Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-06 / 80. szám
1978. április 6., csütörtök o Vadon termő dollárok Kamilla, pipacs, szarfca- láb, libapimpó..., boirsfű, majoránna, máriatövis... Isimert gyógynövények. A felsoroltakon kívül hazánkban még legalább 250 vadon termő és termesztett gyógynövény található. Magyarország a gyógynövény-világpiacon jelentős szerepet tölt be. Tavaly a Herbária Országos Gyógynövény-forgalmazó Szövetkezeti Közös Vállalkozás félmilliárd forint értékben exportált e növényfé- lébből. Az ország földrajzi fekvése, éghajlata, talajviszonyai nemcsak a vadon termő gyógynövények meghonosodását segítette, de kedvezően befolyásolta a gyógy-, fűszer- és illóolajos növények termesztését is. Majoránna, borsfü, anyarozs A szintetikus kémia utóbbi fél évszázados fejlődése rövid időre háttérbe szorította a természetes alapanyagú gyógyszergyártást, s így e gyógynövények gyűjtését, termesztését. Más okai is voltak azonban a visszaesésnek. Időközben ugyanis a mezőgazdaság rohamos átalakulásával . ugrásszerűen megnőtt a növényvédő és gyomirtó szerek alkalmazása. Ezzel a mezőgazdaságilag megművelt területeken szinte teljesen megszűnt a gyógynövénygyűjtés. Vadon termő gyógynövények persze még ma is találhatók a parlagon hagyott területeken, legelőkön. Fokozatosan tért hódított azonban egyes gyógynövényfélék szántóföldi termesztése. Ma az összes felvásárolt gyógynövények 80 százaléka termeltetett, 20 százaléka vadon termő. Néhány évtizede ez az arány éppen fordított volt. Az ország területén a szövetkezetek, állami gazdaságok jelentős, mintegy 30 ezer — a Békéscsabához tartozó hármas főikörzetben 7000 hektáron — termesztenek ilyen növényeket. Ezek közül a legfontosabbak: a majoránna, mák, borsfű, anyarozs. A vegyi úton előállított gyógyászati anyagok mellett ma már a gyógynövények felhasználása is elfoglalja a rangját megillető helyet. Ebből következik, hogy e növények termesztése, gyűjtése sem lehet másod- vagy sokadrangú kérdés. Hiedelem és valóság A gyógynövények gyógyító hatását már évezredek óta ismeri az emberiség. Az sem maradt sokáig titok, hogy néhány hatóanyaga veszedelmes méreg. A görögök például bürökből készített kivonattal mérgezték meg a lassú halálra ítélteket. Más növények gyógyító hatásáról, a „csodafüvekxől” sok történet járta a világot. S ha a mendemondáiknak volt is igazságalapja, csoda aligha történhetett. A növények gyógyító hatását, bizonyítja egyébként, hogy a gyógyszerek jelentős része ezek hatóanyagaiból készül. Történeteket persze még most is hallani ma is élő csodatevő kuruzslókról. Tanácsaik azonban már eddig is sok bajt okoztak. A hozzáértés hiánya miatt ma is sokan összekeverik a közismert kamillát a vadmargarétával, másnéven kutyakaimdllával, amelynek hatóanyaga káros az emberi szervezetre. A Herbária szakemberei az AFÉSZ-ek felvásárlói, akiknek a növények átvétele, osztályozása a feladatuk, kétéves gyógynövény-ismertető tanfolyamokon vesznek részt. Ezeken a szedés, gyűjtés, szárítás módjait ismerik meg. Így szükség esetén a gyógynövényt gyűjteni, termeszteni szándékozókat szaktanáccsal látják el. Kamillából rekord A Herbária Országos Gyógynövény-forgalmazó Szövetkezeti Közös Vállalkozás 12 körzete közül a békéscsabai hármas főkörzethez Békés, Hajdú-, Szolnok, Csongrád megyék tartoznak. A körzet békéscsabai központi üzeme fennállása óta nem zárt olyan jó évet, mint 1977-ben. A vadon termő gyógynövény „bőséget” a mezőgazdaság más növényeit pusztító belvíz alapozta meg. Kamillából a tervezett mennyiségnek a dupláját, 350 vagonnyit vásároltak fel. Ennek nagy része tőkés exportra kerül. A termesztett növényeknél is hasonló eredmények születtek, így mákgubóból 330 vagonnyit vettek át. A gyógynövény-termeltetőknek persze sok minden másra is ügyelniük kell. Így például a talaj típusára, hisz«! a kígyósi legelőről begyűjtött kamilla azulintartal- ma mintegy duplája a Hortobágyon található kamilláénak. Nem mindegy tehát, hol, hogyan sikerül megszervezni a gyűjtést az ÁFÉSZ-ekkel közösen. Ezt a munkát ma nyolc gyógynövénytermesztő szakcsoport segíti a hármas főkörzet területén. A termesztés, gyűjtés nemcsak fáradságos, de egyben kifizetődő elfoglaltság, s még hosszú ideig az is marad a magas árak miatt. A nemzetközi piacon keresettek ezek a növények, csupán tavaly a békéscsabai üzemből 150 vagonnyit exportáltak. Az árakról jellemzésül: a szárított gyógynövény mázsája fajtától függően 2—14 ezer forint között talál gazdára. A kamillaolaj mázsája pedig 57 ezer forint. « * * A gyógynövényekből jelentős mennyiséget használnak fel a hazai feldolgozóüzemek is, s ma már kialakulóban van a gyógynövényszaküzletek hálózata. Ilyenek működnek az Alföldön, Szegeden, Debrecenben is várhatóan még 1981-ig Békéscsabán. Ezekben gyógyulást segítő teakeverékeket árusítanak. A hazai és a külföldi kereslet növekedése egyben meghatározza a további teendőiket. A gyógynövénytermesztés fejlődésében a jövőben még nagyobb szerep hárul a mezőgazdaságra, hiszen éppen az itt használt vegyszerek pusztítják a vadon termő gyógynövényéket. Ezek kiesését a szántóföldi termesztéssel lehet pótolni. Ma már olyan kutatások folynak, amelyeket követően jó néhány vadon termő gyógynövény szántóföldi termesztése is megoldható. Kepenyes János Különdíjak a legjobb tenyésztőknek Hasznos tapasztalatcserének is nevezhetjük azt a nagyszabású megyei nyúl-, galamb-, és baromfikiállítást, melyet a Magyar Házinyúl és Kisállattenyésztők Országos Egyesületének Békés megyei Szervezete, valamint a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ keretében működő szakcsoportok rendeztek. A helyszín Gyoma volt. E kiállítás jelentőségét érzékelteti, hogy védnökségét a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a MÉSZÖV, valamint a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ vállalta. A védnökök két-két különdíjat is felajánlottak a legjobb nyúl-, galamb-, illetve baromfitenyésztőknek. A gyomai Erzsébet-liget pavilonjában megrendezett kiállítást Tanai Ferenc ÁFÉSZ-elnök nyitotta meg. A kiállításon bemutatott kisállatokat hozzáértő szakemberek zsűrizték. Majd a rendező szervek megbízásából a díjakat Tanai Ferenc, a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ elnöke adta át a tenyésztőknek. A megyei tanács vb, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Fogyasztási Szövetkezetek megyei Szövetsége, a Baromfi- feldolgozó Vállalat, a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ, a Gyomai „Petőfi” nyúltenyésztő szakcsoport különdíját — sorrendben — Bán Pál mezőhegyesi, Hai- bach Márton gyomai, Paró- czai Elek gyomai, Orovecz Ferenc orosházi, Kassai Aladár salgótarjáni, Torják József salgótarjáni nyúltenyésztő kapta. Haibach Márton a Hazafias Népfront különdíját érdemelte ki paróczai Elek a MÉSZÖV különdíját vehette át A galambtenyésztők közül az említett megyei rendező szervek különdíját vehette át Forgács József gyomai, Erdősi Vinczéné endrő- di, ifj. Parrag József hunyai, Vaszkó Lajosné gyomai, Horváth Antal orosházi, Ke-, penyes Zoltán szarvasi lakos. Majd Kukola Mihály, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat főosztályvezetője 800-800 forintos vásárlási utalványt adott át a tenyésztésben és értékesítésben kiemelkedő eredményt elért mezőhegyesi Mikulán János nyúltenyésztőnek, a gyomai Berényi József galambtenyésztőnek, az orosházi Horváth Antal galambtenyésztőnek, a gyomai Garai Imre nyúltenyésztőnek, az endrődi Liziczai Lajos baromfitenyésztőnek. Balkus Imre Sárréti tervek Az elmúlt esztendőben a szeghalmi Sárréti Tsz árbevételeihez a szövetkezet állattenyésztése mindössze 18 százalékban járult hozzá. Igaz, forintban ez sem volt kevés, hiszen a közös kasz- szájába 1977-ben összesen több. mint 143 millió forint folyt be. Ezzel együtt is a Sárréti Termelőszövetkezet az állattenyésztés szerepének növelésére törekszik. A tervek szerint a jelenlegi 210 tehenes szarvasmarhatartást 1980-ig 400-asra növelik, méghozzá jobbára saját tenyésztésre alapozva. A szövetkezet tehenei a megelőző három esztendőben átlagosan 3400 litert adtak egyedenként és évenként. Ez a szám tavaly meghaladta a 4100-at is. A tsz kétmillió 48 ezer forint prémiumot kapott az 1976-hoz képest többletként értékesített tejért. Az Eiffel-torony szerkezete elvileg hasonlít a magasabb rendű emlősök síp- csontjának felépítéséhez. A korszerű repülőgépek, szárny- profilja a tokhalak formáját utánozza. Az üreges, csőalakú építmények pontosan követik a növények szárának szerkezetét. Számtalan példát sorolhatnánk még fel arra, hogy a mérnökök — maguk sem sejtve — sokszor a természet megoldásait másolják. Az utóbbi évtizedekben világossá vált a kutatók előtt, hogy az élő természetben rengeteg olyan „találmány” rejlik, amely jelentősen meggyorsíthatja a korszerű műszaki eszközök, mechanikai berendezések, rádióelektronikus műszerek, kibernetikus rendszerek megalkotását. Ezek felkutatását és tanulmányozását ma már önálló tudományág, a bionika végzi. Ezt a biológia és a technika határán kialakult új tudományágat a gondolkodás frissesége jellemzi. A bionika számtalan eredménye arról tanúskodik, hogy a természet rendkívül gazdag konstrukciós „ötletekben”. Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb használható ötletet a rovarvilág tagjainak tüzetes tanulmányozása ! révén szerezheti a tudomány. Ebből kiindulva a Szovjetunióban olyan kezdeményezés látott napvilágot — és részben már meg is valósult a gyakorlatban —, hogy az iskolai oktatásban, a szakköri foglalkozásokon a rovarokat százszoros nagyítású képeken mutassák be a tanuA szarvasmarha mellett a juh a másik állatfaj, amely — tekintettel a közös gazdaság 2750 hektáron elterülő legelőire — eredménnyel tenyészthető ezen a tájékon. A sárrétiek hitelre pályázva rövid idő alatt nyolcezerre szeretnék bővíteni a jelenlegi 5330-as anyajuhállományt. Ezzel egyidőben folyamatosan felújítanák a legelőket is. Eddig a jövő, a jelenben pedig még mindig -az a helyzet, hogy a Sárréti Tsz termelésszerkezetében egyelpre a növénytermesztés a meghatározó, amely az árbevételek 40 százalékát hozta 1977-ben is. A főágazaton belül külön említést érdemel a búza, amely a tervezett nyereségnek legalább a kétszeresét produkálta a hektáronkénti 47,7 mázsás termésátlagával. Az összehasonlítás kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a» megelőző három lóknak. A test minden részletét pontosan ábrázoló képek tanulmányozása során ugyanis sok olyan ötlet születhet, amely átültethető a műszaki gyakorlatba. A repülőgéptervezők figyelme az utóbbi években egyre inkább a rovarok felé fordul, miután a madarak repülési technikájának titkait már meglehetősen jól ismerik. A helyből való felszállás, a villámgyors manőverezési képesség megoldását bizonyára a száriíyas rovaroktól fogják ellesni. év átlagában ez a hozam alig érte el a 33 és fél mázsát. Az előirányzottnál többet termett a napraforgó is: 13 és fél mázsa helyett 19 és felet takaríthattak be tavaly olajos magból a szeghalmiak. S végül a várakozásokat jóval felülmúlta a lucernamag- fogás eredménye is: a tervbe vett 305 mázsával szemben a zárszámadásban 800 mázsa lucernamag szerepelt. Ugyancsak a termelőszövetkezet jövőjéről fölvázolt képet egészíti ki egy újra honosodó növénytermesztési ágazat, a rizstermesztés. A körösladányi duzzasztóra alapozva 1200 hektárra készülnek kiterjeszteni ennek a kultúrának a termőterületét a sárréti közösben. A telepítés első szakaszát jelentő első 238 hektár — ha minden jól megy — már hozzá is járulhat a gazdaság idei bevételeihez. Két tevékenységről kéll még az előbbiek mellett szót ejtenünk, amely a szövetkezet gazdálkodásának eredményességét befolyásolja. Az egyik a lucernaüzem. Ez a múlt évben is 17 százalékkal részesedett az árbevételből. A másik a háztáji, amely 1975-ben 14 millió forintnál valamivel kevesebb, tavaly pedig már csaknem 28 millió forint értékű mezőgazda- sági terményt és terméket adott a népgazdaságnak. Mindent egybevetve a szeghalmi Sárréti Tsz 1977- ben több, mint 19 százalékkal szárnyalta túl az 1975-ös termelését, s ennek során a tervezett 9 millió forint helyett 15 milliót könyvelhetett el. A szövetkezet ebben az esztendőben 6,7 százalékkal szeretné túlteljesíteni az 1977-es termelését. K. E. P. Talaj-előkészítés, vegyszerezés, vetés Az elmúlt napok kedvező időjárása segítette a mező- gazdasági munkákat: az üzemek nagy részében már teljes erővel folynak az időszerű munkák. A bucsai Üj Barázda Tsz földjein is serényen munkálkodnak. Az 1296 hektáros őszi kalászos jól áttelelt, s befejezték a kijelölt táblák fej trágyázását. Elvégezték az utak karbantartását is. A napokban megkezdik a 850 hektár tavaszi vetés magágyának előkészítését. Az idén 270 hektáron, 10 százalékkal nagyobb területen, mint tavaly vetnek kukoricát. Napraforgót 478 hektáron termesztenek, silókukori_ cát és csalamádét 64 hektáron vetnek. A többi területen egyéb szálastakarmányt termesztenek. A hunyai Hunyadi Tsz kedvezőbb talaj adottságok mellett gazdálkodik. A tervezett 1572 hektárból 620 hektáron elvégezték a nehéz- fogasolást, 1000 hektáron befejezték az őszi kalászosok fejtrágyázását, a 40 hektár új telepítésű lucernából 10 hektáron földbe juttatták a növény magvait. Vegyszeres gyomirtást 278 hektáron kell elvégezniük, s ebből mintegy 90 hektáron befejezték a munkákat. Az elmúlt napokban 7 hektáron elvetették a mákot, illetve hozzáfogta^ a zab és a tavaszi árpa vetéséhez is. A szövetkezet 3 hektáron telepít erdőt, s az elmúlt napok kedvező időjárása segítette ezt a munkát is. Tanulni a természettől Helikopterről szórják a szuperfoszfát műtrágyát a sarkadi Lenin Tsz búzatábláira Fotó: Martin Gábor Forgács József a megyei tanács kiilöndíját kapta
