Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-16 / 89. szám

1978. április 16., vasárnap o IgHíiUfcfite Hogyan tovább, FORSZ? A világon sehol sem tekint túlságosan régi múltra visz- sza a szerszámgépek számitógépes vezérlése, vagy ahogy közkeletű szóval ismerik, az NC-technika. A szakembe­reknek nem kell magyarázni, hogy ez mit jelent. A té­mában járatlanabb olvasóinknak nagyon leegyszerűsítve, úgy mutathatjuk be ezeket a gépeket, hogy azok egy elő­re betáplált program alapján nagyon sok műveletet vé­gezhetnek el, beleértve ebbe a szerszámcserét és a mun­kadarabok áthelyezését is. Ebből a szempontból kicsit hasonlítanak a régi automata szerszámgépekre, de míg azoknál egy-egy átállás nagyon hosszú időt vesz igénybe, az NC-gépeknél csak a programszalagot kell kicserélni. Ezekhez a különleges gépekhez készít szerszámokat a bé­késcsabai forgácsolószerszám-gyár. Természetesen nem volt egyszerű idáig eljutni és sok nehézséget rejt magá­ban ma is a gyártás. Ezt a problémát talán még fokoz­za, hogy a gyárban ma még egymás mellett él a legkor­szerűbb technikát kívánó NC-szerszámok gyártása és a hagyományos, forrasztott lapkás kések készítése. Ez utóbbiak nem sokat változ­tak az eltelt évek alatt és sajnos az őket készítő gé­pek is egyre öregebbek. * Kell * a régi is Furcsa és ellentmondásos a forgácsolószerszám-gyár­tás mai helyzete. Az ország szerszámigénye évente mint­egy 5 milliárd forintnyi, eb­ből a Forgácsolószerszám­ipari Vállalat — melyhez a budapesti és a békéscsabai gyár tartozik — évente mint­egy 600 milliónyit állít elő. Rajtuk kívül még néhány vállalat* foglalkozik szer­számgyártással, össztermelé­sük mintegy 1 milliárd fo­rint értékű. Ezek szerint te­hát csaknem 3,5 milliárd fo­rintért kell különféle szer­számokat behoznunk kül­földről. E szerszámok jó ré­sze az úgynevezett hagyo­mányos kategóriába tarto­zik, vagyis többnyire olya­nok, melyeket már 50 éve is használtak az iparban. Ilyen szerszámok gyártása teszi ki a békéscsabai gyár kapacitá­sának nagy részét is. Ha pedig ugyanazt gyártja a csabai gyár, melynek sok­szorosát úgy is importál­nunk kell, akkor érdemes-e tovább bajlódni az egésszel? A kérdés csábító, könnyű lenne rávágni, hogy nem, álljunk le az egésszel és gyártsunk csak NC-szerszá- mokat! Sajnos ezt nem lehet. Első­sorban azért, mert a magyar ipar gépparkja többségében még hagyományos gép, me­lyek a régi típusú szerszá­mokat igénylik. Ez a megál­lapítás igaz a csabai gyárra is, melyben új gépek jórészt csak az NC-üzemben talál­hatók, tehát náluk is gép­parkcserére lenne szükség, ha profilt változtatnának. Erre viszont egyelőre nincs lehetőség, mert rengeteg pénzbe kerülne. így tehát jó ideig még együtt kell élnie az újnak a régivel. * I kevesebb * több lenne És mert ez a „békés egy­más mellett élés” feltehető­en még 10—15 évig eltart, érdemes odafigyelni a ha­gyományos szerszámok gyár­tására is. Megérdemlik a fi­gyelmet, mert sokról, sőt túl sokról van szó. Hogy hány­ról, azt nem tudom, mert a gyárban senki sem tudta hirtelenjében megmondani, hányféle forgácsolószerszá­mot készítenek összesen. Annyi azonban bizonyos, hogy a szám 500 felett van. Ez pedig egy ilyen, vi­szonylag kicsi gyárnak ren­geteg. Nyilvánvaló, hogy komoly sorozatokról szó sem lehet, ez pedig gyakori át­állásokat, leállásokat, ma­gyarul rossz hatékonyságú termelést jelent. A gyár ve­zetői irigykedve emlegetik azt a szovjet üzemet, ahol nemrég voltak tapasztalat­csere-látogatáson. Ez egy moszkvai gyár, melyben több mint 5500-an dolgoznak, s mindössze hatféle szerszá­mot gyártanak. Nyilvánvaló, hogy hatalmas szériában, jól szervezett munkafolya­matokkal, hatékonyan — egyszóval korszerűen. Azt persze mindenki látja, hogy mások a méretek, nem hasonlíthatjuk a mienket a Szovjetunió ipari potenciál­jához. De ez még nem ok arra, hogy 50—100 darabos „sorozatokat” készítsünk a sok százféle termékből. Félreértés ne essék, mind­ezt látják Békéscsabán is. Tenni azonban nem tudnak ellene, mert a forgácsoló­szerszám-gyár alapvetően arra rendeltetett, hogy ki­szolgálja az ipart. Az ipar­nak pedig igen sokrétűek az igényei. Felettes szerveiknek kellene megtalálni a lehető­séget az ésszerű profiltisztí­tásra. Korszerű, nagy soro­zatban készülő szerszámokat kellene gyártani Békéscsa­bán, melyekből a mostaninál bővebben juthatna exportra. Ezekért cserébe pedig be­hozhatnánk a hiányzó for­gácsolószerszámokat. Ez az ügy régóta vajúdik, de las­san ideje lenne már pontot tenni a végére! * Talán * az NC? Ezt a profiltisztítást egyéb­ként az NC-program is egy­re jobban sürgeti és talán nem is túl sokára kikény­szeríti a döntést. Az új tí­pusú szerszámgépek ugyanis egyre több különleges szer­számot igényelnek, fokozni kell tehát gyártásukat. Ha­zánkban az NC-techni­ka honosítása és bevezetése a IV. ötéves terv során kez­dődött meg, azóta egyre na­gyobb számban szerezzük be a különböző típusú szer­számgépeket és berendezése­ket. Csaknem egyidőben 'a legfejlettebb ipari országok­kal, nálunk is megkezdődött a számjegyvezérlésű gépek gyártása a Csepeli Szerszám- gépgyárban és a Szerszám- gépipari Művekben. Eleinte a hazai gépeket külföldi szerszámokkal szerelték fel, napjainkban kezdik ezt ma­gyar gyártmányúakkal ki­váltani. Ennek óriási a jelentősége. Ma már régen elmúlt az az idő, amikor egy szerszámgép értékéhez képest csak fillé­rekbe kerültek a szerszá­mok. Egy mai megmunkáló központ árának csaknem a felét teszik ki a különböző szerszámok és szerszámbefo­gók, érdemes tehát a hazai gyártással foglalkozni. Ez a munka a Forgácsoló­szerszám-ipari Vállalatnál már korábban elkezdődött, de nagyobb lendületet csak 1973-ban vett, amikor az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a KGM műszaki főosztálya és a FORSZ ku­tatásfejlesztési szerződést kötött. A program több szerszámcsalád kidolgozását és azok gyártására való fel­készülését tűzte ki célul. A békéscsabai gyár 1975 végén kapcsolódott be a munkába. Létrehoztak egy korszerű gyártósort — ők úgy hívják, NC-műhely —, melyben ezek a korszerű, nyugodtan mond­hatjuk, világszínvonalú gyártmányok készülnek. A mennyiség évről évre nö­vekszik, az idén már több mint 10 millió forint érték­ben gyártanak NC-szerszá- mokat. Ha azt nézzük, hogy az eredményeket a FORSZ-ban alig három év alajt érték el, akkor szépen mutat a szám, de ha figyelembe vesszük a lehetőségeket is, akkor már kevésbé. Arról van ugyan­is szó, hogy ezek az újfajta, különleges szerszámok világ- viszonylatban igen kereset­tek, nagyon jók lennének te­hát exportlehetőségeink. Er­ről azonban egyelőre szó sem lehet, mert a gyártás csak a nálunk készülő NC- gépek felszerszámozására és pótalkatrészigényeinek kielé­gítésére elegendő. A gyártás további fokozásához pedig — a már említett profiltisztí- * táson kívül — új gépek be­szerzése, esetleg licenc vagy know-how vásárlására lenne szükség, ezekhez pedig pénz­re, nem is kevésre. Országunk mai gazdasági helyzetében jól meg kell fontolni, mire adunk ki pénzt. Nyilvánvalóan felelőt­lenség lenne, ha most azon­nal tíz- és százmilliókat kö­vetelnénk a békéscsabai FORSZ-ban az NC-gyártás fejlesztésére. De arra viszont feltétlenül és sürgősen szük­ség lenne, hogy minden ol­dalról alaposan megvizsgál­ják a döntésre illetékesek a fejlesztés lehetőségeit, ne­hogy a késedelem miatt túl sokat veszítsünk. Iárnyai László Az NC-üzemben már korszerű szerszámgépek dolgoznak Tűzdelik a palántákat Feltöltik a vetőgépet Konténeres paprikanevelés Az igen szeszélyes áprilisi időjárás ellenére is jól ha­ladnak a megyénkben a tavaszi mezőgazdasági munkák. A kertészetek nagy részében már szépen fejlődik a papri­ka, paradicsom, melyet a legkorábbi primőrök, a saláta és retek helyére palántáztak. Kameránkkal a békéscsa­bai Szabadság Tsz kertészetébe látogattunk, ahol a -12 ezer négyzetméternyi fólia alatt szorgos kezek tűzdelik a palántákat, kacsozzák a paradicsomot. A fólia alatt ne­velt szegfűket osztályozzák, csomagolják és a fővárosba szállítják. A határban négysoros burgonyavetőgépek dol­goznak. Hamarosan befejezik mind a 157 hektáron a tést. __,_ S zépen fejlődik a paradicsom Osztályozzák a szegfűt Veress Erzsi képriportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom