Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-26 / 97. szám

/ 1978. április 26., szerda A Budapesti Műszaki Egyetem acélszerkezetek tanszékén laboratóriumi vizsgálatokat vé­geznek a könnyűszerkezetes építési kormányprogram jegyében. Tizennégy, különbőzé tí­pusú csarnok egy-egy acélkeret-szerkezetét különleges berendezésekkel „vallatják”. Az or­szágban egyedülálló mérőberendezés a hó- és szélnyomás hatásán kívül a csarnok többi tartóelemének a merevségre gyakorolt befolyását is vizsgálja és értékeli. A nagyszabású méréssorozat célja olyan méretezési eljárás kidolgozása, amelynek alkalmazásával a könnyűszerkezetes csarnokok kevesebb acél felhasználásával építhetők fel (MTI-fotó — Csikós* Gábor felvétele — KS) ták. A csabai és gyulai ker­tészet, továbbá az orosházi költségvetési üzem össze­sen több mint ezer munkása közül háromszázötvenét. Csekély különbséggel ha­sonló a helyzet mindhárom városban. Ma már kuka-, konténer- és szeméttömörí­tő-kocsikkal, seprő- és lo­csolóautókkal végzik a szál­lítást, tisztítást és portalaní­tást. A gépesítés nemcsak ter­melékenyebbé tette a mun­kát, de könnyebbé is. Sőt, elfogadhatóbbá a dolgozók számára. Gépen ülve, vagy azzal tevékenykedve, jobban megbecsültnek érzik magu­kat, mint a gyalogmunkások, az úttisztítók egy része. Akiknek még a munkakö­rülményeikből adódóan — szétszórtan dolgoznak a vá­rosokban — napközben ne­hezebb megoldani az étke­zési, kézmosási és egyéb Szocialista brigádokkal az élen Több mint 1800 beköltözésre kész lakás az első negyedévben Meggyarsul a lakások átadási Ideje A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ igen jó eredménnyel zárta az 1977-es évet. A ter­vezett 8 millió 500 ezer fo­rint nyereséggel szemben, 9 millió 600 ezer forint tisz­ta nyereséget ért el. Ered­ményeihez nagyban hozzá­járultak a szocialista bri­gádok. Az ÁFÉSZ területén 31 szocialista brigád dolgo­zik 223 taggal. (A dolgozók összlétszáma 405.) Az 1978. április 17-én megtartott ünnepi termelési tanácskozáson került sor a brigádok és egyéni verseny­zők kitüntetéseinek átadá­sára. A brigádok 1977. évi teljesítéséből a legfigyelem­reméltóbb, hogy a forgal­mi tervet 3 millió 663 ezer forinttal szárnyalták túl, 1402 óra társadalmi munkát teljesítettek és 28 ezer 500 forinttal járultak hozzá a sarkadi gimnázium torna­csarnokának építéséhez. De sorolni lehet a gyermek- intézmények patronálását, a rendezvényeket, kóstoló­kat, bemutatókat, amelyek­nek szervezése szintén a szocialista brigádok mun­káját tükrözi. Az 1978-as évben is je­lentős vállalásokat tettek ezek a brigádok. A községi közművelődési vetélkedőn, április 15-én- is jól szerepel­tek. Az ABC-áruház Kállai Éva , a 26-os ruházati áru­ház Lenin Szocialista Bri­gádja a döntőbe került. Sz. J.-né Az új lakások statisztikai értékelésében az idén új kategória a beköltözésre kész lakás — ezekből az év első negyedévében 1829-et adott át a kivitelező építő­ipar. Az új fajta statisztikai értékelés szerint most már nem a műszaki átadást ve­szik figyelembe, hanem azt a végső állomást, amikor a tanácsok a beköltözhetőség tanúsításaként kiadják az úgynevezett lakás-haszná­latbavételi engedélyt. Az építőipari vállalat, vagy szövekezet ugyan a műszaki átadással 'lényegében befe­jezte a munkát, de jó né­hány esetben előfordult, hogy a közműhálózat — a gáz, a víz, a villany stb — bekötésének késedelme vagy más akadály miatt hónapokig álltak üresen a lakások. Az építők tehát most már csak akkor jelent­hetik a lakás elkészültét, ha a tanács is elismerte a beköltözhetőséget, az emlí­tett engedély kiadásával. A kivitelező szervezetek az el­ső negyedévben a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva 900-zal több, össze­sen 5895 új otthon építését fejezték be a műszaki át­adással, de ennek még alig egyharmadára adták csak ki a tanácsok a használat­bavételi engedélyt. Az épí­tésben elsősorban az ÉVM- vállalatok dolgozói tűntek ki: csaknem 5500 új otthon építését fejezték be műsza­ki átadással, jó ezerrel töb­bet építettek, mint egy év­vel ezelőtt. A többi kivite­lező szervezet — a tanácsi vállalatok és a szövetkeze­tek —, azonban az egy év- vei ezelőttinél mintegy 350- nel kevesebb új otthonban tarthattak műszaki átadást. Biztató viszont hogy a kivi­telező szervezetek együttvé­ve majdnem 9 ezerrel több új lakás építéséhez fogtak hozzá, mint amennyinek a munkálatait a terv szerint az idén be kell fejezni. Az ország különböző be­ruházásain végzett munká­latokkal együtt a kivitelező építőipar — a népgazdasági tervnek megfelelően — 4,7 százalékkal bővítette terme­lését. A kitavaszodással megkezdődő építési idényt jelentősen segítette az épí­tőanyagipar is, amely az egy évvel ezelőttinél 10 szá­zalékkal több anyagot és különböző szerkezetet gyár­tott az építők részére. — Valamikor híres bálo­kat tartottak ebben a nagy­teremben, most pedig ez az Endrődi Cipész Szövetkezet battonyai üzeme. Talán túl­zás üzemként említeni, hi­szen most még jóformán manuálisan készülnek a női cipőfelsőrészek, mindössze néhány egyszerűbb gép se­gíti a inunkát. Ám már sze­relik a mai igényeket is ki­elégítő korszerű, automata vezérlésű szalagot, amelynek segítségével jóval hatéko­nyabbá válik a munka, a termelés. Fiatalember áz üzemveze­tő, Hevesi János. Még gyor­san alákanyarintja nevét egy szállítójegyre, majd kész­ségesen bevezet a munkate­rembe, ahol a hosszú szalag mellett lányok-asszonyok hajolnak a pad fölé és fürge mozdulatokkal vágják, ra­gasztják, varrják a különfé­le formájú bőridomokat. — Egy felsőrész 20—30 munkafolyamatból áll össze — tájékoztat a kísérőm. — Sok a selejt? — Az itt dolgozó lányok, asszonyok általában a tűz­hely mellől jöttek ide meg a mezőgazdaságból. Nyilván nincs semmiféle ipari jellegű gyakorlatuk. Ügyesek, ipar- kodók, de hát a régi szemlé­letet nem olyan könnyű le­venni, mint a kesztyűt. Hosz- szú időre, megértő türelem­re van szükség, amíg igazi munkásokká válnak. — Tulajdonképpen egy éve működik az üzem. Most van kialakulóban. Nem tu­dom, helyén való-e már a kérdés, terveznek-e újabb fejlesztést? — Igaz, most alakulgatunk, de már 82-en dolgoznak. Ha készen lesz a másik szalag. 120-ra kell növelni a létszá­mot, év végére pedig 160-ra Az ÁFÉSZ-nál dolgozott, mint szakképzetlen eladó, Puskár Györgyné. — Tudja, hogy van a ke­reskedelemben, az ember egész napja odavan. Este 6- ig dolgozni, különösen egy asszonynak nem kifizetődő. Az otthoni munka rovására megy. Meg megmondom én úgy, ahogy van, a pénzt is Gépek, emberek, A köztisztaság — a váro­ssok, községek mindennapi külső kinézete — olyan, mint a házi munka: akkor vesznek róla tudomást, ha baj van vele; rend esetén mindenki természetesnek, magától értetődőnek tartja. De talán a sok millió érté­kű géppark és a nagyszámú dolgozói gárda munkájában még könnyebb hibát talál­ni, már csak azért is, mert a sok járó-kelő ember egy része szemetel egyfolytában. Még az olyan is, aki ott­hon, a saját portáján belül vigyáz a rendre, tisztaság­ra. A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Szakszervezet me­gyebizottsági ülésén a na­pokban Békéscsaba, Gyula és Orosháza köztisztaságán és parkgondozásán munkál-' kodó három vállalat illeté­kes dolgozóinak élet- és I munkakörülményeit tárgyal­gondolatok problémáit. És még az idő­járás viszontagságainak is ki vannak téve. A telephe­lyek, ahol a vállalati szociá­lis létesítményeket elhelyez­ték, az ilyen egyéni munka­helytől messze esnek. Egy pár lakókocsit ugyan felsze­reltek, de ezt sem éri el mindenki, s jó lenne, ha a munkához közeli vállalatok vagy üzemek szükség esetén befogadnák ezeket a dolgo­zókat és nem néznék ki on­nan őket, mint történt már a próbálkozások esetén. Mindhárom vállalat az anyagi és erkölcsi elismerés fokozásával igyekszik a két részleg embereit magához kötni, s ez részben sikerült is, mert 40—50 százalékuk törzsgárdatag. Ezen belül legrosszabb az arány — 30 százalék — a kézi úttisztí­tóknál; itt a legnagyobb a munkaerőmozgás. És félő, hogy a jövőben még keve­sebben jelentkeznek, és azok ) is még gyorsabban elmen- ) nek. Valamelyes megoldást ) — de lehet, hogy többet is , — az orosháziak kezdemé- , nyezése ígér. A költségveté­si üzemben a műszaki dol- gozók tervei alapján egy kézi járdaseprő gép készül. Hamarosan meglesz ez a 80 centiméter seprőszélességű masina, és ha beválik, töb­bet készítenek belőle, s a társvállalatoknak is rendel­kezésre bocsátják. Mint a gépeket általában, ezt is a szükség hozta létre. Jelen esetben az az elgondolás, hogyha egy ember kezébe gép kerül, akkor már ő maga is — a kívüállókkal együtt — más szemmel nézi a munkáját. Többnek látja, olyannak, amihez tudás is kell, nemcsak fizikai erő. Remélhetőleg ez a lélekta­ni megfigyelésen alapuló kezdeményezés eredményt hoz, segíteni fog a köztisz­taság munkaerőgondján. Hisz olyasmi ez — végeze­tül is a házi munkából vé­ve példát —, mint a mosás esete a férfiakkal. Hagyo­mányos módon, kézzel, fá­radtságosán: kizárólag lebe­csült női munka volt. Mikor a gépek megjelentek: a fér­fiak sem tartották rangju­kon alulinak. Mert a gép, az gép, ahhoz már szakér­telem kell. Vass Márta keveselltem ott Dolgozhat­tam akármennyit, a kere­set egyforma volt. Nem mondom, itt keményebben kell dolgozni, de ahogy hajt az ember, úgy keres. Mind­össze két hónapja vagyok itt, az első hónapban 1500 forintot vittem haza a máso­dikban meg már majdnem kétezret. Azt mondják a szaktársnők, hogy van itt olyan asszony is, aki már négyezret keresett. Hát azt hiszem, ennyit nem tudok keresni, de ha kétezren fe­lül kapóik, már érdemes volt munkahelyet cserélni. A hat küométernyire levő Tompapusztáról jár be nap mint nap az üzembe Dimit- riev Erzsébet. Húsz éves. — A Mezőhegyesi Cukor­gyárban dolgoztam a sze­zonban. Sajnos ez csak né­hány hónapot jelentett éven­te. Ügy gondoltam, ez köze­lebb is van, meg egész év­ben dolgozhatok. Ezért jöt­tem ide. A kereset? Nem panaszkodhatom, kétezren felül van. Szeretem ezt a munkát, megszoktam az itte­ni rendet, fegyelmet. Nem esik nehezemre a rendszeresség. Ismét a telepvezetőé a szó. — Tavaly 150 ezer pár felsőrész készült, az idei tervben már 180—200 ezer pár elkészítése szerepel. A cipők nagy része tőkés és szocialista exportra készül, éppen ezért megkülönbözte­tett figyelmet fordítunk a minőségre. A felújítás, kor­szerűsítés hamarosan befe­jeződik. Ügy tudom három­millióba került az építészeti és gépi beruházás. Mér csak kisebb átalakítások vannak hátra, főleg szociális jellegű­ek. Távlati elképzeléseink? Minden attól függ, hogyan áll helyt ez a kis kollektí­va. A működő szalagnál főleg manuális munka folyik Fotó: Béla Ottó Battonyai cipészek között Kunágota növénye: a seprűcirok Hazánkban a seprűcirok vetésterületének túlnyomó része a Dél-Békési termő- tájon található. Ez a kis te­rületen termesztett gabona­féle nem került egy terme­lési rendszer növényei közé sem, termesztési eredményei sem javultak ugrásszerűen. A munkaerő csökkenésével egy időben zsugorodott a ci­rok termőterülete 5000 hek­tárról a mai 2500 hektárra. A seprűcirok-termesztő gaz­daságok — közös vállalko­zásuk, a CITÉV keretében — jelenleg keresik a módot a területcsökkenés megállítá­sára, a növény termesztésé­nek teljes vertikumát fej­lesztve. Sokoldalú, több év alatt megoldható problémák­ról van szó. Első helyen kell említeni a talaj-előkészítést. A terme­lőszövetkezetek a meglévő erő- és munkagépeikkel ezt jól el tudják végezni. A táp­anyagpótlást, a műtrágyá­zást és a szervestrágyázást célszerű lenne alapos vizs­gálat tárgyává tenni. Példa­ként: a kunágotai Bercsé­nyi Tsz-ben — ahol a leg­nagyobb a seprűcirok vetés- területe — 1970-ben még nem szórtak műtrágyát a seprűcirok-területre, 1977- ben 200 kilogramm vegyes hatóanyagot adtak hektáron­ként. A szemenkénti vetés és a rendelkezésre álló gyomirtó szer lehetővé teszi, hogy ké­zi munkát csak a betakarí­tás időszakában kelljen vé­gezni. A vetéshez jól alkal­mazhatók a cukorrépavető gépek. A betakarítás a sep- rűc i rok - termesztés legmeg­oldatlanabb része. A vágás­tól eltekintve, — amely rész­ben gépesített — minden munkaműveletet kézzel kell megoldani. Egy hektár terü­let betakarítása több mint 30 munkanapot igényel. Gé­pesíteni kell tehát a betaka­rítást. Kezdeti próbálkozá­sok történtek is a gépesítés­ben, de kevés sikerrel. A je­lenleg termesztésben levő szegedi törpe fajtafenntartó nemesítése nem produkál egyöntetű, kiegyenlített ma­gasságú állományt, ami a gépesíthetőség alapja. Asep- rűgyártás szempontjából szükséges szakáltermés mel­lett a magot is be kell ta­karítani, ezt viszont nem te­szi lehetővé a kísérleti beta­karító gép. Az említett okok miatt a termőterület tovább csökken. Néhány gazdaság — mint a kunágotai és a magyarbán- hegyesi termelőszövetkezet — a háztáji földterületen hono­sította meg a seprűcirok ter­mesztést. Így, családi mun­kaerő bevonásával stabili­zálni, illetve növelni tudták a termőterületet, de ez nem jelenthet végleges megoldást, mivel a közös munkák is hátrányt szenvedhetnek a betakarítás időszakában. jövőbeni kielégítése sem lát­szik biztosítottnak. Jelentősét kell előre lépnünk a seprű- cirok-termesztésben, hogy ne kelljen ezt a jó export-piac­cal rendelkező terméket vé­gül is importálnunk. Ehhez a termelők, feldolgozók, ke­reskedők, nemesítők tevé­keny együttműködése szük­Egri Ferenc Jól exportálható árucikk a seprűcirok, s a belőle ké­szült termékek. Jelenleg vi­szont a hazai szükségletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom