Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

O 1978. április hétfő i/OACUMCuU dtrf+j, Az idők kezdetén A természeti törvények megismerése mindig mérföl- des lépésekkel vitte tovább az emberiség fejlődését. Azokban az ősi kultúrákban például, ahol jól ismerték a csillagok járását, jobban eligazodtak a földi viszo­nyok között, és virágzásnak indult a kereskedelem, az építészet és a művészetek. A föld mágnesességének felismerésekor elkezdődtek a nagy felfedezések, új táv­latokat nyitva a civilizációs haladáshoz. A társadalom törvényeinek megismeréséhez pedig a haladó eszmék jelentették az iránytűt, amelyek utat mutattak a bol­dogabb holnap felé. Az ősközösség felbomlásától meg­állíthatatlanul ível az a fejlődés, amelynek végső ál­lomása a mindenkinek szabadságot, boldogságot, em­beri harmóniát kínáló társadalmi forma, amelyet egy­szerű szóval úgy nevezünk: kommunizmus. A történel­mi fejlődés útjelzői és tápláló energiaforrásai voltak azok a szabadságharcok, forradalmak és felszabadító háborúk, amelyekre emlékezni szent kötelességünk. Népünk történetének ilyen meghatározó pillanata tel­jesült be 1945. április 4-én, amikor az évszázados el­nyomorítástól felszabadulva, lehetőségünk nyílt az ön­álló, emberibb életre, a szocializmus építésére. Régi igazság: az ünnepek értékét a hétköznapok tet­tei határozzák meg. S ha most felszabadulásunk évfor­dulóját ünnepeljük, látnunk kell azt az utat is, ame­lyen 1945. április 4. egy mérföldkövet jelent. Fényesen csillogó, jövőt meghatározó pillanatot. Mert nagy előz­ményei és ma is érvényes következményei vannak fel- I szabadulásunk napjának. Dózsa György éhes vitézeitől a Tanácsköztársaság proletárhadseregéig számos alka­lommal példát mutattunk a világnak, hogy főúri dölyf, török, német elnyomás, fasiszta bódulat nem fog ki rajtunk. Sokszor csupán a magunkra hagyatottság gyengített a harcban, de a korán jött forradalmáraink vére mégse hullott hiába, hiszen a győzelmes felsza­badító katonák a szabadság eszméjére érzékeny, a kö­zösség boldogulásáért tenni kész embereket találtak a Duna és a Tisza mentén. Még be sem fejeződött a fa­sizmus elleni harc, s a felszabadult országrészekben már elkezdődött a demokratikus átalakulás, a földosz­tás, a romok helyén az új világ építése. Örök dicsőség a szabadságunkért életüket áldozó hősöknek — hirdetik felszabadulási emlékműveink kő­be, ércbe vésett sorai. Am minden megemlékezések közt legértékesebb az, ha a mindennapok munkájában bizonyítjuk be, hogy nem volt hiábavaló a felszabadító harcok fájdalmasan nagy vesztesége. Űj korszak kezdődött azon a 33 év előtti tavaszi na­pon, ám senki se gondolja, hogy egyik pillanatról a másikra minden magától jóra fordult, amikor az utolsó náci katona is kitakarodott az országból. Zsákutcáktól és buktatóktól sem mentes, szívós harc kezdődött a ré­tit rend ittmaradt hadállásai ellen, s tart ma is a meg­megújuló küzdelem immár zömmel saját maradi gon­dolkodásmódunk, a közösség érdekeit mellőző szemlé­letünk ellen. „A szocializmust a ma élő emberekkel kell felépítenünk” — szól a szellemes idézet, amely arra utal, hogy nem várhatunk az eljövendő nemzedékek nálunk talán tökéletesebb fiaira. Nekünk, magunknak kell felnőnünk saját feladatainkhoz, s ha eddigi ered­ményeinket tekintjük, akkor büszkék lehetünk a meg­tett útra. Számolgatom az 1945 óta eltelt időt. Valamivel több mint 12 ezer nap telt felszabadulásunk óta. Ellentmon­dásoktól feszülő, emberöltőnyi idő. Még egyetlen nem­zedéknek sem adatott meg, hogy a jövő formálásában olyan tevékenyen részt vehessen, mint a ma élő em­berek. Elődeink példája, s az utánunk jövőkért való felelősségünk pedig arra kötelez, hogy életünknek ezt a néhány tízezer napját szabad lehetőségeinkhez mél- j I tón töltsük el. Andódy Tibor Filatéliai hírek A Szocfilex kiállítás emlé­kére 3 forint névértékű, szel­vényes bélyeget ad ki a pos­ta, 1,50. forint felárral. A felár a kiállítás költségeinek fedezését szolgálja. A bélye­gen Derkovits Gyulának, Szombathely nagy szülöttjé­nek Nemzedékek című fest­ménye lesz látható, a szel­vényen pedig a kiállítás emblémáját mutatjá be a tervező, Gál Ferenc grafikus- művész. A bélyeg hármas kisívben készül, és május hó 6-án. a kiállítás megnyitása előtt egy nappal jelenik meg. A bélyeghez kétféle rajzzal ké­szít FDC-borítékot a posta. Május 6-án a kiállítás emb­lémájával emlékbélyegzőt használ a Budapest 4., a 8., a 62., a 72., a 114. számú és a MABÉOSZ postahivatala, továbbá a szombathelyi, a miskolci, a győri, a pécsi, a szegedi és a nyíregyházi 1. sz. postahivatal. Ezeknél a hivataloknál vásárolt FDC- ket a kiállítás alkalmi hi­vatala, különleges, csillagos bélyegzővel látja el. Az al­kalmi hivatal május 7—16. között áll a gyűjtők rendel­kezésére a szombathelyi mű­velődési és sportházban. Má­jus 7-én, 9-én és 14-én meggypiros színű bélyegzé­sekkel, május 10-én és 13-án kék színű bélyegzésekkel, a többi napokon fekete színű bélyegzésekkel továbbítja ’az ott feladott küldeményeket. Továbbá az alkalmi hivatal május 8-án és 9-én még há­romféle emlékbélyegzőt is használ, az egyik a postai, a másik ,a szövetségi, ü harma­dik a filatelista újságírói ér­tekezletre utal. Május 10-én a külföldi de­legációk soproni látogatása alkalmából a város 1. sz. hi­vatala használ különleges bé­lyegzőt. Március 15. és má­jus 16. között a Budapest— Szombathely és Szobathely— Budapest között közlekedő postavonatok a szállított kül­deményekre különleges fe­délzeti bélyegzést kapnak. Hatvanból április 1-én indult különleges postajárat, melyet szintén különleges fedélzeti bélyegzéssel látnak el. Má­jus 6-án és 7-én az alkalmi hivatalban feladott leveleket a város 2. sz. hivatalához vi­szik és ezeken hatszögletű fedélzeti bélyegzést helyez­nek el. Vas Tibor Tudomány — technika * „Napenergia a technikában” Hőszivattyúval és rejtett tartállyal működő melegház a ki­állításon (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) „A napenergia hasznosí­tásának megoldása fonto­sabb a magenergia megza- bolázásánál” — mondotta Frederic Joliot-Curie, és az összes elképzelhető nukleá­ris energetikai készülék ilyen vagy olyan hátrányos tulajdonsága a bizonyíték arra, hogy igaza volt. Az atomerőműveknél a nukleá­ris reaktorok radioaktív hulladéka okoz nehézséget, míg az óriási mennyiségű energiát igénylő termonuk­leáris reaktorok bevezetése a légkör túlmelegedésével fe­nyeget. Sokszor szerepel az új­sághírek között a dubnai Egyesített Atomkutató Inté­zet új felfedezése, kísérleti eredménye. A Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország által létrehozott és fenntartott intézet, a Moszk­va melletti Dubnában ren­delkezik mindazokkal a költséges berendezésekkel, amelyek a mai atommagku­tatáshoz szükségesek. Első­sorban a nagy energiák fi­zikájával, atommagproblé­mákkal, magreakciókkal, neutronfizikával és el­méleti fizikával foglalkozó osztályok és laboratóriumok működnek itt. A nagy ener­giák laboratóriumában első­sorban a ritka atomi ré­szecskékkel foglalkoznak, a magproblémák laboratóriu­mában a gyenge kölcsönha­A bolygónk túlmelegedé- séből származó esetleges kö­vetkezmények szomorúbbak is lehetnek, mint az egyes tudományos-fantasztikus re­gények feltüntetik. És való­ban, ha az emberiség által bolygónkon évente felszaba­dított energiamennyiség el­éri a Napból ugyanezen idő alatt hozzánk érkező energia 10 százalékát, az ég­hajlat jóvátehetetlenül meg­változik. Tömeges olvadás­nak indulhat például az An­tarktisz és Grönland jégpán­célja, amely a világtengerek szintjének több tucat méte­tásokat, a magreakciók la­boratóriumában a nehéz magok tulajdonságait, a ne­utronfizikai laboratóriumhan pedig neutronspektroszkópiai vizsgálatokat végeznek. Az elméleti fizikai osztályon — ezekhez a vizsgálatokhoz kapcsolódva — az elemi ré­szecskék és atommagok el­méletének problémáival, fő­leg az erős kölcsönhatások­kal foglalkoznak. Nemrégiben új típusú ion­generátort helyeztek üzem­be az Egyesített Atomkutató Intézetben, amelynek segítsé­gével szén-, nitrogén-, oxi­gén- és neonatomok beára- moltatásával valósítják meg a nukleáris reakciót. Az első nagyobb berende­zés, egy szinkronfazotron 1957 óta működik, mellyel rés megemelkedését ered­ményezi és víz alá kerülhet­nek jelentős kiterjedésű ter­mőterületek és városok. A jövő napenergiája men­tes ezen és még sok más hiányosságoktól. De elegen­dő-e kozmikus lámpásunk energiája a gyorsan növek­vő szükségletek kielégítésé­re? Ma az emberiség évente 33-szor kevesebb energiát állít elő a Napból hozzánk érkező mennyiségnél. A Nap évenként közel három­szor több energiát küld a Földre a világ összes felfe­dezett szén-, kőolaj-, föld­gáz- és más szerves fűtő­anyagkészletében rejlő mennyiségénél. Egyszerű* számítással kimutatható, hogy a mai energiaszükség­letet néhányszor tízezer négyzetkilométeres felszín­darabot érő napenergia hasz­nosításával kielégíthetnénk. Az emberiség a Földet érő napenergiából fűtőanyag és élelem formájában ma mind­össze 0,002 százalékot hasz­nosít. A napenergia közvet­lenül elektromossággá ala­kítása viszont bonyolult fel­adat. A több száz millió éve létező zöld növények sem „tanultak meg’” többet hasznosítani a zöld levélze- tüket érő napenergiából né­hány százaléknál. Világszerte kísérleteznek különféle berendezésekkel, amelyek alkalmasak a nap­energia hasznosítására. Hamburgban „A napenergia a technikában” címmel ki­állításon mutatták be eze­ket a készülékeket. az intézetben dolgozó szov­jet tudósok és a szocialista országokból érkezett * kollé­gák számos fontos kísérletet végeztek, sikeres felfedezé­sekig eljutva. Az intézet működése jó példája annak, hogy a tudomány ma anyagi és szellemi összefogással sokkal többre jut. A szocia- lita országok közül egyedül a Szovjetunió lenne képes ilyen költséges berendezése­ket létrehozni és működtet­ni. Az Egyesített Atomkuta­tó Intézet létezésével viszont mód nyílik a többi szocia­lista ország kutatóinak is arra, hogy e berendezések segítségével kísérletezzenek. Hazánk kutatói is állandóan részt vesznek a Dubnában folyó kutatásokban, sőt je­lenleg az intézetnek magyar igazgatóhelyettese van. Az atomkutatás nagyágyúi a gyújtógyertyáról AUTÓMOTOR A benzinmotor hengerében összesűrített levegő—benzin­gőz keveréket a gyújtógyer­tya csúcsai között átugró nagyfeszültségű szikra gyújt­ja meg. Egyszerűsége elle­nére szerfölött kényes fel­adat a jó gyújtógyertya elő­állítása, üzem közben^ugyan- is jelentős hőingadozast kell elbírnia. A gyertya külső vé­ge 60—80, a gyertyatest 250 —300, a hengerbe nyúló rész pedig körülbelül 600 C fok hőmérsékletet ér el. A gyúj­tógyertyák legfőbb jellemző­je a hőérték, ami azt fejezi ki, hogy milyen mértékben távozik a gyertyából a me­leg. Minél nagyobb szám a hőérték, annál gyorsabban adja le a gyertya a meleget. A kisebb hőértékű gyertyá­ból lassabban távozik a hő. A lassú járású, kis sűrítési nyomással dolgozó motorok­ban alacsony hőértékű, a nagy sűrítési nyomású és magas fordulatszámú moto­rokban pedig nagy hőértékű gyertya kívánatos. A gyárak minden autótípushoz előír­ják a gyújtógyertya hőérték­Tudnivalók számát, amitől nem ajánla­tos eltérni. Nagyobb baj az, hogy több külföldi gyertya­márkánál nincs feltüntetve a számszerű hőérték, csak egy típusszám található rajta; ilyenkor összehasonlító táb­lázat segítségével történhet meg az azonosítás. Ha motorunkban az előírt­nál alacsonyabb hőértékű gyertyát használunk, akkor a szigetelőtest száraznak és világos fehér színűnek mu­tatkozik a kivételnél, az elektródák pedig érdes fe- lületűek és erősen beégettek. Ha viszont gyertyánk maga­sabb hőértékű a kelleténél, akkor a szigetelőtest és a gyertyahüvely nedvesnek, kormosnak és olajosnak mu­tatkozik. A helyesen megvá­lasztott gyertya szigetelőtes­te barnás színű, tiszta. Az a szabály, hogy a használatba vett gyertya hőértéke in­kább valamivel kisebb le­gyen, mintsem nagyobb. Azt is szem előtt kell tartani, hogy négyütemű motoroknál a gyújtógyertya átlagos élet­tartama 15 000 • kilométer, kétüteműeknél 7—8000 kilo­méter. Persze ez nem azt je­lenti, hogy ezt követően a gyertyák már nem adnak szikrát, hanem az öreg gyer­tyákkal való üzemeltetéskor csökken a motorteljesítmény, nő az üzemanyag-fogyasztás. Nemegyszer megesik, hogy a gyertyák cseréje után szinte „szárnyakat kap” a kocsi. A rendszeres gyertyacserét te­hát éppúgy be kell kalkulál­ni, mint mondjuk a szűrők cseréjét. A gyertya elektródjai fo­kozatosan elégnek és rövi­dülnek. Normális használat esetén körülbelül 2000 kilo­méter megtétele után aján­latos ellenőrzni,- utánállí- tani az elektródok közötti rést, nem szemmértékkel, ha­nem meghatározott vastag­ságú hézagmérővel, amely rendszerint a kocsik tartozé­ka. Az előírtnál nagyobb hé­zag árt a gyújtóberendezés­nek és a gyertya szigetelésé­nek, mert a szikra létreho­zásához nagyobb feszültségű áram kell. A kisebb hézag viszont gyenge szikrát ered­ményez, ami bizonytalanná teszi a robbanást, tökélet­lenné az elégést. A hézag el­lenőrzésekor a gyertyák meg­tisztításáról se feledkezzünk meg, drótkefével távolítsuk el róluk az esetleges lerakó­dásokat, de csak a fém ré­szekről, a szigetelőké felüle­tének felsértése csökkenti a gyertya élettartamát. Inkább ellapított drótvéggel kotor­juk ki a kormot a gertya- test bemélyülő, elszűkülő ré­széből. Vannak, akik benzin­lángban való kiégetéssel szokták eltávolítani a gyer­tyára rakódott kormot, ami semmiképpen sem ajánlható eljárás. A tisztítás utáni be­szereléskor nem szabad „pat­tanásig” meghúzni a gyújtó- gyertya menetét, elég csak olyan szorítást biztosítani, hogy a tömítőgyűrű jól zár­jon. A gyújtógyertya porce­lán testét óvjuk a szerelés közbeni koccanásoktól és fe­szültségektől, mert a repedt gyertya alattomos módon rontja a motor üzemét. B. I. Az iongenerátor működésének ellenőrzése a gyorsítás bein­dítása előtt (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom