Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
1978. április 16.. vasárnap iQ Fesztnümrzsák A III. országos nemzetiségi úttörőfesztivál utolsó eseménye, a gála előtt néhány pajtással felidéztük a három nap élményeit. Íme, hogyan látták a gyerekek a jobbnál jobb programokkal zsúfolt békéscsabai fesztivál pillanatait: Hajósról 25 úttörő érkezett a fesztiválra, akik német nemzetiségi műsort mutattak be. Nem egy közülük rutinos fesztiválozóként érkezett Békéscsabára. Mikor a legemlékezetesebb pillanatok felől érdeklődtünk, Dob- ler Jutka szomorú arccal mesélte el mezőkovácsházi szereplésük egyik epizódját : — Tessék elképzelni, leszakadt a mustra pendl-em, azaz a gyöngyös fityegőm, s a nagy tánc hevében valamelyikünk kirúgta a színpadról. Most aztán este, a gálán csak fél fityegővei táncolhatok! Geiger Gabi a versenyfellépés egyik kedves jelenetére emlékezett vissza: — Teri néni, az egyik vezetőnk, hogy nevessünk, a színpad függönye mögött szamárfüleket mutatott. El is múlt tőle az ijedtségük. Czifra Gitának az agyagsípok, babák formazása tetszett, amit az ifjú iparművészektől tanulhattak a Körös-parton felütött sátraknál. A „mestermunkák” ajándékként becsomagolva, útra készen álltak. A fiúk az esti párnacsaták izgalmát mesélték egymás szavába vágva. A nagy dobálás vége az lett, hogy az egyik párna kirepült a második emeleti ablakon. El is csendesedtek aztán hamarosan. A pilisvörösváriak is német nemzetiségi műsorral érkeztek. Hável Andreának a legnagyobb élményt a szolidaritási est nyújtotta: — Gyönyörű volt, amikor együtt énekeltünk, táncoltunk! No, és a pilisvörösvári fiúk? Zelenai Feri: — Este bekentük egymás száját fogkrémmel. Nem is viszünk haza egy cseppet sem. Én még szívesen itt maradnék pár napot! Mogyorós Ilonka a „kaját” dicséri: Jó lett volna minden, csak nálunk másképp főznek. Itt még a töltött káposztába is tejfölt raknak. Nem is tudtuk megenni! A víz pedig? Hát az ihatatlan! Otthon nekiesünk majd az artézi kútnak. Sötétebb bőrükkel, égő fekete szemükkel kitűntek a többiek közül Lazaridisz Costos és Galani Evdoxia görög pajtások: — Jól éreztük magunkat, sok új barátra akadtunk. Cseréltünk jelvényeket, matricákat és fogkrémet. Ilias Ponce, a három éve Budapesten élő chilei kisfiú remekül érezte magát. Az izgő-mozgó apróság még meglehetősen töri a magyart, de azért jól megérteti magát. Rajongva mesélt a gyulai várról és fürdőről. És a közönség? Attól is el volt ragadtatva. — Tetszik tudni, itt az emberek felálltak, tapsoltak, s mi tudtuk, tetszik, amit csinálunk. Pesten meg csak ülnek, és azt hisz- szük, valamit elhibáztunk. A békéscsabai városnézésről Bias barátunk szégyenkezve vallotta be, hogy szé- dülős természet lévén, inkább arra ügyelt, erősen kapaszkodjon, s nemigen nézett ki az autó ablakán. — Azért nagyon jól éreztem magam. Igazán jóságos, barátságos volt hozzánk mindenki! Majd zöldesen csillogó huncut szemét összehynyo- rítva a fülönbe súgta: — És este volt igazán jó! Tetszik tudni, bekentük fogpasztával a kilincset. Aki odaragadt, olyan szépen ká- : romkodott... B. S. E. Véget ért a tavaszi szünet. A diákok újra az iskolapadokba ülték, vagy a munkapadok mellé álltak. Képünkön, az orosházi Birkás Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói szorgalmasan csinálják munkafeladatukat a MEZŐGÉP orosházi gyáregységének esztergáló-tanműhelyében Fotó: Gál Edit Cseppek a tengerbe Mint utóbb kiderült, téves információnak bizonyult a hír, hogy új klubot adtak át a geszti művelődési házban. Azért, mint a legkószább hímek, ennek is volt valós magva. Április 8-án, a forradalmi ifjúsági napokra valóban új köntösbe bújtatták az addig otthonosnak aligha nevezhető egyik klubhelyiséget. Az ablakokra új függönyök kerültek, a nyolc kis asztal — apró színes ülőalkalmatosságokkal körülfogva — szintén az új szerzemények közé tartozik, s a szépen lefestett padlón ma már ízléses szőnyegek futnak végig. * Megifjodott tehát a 24 klubtagot számláló geszti ifjúsági klub öreg, korábban csöppet sem vonzó helyisége. Szükség is volt rá, hiszen a lassan elöregedő faluban nemcsak a fiatalok, hanem a művelődési házban működő egyéb kiscsoportok (a most alakuló nyugdíjasklub, a sakkszakkör és asztalitenisz-szakosztály, a politikai vitakörök) számára is megfelelőbb feltételeket, kulturáltabb környezetet biztosít. Igaz, a kultúrház hely-, zetén az újjáalakult klubhelyiségen kívül még segít valamit a néhány éve épült sport- és ifjúsági ház klub- helyisége is, ahol főleg a discoműsorok folynak, valamint az általános iskola alagsorában a remek ötlettel átalakított sport- és napközi otthonos helyiségek, amelyekből az utóbbit egy-egy előadás alkalmával igénybe veheti a művelődési ház is. összefogásban, egymás segítésében tehát nincs hiány. De a kultúrház, az 1200 lakosú község igényeinek — illetve a még ki nem alakult kulturális igények megteremtéséhez, jelentősebb átalakuláson kell, hogy keresztül menjen. Az igazgató bármennyire lelkes, mindent vállalni akaró ember is, az egy-egy igényesebb rendezvény tartására, nagyobb közönség megmozgatására alkalmatlan és elképesztő állapotú színházterem helyzetén mit sem változtathat. A községitanács a klubhelyiség rendbehozatalához szükséges tízezer forintot sem teremtette egykönnyen elő. Lehetőségeihez mérten pedig, különösen a kiscsoportos foglalkozások megteremtéséért és színvonalának javításáért a jövőben még többet kíván áldozni. A helyi Egyetértés Tsz évente 12 ezer forinttal segít. A Megyei Művelődési Központ pedig egy-egy műsor biztosításával. Mindezek azonban csak cseppek a tengerbe. Hogy ki tudna segíteni az öreg kastély kulturális gondján, és mi módon, azt nehéz megmondani. De egy dolgot talán érdemes volna figyelembe venni: a zenei, színházi és egyéb rangos kulturális eseményektől alaposan távol eső településben létkérdés a helyi lehetőségek megváltoztatása azért, hogy ott, helyben válhasson otthonává a közművelődési intézmény e jelentősebb megyei kulturális rendezvényeknek. B. S. E. Ü| klub született! Mintegy 40-en vettek részt a nagy eseményen, amelyen a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház, valamint az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda Békés megyei kirendeltsége bábáskodott: új klub született az ifiházban április 10-én. Nevét feladatáról kapta, „Aranyjelvényesek az olimpiára”, vagyis mindazok felkészülését segíti majd, akik beneveznek a nem kis céllal kecsegtető akcióra, és a tét: kijutás a moszkvai olimpiára. Most és a következő klubesten, április 17-én, az akcióigazolványok és a próbafüzetek kiosztására, valamint a próbakövetelmények ismertetésére kerül sor. A programot Csáki József disc-jockey műsora teszi teljessé, minden második hétfőn. Április 24-én Azsbót Ákost, a békési kajakosok edzőjét látják vendégül a fiatalok, aki „Hogyan készüljünk a vízi túrára” címmel tart majd előadást. Az első klubesteken még csak ízlelgetik a részvevők, érde- mes-e jelentkezni, bírják-e teljesíteni a könnyűnek éppen nem mondható próbákat. Május 8-tól azonban már kialakult gárdával működik a klub, olyan fiatalokkal, akik kellő elszántsággal, és persze próbaigazolvány- nval vágnak neki az akció sikeres végrehajtásának. Sok sikert kívánunk hozzá! Rz Ifjúkommunista, a KISZ KB elméleti, politikai és módszertani folyóiratának áprilisi száma különösen gazdag tartalommal jelent meg. A folyóirat „VIT- mozaik” címmel képes öáz- szeállítást közöl, amelyben 1947-től 1978-ig, Prágától Kubáig — vagyis az első Világifjúsági Találkozótól az idén nyáron sorra kerülő havannai VIT-ig — színes, képes cikkeket közöl az egyes VIT-ekről. Bakó Éva: „Még nagyon sokáig szeretnék úttörövezető lenni!” Az ifjúsági mozgalomba már úttörőként aktívan bekapcsolódtam. Az úttörőcsapatban először őrsvezetőként, majd csapattitkárként tevékenykedtem. Még a piros nyakkendőt viseltem, amikor elhatároztam; úttörővezető leszek. Először 8.-os koromban bíztak meg egy nálam néhány évvel fiatalabb úttörő őrs vezetésével. Örömmel foglalkoztam velük, igyekeztem a pedagógusok és a gyerekek elvárásainak eleget tenni. Amikor gimnáziumba kerültem, már tudatosan vállaltam. hogy az úttörőmozgalommal való kapcsolatomat fenntartom; ifivezető leszek. Ennek egyik oka talán az volt, hogy én magam is nagyon szerettem úttörő lenni, a másik pedig az, hogy szeretem a gyerekeket, szívesen vagyok együtt velük. Az elsők között kerültem be az Orosházán akkor alakuló ifiklubba. Itt. az elméleti képzésen túl sok tapasztalatot. ötletet kaptam idősebb ifitársaimtól. Jelenleg az orosházi Radnóti Miklós úttörőcsapat egyik 6. osztályos rajának vezetőhelyettese vagyok, és tanfolyamot vezetek kezdő ifivezetők számára. Szinte általános probléma a kezdő-, és néha még az idősebb ifivezetők körében is a megfelelő kapcsolat kiépítése a gyerekekkel. Ezt sem tanulni. sem tanítani nem lehet. Nekem sikerült közvetlen baráti kapcsolatot teremteni velük, ami tulajdonképpen a jó együttműködéshez nélkülözhetetlen. Az iskolai és a mozgalmi témákon túl is bármiről szívesen beszélgetek velük, ezt igénylik is. Feltétlenül figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat is. Mindig szívesen játszom a gyerekekkel. Hiszem, hogy ,az ember akkor játszik igazán, ha ember — és akkor ember igazán, ha játszik.” Fotó: Veres Erzsi Sokan kérdezték már, hogyan lehet az ifi- és a KISZ- munkát egyeztetni? Mint „Kiváló Úttörő”, jelentkezésem után felvettek a KISZ- be. Négy éve vezetőségi tagként veszek részt a gimnázium Che Guevara KISZ- alapszervezetének munkájában. Felvettük a kapcsolatot egy úttörő közösséggel, így kétszeresen is gyakorlom az útörővezetést. Ifimunkám elismeréséül elnyertem az Országos Elnökség dicsérő oklevelét és a „Kiváló Ifjúvezető’ kitüntetést. De ami ennél számomra is többet jelent: a gyerekek szeretnek és elismerik munkámat. Itt megtalálom a barátságon alapuló tekintélyt, a vidámságot, az érzelmi kötődést, példa- mutatást. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium IV. osztályos tanulója vagyok. Az idén érttségizem, de ez nem jelenti azt, hogy véget ér számomra az ifimunka. Még nagyon sokáig szeretnék úttörővezető lenni! Kollégiumi műveltségi versenysorozat Békéscsabán, március végén, a városi KISZ-bizottság felhívása alapján került sor a kollégiumi műveltségi versenysorozat utolsó fordulójaként az irodalmi vetélkedőre. A versenyben részt vevő csapatok alapos felkészültsége miatt igen nehéz volt a zsűrinek dönteni. Végül a Kulich Gyula Leánykollégium végzett az első helyen, a második a MÁV Nevelőotthon lett, míg harmadik az Achim L. András Kollégium csapatai. A kollégiumok közötti kapcsolat tartalmasabbá válásához ez a- verseny- sorozat jelentősen hozzájárult. A nehéz feladatok hosz- szan tartó felkészülésre serkentették a tanulókat, ugyanakkor a résztvevők is új ismeretekkel gazdagabban térhettek haza a vetélkedők után. A versenyen, amelyen szakközépiskolások, szakmunkástanulók és gimnazisták vettek részt, reális képet kaphattak a tanulók egymás tudásáról, felkészültségéről. A napokban folyik a kollégiumi élettel kapcsolatos irodalmi pályázatok értékelése is, amelyek közül bírálatra érdemesnek 12 pályázati anyagot találtak. Hamarosan, május elején sor kerül a kollégiumi napok rendezvénysorozatára Békéscsabán, amelyen minden résztvevő csapat egy-egy rövid műsorral mutatkozik be, és ugyanakkor kiállítást is rendeznek a kollégiumi szakkörökön készített munkákból, a diákok egyéni alkotásaiból. Ezen a rendezvénysorozaton lesz a műveltségi verseny végleges, összesített eredményhirdetése is. érzés ez, mintha „konzerv- zenére” táncolunk. Vasárnap esténként sorakoznak a tinik a békéscsabai Balassi (Megyei Művelődési Központ) pénztárablaka előtt. A Dzsuvox zenekar játszik a nagyteremben. — Eddig Orosházán hallottak bennünket, de most már a művelődési központ zenekara lettünk — mondja Falus László dobos. — Ügy gondoljuk, sogy egyikünk sem bánja meg ezt a szövetséget. Egy-egy vasárnapi táncesten, hattól— tízig, két—háromszáz fiatal is betér mostanában a Balassiba. Felváltva szolgáltatjuk a zenét Gyebnár Jóskával, aki a discót-ked- velőket szórakoztatja felvételeivel. Mi pedig a legújabb, a legdivatosabb külföldi és magyar számokat, s a saját szerzeményeinket játszuk a közönségnek. Deák Tibor basszusgitáros a zenekarban, ő mutatja be társait: — Mindenki énekel közülünk, a billentyűs hangszereket Geéb Lajos, a gitárt Putnoki István, a fúvósokat és a congát Csizmadia Béla szólaltatja meg. Igényes, jó muzsikálást sze- retnén produkálni. A magas színvonalú játékot pedig nem külsőségekkel akarjuk pótolni. Ugyanúgy öltözünk, mint a berinümket hallgató fiatalok, nem akarunk mások lenni. Az amatőr zenekarok fesztiváljain, találkozókon feltétlenül részt veszünk, nyáron Orosházán, augusztusban Békéscsabán az országos Ifjú Gárda találkozón, s más rendezvényeken, Szegeden és Szekszárdon. Csak egy telefonba kerül, ha a nyári építőtáborokba hívnak bennünket. Várjuk azt a telefont! Kihallatszik a zene a Luther utcára. Litle Rever Band-, Smoky-számok s a Dzsuvox muzsikája A vérpezsdítő ritmusok felcsalják az arra járókat. Bede Zsóka A Dzsuvox a Balassiban — Mit szerettek jobban, a discót, vagy az élőzenét? — Nekem mindegy, csak jó muzsika legyen. Nem hagyja ennyiben a választ a fiatalember csinos partnemője: — Az az igazi, ha jó zenekart hall az ember tánc közben. Jó, ha látom a zenészsrácokat, milyen lelkesen művelik a muzsikálást. Valahogy jobb
