Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
1978. április 16„ vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK Köztéri szobrok Gyulán Táncsics Mihály az orosházi választókerületben Erkel Ferenc mellszobra a város központjában a zeneszerzőről elnevezett téren áll. Gyula egyik legrégibb szobra, mellyel szülővárosa tisztelgett nagy fia emlékének. Alkotója, Kallós Ede 1866-ban született, 1950-ben halt meg. Tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte, ahonnan hazatérve számos emlékművet, síremléket és épületdíszítő szobrot mintázott. Első jelentős művét, a Dávid-ot a naturalista plasztika kiválóságaként tartják nyilván. Három híres alkotása — Irinyi Dániel, Vörösmarty Mihály és Kölcsey Ferenc emlékszobra — a fővárost díszíti. Hódmezővásárhelyen és Makón Kossuth Lajos, Nagykárolyban Kölcsey Ferenc, Nyíregyházán pedig Bessenyei György köztéri szobra Kallós Ede műve. A gyulai Erkel mellszobor nemes egyszerűségével, időverte patinásságával, hátterében a százéves cukrászda épületével a tér hangulatának meghatározója. Petőfi Sándor szobra alig néhány méterrel az Erkel Ferencétől, de már a költőről elnevezett téren található. Ferenczy Béni készítette 1948-ban. A Kossuth- díjas, kiváló művész Ferenczy Károly fia, először Nagybányán tanult, majd Firenzébe és Münchenbe ment továbbképezni magát, aztán Párizsba. 1916-ban családjával együtt mutatkozott be első kollektív kiállításán Budapesten az Emst Múzeumban. A Tanácsköztársaság bukása után — mivel részt vett annak kulturális munkájában — Bécs- be emigrált, ahol 12 évig dolgozott. Később Moszkvába került és csak 1936-ban jött vissza Magyarországra. A háború alatt budapesti műtermében számos alkotása tönkrement. Felszabadulás után újból lendületet kap munkája, s nemcsak szobrai, de grafikái és érmei is öregbítették hírnevét. Halála előtt évekig bénán élt, de még akkor is megpróbált dolgozni. Pető- fi-szobrával szakított a költő hagyományos — eszmé- nyesített — ábrázolásával. Vöröskatona, Kamotsay István alkotása a Népkertben levő MogyorÓ6sykönyvtár előtt áll. A Munkácsy- és SZOT-díjas művész főiskolás korában Bo- ry Jenő, Pásztor János és Pátzay Pál tanítványa volt, mégis működését Medgyes- sy Ferenc hatása alatt kezdte meg. Később részletezőbb, de az egységes szobrászi megjelenítést szem előtt tartó műveket alkot. Ismertebbek: Vívó szobra a földalattin, Felszabadulási emlékmű Hódmezővásárhelyen. Vörösmarty- szobra Debrecenben, Hár- fázó nő a kapuvári művelődési otthonban, Győztes atléta pedig a Pasaréti úti Vasas székház előtt látható. Vöröskatonája erőt, maga- biztosságot áraszt; s a hazáját, szülőföldjét őrző és •.védő öntudatos munkást személyesíti meg. De jól ábrázolja a nyugalom mellett, a készenlétben levő harcost is, aki bármely pillanatban fegyverét fölemelve indul és küzd, ha kell élete árán is. Táncsics Mihály, a magyar polgári demokratikus forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja 1869—1872 között Orosháza országgyűlési képviselője volt. A jobbágycsaládból származó, utópikus szocialista eszméket valló politikus ekkor már megjárta a börtönök poklát. Népszerűsége azonban — főleg a szegényparasztság körében — oly nagy volt, hogy a kiegyezés után képviselővé választották. 1870 augusztusában indult Békés megyei kőrútjára, melyről részletes feljegyzést készített. Ez „Táncsics Mihály körútja az orosházi választó kerületben” címmel meg is jelent ugyanebben az évben. „Űtrakelésemnek egyik célja volt, hogy a kerületbeli községek egyes lakosai szín- ről-színre látva megismerhessenek. A hazát boldogító eszmék hirdetése volt... e körutamban fő célom” — írja Táncsics. Általános választójogot, a földek haszonbérbe adását, egyéves katonáskodást. az ország megyékre osztását követelte. „Ezen eszmékkel agyamban és lelkemben indultam a rövidke körútra... Orosháza lévén a választókerület színhelye, itt kezdtem meg kör- utamat... Számosán jöttek a községház udvarára, hogy meghallgassanak. Másnap reggel utamat folytatni szándékoztam, de előbbi estefelé a tanyákra szétoszlott munkás polgártársak a kinnle- vőknek ott létemet tudtul adván reggelre többen érkeztek be, hogy láthassanak, velem kezet szoríthassanak, s egy és más ügyükben tőlem tanácsot kérjenek ... Halasztóm tehát utazásomat...” A következő állomás, Tótkomlós. nagy hatást tett a képviselőre. „Midőn Tótkomlós községben széttekintettem, minden lépten-nyo- mon újra meg újra bizonyossá levék arról, hogy az országnak egyik legboldogabb helységében vagyok.” A beszélgetések során szóba került, hogy a választások alkalmával a tót ajkú népet igen lenézően fogadták. Táncsics ezen mélységesen felháborodott: „hiszen bármi ajkúak legyünk is, a hazának egyenlő jogú fiai vagyunk.” Békéscsabán Csorvás felé haladtában utazott keresztül, így ír a városról: „Ámbár Csaba — magának lévén képviselője — körutam vonalába nem tartozott, mégis jónak látom mellékesen némelyeket megemlíteni, ugyanis itt vágja keresztül egymást hazánknak két leghosz- szabb vasútja... oly nyüzsgés, mozgalom van Csaban, miből biztosan következtethetni, hogy Pest után Csaoa leend forgalomnak, közlekedésnek, szóval kereskedésnek legnevezetesebb pontja. Itt minden oda mutat,... hogy Csaba a mezővárosok között az egész országban talán a legvagyonosabb ...se rendkívül szorgalmas és józan nép mindennemű hasznos intézeteket állított: __hosszú, szab ályos főutcáin téglából készíttetett járdákat, nagy vendéglője Fiuméhez van címezve.” Táncsics tíznapos útja során nyolc Békés megyei helységet látogatott meg. lgÿ> közelről megismerhette az alföldi parasztság életét, társadalmi, gazdasági problémáit. A legtöbb helyen szívesen fogadták, voltak azonban barátságtalan községek is, például Csorvás, ahol ”... Ber- za Gergely bíró uram olyképpen fogadott, minha csak mondta volna: vigyen el az ördög, mit keresel itt. Kijelentéin ugyan, hogy ki és ml vagyok, de sehogy sem tudta a fejébe venni, hogy egy országos képviselő ily egyszerűen is megjelenhetik választói között... az ottlévő jegyző és esküdt urak egy árva szót sem ejtettek hozzám.” Táncsics, aki maga is tanító volt, sokat foglalkozott az isftolaüggyel, gyakran ostorozta a jól fizetett tanfelügyelődet. Egy csorvási eset kapcsán jegyzi meg: „hasznosabb volna az államra nézve, ha a tanfelügyelők nagy fizetései a szegényebb sorsú iskolatanítók felsegélésére fordítattnék, s egyszersmind felszabadítattnának ezek a lelkészektőli függés alól.” Az utóbbi megjegyzés egyházel- lenességére utalt. Táncsics mindig is hadilábon állt a papokkal. Kőrútján összekoccant a szentandrási lelkésszel is. Itt tartott beszédében ugyanis jó példaként említette a porosz iskolákat, ahol „nem szükséges 10—12 évig katekizmust tanulni.” Erre néhányan a plébános hívei közül rágalmazni kezdték, de a többség mellette foglalt állást. s megvédte a botokkal felfegyverkezett fanatikusoktól. Gubucz Katalin Szomszédolás Szolnok megyében Egyik közeli szomszédunk: Szolnok megye. A Közép- Tisza vidék érdekes nevezetességeit találhatjuk itt. Magyarok, jászok, hunok és besenyők utódjai lakják. Az Árpád dinasztia korában is létezett már Szolnok megye, sőt az ország legjelentősebb megyéje volt. Az egykori pusztai élet, a gulyák, a ménesek, a délibáb hazája ma már csak a Karcag—Tiszafüreddel határos Hortobágyon található meg. Ma az ipar a jellemzője, elsősorban a vegyipar, a gépgyártás, a hűtőgépipar, a cipő- és finommechanikai és a bútoripar. Á megyét gyógyvízországi nak is nevezik, mivel termálvizekben nagyon gazdag. Huszonnégy kiépített fürdője van, ezek közül csak a legérdekesebbeket: Szolnok, ahol négy fürdő van, Török- szentmiklós, Cserkeszőlő, Berekfürdő. Ezek reumatikus, mozgásszervi megbetegedések és egyéb bántál mák gyógyvizei. A megyei idegenforgalmi hivatal kiadványában olvashatjuk mindezeket, s eb^ől most Szolnok várost mutatjuk be néhány sorban. A legrégibb oklevelet, amely Szolnokról is megemlékezik, I. Géza király adta ki 1075-ben. A legújabb történeti kutatások is igazolják, hogy az I. István király által alapított megyék között már szerepel Szolnok és székhelye, a város. Földvára is volt, amelynek a XVI. század közepén, a török elleni harcban is volt szerepe. A végvári harcokat korabeli metszet és rézkarc örökíti meg. Szolnoknak nincs viszont régi műemléke, hiszen a történelme során 14 esetben sújtotta háború, tűzvész, árvíz, járvány. Műemlékei tehát csak a XVIII., XIX. századból valók. Többek között a barokk stílusú ferences templom és rendház, a Költői utcában a barokk Mária- sánbor, a Zagyva-híd mellett 3 Xavért kápolna, az Ady Endre úton a kálvária és a Krisztus-szobor. A Gutenberg téren a ferences gimnázium, a Mártírok útján a Damjanich Múzeum. Műemlékjellegű épület még a megyei tanácsház, illetve a Kossuth Lajos utcában a városi tanácsház. A városi színház élete 1875-ben kezdődött, s Eg- ressy Béni vándortársulatá tartott előadásokat. A mai színház őse 1905-ben épült, ma Szigligeti Színház néven ismert. Érdekesség a Damjanich Múzeum, amelyben igen gazdag és értékes régészeti és népművészeti anyagot találhatunk. Az idelátogatóknak ajánljuk még a gyógyfürdőket. A Tisza Szálló mellett van a legrégibb, ezenkívül a város közelében levő Kolopfürdő, rádiumtartalmú iszapja nemcsak hazánkban, de külföldön is ismert. A MÁV, a Tisza-liget és a cukorgyár gyógy- és termálstrandjait is sokan keresik fel. Sárköz mestere Nevét egyszerű névtábla hirdeti a házon, de aki megfordul Szekszárdon, nem feledkezik meg, még az épülő-szépülő tolnai főváros látványosságai közepette sem Steig István fazekasmesterről. Az egykori habánok leszármazottja, ma a népművészet mestere, gyermekként, apjától-nagyapjától tanulta mesterségét. A század huszas éveiben kezdett mesterségéhez, nevçt ma már országszerte jól ismerik, jellegzetes sárközi mintái, zöld színű kancsói, táljai legnagyobb élő népművészeink sorába emelik. Steig István, a népművészet mestere legszebb munkáinak egyikével „Házilag” készül a munka minden mozzanata a korongozástól az égetésig. Képünkön: a festés A Steig-gyűjtemény egy részlete ... (Németh Ernő felvételei —KS)
