Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
1978. április 25., kedd Ellenőrök a tsz-ekben Az elmúlt év végén a Minisztertanács szabályozta az állami és a szövetkezeti ellenőrzés időszerű feladatait, szervezeti kérdéseit és legfontosabb eljárási szabályait. A kormányrendeletek végrehajtása, a mezőgazdasági szövetkezetekben is megkezdődött. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a napokban tűzte napirendjére a szövetkezeti belső ellenőrzés témáját és állást foglalt a legfontosabb gyakorlati kérdésekben. Az ellenőrző tevékenység színvonalának javításához jó alapot biztosítanak az ellenőrző bizottságok, a belső ellenőrök, a vezetői ellenőrzés és a tsz-szövetségi ellenőrzési irodák működésének eddigi eredményei. Az. elmúlt évek fejlődése nyomán lényegében már kialakult és megszilárdult a szövetkezetek hivatásos és társadalmi belső ellenőrző rendszere. Nem új ellenőrző apparátusokat kell felállítani, hanem a meglevőkre építve, azokat a szükséges szakemberekkel kiegészítve a munkastíluson; a módszereken, a munkamegosztáson szükséges változtatni. A hivatásos belső ellenőrök foglalkoztatása mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára is kötelezővé vált. Hosszú ideig, a mainál jóval kisebb üzemi méretek mellett szinte minden ellenőrzési feladatot az ellenőrző bizottságok láttak el. Ma már a gazdaságok méreteit, szerteágazó gazdasági tevékenységüket figyelembe véve, kizárólag a társadalmi erőkre építve nem oldható meg az operatív belső ellenőrzés. Több, mint 500 termelőszövetkezet saját elhatározásból ezért is alakított ki belső ellenőri munkakört. A további mintegy 900—1000 gazdaságban egy éven belül alkalmaznak majd hivatásos belső ellenőrt. Az ellenőrzés tartalmi követelményeit illetően ugyancsak összetett és igényesebb feladatok megoldása vár a szövetkezeti belső ellenőrzés valamennyi résztvevőjére, a vezetői ellenőrzést gyakorló több ezer szövetkezeti vezetőre, az önkormányzati szervekre. Kívánatos az ellenőrző munka segítő, megelőző jellegének erősítése. Jó lenne fokozatosan elérni, hogy megszűnjön az ellenőrzés helyenként még tapasztalható kicsinyes, kizárólag hibakereső és megtorló jellege. Az ellenőr és az ellenőrzött kapcsolatát jellemezze inkább az együttműködés, mint szembenállás. Az ellenőröknek helyénvaló a jó tapasztalatokat is feltárni, elterjeszteni. Az ellenőrző szervek munkaprogramjaiban nagyobb figyelmet érdemes fordítani a gazdálkodás lényegi kérdéseire, a gazdaságosság, a technológiai fegyelem érvényesülésére, a gazdálkodás külső és belső feltételeinek összefüggéseire. Csak így érhető el, hogy az ellenőrzés érdemi segítséget nyújtson a vezetéshez, a döntések megalapozásához, az üzem- és munkaszervezés fejlesztéséhez. Radnóti Huba Szolgáltatási helyzetkép Mezfiberénybftl büszkék vagyunk — Mondja bátyám, hol fol- toztatja a csizmáját, ha kilyukad? Az idős, csizmát viselő bácsi csodálkozva néz rám. — Hát a suszternál. — Van suszter a nagyközségben? — Lmitt-amott akad, bár én már csak egyről tudok. A legelső név szerint ismert herényi mesterember, Minioh Bálint szabó még 1723-foan települt át Gyuláról. Harminc évvel később, 1754-ben nyolc, 1773-ban 29 mesterember volt Mezőberényben. Az 1828. évi országos összeírás szerint Mezőberényfoen 108 dolgozott, közöttük 33 csizmadia, 13 kovács, kilenc szűcs, hét kerékgyártó, hat asztalos, hat tímár, öt szabó, három-három süveges, szűr- szabó és takács, kettő-kettő esztergályos, festő, fésűs, köteles, szíjártó, egy-egy bádogos, kádár, kőműves, lakatos, lenolajsajtoló, sütő, üveges, varga. * * * Vajon a szolgáltatóiparban jelenleg is ilyen nagy a választék a nagyközségben? Erről érdeklődtünk dr. Baukó Mártontól, a nagyközségi tanács vb-titkárától, valamint a termelésellátási csoportvezetőjétől: Ignácz Istvántól. — összességében megfelelőnek tartjuk a lakossági szolgáltatást, bár nálunk is éppen úgy, mint sok más helyen, akadnak hiányszakmák. A nagyközségben és az ide tartozó Csárdaszálláson jelenleg 103 kisiparos tevékenykedik. Ezek túlnyomó többsége szolgáltató tevékenységet folytat, jóval kevesebb azoknak a kisiparosoknak a száma, akik ki- mondottan áruellátással foglalkoznak. A kisiparosok becsületesen és lelkiismeretesen látják el munkájukat a lakosság megelégedésére. Bár a két községben 27 szakma képviselője dolgozik, több szakmában nem tudunk mesterembert biztosítani. Ezen úgy igyekezünk segíteni, hogy együttműködési megállapodást kötöttünk a KlOSZ-szal, hogy kölcsönös erőfeszítéseket teszünk a hiányszó kisiparosok niűködte- tésére. Vannak lehetőségek, hiszen a községben működő ipari szövetkezetek szakemberei kérhetnek engedélyt szakmájuk gyakorlására munkaidőn kívül. A közelmúltban négy ilyen engedélyt adtunk ki. Tapasztalható azonban, hogy a gazdasági vezetők idegenkednek ettől a megoldástól, attól félve, hogy többet dolgoznak a másodállásban, s ennek a főfoglalkozás látja kárát. Beszélgettünk nyugdíjasokkal is, közülük 11-et sikerült bevonni a nyugdíj melletti munkára. Az ipari szövetkezetek, amelyek annak idején főleg a lakossági ellátások kielégítésére hivatva alakultak meg, tevékenységük nagyon kis százalékát fordítják erre a célra. Néhány százezer forint értékre tehető a lakosságnak végzett munkájuk, holott árbevételük 80 millió forint körül van. Ilyen a faipari, a műszaki és vasipari szövetkezet is. Hiánypótló szerepet tölt be a Békés megyei Szolgáltató Szövetkezet. Követésre érdemes MunkaYédelmi vetélkedő Füzesgyarmaton Napjainkban sokféle vetélkedőnek lehetünk részesei. Ezek legtöbbje jól szolgálja a dolgozók általános ismereteinek bővítését, igen sokszor tudatformálást is teljesítenek. Csak nagyon ritkán hallunk azonban arról, hogy emberek testi épségét szolgáló munkavédelmet „tűznék” napirendre, méghozzá egyhónapos időtartamra. A közelmúltban ilyen ritkaságnak lehettünk szem- és fültanúi a. Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ-nél, ahol munkavédelmi hónapot rendeztek. A szövetkezet dolgozóinak érdeklődését az egész hónapra kidolgozott program keltette fel. Hogy csak a jellemzőbbeket említsük a programból. Ez idő alatt a szövetkezet valamennyi egységében mindenre kiterjedő vizsgálatot tartottak. Főként arról kívánt meggyőződni az erre kijelölt bizottság, hogy a korábban feltárt munkavédelmi hiányosságok megoldásra kerültek-e. Nagyon hasznosnak bizonyult továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos ötletnap is. A program keretében tettek vizsgát - munkavédelemből az ÁFÉSZ új dolgozói. Az egy hónap alatt több olyan filmet tekintettek meg a szövetkezet dolgozói, amelyek sokoldalú munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretet adtak. A munkavédelmi hónap programja stílszerűen munkavédelmi vetélkedővel zárult. A füzesgyarmati Bocskai vendéglőben az ÁFÉSZ szeghalmi, füzesgyarmati, körösladányi és bucsai boltjaiból, vendéglátóegységeiből, ipari részlegeiből 25 jól felkészült csapat mérte össze tudását. A csapatok legtöbbje a szocialista brigád és a kiváló egység címért versenyző kollektívákból került ki. A munka- védelmi vetélkedőre vándorserleget alapított a S; halom és Vidéke igazgatósága, melyet kétévenként az első helyezett csapatnak ítél oda a verseny zsűrije. Amelyik csapat sorozatosan harmadszorra is első, úgy a serleget végérvényesen elnyeri. Most, az első alkalommal megrendezett munkavédelmi vetélkedőn a szeghalmi Delta Áruház ABC-osztá- lyának dolgozói — Szabó Gyuláné, Kiss Mária, Somogyi Róza — remekeltek. Így ők nyerték el a vándorserleget és a vele járó 1500 forint pénzjutalmat. A második helyet, s az 1200 forint pénzjutalmat a szeghalmi Napsugár presszó csapata — Erdei József, Kovács Gyuláné, Bíró László- né — érdemelte ki. Míg a harmadik helyezést és a 900 forint pénzjutalmat a szeghalmi 1. sz. vendéglő kollektívája — Sáfián György, Tóth Jánosné, Papp Imre — szerezte meg. Á negyedik helyezett a 28- as számú körösladányi italbolt, az ötödik helyezett 36- os számú füzesgyarmati Bocskai vendéglő, a hatodik helyezett 67-es számú füzesgyarmati ABC-áruház csapatát könyvekkel és oklevéllel jutalmazta az ÁFÉSZ igazgatósága. Oklevelet azonban valamennyi részt vevő csapat kapott. A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ munkavédelmi vetélkedőjén versengő csapatok azzal búcsúztak, hogy a kiírás szerint két év múlva ismét találkoznak. Balkus Imre Lakossági szolgáltatásának értéke évről évre nő. • * » Takaros ház áll a nagyközség központjában, rajta cégtábla : Abelovszky Pál szobafestő és mázoló, kocsifényező mester. Huszonkét éve van a szakmában. — Kérem szépen, ami a kisiparosságot illeti, nemigen lehet okuk a panaszra. Mint a KIOSZ helyi elnöke, úgy ítélem meg, hogy a becsületesen dolgozó száktársak megtalálják számításukat, de nemcsak ők, hanem a lakosság is. Persze nálunk is előfordul néhány embernél, hogy elégedetlenek, panaszkodnak az adóztatási rendszerre, pedig szerintem az arra illetékesek reálisan mérik fel a valóságot. Ha túlságosan „nyúznák” őket, nem hiszem, hogy építtetnének olyan házat, mint amilyen egynémelyiknek van, igaz, csak a divatos szakmákat űzőknek, mint a háztartási gépek, rádió-, tv-szerelők. Hogy miért (nincs elegendő -kisiparos? A mesteremberek idegenkedésében látom, nem alkalmaznak elég tanulót, akiknek átadhatnák a stafétabotot. Vannak anyagbeszerzési gondok is, és szerintem jobban ki lehetne használni az iparban dolgozó szakemberek munkakedvét, munkaerejét. A Körösvidéki Cipész Szövetkezet mezöberényi teleién Török András telepvezető szerint nem valami rózsás a helyzet. Egy javítóműhelyük van a lakosság szolgálatában, egy cipésszel. Igaz, ha sok a munka, be tudnak hívni még két nyugdíjast. Rajtuk kívül két gebines és egy másodállásos cipész tevékenykedik. Kisebb javításokat el tudnak végezni, ha azonban valaki egy pár új cipőt akar csináltatni, annak már Békéscsabára kell utazni. — Azt hiszem, több javító kisiparosra nem is igen van szükség. Az emberek hamar eldobják a kilyukadt vagy megúnt cipőt. Bemennek a boltba és újat vásárolnak. Természetsen akadnak olyanok is, akik nem engedhetik meg ezt a luxust maguknak. Nem sokkal jobb a helyzetű szabószakmában sem. Ha jól tudom, mindössze egy van Mezőbe rényben. * * * — Talán furcsának hangzik, úgy érzem nem bosz- szankodni, örülni kellene ezeknek a gondoknak. A lakosság egyre növekvő jólétét bizonyítja, hogy egyre több a háztartási gép, a rádió, a tévé, a gépkocsi, melyeknek az a tulajdonságuk, hogy egyszer elromlanák. A községben 200 körül van a gépkocsik száma. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a javítására ügyes szakemberekre, mesteremberekre van szükség. Ha az anyagi lehetőségek engednék, bizony elférne már egy autószerviz is a nagyközségben. Mert szeretjük a kényelmet, soknak tartjuk azt, ha 15—20 kilométerre kell menni a gépkocsit javítani. Kellene karosszérialakatos is. Ezek főleg olyan szakmák, amelyekre ugyan ki gondolt volna 15—20 évvel ezelőtt. • • • Mindent összevetve, Me- zőberényben épp úgy, mint megyénk bármely más hasonló településén, semmivel sem jobb, sem rosszabb a helyzet, ami a lakossági szolgáltatást illeti. A szövetkezeti szolgáltatóipar eleget tud tenni az egyre növekvő igényeknek, bár egynémely szakmában, ahol hiány van, ennek a gondnak az átvállalása is a szolgáltató iparra vár. Béla Ottó A kormány a kiemelt beruházások közé sorolta a Gyulai Húskombinátot. A mintegy 1,3 milliárdos létesítményben február végén megkezdték a próbaüzemet A megye legnagyobb lakótelepe épül Békéscsabán, amely József Attila nevét viseli. A tervek szerint 3—4 év múlva a lakótelepen 16 ezren laknak majd A békéscsabai egészségügyi szakközépiskola az egészségügyi intézmények szakember-utánpótlásában nyújt segítséget - Fotó: Veress Erzsi az 1978. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért!
