Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

1978. április 25., kedd Ellenőrök a tsz-ekben Az elmúlt év végén a Mi­nisztertanács szabályozta az állami és a szövetkezeti el­lenőrzés időszerű feladatait, szervezeti kérdéseit és leg­fontosabb eljárási szabályait. A kormányrendeletek végre­hajtása, a mezőgazdasági szövetkezetekben is megkez­dődött. A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa a na­pokban tűzte napirendjére a szövetkezeti belső ellenőrzés témáját és állást foglalt a legfontosabb gyakorlati kér­désekben. Az ellenőrző tevékenység színvonalának javításához jó alapot biztosítanak az ellen­őrző bizottságok, a belső el­lenőrök, a vezetői ellenőrzés és a tsz-szövetségi ellenőrzé­si irodák működésének eddi­gi eredményei. Az. elmúlt évek fejlődése nyomán lé­nyegében már kialakult és megszilárdult a szövetkezetek hivatásos és társadalmi bel­ső ellenőrző rendszere. Nem új ellenőrző apparátusokat kell felállítani, hanem a meg­levőkre építve, azokat a szükséges szakemberekkel ki­egészítve a munkastíluson; a módszereken, a munkameg­osztáson szükséges változtat­ni. A hivatásos belső ellenőrök foglalkoztatása mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek szá­mára is kötelezővé vált. Hosszú ideig, a mainál jóval kisebb üzemi méretek mel­lett szinte minden ellenőrzési feladatot az ellenőrző bizott­ságok láttak el. Ma már a gazdaságok méreteit, szerte­ágazó gazdasági tevékenysé­güket figyelembe véve, kizá­rólag a társadalmi erőkre építve nem oldható meg az operatív belső ellenőrzés. Több, mint 500 termelőszö­vetkezet saját elhatározásból ezért is alakított ki belső el­lenőri munkakört. A további mintegy 900—1000 gazdaság­ban egy éven belül alkalmaz­nak majd hivatásos belső el­lenőrt. Az ellenőrzés tartalmi kö­vetelményeit illetően ugyan­csak összetett és igényesebb feladatok megoldása vár a szövetkezeti belső ellenőrzés valamennyi résztvevőjére, a vezetői ellenőrzést gyakorló több ezer szövetkezeti veze­tőre, az önkormányzati szer­vekre. Kívánatos az ellenőr­ző munka segítő, megelőző jellegének erősítése. Jó lenne fokozatosan elérni, hogy megszűnjön az ellenőrzés he­lyenként még tapasztalható kicsinyes, kizárólag hibake­reső és megtorló jellege. Az ellenőr és az ellenőrzött kap­csolatát jellemezze inkább az együttműködés, mint szem­benállás. Az ellenőröknek he­lyénvaló a jó tapasztalatokat is feltárni, elterjeszteni. Az ellenőrző szervek mun­kaprogramjaiban nagyobb fi­gyelmet érdemes fordítani a gazdálkodás lényegi kérdé­seire, a gazdaságosság, a tech­nológiai fegyelem érvényesü­lésére, a gazdálkodás külső és belső feltételeinek össze­függéseire. Csak így érhető el, hogy az ellenőrzés érde­mi segítséget nyújtson a ve­zetéshez, a döntések megala­pozásához, az üzem- és mun­kaszervezés fejlesztéséhez. Radnóti Huba Szolgáltatási helyzetkép Mezfiberénybftl büszkék vagyunk — Mondja bátyám, hol fol- toztatja a csizmáját, ha ki­lyukad? Az idős, csizmát viselő bá­csi csodálkozva néz rám. — Hát a suszternál. — Van suszter a nagyköz­ségben? — Lmitt-amott akad, bár én már csak egyről tudok. A legelső név szerint ismert herényi mesterember, Minioh Bálint szabó még 1723-foan települt át Gyuláról. Har­minc évvel később, 1754-ben nyolc, 1773-ban 29 mester­ember volt Mezőberényben. Az 1828. évi országos össze­írás szerint Mezőberényfoen 108 dolgozott, közöttük 33 csizmadia, 13 kovács, kilenc szűcs, hét kerékgyártó, hat asztalos, hat tímár, öt szabó, három-három süveges, szűr- szabó és takács, kettő-kettő esztergályos, festő, fésűs, kö­teles, szíjártó, egy-egy bádo­gos, kádár, kőműves, lakatos, lenolajsajtoló, sütő, üveges, varga. * * * Vajon a szolgáltatóipar­ban jelenleg is ilyen nagy a választék a nagyközségben? Erről érdeklődtünk dr. Baukó Mártontól, a nagyközségi ta­nács vb-titkárától, valamint a termelésellátási csoportve­zetőjétől: Ignácz Istvántól. — összességében megfele­lőnek tartjuk a lakossági szolgáltatást, bár nálunk is éppen úgy, mint sok más he­lyen, akadnak hiányszakmák. A nagyközségben és az ide tartozó Csárdaszálláson je­lenleg 103 kisiparos tevé­kenykedik. Ezek túlnyomó többsége szolgáltató tevé­kenységet folytat, jóval ke­vesebb azoknak a kisiparo­soknak a száma, akik ki- mondottan áruellátással fog­lalkoznak. A kisiparosok be­csületesen és lelkiismerete­sen látják el munkájukat a lakosság megelégedésére. Bár a két községben 27 szak­ma képviselője dolgozik, több szakmában nem tudunk mesterembert biztosítani. Ezen úgy igyekezünk segíte­ni, hogy együttműködési megállapodást kötöttünk a KlOSZ-szal, hogy kölcsönös erőfeszítéseket teszünk a hi­ányszó kisiparosok niűködte- tésére. Vannak lehetőségek, hiszen a községben működő ipari szövetkezetek szakem­berei kérhetnek engedélyt szakmájuk gyakorlására munkaidőn kívül. A közel­múltban négy ilyen enge­délyt adtunk ki. Tapasztal­ható azonban, hogy a gazda­sági vezetők idegenkednek ettől a megoldástól, attól fél­ve, hogy többet dolgoznak a másodállásban, s ennek a főfoglalkozás látja kárát. Be­szélgettünk nyugdíjasokkal is, közülük 11-et sikerült be­vonni a nyugdíj melletti munkára. Az ipari szövetkezetek, amelyek annak idején főleg a lakossági ellátások kielégí­tésére hivatva alakultak meg, tevékenységük nagyon kis százalékát fordítják erre a célra. Néhány százezer fo­rint értékre tehető a lakos­ságnak végzett munkájuk, holott árbevételük 80 millió forint körül van. Ilyen a fa­ipari, a műszaki és vasipari szövetkezet is. Hiánypótló szerepet tölt be a Békés me­gyei Szolgáltató Szövetkezet. Követésre érdemes MunkaYédelmi vetélkedő Füzesgyarmaton Napjainkban sokféle ve­télkedőnek lehetünk része­sei. Ezek legtöbbje jól szolgálja a dolgozók általá­nos ismereteinek bővítését, igen sokszor tudatformá­lást is teljesítenek. Csak nagyon ritkán hallunk azonban arról, hogy embe­rek testi épségét szolgáló munkavédelmet „tűznék” napirendre, méghozzá egy­hónapos időtartamra. A kö­zelmúltban ilyen ritkaság­nak lehettünk szem- és fül­tanúi a. Szeghalom és Vi­déke ÁFÉSZ-nél, ahol munkavédelmi hónapot rendeztek. A szövetkezet dolgozói­nak érdeklődését az egész hónapra kidolgozott prog­ram keltette fel. Hogy csak a jellemzőbbeket említsük a programból. Ez idő alatt a szövetkezet valamennyi egy­ségében mindenre kiterjedő vizsgálatot tartottak. Fő­ként arról kívánt meggyő­ződni az erre kijelölt bi­zottság, hogy a korábban feltárt munkavédelmi hiá­nyosságok megoldásra ke­rültek-e. Nagyon hasznos­nak bizonyult továbbá a munkavédelemmel kap­csolatos ötletnap is. A program keretében tettek vizsgát - munkavédelemből az ÁFÉSZ új dolgozói. Az egy hónap alatt több olyan filmet tekintettek meg a szövetkezet dolgozói, ame­lyek sokoldalú munkavédel­mi és tűzvédelmi ismeretet adtak. A munkavédelmi hónap programja stílszerűen mun­kavédelmi vetélkedővel zá­rult. A füzesgyarmati Bocs­kai vendéglőben az ÁFÉSZ szeghalmi, füzesgyarmati, körösladányi és bucsai bolt­jaiból, vendéglátóegységei­ből, ipari részlegeiből 25 jól felkészült csapat mérte össze tudását. A csapatok legtöbbje a szocialista bri­gád és a kiváló egység cí­mért versenyző kollektí­vákból került ki. A munka- védelmi vetélkedőre ván­dorserleget alapított a S; halom és Vidéke igazgatósága, melyet két­évenként az első helyezett csapatnak ítél oda a ver­seny zsűrije. Amelyik csa­pat sorozatosan harmad­szorra is első, úgy a serle­get végérvényesen elnyeri. Most, az első alkalommal megrendezett munkavédel­mi vetélkedőn a szeghalmi Delta Áruház ABC-osztá- lyának dolgozói — Szabó Gyuláné, Kiss Mária, So­mogyi Róza — remekeltek. Így ők nyerték el a ván­dorserleget és a vele járó 1500 forint pénzjutalmat. A második helyet, s az 1200 forint pénzjutalmat a szeg­halmi Napsugár presszó csapata — Erdei József, Ko­vács Gyuláné, Bíró László- né — érdemelte ki. Míg a harmadik helyezést és a 900 forint pénzjutalmat a szeghalmi 1. sz. vendéglő kollektívája — Sáfián György, Tóth Jánosné, Papp Imre — szerezte meg. Á negyedik helyezett a 28- as számú körösladányi ital­bolt, az ötödik helyezett 36- os számú füzesgyarmati Bocskai vendéglő, a hatodik helyezett 67-es számú füzes­gyarmati ABC-áruház csa­patát könyvekkel és okle­véllel jutalmazta az ÁFÉSZ igazgatósága. Oklevelet azonban valamennyi részt vevő csapat kapott. A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ munkavédelmi ve­télkedőjén versengő csapa­tok azzal búcsúztak, hogy a kiírás szerint két év múl­va ismét találkoznak. Balkus Imre Lakossági szolgáltatásának értéke évről évre nő. • * » Takaros ház áll a nagy­község központjában, rajta cégtábla : Abelovszky Pál szobafestő és mázoló, kocsi­fényező mester. Huszonkét éve van a szakmában. — Kérem szépen, ami a kisiparosságot illeti, nem­igen lehet okuk a panaszra. Mint a KIOSZ helyi elnöke, úgy ítélem meg, hogy a be­csületesen dolgozó száktársak megtalálják számításukat, de nemcsak ők, hanem a lakos­ság is. Persze nálunk is elő­fordul néhány embernél, hogy elégedetlenek, panasz­kodnak az adóztatási rend­szerre, pedig szerintem az arra illetékesek reálisan mé­rik fel a valóságot. Ha túl­ságosan „nyúznák” őket, nem hiszem, hogy építtetnének olyan házat, mint amilyen egynémelyiknek van, igaz, csak a divatos szakmákat űzőknek, mint a háztartási gépek, rádió-, tv-szerelők. Hogy miért (nincs elegendő -kisiparos? A mesteremberek idegenkedésében látom, nem alkalmaznak elég tanulót, akiknek átadhatnák a stafé­tabotot. Vannak anyagbe­szerzési gondok is, és szerin­tem jobban ki lehetne hasz­nálni az iparban dolgozó szakemberek munkakedvét, munkaerejét. A Körösvidéki Cipész Szö­vetkezet mezöberényi teleién Török András telepvezető szerint nem valami rózsás a helyzet. Egy javítóműhelyük van a lakosság szolgálatá­ban, egy cipésszel. Igaz, ha sok a munka, be tudnak hívni még két nyugdíjast. Rajtuk kívül két gebines és egy másodállásos cipész te­vékenykedik. Kisebb javítá­sokat el tudnak végezni, ha azonban valaki egy pár új cipőt akar csináltatni, annak már Békéscsabára kell utaz­ni. — Azt hiszem, több javító kisiparosra nem is igen van szükség. Az emberek hamar eldobják a kilyukadt vagy megúnt cipőt. Bemennek a boltba és újat vásárolnak. Természetsen akadnak olya­nok is, akik nem engedhetik meg ezt a luxust maguknak. Nem sokkal jobb a helyzetű szabószakmában sem. Ha jól tudom, mindössze egy van Mezőbe rényben. * * * — Talán furcsának hang­zik, úgy érzem nem bosz- szankodni, örülni kellene ezeknek a gondoknak. A la­kosság egyre növekvő jólé­tét bizonyítja, hogy egyre több a háztartási gép, a rá­dió, a tévé, a gépkocsi, me­lyeknek az a tulajdonságuk, hogy egyszer elromlanák. A községben 200 körül van a gépkocsik száma. Nyilvánva­ló, hogy ezeknek a javításá­ra ügyes szakemberekre, mesteremberekre van szük­ség. Ha az anyagi lehetősé­gek engednék, bizony elfér­ne már egy autószerviz is a nagyközségben. Mert szeret­jük a kényelmet, soknak tartjuk azt, ha 15—20 kilo­méterre kell menni a gép­kocsit javítani. Kellene ka­rosszérialakatos is. Ezek fő­leg olyan szakmák, ame­lyekre ugyan ki gondolt vol­na 15—20 évvel ezelőtt. • • • Mindent összevetve, Me- zőberényben épp úgy, mint megyénk bármely más ha­sonló településén, semmivel sem jobb, sem rosszabb a helyzet, ami a lakossági szolgáltatást illeti. A szövet­kezeti szolgáltatóipar eleget tud tenni az egyre növekvő igényeknek, bár egynémely szakmában, ahol hiány van, ennek a gondnak az átválla­lása is a szolgáltató iparra vár. Béla Ottó A kormány a kiemelt beruházások közé sorolta a Gyulai Húskombinátot. A mintegy 1,3 milliárdos létesítményben február végén megkezdték a próbaüzemet A megye legnagyobb lakótelepe épül Békéscsabán, amely József Attila nevét viseli. A tervek szerint 3—4 év múlva a lakótelepen 16 ezren laknak majd A békéscsabai egészségügyi szakközépiskola az egészség­ügyi intézmények szakember-utánpótlásában nyújt segít­séget - Fotó: Veress Erzsi az 1978. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom