Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-21 / 93. szám
Békét, biztonságot Európának! Tanács vb-iilésekről jelentjük BékÉsszentandrás A nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága április 19-én tartotta ülését, melyen első napirendként a tavaszi időszerű mezőgazdasági munkákról volt szó, Fazekas Gábor írásos beszámolója alapján. Eszerint a tavaszi munkákat időszerűen végeztékéi, nem volt lemaradás. Jelenleg a nagyközségi tanács szakembereivel közösen a két termelőszövetkezetiben határszemléket tartanak. Második napirendként a szolgáltatási tevékenységet vitatták meg Bállá András beszámolója alapján. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a lakossági szolgáltatás az igényeknek megfelelő, különösen sokat tesz ebben a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet kihelyezett részlege, ahol a rádió, televízió, háztartási gépek javítását végzik el. Az ÁFÉSZ a különböző felszerelési tárgyak, gépek kölcsönzésében mutat jó példát. Működik fodrász-, cipészrészleg is, ezenkívül a magánkisiparos ok látják el a lakossági szolgáltatás nagy részét. Jelenleg 36 iparengedélyes és 11 működési engedélyes végez ilyen munkát. Kaszaper Kaszaperen április 19-én a Lenin Tsz szociális és egészségügyi tevékenységét vitatta meg a tanács végrehajtó bizottsága. Erről Uhlár János tsz-elnök számolt be. A Lenin Termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a tsz-tagok szociális helyzetének javítására. A nagy- családosok részére az elmúlt évben 26 ezer forint segélyt biztosítottak. Lakásépítési kölcsön címén 150 ezer forintot folyósítottak. A szociális alapra 1977-ben 234 ezer forint volt . A társadalmi ünnepségek szervezéséről Varga Mária vb-titkár számolt be a végrehajtó bizottság előtt. Bár értek el eredményeket, azonban több segítséget várnak a Hazafias Népfronttól, a KISZ-tól és más szervektől. Mezftfcewes A tanács végrehajtó bizottsága április 20-án, tegnap délután tartotta ülését, melyen a tanácshoz érkezett közérdekű javaslatok intézéséről volt szó. Ezek nagy része megvalósult, csupán 22 olyan közérdekű javaslat érkezett be az elmúlt évek során, amelyeknek megoldása a későbbi évek feladata lesz. Második napirenden a háztáji és kisegítő gazdaságok vetőmaggal, műtrágyával és növényvédő szerrel való ellátása szerepelt. K. J. Földrajztudományi ülés Mezöberényben Tegnap délelőtt az új, impozáns mező herényi Petőfi Sándor Művelődési Központban tudományos vitaülést rendeztek Mezőberény helye és szerepe a Dél-Alföld településrendszerében címmel, melyet a nagyközség tanácsa és az MTA Földrajztudományi Kutató- intézetnek alföldi csoportja szervezett. A vitaülés résztvevőit Szűcs Lajos, a mezőberényi Városkörnyéki Nagyközségi Közös Tanács elnöke köszöntötte, majd dr. Tóth József kandidátus a Mezőberény szerepkörével kapcsolatos kutatások főbb eredményeit foglalta össze a hallgatóság előtt. Ezt követően hozzászólások hangzottak el, amelyet vita követett. Napirenden: A békési ifjúsági klubok élete lek és a helyiség is biztosiTextilipari együttműködés A hazai termelés és az import jobb összhangjának megteremtésére különféle vizsgálatokat tervez a közeljövőben a Könnyűipari Minisztérium. Rövidesen foglalkoznak például a hazai pamutfonal- termelés és az import választékának alakulásával. Megvizsgálják azt is, hogy megfelelően kihasználják-e a gyajúfonodák termelőkapacitásait, s ezzel összefüggésben azt, hogy milyen a tőkés országokból tervezett behozatal választék szerinti összetétele. A cél az, hogy ezekből az országokból csak olyan gyapjú-, illetve gyapjútípusú fonalakat importáljanak, amelyek itthon nem állíthatók elő. A bőr- és cipőipar anyag- ellátási együttműködésének egyes kérdéseit is megvizsgálják. Gondosan mérlegelve, hogy hazai termelésből avagy importból biztosítsák-e a hiányzó anyagokat. Keresik a módját annak is, hogyan lehetne javítani a hazai szövet- és kötöttkelme- termelés, valamint a konfekcióipari feldolgozás összhangját. A jövőben a méterárukínálat javításával kívánják elősegíteni a konfekcióipar jól kifizetődő „saját anyagos” exportjának növelését. Tegnap délután ülésezett a megyei klubtanács Békésen. Beszámolót hallgattak meg Békés város klubtanácsának munkájáról és az ifjúsági klubok tevékenységéről. Jelentős múlttal kevés ifjúsági klub rendelkezik a városban és a négy város környéki községben : Muronyban, Bélmegyeren. Tar- hoson és Kamuton. Két éve működik rendszeresen a városi klubtanács, amelynek legtöbb gondja a város környéki ifjúsági klubok irányításával van. Bélmegyeren nincs klubvezető, Murony- ban helyiséggondokkal küzdenek, Tarhoson kevés a fiatal. Kamut az egyetlen község, ahol az anyagi feltéteEgy hónap múlva megkezdődik az üdülési idény a Balatonnál. Az irányító, az ellátó és a szolgáltató szervek az idén is számottevően fejlesztették az üdülővidéki hálózatukat. Nagy, látványos beruházások nem kezdődtek, tott lenne, de a rendszeres, tartalmas klubélet kialakítása még a jövő feladata. Békésen 8 ifjúsági klub dolgozik, a legeredményesebben a Körös Szövetkezeti Ifjúsági Klub a művelődési központban. A békési klubtanács kijelölte a feladatokat: fokozni kell a fiatalok művelődés iránti igényességét, bázisközpontot szeretnének kialakítani az anyagi erők koncentrálásával. A gazdasági intézmények, községek vezetőivel közösen klubvezetőket akarnak találni és nevelni. A klubtanácsülés másik fontos témája a KlSZ-szer- vezetek és a klubtanácsok, az üdülőtelepeknek azonban csaknem mindegyike tovább fejlődött, gazdagodott. A tó keleti kapujában, Ba- latonakarattyán, új víkend- telep épül. Alsóörsön autóskemping készült el. Balatonfüreden látványosan terebélyesedik az új Kis- faludy-üdülőtelep. A magán- nyaralókon kívül számos többszintes vállalati üdülőház is épül. Tihanyban tovább „kozmetikázzák” a félszigetet és az alsóparti út mentén élősövényt telepítettek. A szezon elején újra megnyitják a ifjúsági klubok együttműködésének értékelése volt. A megyében dolgozó KISZ- szervezetek külön figyelemmel kísérik a klubvezetők munkáját, mert politikai feladatnak tekintik azt. Jelentős kezdeményező szerepe van a KISZ megyei, járási bizottságainak az újjáéledő megyei klubmozgalomban, de a jövőben még tudatosabban kell részt venniük a klubok politikai, tartalmi, módszertani irányításában. A megyei klubtanács tagjai megbeszélték az ifjúsági klubvezetők nyári továbbképzésének tematikáját és az októberi megyei klubtalálkozó programját. felújított motelt. A kempinget faházakkal gazdagítják. Hévízen a Hotel Thenmál Gyógyüdülőszálló saját fedett fürdővel bővül. A déli parton 20 millió forintot költenek a kempingek fejlesztésére. Előrehaladtak a siófoki Arany-part előkészítésével. Jtt már minden rendelkezésre áll az űj nagy üdülőházak építésére. A SZOT és a vállalati üdülőházak többségét felújították, és sok helyen új bútorokkal berendezett szobákban várják a beutaltak első csoportját. Baranyi Ferenc költő az ifjúsági házban Szezonnyitó előtti körkép a Balatonról A közelmúltban a békéscsabai ifjúsági és úttörőház- ban megrendezett városi úttörő Kazinczy szép kiejtési verseny után jó szereplésük jutalmául á pajtások találKlasszikus zene fiataleknak A békéscsabai szimfonikus zenekar tartott hangversenyt Cser Miklós vezényletével az ifjú zenebarátok negyedik évfolyamának tegnap, április 20-án délelőtt 9 órai kezdettel Gyulán, 12 órai kezdettel pedig Füzesgyarmaton. Ma, 21-én ugyanezekben az időpontokban Békéscsabán és Gádoroson lépnek fel. A műsor címe: Bécsi klasszikus mesterek muzsikája”. Közreműködik Katona Agnes zongorán és Kiss Vilmos Péter hegedűn. Az ismertetőt Rázga József tartja. kozhattak Baranyi Ferenc költővel, Szalontai Mihály kirtikussal és Merényi Judit előadóművésszel. A találkozó kapcsolódott a verseny gondolatához. Szalontai Mihály színes előadást tartott a pajtásoknak a magyar nyelv kialakulásáról, fejlődéséről, állandó változásairól. Majd ezt követően Baranyi Ferenc érdekes példákon bizonyította nyelvünk hajlandóságát a játékosságra, zeneiségre. Az érzelmeket, hangulatokat sok színűén megjelenítő magyar nyelv egyéb tulajdonságait is bizonyította: mégpedig az idegen nyelvek dallamát, hangulatát is árnyaltan . visszatükröző képességét. Ezeket a gondolatokat Merényi Judit jól ismert hazai és külföldi költők gyermekverseinek bemutatásával illusztrálta. Este 7 órakor az ifjúsági ház nagytermében Baranyi Ferenc a költészet napja alkalmából József Attiláról s a mai magyar irodalmi életről beszélgetett az est résztvevőivel. Szabadtéri kempingkiállítás nyílt csütörtökön délelőtt Gyulán, a Béke sugárúton, az Uni verzál Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében. A kedvezőtlen időjárás ellenére sokan állnak meg a sátrak előtt, már a nyárra gondolva Fotó: Veress Erzsi Műemlékek ügye ki látni akarja, gyönyörködni kíván benne, vendégeinek szeretné mutogatni, az úgy tartja, hogy kevés. Aki viszont a ráfordított pénzre gondol vagy éppen afelől szállongó hírekre, az mindjárt soknak találja. Akkor is, ha néha ugyanazok a személyek képviselik — a maguk szűkebb vagy nagyobb társaságában — a kétféle álláspontot. Nem találós kérdés a fenti. Amiről szó van: a műemlékek ügye. Értékeinkre büszkén szeretünk hivatkozni, újra meg újra elnézegetjük őket, ám adófizető állampolgárként sokszor úgy gondoljuk: sokba kerülnek. Mi hát az igazság? összesen 8500 körül van országosan azoknak az épületeknek a száma, amelyeket műemlékként, műemlékjelle- gű épületként vagy városképi építményként tartanak nyilván. Évszázadok viharos történelmét okolhatjuk csak azért, hogy az első kategóriába — más országokkal összehasonlítva — igen kevés épület tartozik. Ezekre viszont úgy vigyáz a törvény, hogy előírja: csak az építésügyi és városfejlesztési, meg a kulturális miniszter közös engedélyével lehet épületet törölni a műemlékek sorából. Korszerűtlen volna az olyan műemlékvédelem, amely csak a puszta falak — ha még oly régiek is! — megőrzésére törekszik. Már csak azért is, mert az épületek nem is tudnák megmaradni önmagukban, lakatlanul. No meg az sem utolsó szempont, hogy a mai nagy épülethiány idején igazán indokolatlan luxus volna a csupán falainak szépségéért megcsodált műemlék. Nem kell messzire menni a példákért: Székesfehérvár, Sopron évszázaddal ezelőtt épült házaiban ma is lakások vagy hivatalok vannak. A külső jelleg változatlan megóvása mellett, belül korszerűsítették ezeket az épületeket csakúgy, mint a budai Vámegyed műemlékpalotáit. A gótikus ülőfülkék vagy a reneszánsz boltozatok mit sem vesztenek szépségükből azáltal, hogy a házakban központi fűtés működik és fürdőszobák szolgálják a lakok kényelmét. Ha az egykori építtetők mindezt láthatnák, bizonyára ők is helyeselnék nagy gonddal épített lakóházaik korszerű hasznosítását a huszadik században. Még azt is, hogy — bizonyos értelemben — versenyez az újjal. Az Országos Műemléki Felügyelőség munkájának vezérelve, hogy a régi épület többet tudjon adni, mint az új. Például — rossznéven ne vegye Mátyás király építészeitől vagy akár Pollach Mihálytól, a két Hildtól valamelyik mai tervező — az öreg falaknak jobb a hő- és hangszigetelésük, mint a maiak legtöbbjének. Széchenyi István hajdanában minden áldozatra kész volt a nemzetért. Most az ő nagycenki kastélya is a köz szolgálatába áll. A középső szárnyban múzeum van, a gazdasági épület a magyar lótenyésztési felügyelőség bázisa. A teljes helyreállítás után az Országos Vízügyi Hivatal levéltárává és vízügyi múzeummá tervezik átépíteni az egyik kastélyszámyat, turistaszállóvá és étteremmé a másikat. Kalocsán az egykori rend- házból kulturális központ lett 17 millió forintos költséggel, ugyanez újonnan építve legalább 70 millióba került volna. Mihályiban a Dőry bárók egykori kastélyában most a Győr-Sopron megyei Tanács közigazgatási továbbképző központja működik, a költség 9 millió volt. Talán mondanom sem kellene, hogy új épületekkel ennek sokszorosát kellett volna ráfordítani. S ez csak néhány példa az igen sok közül. Több gondot okoz az, hogy számos műemléknek nehéz gazdát találni. Országszerte igen sok zsinagóga maradt gazdátlanul, miután a hívőket elpusztította a fasizmus. Az épületek között számos műemlék van, de ritka az olyan ésszerű felhasználás, mint Kecskeméten, ahol a tudomány és technika háza lett belőle, s egyik nevezetessége ma az alföldi városnak. Hasonló gondok vannak több egykori sváb falu evangélikus templomával, amely a kitelepítések után vált gazdátlanná, továbbá a grábóci (Tolna megye) görögkeleti műemléktemplommal. A helyreállítással, rendbehozással ugyanis sokszor nem lehet addig várni, amíg valaki jelentkezik a műemlék majdani használatáért Bajnán (Komárom megye) a legendás „ördöglovasnak”, Sándor Móricnak egykori kastélyát a Műemléki Felügyelőség és a Bábolnai Állami Gazdaság állította helyre — gazdája azóta sincs. Ugyanazon a környéken, Majkon az egykori remetelak — emeletes főépület és 17 kis ház — kitűnő lenne alkotóháznak, de sorsáról nem született döntés. A Fejér megyei Lovasberényben a termelőszövetkezet használja — értékéhez méltatlan módon — a volt Cziráky-kastélyt. Most a Műemléki Felügyelőség és a tanács rendbe hozatja, de nem tudni, ki és mire használja majd azután. Hasonló példákat ugyancsak könnyű lenne még hosszan sorolni. Magtárak, raktárak, ’baromfiházak és hasonlók vannak számos falusi és tanyai műemléképületben. A terv — s nem is távlati — az, hogy ezeket kiköltöztetik az értékes falak közül. De legalább eny- nyire fontos, hogy méltó fel- használást nyerjenek a helyreállítás után a műemlékek. Több helyen vannak már skanzenek, a népélet jellegzetességeit őrző „ház-gyűjtemények”. A terv az, hogy ezeket kell teljessé tenni, újakat nem érdemes nyitni. Kormányhatározat intézkedik a népi műemlékek védelméről, Tihanyban, Szigli- geten, Hollókőn, a csongrádi halászfaluban, a hajósi pincesoron és másutt is sikerült megszűnt vagy szűnőben levő életformák emlékeit megmenteni. Sok olyan ház van országszerte, amelyet érdemes megőrizni. Ha tulajdonosa hajlandó karbantartani, ehhez a Műemléki Felügyelőségtől évi 2000—5000 forint hozzájárulást kap. Ahol már nem lakik a házban régi tulajdonosa, igyekeznek másokat rábeszélni, hogy — ugyancsak megfelelő támogatással, ami elérheti a 30 ezer forintot is — hozzák rendbe a népi műemlékházakat. Ahol lehet, falumúzeumot, tájházat rendeznek be a népi építészet szép hagyományait őrző házakban. ■■Mindinkább közüggyé I V ■ igsZ a műemlékvéde- Jym lem. A felügyelőség bevonja munkájába az állami intézményeken kívül a társadalmi szervezeteket, a tájegységek idegenforgalmi intéző bizottságait, a szocialista brigádokat, fiatalokat, népfrontbizottságok lakál- patriótáit Minden ésszerű, épkézláb javaslatot érdemes megfontolni, megtárgyalni. Azért is, hogy több legyen a büszkélkedni-, mutogatnivaló rendbe hozott műemlék- épületünk. Meg azért is, hogy mindenki érezze: az ember áll a műemlékvédelem középpontjában, s az erre a célra fordított milliók jó célt szolgálnak. Várkonyi Endre
