Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

Küzdjiink az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért! A pártalapszervezetek irányítása Békés megyeiek Tallinban Két csoportban, összesen mintegy háromszázan utaz­tak a béke és barátság je­gyében, május elseje alkal­mából a Szovjetunióba me­gyénkből. Az útra, amelyet a megyei pártbizottság. és az IBUSZ szervezett, az első csoport április 26-án, tegnap, a második csoport pedig áp­rilis 27-én, ma indult, illet­ve indul. Moszkváig repülő­géppel utaznak, majd vonat­tal folytatják útjukat Tallin- ba. Az első csoport politikai vezetője dr. Grestyák Gizel­la, a mezőkovácsházi járási pártbizottság titkára, a ma utazó második csoportot pe­dig Hugyik András, a me­gyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa vezeti. Egy nap eltolódással mindkét csoport programja megközelítően azonos: Moszkvában város nézésen vesznek részt, ellá togatnak a Tretyakov Kép­tárba, illetve a Puskin Mú­zeumba és a Forradalmi Mú­zeumba. Tallinban réçzt vesznek a május elsejei ün népségén. Mindkét Békés megyei csoport részt vesz baráti találkozón Moszkvá­ban vagy Tallinban. A má­jus 4-ig, illetve 5-ig tartó szovjetunióbeli út résztvevői munkahelyük jutalmaképpen utazhattak Moszkvába és Tallinba. Eddig több mint 100 ezer forint gyűlt össze szociális otthon építésére Az utóbbi hetekben újabb csatlakozások érkeztek a megyei tanácshoz a békésiek felhívására: a szociálisott- hon-építési akcióhoz. A nagyszénási Október 6. Tsz Egyetértés brigádja, a Békés megyei Kéményseprő Válla­lat 1-es számú körzetének Egyetértés brigádja, a ME­ZŐGÉP Vállalat békési gyá­ra nődolgozói, az Orosházi Állami Gazdaság József At­tila brigádja, a vésztői Kö­rösmenti Mezőgazdasági Tsz szocialista brigádjai, a bé­késcsabai Szabadság Tsz brigádjai, a Szarvas és Vi­déke ÁFÉSZ békésszentand- rási bélüzem kollektívája, a •kamuti Béke Tsz Március 8. Szocialista Brigádja vállalta, hogy egynapi keresetét ajánl­ja a szociális otthon építésé­re. Érkeztek jelentős befizeté­sek is, így többek között a BÉKÖT békéscsabai üzemé­nek Tyitov nevét viselő kol lektívája 1600, a mezőko­vácsházi üzem ifjúsági, Ha­ladás és Béke Szocialista Brigádja összesen 3260 fo­rintot fizetett be. A MEZŐ­GÉP, a vízmű, a kazánépítő vállalat, a Békési Kosáripari Vállalat, a dobozi, a füzes­gyarmati és a szarvasi gyógyszertár, a BÉKÖT bé­kési Törekvő és Béke bri gádja, a Békéscsabai Sző­nyegszövő és Háziipari Szö­vetkezet mezőberényi kollek­tívája, a Kner Nyomda, az Univerzál Áruház, a zsadá- nyi Béke Áruház és még jó néhány termelőszövetkezet kollektívái küldték be hozzá­járulásukat. Lapunk szerkesztősége és a lapkiadó vállalat dolgozói is befizették már felajánlá­sukat: tízezer 54 forintot. A felhívás nyomán eddig ösz- szesen 116 ezer 386 forint ér­kezett a szociálisotthon-épí- tésre. Ma zárul Békéscsabán az Univerzál vas-edény szaküzletében a hazai barkácsgépek bemutatója. A háromnapos kiállításon, amelyet a kiskereskedelmi vállalat és a VIDIA Dél-magyar­országi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat közösen ren­dezett, az ÉVIG Villamos Kisgépgyár szakemberei működés közben mutatták be a különböző elektromos barkácsgépeket a szép számú érdeklődőnek. A szabad idő hasznos eltöltését szolgáló bemutatót májusban folytatják. Ekkor a magyar barkácsgépek, szerszámok mellett importból származó cikke­ket is kiállítanak, amelyre meghívják az általános és közép- iskolás diákokat Fotó: Veress Erzsi Gyógyszertári asszisztensek vetélkedője Orosházán A Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja és az orosházi 14/49-es gyógy­szertár közös rendezésében előadóülést és asszisztensi vetélkedőt tartottak április 25-én Orosházán, a művelő­dési központban. Részt vett ezen dr. Palo- vits Gyula, a gyógyszertári központ igazgatója is. Az or­szágos asszisztenspályázat díjnyertes pályamunkáját: Vény nélkül is kiadható gyógyszerek interakciói cím­mel Szelestey Zsuzsa, a bu­dapesti 704-es számú gyógy­szertár asszisztense ismertet­te. A Rozsnyai Mátyás-em­lékverseny díjnyertes elő­adását PetrocZki Mihály gvógyszerész készítette és is­mertette. Ezután került sor az asszisztens pályamunkák értékelésére. Az 1978. évi beérkezett pá­lyamunkák közül az első he­Ismét kapható a borítékos sorsjegy Az Országos Takarékpénz­tár Békés megyei Igazgató­sága tájékoztatása szerint a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság az Országos Testne­velési és Sporthivatal meg­bízásából ismét borítékos sorsjegyet bocsát ki. Ezekkel a szokásos össze­gű nyereményeket — 50, 20, 10, 5, 1 ezer, 500, 200, 100, 50, 20 és 10 forintot — lehet nyerni. A legkisebb nyere­mény az „újra húzhat” fel­iratú, mely öt forintnak fe­lel meg, s arra ad lehetősé­get, hogy a játékos a sorsje­gyekből újra húzzon. A sors­jegyek terjesztésével a taka­rékpénztár magánbizomá­nyosi hálózata, továbbá ÁFÉSZ- és élelmiszer-kiske­reskedelmi boltegységek, to­tó-lottó kirendeltségek, ta­karékszövetkezetek, valamint alkalmi bizományosok fog­lalkoznak. A nyertes sorsje­gyeket a bizományosok 500 forint összegig a helyszínen azonnal kifizetik. Az ezer forintos, s az ezen összeget meghaladó nyeremények ki­fizetése a takarékpénztár fi­ókjaiban, illetve a totó-lottó kirendeltségekben történik. A korábbi akciók során egyébként Békésen 3, Gyulán és Békéscsabán 2—2, Csaba- csüdön egy 50 ezer forintos, Békéscsabán 3, Csorváson 2, Dévaványán, Kardoson, Kétegyházán, Körösnagyhar- sányban és Orosházán egy- egy 20 ezer forintos, míg Bé­késen, Endrődön, Kondoro­son, Kétegyházán, Mezőbe- rényben és Szeghalmon egy- egy 10 ezer forintos nyere­ményt húztak ki a me- gyénkbeliek. A sorsjegyek árusítása április 27-én, ma kezdődik. Jogerős ítélet a Ferenc körúti postarablók ügyében A Ferenc körúti postarab­lók 11 vádlóttas bűnperének végére tett pontot szerdán a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsa, amely másodfokon határozott Jan Stratilek és társai ügyében. Az ítélet indoklásában ki­emelte: az első fokon ítélke­zett fővárosi bíróság helye­sen járt el, amikor az első­rendű vádlott Stratileket bűnszövetségben elkövetett rablás, jelentős kárt okozó lopás, lőfegyverrel való visz- szaélés és hivatalos személy elleni erőszak miatt 15 évi szabadságvesztésre ítélte. A büntetés letöltése után ki­utasítják a Magyar Népköz- társaság területéről. Az ügyész súlyosbítást indítvá­nyozott Stratilek segítőtár­sának, a büntetett előéletű Berki Kálmánnak első fo­kon kiszabott büntetését il­letően, a Legfelsőbb Bíróság azonban — tekintettel a vádlott viszonylag rossz egészségi állapotára — úgy döntött: a 11 évi szabadság- vesztés megfelelően kifejezi Berki Kálmán cselekmé­nyeinek társadalomra veszé­lyességét. Jogerős ítélet született a két fővádlottat — a rabolt pénzből való részesedés fe­jében — különböző módon segítő további 9, többnyire büntetett előéletű magyar állampolgár ügyében is. A budapesti Pandella Gyula büntetését kétévi és 8 hóna­pi szabadságvesztésre csök­kentették, míg a többieknél nem tartott szükségesnek változtatást a legfőbb bírói fórum. Eszerint Pandella Gyulánét egyévi szabadság- vesztésre, Csíki Lajost két­évi és hathónapi szabadság- vesztésre, Berki Gizellát visszaesőként elkövetett or­gazdaság és bűnpártolás mi­att egyévi és kéthónapi sza­badságvesztésre, a büntetett előéletű Tallósi Ignácot há­romévi szabadságvesztésre, a büntetett előéletű Széles Sándort háromévi szabadság- vesztésre, a büntetett előéle­tű Fodor Gyulát kétévi és hathónapi szabadságvesztés­re ítélték. Az ugyancsak büntetett előéletű Misik Ta­mást bűnpártolás miatt 4 évi és hathónapi szabadság- vesztéssel, Gyömrei Irént or­gazdaság miatt nyolchónapi szabadságvesztéssel sújtot­ták. Valamennyi vádlott ha­szonszerzés reményében kö­vette el tettét, ezért a bíró­ság őket különböző mértékű vagyonelkobzásra ítélte, s meghatározott időre eltiltot­ta őket a közügyektől. lyezést Dudás Lászlóné gyu­lai, a másodikat Kiss Jó- zsefné, Békéscsaba, galenusi labor, a harmadik helyezést pedig Pálfi Istvánmé, Békés­csaba, analitikai labor dol­gozója érte el. A szünet után tartották meg az asszisztensi vetélke­dőt, melyet dr. Ragettli Já­nos főgyógyszerész vezetett. Ezt megelőzően már január óta tartottak a megyében szakmai vetélkedőket, me­lyeken a 270 képesített asz- szisztensből 138-an vettek részt. Az Orosházán megtar­tott megyei döntőben a 15 legjobb helyezést elérő mér­te össze tudását. Ezen a ver­senyen első lett Szilágyi Ilo­na, Békéscsaba, galenusi la­bor, második Sándor Ferenc- né, Békéscsaba 14/1-es, har­madik pedig Szabó Gyuláné, Gyoma, 14/24-es gyógyszertár dolgozója. B párt politikájának vég­rehajtása, határozatai­nak gyakorlati megva­lósítása elsősorban az alap- szervezetekben történik. A legjobb alapszervezeti munka sem tudja nélkülözni azon­ban az irányító pártszerve­zetek közreműködését. Az alapszervezetek irányí­tását — a Központi Bizott­ságot és szerveit is beleért­ve — országosan több mint háromezer pártszerv végzi. Az irányító pártszervek többsége áttételek nélkül közvetlen kapcsolatban áll az alapszervezetekkel. Ez azért kedvező, mert e párt- szervek közvetlenül érzéke­lik az alapszervezetekben je­lentkező gondokat és prob­lémákat. Természetesen a pártmunka alapegységeivel közvetett módon kapcsolat­ban álló pártszervek is sokat tesznek azért, hogy ismerjék az alapszervezeti munka sok­színűségét és bonyolultságát. Elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben tovább erősö­dött, fokozódott az alapszer­vezetek irányításának haté­konysága. Az irányításban nőtt a választott testületek szerepe. Hosszabb távra te­kintenek előre, gondosabban és átfogóbban mérlegelik az intézkedések hatását és kö­vetkezményeit. Ennek követ­keztében átgondoltabb és gyakorlatiasabb segítséget tudnak adni az alapszerveze­teknek a gazdaságszervező és az ideológiai tevékenységhez, a kádermunkához, az új párttagok felvételéhez. Az alapszervezetek irányí­tásában elért eredmények mellett azonban jócskán je­lentkeznek gondok, problé­mák is. Megoldásukhoz egy­értelmű felfogást kell terem­tenünk abban, hogy alap­szervezeteink munkájának további fejlesztése nem kép­zelhető el anélkül, hogy egy­idejűleg az őket irányító szervek munkáját is ne fej­lesszük. E tekintetben is ér­vényesíteni kell azt a ko­rábbi felfogásunkat, hogy „egy adott járási, városi, üzemi pártbizottság munká­jának alapvető fokmérője az irányítása alatt álló párt­alapszervezetek munkájának színvonala és eredményessé­ge”. Az eddiginél lényegesen több feladat vár ránk a gyenge pártalapszervezetek segítésében. Tervszerű beis­kolázással, káderátcsoporto­sítással, fokozott segítéssel alkalmassá kell tenni őket az önálló érdemi munkára. Kö­zös gondunk a lakóterületi körzeti pártalapszervezetek munkájának fellendítése, to­vábbá a társközségekben fo­lyó politikai munka folya­matosságának biztosítása. Amikor a pártirányítá: beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem. hogy az alapszervezetek önállóságá­nak növekedésével nem min­denütt tartott lépést a kez­deményezőkészség erősödése. A problémák, ,a feszültségek, az ellentmondások észlelése, a gyors reagálás és a megol­dási készség még sok kívánni­valót hagy maga után. Az öntevékenység kibontakozta­tása érdekében mindenek­előtt ei kell kerülni, hogy a pártmunka minden elemét határozatokkal, utasításokkal szabályozzuk. Az egészséges öntevékenységnek ugyanak­kor feltétele a központi aka­rat tiszteletben tartása, az alsóbb szervek folyamatos irányítása, segítése és ellen­őrzése. Az irányító munka oldalá­ról azzal segíthetjük legjob­ban a pártszervezeteket a helyi feladatok kimunkálásá­ban, ha nagyobb gondot for­dítunk arra, hogy döntése­inkben, határozatainkban pontosabban kimunkáljuk az adott témával összefüggő po­litikai tennivalókat. Ez azért fontos, mert a párthatároza­toknak a párt fő politikai vonalának érvényesítésében rendkívül fontos a szerepük. Mi tagadás, az irányító pártszervek nem mindig ve­szik eléggé figyelembe az alapszervezetek reális teher­bíró képességét. Gyakran úgy tekintik az alapszerveze­ti kommunista közösségekét, mintha ott is függetlenített apparátusok dolgoznának. Ezért gyakran több tenniva­ló egyidejű végrehajtására születik határozat, párhuza­mos vizsgálatokat tartanak. Ezért jogos az igény, hogy járjunk el körültekintően az új határozatok meghozatalá­ban. Az irányításnak emel­lett abban is segítenie kell a pártszervezeteket, hogy ne egy időben minden határo­zattal foglalkozzanak, hanem azokkal, amelyek a politikai folyamat szempontjából az adott időben helyileg fonto­sak, és amelyekben érdem­ben tudnak cselekedni. Mit értünk a jó értelem­ben vett szakszerűség alatt? Semmiképpen sem azt, hogy minden pártmunkás, akti­vista képezze ki magát üzemmérnökké, technikussá, agrárszakemberré. Egy olyan­fajta politikai szakszerűség kifejlesztéséről van szó, amely az adott témában bi­zonyos fokú tárgyismeretet is feltételez. Az irányító mun­kában ezért elő kell mozdí­tania, hogy mindig számol­junk döntéseink politikai, társadalmi, gazdasági hatá­saival; legyünk képesek meg­fontolni : milyen gazdasági kérdéseket emelünk politikai rangra; reálisan meg tudjuk határozni egy-egy szüksé­gessé vált intézkedés végre­hajtásának módját és üte­mét. A XI. kongresszus arra hívta fel a figyelmünket, hogy minden pártszervezet kapcsolja össze eszmei-poli­tikai irányító, nevelő tevé­kenységét a határosatok vég­rehajtásának folyamatos szervezésével, a főbb felada­tok teljesítésének állandó el­lenőrzésével. E téren is szá­mottevőek az eredményeink. Ám éppen a gazdaságban folyó politikai munkában nem mindig tudtunk ennek érvényt szerezni. Egyes cse­lekvési programok túl általá­nosak, gyakran a gazdasági vezetés teendőit másolják, és így szinte lehetetlen ezekre építeni a pártmegbízatáso­kat. S bár a pártszervezetek beszámoltató és végrehajtást ellenőrző tevékenysége a ko­rábbinál céltudatosabb, mód­szereiben sokszínűbb és gaz­dagabb, egyszóval eredmé­nyesebb, még ritka, hogy a határozatok végrehajtásának elmulasztását felelősségrevo- nás kövesse. Ebben is több következetességre van szük­ség mind az alapszervezetek­ben, mind a felsőbb pártszer­vekben. Az alapszervezeti munka fejlesztésében nagy szerepet játszik az irányító pártszer­vek munkatársainak terület­felelősi tevékenysége. Ez a rendszer kialakult és bevált. A területfelelősi munkában erősíteni kell a helyszínen nyújtott elvi-politikai, de ha kell, a gyakorlati segítséget is. A területfelelősöktől azt várjuk, hogy kutassák és ter. jesszék a pártmunkában be­vált jó módszereket, adják át tapasztalataikat, segítsék elő alkalmazásukat azért, hogy ne kelljen mindenkinek újra és külön felfedeznie azt, amit valahol már ered­ményesen alkalmaztak. |oggal igénylik az alap­szervezetek, hogy a területfelelős ne csak felszínesen és általában ér­deklődjön a pártmunka iránt, hanem alaposan tanulmá­nyozza és ismerje az alap­szervezet munkáját, problé­máit. Kellő segítséget várnak tőle a vezetőség reszortfele­lősei is. Megkülönböztetett segítséget kell nyújtaniuk a vezetőségek területi munká­jához és a taggyűlési hatá­rozatok kidolgozásához is. Munkájuk megítélésében, ér­tékelésében ne az legyen a meghatározó,. hogy egy hó­nap alatt hány rendezvényen vettek részt, hanem inkább az, hogy a gondjaikra bízott alapszervezetekben milyen színvonalon végzik a mun­kát. Az alapszervezetek irá­nyításában is az érdemi, a munka tartalmával, minősé­gével összefüggő elemeket kell erősítenünk. Így segít­hetjük legjobban a párt- munka alapegységeit, a po­litikai tevékenység élvonalá­ban munkálkodó kollektívá­kat. Péter János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom