjaként tevékeny részt vállal a közéletben, s nyugdíjazása óta haláláig az Országos Béketanács nagy tekintélyű elnöke. Derűjét, anekdotázó kedvét és emberségét őrzik egykori munkatársai. Munkásságát két visszaemlékezése egészíti ki, amelyek a nagyközönség körében is széles körű visszhangra, kedvező fogadtatásra találtak. Nyolcvanhét évet élt, alig valamivel több mint egy héttel születésnapja után ragadta el a halál. (KS) ladtak a feladatok megoldásával. Solymosi Tamás, Beinsch- róth József, Szatmári József és Szabó Ferenc, a gyorrai gimnázium tanulói is részt vettek a képzésen. Mint elmondták, sokat segített ez a négy nap a felkészülésben. Azon kívül, hogy a feladat- megoldással sokat gyakoroltak, megismerhették a felvételi példák értékelését, pontozását és a megfelelő időbeosztást is. A kétszer kétórás foglalkozásokat követően a szabad program ideje alatt a megyeszékhellyel ismerkedtek. Természetesen otthon tovább folytatják a tanulást, s reméljük, valóban sikeresen bejutnak az általuk választott felsőoktatási intézménybe. Siker az trszásts diutii Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács április 6- án és 7-én rendezte meg a XVI. Nemzetközi Iskola Kupa. és a III. Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa országos döntőjét Budapesten, a Népstadionban. Az országos döntő előtti hetekben zajlottak le a városi, járási és megyei versenyek. Békés megye színeit négy kerékpáros és négy segédmotorkerékpáros versenyző képviselte. Az országos versenyen ismét szép Békés megyei siker született. A 20 kerékpáros csapat 80 fős mezőnyében Körösi Tibor, a mezőkovácsházi I. sz. Általános Iskola tanulója a kerékpáros egyéni verseny győztese lett. Teljesítményével bekerült a magyar kerékpáros csapatba, így Portugáliában május 16—20 között a nemzetközi versenyen képviseli hazánk színeit. vétel a közönségről (Folytatás az 1. oldalról) tiségek úttörői, és jó képességű koreográfusok fel is dolgozták a gyermekjátékokat. Nagyon gazdag folklórt láthattunk Békéscsabán a három nap alatt, s igen örvendetes az is, hogy a gyermekjátékok és táncok bemutatói, az úttörők saját korosztályuk életkori tükröződését adó programokat hoztak a szemlére. Ezt követően a zsűri elnöke szólt azokról a meglepetésekről, amelyeket-a román nemzetiség és a délszlávok szereplése hozott erre a fesztiválra. Azért szólt külön e két nemzetiségről, mm a szlovák és német együttesek az előző két fesztiválon is magas produkciókat nyújtottak. Ezek nyomába jutottak a délszláv és a román úttörők. Említést tett a fesztivál szolidaritási estjéről, annak politikai jelentőségéről, amelyben a fesztivál vendégeként itt tartózkodó csehszlovák és román úttörők mutatták be az anyaországi folklór gyermekműsorait. A szolidaritási este adott lehetőséget arra is, hogy a hazánkban élő görög és chilei szülők gyermekei is bemutathassák gazdag népi táncaikat, dalaikat. Végűi arról adott tájékoztatást, hogy a két év múlva ugyancsak Békéscsabán sorra kerülő negyedik fesztivál célja további együttesek bevonása a munkába, kiszélesítve a hazánkban élő nemzetiségek fiataljainak találkozási lehetőségét. Ezt követően rövid nyilatkozatot adott Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, és Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára. ~ Such János a következőket mondta: — Nagyon hasznos és nemzetiségi kultúránkat gyarapító a fesztivál. Jó alkalom arra. hogy a sajtón, televízión keresztül ne csak a szlovákok és a többi nemzetiség ismerje hagyományainkat, hanem a magyar lakosság is. A kultúrán belül igen lényeges a múlt haladó hagyományainak megőrzése. Ez a seregszemle is megmutatta, hogy fiataljain^ szépen átveszik és őrzik tovább, fejlesztik ezeket a hagyományokat. Szilágyi Péter válasza: — Nem kell bizonygatnom azt a - körülményt, azt a tényt, hogy a hazánkban élő valamennyi nemzetiség szabadon ápolhatja, gyarapíthatja kulturális hagyományait. Ezt bizonyítja egyebeké között ez a fesztivál is. Hagyományaink őrzése már a legifjabbak köréből kezdődik. Kisdobosok, úttörők nagy szeretettel foglalkoznak régi kulturális hagyományakik ápolásával. Azt szeretnénk elérni, hogy a szövetségi munkában az ilyen irányú tevékenység tovább javuljon. Erre szükség van, mert a nemzetiségi dolgozók ezt várják, s ennek feltételei biztosítva vannak. Ö párttitkár meghökken- ve nézte a selejtes termékeket. Elképzelhetetlenül sok! Az egész széria hibás, s ráadásul az egyik legjobb munkás engedte tovább... Alig hitte, amit látott. Lerohant a műhelybe, oda, ahol a baj keletkezett — Mondja, mi történt magával? rtem vette észre, hogy rosszak az alkatrészek? — kérdezte. — Hogy én ne? — kérdésre kérdés volt a válasz. — Hát akkor? — hogy engedhette tovább? — Én nem akartam. Szóltam is, de a művezető is, az üzemvezető is azt modta „még elmegy”. Hát ha elmegy, mit tehetek? — Azt, hogy leáll, hogy nem csinálja tovább... fis mondta volna még, ha nem veszi észre a döbbenetét, a „hát ezt is lehet” kifejezést. Az eset valóban megtörtént egy jó hírű, több ezer embert foglalkoztató vállalatnál. S hogy felidéztük, őszintén szólva, nem a selejt, hanem a mögötte meghúzódó szemlélet miatt történt. Azt tapasztalni ugyanis, hogy amíg egyfelől óriási erőfeszítéseket kellene tennünk, hogy a bel- és külföldi piacon egyaránt versenyképes, tehát jó minőségű áruval jelentkezzünk, addig széltében-hosszában éli világát az igénytelenség, a felelőtlenség, a hanyagság, a kényelmesség. Ez a fajta szemlélet, amely egyre-másra akadályozza a lehetőségek mind jobb kihasználását. Ha a munkatárs vagy a meós kifogásol valamit, ott a válasz: „ne akadékoskodj, úgyis elmegy...” Ha valaki szorgalmasan, figyelmesen dolgozik,sa betege, ha nem úgy sikerül valami, mint szeretné, ott a megjegyzés: „ugyan miért töröd magad, úgyis elmegy”. S ha netán felelősségre vonnak valakit, mert hanyagul dolgozott, ott a válasz: „itt nem lehet jobbat gyártani, egyébként úgyis elmegy”... Az ilyenfajta és ehhez hasonló felfogások azt tükrözik, hogy a termékek minősége még nem vált — mint ahogy arra szükség volna — életbevágóan fontos kérdéssé. Ennek okára sokféle a magyarázat. Már csak azért is, mert a kiváló minőségű áru gyártása is sok — technikai, emberi tényezők — függvénye. Ezúttal az emberi tényezők nagy szerepére érdemes a pártszervezetek figyelmét felhívni, mert a gazdasági fejlettség mai szintjét alapvetően az emberek hozzáállása határozza meg: mit alkotunk a rendelkezésünkre álló anyagi, technikai lehetőségekből. Tapasztalni ugyanis, hogy ugyanabból a nyersanyagból, ugyanazon a berendezésen, ugyanazzal a technológiával, szakmai képesítéssel az egyik ember kiváló minőséget, a másik hibás árut gyárt. Nem is egy- szer-másszor, hanem rendszeresen. Miben segíthet a párt- szervezet? Mindenekelőtt abban, hogy jobb munkára ösztönzi a vezetőket, munkásokat egyaránt. Ennek eszköztára igen sokféle lehet, természetesen csak akkor, ha a minőség életbevágóan fontos szerepét ténylegesen felismerték. Meglehet ugyanis, hogy gyárkapun belül ez még nem «int érzékeny pontokat. A feldolgozó vállalatok nagy része például ma még a minőségi hibákból származó veszteséget viszonylag könnyen pótolja a mennyiség növekedésével. Mi tagadás, ez könnyebb megoldás, mint az első osztályú áruk arányának növelése. Csak akkor ül ki az arcokon a döbbenet, amikor a raktárak zsúfolásig megtelnek: sem ingyen, sem pénzért nem kell senkinek. Ha még nem is napi gyakorlat mindenütt, ha még lehetséges is ilyen-olyan pénzügyi csűrés-csavarassal megoldást találni, a jelen, de még inkább a közeli jövő jellemzője; a jó minőséget mindenütt megkövetelik, mindinkább a tennék eladhatóságának kritériuma. A párt- szervezeteknek éppen ezért erre kell hangolni az egész üzemi, munkahelyi légkört Nagyon lényeges, hogy a maga politikai tekintélyével mit támogat a pártszervezet: a „még elmegy” szemléletet, vagy a szigorú követelmények megvalósításáért küzdőket Kötelessége, hogy azok mellé álljon, akik a gyártási fegyelem megteremtéséért, a gyártásközi ellenőrzés bevezetéséért vagy megszigorításáért, a minősítés lazasága, szubjektivitása ellen lépnek fel. A pártszervezet e kötelessége teljesítése közben egyrészt támogatókra, másrészt ellenzőikre talál. Non a legnépszerűbb vállalkozás ma még konkrétan nevén nevezni a dolgokat Általában elfogadjuk, hogy a gyártásközi ellenőrzés csökkenti a hibák terjedését. Pusztán az a tény, hogy menet közben történik az ellenőrzés, nagyobb figyelemre, fegyelemre serkent. Mégis gyakori, hogy aki ezt végzi, az a kukacos- kodó, a kákán csomót kereső, az egyáltalán nem kívánatos személy. Ennek a feszültségnek a feloldása már csak azért is fontos, mert a hideg, elutasító légkör nem a minőség javítását, a közös érdekeltség megteremtését szolgálja. A minőség csak akkor javul, ha a gyártó és az ellenőr egyet akar, azt, hogy kifogástalan termék készüljön. Ha a légkör ezt nem segíti elő, akkor a szemben állás erősödik, és olyan méltatlanságokig vezet, mint egymás kijátszása, becsapása, félrevezetése. Az árukat, mint ismert, a gyártó vállalat minősíti. (Már ami az osztálybesorolást illeti, hiszen a tényleges értékelő a fogyasztó, a vásárló.) Egyik-másik árunál a minősítőt „személyesen” is ismerjük, neve ott áll az „ellenőrizte” rubrikában, másutt ez meg az a számú meó állította ki a termék tanúsítványát: jól, rosszul Sokszor tapasztaljuk, hogy eléggé elnéző lehet a tanúsító szerv vagy személy. Ez az érdeke — szól az ellenvetés, hiszen az osztályos áruk bizonyos árcsökkenést, bevételi veszteséget okoznak a vállalatnak, következésképpen neki is. A fogyasztói és a vállalati érdek szemben állásának kicsiny, de tipikus esete. Mégsem fogadható el az amíg-világ-a-világ-így-lesz nézőpont Ha a pártszervezet nemcsak a pillanatnyi szempontokat veszi figyelembe, akkor látnia kell: az állapot nem törvényszerű, hiszen a gyártónak sem lehet más érdeke, minthogy a vásárlók egyre növekvő igényét kielégítse. Éppen ezért olyan szemlélet kialakítását kell elérni, amely nemcsak a jelent, hanem a holnapot is figyelembe veszi A laza minősítéssel — magyarán csalással — elérhető haszonnal szemben áll a vevő bizalma, amely viszont a holnapi termelés fontos tényezője. D bizalom a gyár termékei iránt — felbecsülhetetlen kincs. Ezért a bizalomért versengeni — a gazdálkodás lényege. A versenyben az a győztes, aki kiváló minőségű árut kínál. Ezért mondjuk, hogy a minőség növelése életbevágóan • fontos kérdés. B. J. A görög pajtások szerepléséről készült ez a felvétel Fotó: Veress Erzsi Felvételi előkészíti tanfolyam Balogh Mária
