Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
O 1978. április hétfő i/OACUMCuU dtrf+j, Az idők kezdetén A természeti törvények megismerése mindig mérföl- des lépésekkel vitte tovább az emberiség fejlődését. Azokban az ősi kultúrákban például, ahol jól ismerték a csillagok járását, jobban eligazodtak a földi viszonyok között, és virágzásnak indult a kereskedelem, az építészet és a művészetek. A föld mágnesességének felismerésekor elkezdődtek a nagy felfedezések, új távlatokat nyitva a civilizációs haladáshoz. A társadalom törvényeinek megismeréséhez pedig a haladó eszmék jelentették az iránytűt, amelyek utat mutattak a boldogabb holnap felé. Az ősközösség felbomlásától megállíthatatlanul ível az a fejlődés, amelynek végső állomása a mindenkinek szabadságot, boldogságot, emberi harmóniát kínáló társadalmi forma, amelyet egyszerű szóval úgy nevezünk: kommunizmus. A történelmi fejlődés útjelzői és tápláló energiaforrásai voltak azok a szabadságharcok, forradalmak és felszabadító háborúk, amelyekre emlékezni szent kötelességünk. Népünk történetének ilyen meghatározó pillanata teljesült be 1945. április 4-én, amikor az évszázados elnyomorítástól felszabadulva, lehetőségünk nyílt az önálló, emberibb életre, a szocializmus építésére. Régi igazság: az ünnepek értékét a hétköznapok tettei határozzák meg. S ha most felszabadulásunk évfordulóját ünnepeljük, látnunk kell azt az utat is, amelyen 1945. április 4. egy mérföldkövet jelent. Fényesen csillogó, jövőt meghatározó pillanatot. Mert nagy előzményei és ma is érvényes következményei vannak fel- I szabadulásunk napjának. Dózsa György éhes vitézeitől a Tanácsköztársaság proletárhadseregéig számos alkalommal példát mutattunk a világnak, hogy főúri dölyf, török, német elnyomás, fasiszta bódulat nem fog ki rajtunk. Sokszor csupán a magunkra hagyatottság gyengített a harcban, de a korán jött forradalmáraink vére mégse hullott hiába, hiszen a győzelmes felszabadító katonák a szabadság eszméjére érzékeny, a közösség boldogulásáért tenni kész embereket találtak a Duna és a Tisza mentén. Még be sem fejeződött a fasizmus elleni harc, s a felszabadult országrészekben már elkezdődött a demokratikus átalakulás, a földosztás, a romok helyén az új világ építése. Örök dicsőség a szabadságunkért életüket áldozó hősöknek — hirdetik felszabadulási emlékműveink kőbe, ércbe vésett sorai. Am minden megemlékezések közt legértékesebb az, ha a mindennapok munkájában bizonyítjuk be, hogy nem volt hiábavaló a felszabadító harcok fájdalmasan nagy vesztesége. Űj korszak kezdődött azon a 33 év előtti tavaszi napon, ám senki se gondolja, hogy egyik pillanatról a másikra minden magától jóra fordult, amikor az utolsó náci katona is kitakarodott az országból. Zsákutcáktól és buktatóktól sem mentes, szívós harc kezdődött a rétit rend ittmaradt hadállásai ellen, s tart ma is a megmegújuló küzdelem immár zömmel saját maradi gondolkodásmódunk, a közösség érdekeit mellőző szemléletünk ellen. „A szocializmust a ma élő emberekkel kell felépítenünk” — szól a szellemes idézet, amely arra utal, hogy nem várhatunk az eljövendő nemzedékek nálunk talán tökéletesebb fiaira. Nekünk, magunknak kell felnőnünk saját feladatainkhoz, s ha eddigi eredményeinket tekintjük, akkor büszkék lehetünk a megtett útra. Számolgatom az 1945 óta eltelt időt. Valamivel több mint 12 ezer nap telt felszabadulásunk óta. Ellentmondásoktól feszülő, emberöltőnyi idő. Még egyetlen nemzedéknek sem adatott meg, hogy a jövő formálásában olyan tevékenyen részt vehessen, mint a ma élő emberek. Elődeink példája, s az utánunk jövőkért való felelősségünk pedig arra kötelez, hogy életünknek ezt a néhány tízezer napját szabad lehetőségeinkhez mél- j I tón töltsük el. Andódy Tibor Filatéliai hírek A Szocfilex kiállítás emlékére 3 forint névértékű, szelvényes bélyeget ad ki a posta, 1,50. forint felárral. A felár a kiállítás költségeinek fedezését szolgálja. A bélyegen Derkovits Gyulának, Szombathely nagy szülöttjének Nemzedékek című festménye lesz látható, a szelvényen pedig a kiállítás emblémáját mutatjá be a tervező, Gál Ferenc grafikus- művész. A bélyeg hármas kisívben készül, és május hó 6-án. a kiállítás megnyitása előtt egy nappal jelenik meg. A bélyeghez kétféle rajzzal készít FDC-borítékot a posta. Május 6-án a kiállítás emblémájával emlékbélyegzőt használ a Budapest 4., a 8., a 62., a 72., a 114. számú és a MABÉOSZ postahivatala, továbbá a szombathelyi, a miskolci, a győri, a pécsi, a szegedi és a nyíregyházi 1. sz. postahivatal. Ezeknél a hivataloknál vásárolt FDC- ket a kiállítás alkalmi hivatala, különleges, csillagos bélyegzővel látja el. Az alkalmi hivatal május 7—16. között áll a gyűjtők rendelkezésére a szombathelyi művelődési és sportházban. Május 7-én, 9-én és 14-én meggypiros színű bélyegzésekkel, május 10-én és 13-án kék színű bélyegzésekkel, a többi napokon fekete színű bélyegzésekkel továbbítja ’az ott feladott küldeményeket. Továbbá az alkalmi hivatal május 8-án és 9-én még háromféle emlékbélyegzőt is használ, az egyik a postai, a másik ,a szövetségi, ü harmadik a filatelista újságírói értekezletre utal. Május 10-én a külföldi delegációk soproni látogatása alkalmából a város 1. sz. hivatala használ különleges bélyegzőt. Március 15. és május 16. között a Budapest— Szombathely és Szobathely— Budapest között közlekedő postavonatok a szállított küldeményekre különleges fedélzeti bélyegzést kapnak. Hatvanból április 1-én indult különleges postajárat, melyet szintén különleges fedélzeti bélyegzéssel látnak el. Május 6-án és 7-én az alkalmi hivatalban feladott leveleket a város 2. sz. hivatalához viszik és ezeken hatszögletű fedélzeti bélyegzést helyeznek el. Vas Tibor Tudomány — technika * „Napenergia a technikában” Hőszivattyúval és rejtett tartállyal működő melegház a kiállításon (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) „A napenergia hasznosításának megoldása fontosabb a magenergia megza- bolázásánál” — mondotta Frederic Joliot-Curie, és az összes elképzelhető nukleáris energetikai készülék ilyen vagy olyan hátrányos tulajdonsága a bizonyíték arra, hogy igaza volt. Az atomerőműveknél a nukleáris reaktorok radioaktív hulladéka okoz nehézséget, míg az óriási mennyiségű energiát igénylő termonukleáris reaktorok bevezetése a légkör túlmelegedésével fenyeget. Sokszor szerepel az újsághírek között a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet új felfedezése, kísérleti eredménye. A Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország által létrehozott és fenntartott intézet, a Moszkva melletti Dubnában rendelkezik mindazokkal a költséges berendezésekkel, amelyek a mai atommagkutatáshoz szükségesek. Elsősorban a nagy energiák fizikájával, atommagproblémákkal, magreakciókkal, neutronfizikával és elméleti fizikával foglalkozó osztályok és laboratóriumok működnek itt. A nagy energiák laboratóriumában elsősorban a ritka atomi részecskékkel foglalkoznak, a magproblémák laboratóriumában a gyenge kölcsönhaA bolygónk túlmelegedé- séből származó esetleges következmények szomorúbbak is lehetnek, mint az egyes tudományos-fantasztikus regények feltüntetik. És valóban, ha az emberiség által bolygónkon évente felszabadított energiamennyiség eléri a Napból ugyanezen idő alatt hozzánk érkező energia 10 százalékát, az éghajlat jóvátehetetlenül megváltozik. Tömeges olvadásnak indulhat például az Antarktisz és Grönland jégpáncélja, amely a világtengerek szintjének több tucat métetásokat, a magreakciók laboratóriumában a nehéz magok tulajdonságait, a neutronfizikai laboratóriumhan pedig neutronspektroszkópiai vizsgálatokat végeznek. Az elméleti fizikai osztályon — ezekhez a vizsgálatokhoz kapcsolódva — az elemi részecskék és atommagok elméletének problémáival, főleg az erős kölcsönhatásokkal foglalkoznak. Nemrégiben új típusú iongenerátort helyeztek üzembe az Egyesített Atomkutató Intézetben, amelynek segítségével szén-, nitrogén-, oxigén- és neonatomok beára- moltatásával valósítják meg a nukleáris reakciót. Az első nagyobb berendezés, egy szinkronfazotron 1957 óta működik, mellyel rés megemelkedését eredményezi és víz alá kerülhetnek jelentős kiterjedésű termőterületek és városok. A jövő napenergiája mentes ezen és még sok más hiányosságoktól. De elegendő-e kozmikus lámpásunk energiája a gyorsan növekvő szükségletek kielégítésére? Ma az emberiség évente 33-szor kevesebb energiát állít elő a Napból hozzánk érkező mennyiségnél. A Nap évenként közel háromszor több energiát küld a Földre a világ összes felfedezett szén-, kőolaj-, földgáz- és más szerves fűtőanyagkészletében rejlő mennyiségénél. Egyszerű* számítással kimutatható, hogy a mai energiaszükségletet néhányszor tízezer négyzetkilométeres felszíndarabot érő napenergia hasznosításával kielégíthetnénk. Az emberiség a Földet érő napenergiából fűtőanyag és élelem formájában ma mindössze 0,002 százalékot hasznosít. A napenergia közvetlenül elektromossággá alakítása viszont bonyolult feladat. A több száz millió éve létező zöld növények sem „tanultak meg’” többet hasznosítani a zöld levélze- tüket érő napenergiából néhány százaléknál. Világszerte kísérleteznek különféle berendezésekkel, amelyek alkalmasak a napenergia hasznosítására. Hamburgban „A napenergia a technikában” címmel kiállításon mutatták be ezeket a készülékeket. az intézetben dolgozó szovjet tudósok és a szocialista országokból érkezett * kollégák számos fontos kísérletet végeztek, sikeres felfedezésekig eljutva. Az intézet működése jó példája annak, hogy a tudomány ma anyagi és szellemi összefogással sokkal többre jut. A szocia- lita országok közül egyedül a Szovjetunió lenne képes ilyen költséges berendezéseket létrehozni és működtetni. Az Egyesített Atomkutató Intézet létezésével viszont mód nyílik a többi szocialista ország kutatóinak is arra, hogy e berendezések segítségével kísérletezzenek. Hazánk kutatói is állandóan részt vesznek a Dubnában folyó kutatásokban, sőt jelenleg az intézetnek magyar igazgatóhelyettese van. Az atomkutatás nagyágyúi a gyújtógyertyáról AUTÓMOTOR A benzinmotor hengerében összesűrített levegő—benzingőz keveréket a gyújtógyertya csúcsai között átugró nagyfeszültségű szikra gyújtja meg. Egyszerűsége ellenére szerfölött kényes feladat a jó gyújtógyertya előállítása, üzem közben^ugyan- is jelentős hőingadozast kell elbírnia. A gyertya külső vége 60—80, a gyertyatest 250 —300, a hengerbe nyúló rész pedig körülbelül 600 C fok hőmérsékletet ér el. A gyújtógyertyák legfőbb jellemzője a hőérték, ami azt fejezi ki, hogy milyen mértékben távozik a gyertyából a meleg. Minél nagyobb szám a hőérték, annál gyorsabban adja le a gyertya a meleget. A kisebb hőértékű gyertyából lassabban távozik a hő. A lassú járású, kis sűrítési nyomással dolgozó motorokban alacsony hőértékű, a nagy sűrítési nyomású és magas fordulatszámú motorokban pedig nagy hőértékű gyertya kívánatos. A gyárak minden autótípushoz előírják a gyújtógyertya hőértékTudnivalók számát, amitől nem ajánlatos eltérni. Nagyobb baj az, hogy több külföldi gyertyamárkánál nincs feltüntetve a számszerű hőérték, csak egy típusszám található rajta; ilyenkor összehasonlító táblázat segítségével történhet meg az azonosítás. Ha motorunkban az előírtnál alacsonyabb hőértékű gyertyát használunk, akkor a szigetelőtest száraznak és világos fehér színűnek mutatkozik a kivételnél, az elektródák pedig érdes fe- lületűek és erősen beégettek. Ha viszont gyertyánk magasabb hőértékű a kelleténél, akkor a szigetelőtest és a gyertyahüvely nedvesnek, kormosnak és olajosnak mutatkozik. A helyesen megválasztott gyertya szigetelőteste barnás színű, tiszta. Az a szabály, hogy a használatba vett gyertya hőértéke inkább valamivel kisebb legyen, mintsem nagyobb. Azt is szem előtt kell tartani, hogy négyütemű motoroknál a gyújtógyertya átlagos élettartama 15 000 • kilométer, kétüteműeknél 7—8000 kilométer. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezt követően a gyertyák már nem adnak szikrát, hanem az öreg gyertyákkal való üzemeltetéskor csökken a motorteljesítmény, nő az üzemanyag-fogyasztás. Nemegyszer megesik, hogy a gyertyák cseréje után szinte „szárnyakat kap” a kocsi. A rendszeres gyertyacserét tehát éppúgy be kell kalkulálni, mint mondjuk a szűrők cseréjét. A gyertya elektródjai fokozatosan elégnek és rövidülnek. Normális használat esetén körülbelül 2000 kilométer megtétele után ajánlatos ellenőrzni,- utánállí- tani az elektródok közötti rést, nem szemmértékkel, hanem meghatározott vastagságú hézagmérővel, amely rendszerint a kocsik tartozéka. Az előírtnál nagyobb hézag árt a gyújtóberendezésnek és a gyertya szigetelésének, mert a szikra létrehozásához nagyobb feszültségű áram kell. A kisebb hézag viszont gyenge szikrát eredményez, ami bizonytalanná teszi a robbanást, tökéletlenné az elégést. A hézag ellenőrzésekor a gyertyák megtisztításáról se feledkezzünk meg, drótkefével távolítsuk el róluk az esetleges lerakódásokat, de csak a fém részekről, a szigetelőké felületének felsértése csökkenti a gyertya élettartamát. Inkább ellapított drótvéggel kotorjuk ki a kormot a gertya- test bemélyülő, elszűkülő részéből. Vannak, akik benzinlángban való kiégetéssel szokták eltávolítani a gyertyára rakódott kormot, ami semmiképpen sem ajánlható eljárás. A tisztítás utáni beszereléskor nem szabad „pattanásig” meghúzni a gyújtó- gyertya menetét, elég csak olyan szorítást biztosítani, hogy a tömítőgyűrű jól zárjon. A gyújtógyertya porcelán testét óvjuk a szerelés közbeni koccanásoktól és feszültségektől, mert a repedt gyertya alattomos módon rontja a motor üzemét. B. I. Az iongenerátor működésének ellenőrzése a gyorsítás beindítása előtt (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
