Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

1978. március 8., szerda Tavaszi nagyüzem a földeken Felelőtlenség miatt több a közúti baleset (Folytatás az 1. oldalról) csak az okoz a szövetkezet­ben, hogy az idén sem jut­nak hozzá az IFA tehergép­kocsikhoz szükséges alkatré­szekhez. AZ ENDRÖDI BËKE TSZ-BEN még várni kell, hogy meg­kezdődhessék a nagyará­nyú munka. A mély fekvésű területek nedvesek, a nap és a szél várhatóan a hét közepére teszi lehetővé, hogy a földekre menjenek a gé­pek. Ekkor azonnal hozzá­fognak a fejtrágyázáshoz, a talajmunkák kezdetét a jövő hét elejére tervezik. Öröm­mel újságolták a tsz-ben, hogy — amire már hosszú évek óta nem volt példa —, az idén alig tett kárt a bel­víz- az őszi vetésekben. Mi­vel ők csak később foghat­nak hozzá a talajmunkák­hoz, náluk még folynak a nagygépek javításai, de mi­re kell, minden gép meg­kezdheti a munkát. A HIDASHATI Állami gazdaságban is minden rendelkezésre ál­ló erőt bevetettek a tavaszi munkák elvégzésére. Repü­lővel és földi gépekkel 2000 Mi terem a legelőn? Hogy mi terem a legelőn, az lassanként újfent kide­rül. Századokkal ezelőtt ugyan még világos volt mindez, csakhát azóta sok belvíz lefolyt a réteken. Eleink már szavaikban is jól érthetően kifejezték: mely irányból kell a lege­lők megítéléséhez közeledni. Lovas nemzetről lévén szó, a jövőt a csikók hada tes­tesítette meg. A csikókat pedig a legelők füve táplál­ta, kézenfekvő volt hát a kapcsolás: amelyik csikót másodszor hajtották ki a tavaszi rétre, az volt a má­sodfű csikó, azaz a második évét taposó. Jött azután az ágazati gazdálkodás, amely a föld­művelés és állattartás tör­ténetében a korábbiakhoz képest a fejlettség maga­sabb fokáról árulkodik. Hallgat viszont az ágaza­tok elválaszthatatlanságáról. Ezek után nem csoda, hogy a rétek szép lassan ismét kietlen pusztaságokká vál­tak. Eltűntek a ménesek, a csordák, a gulyák, a nyá­jak és a legvégén a fű is. Igaz, ezzel egyidőben min­den eddigi elképzelést fe­lülmúlva emelkedett a bú­za, a kukorica hektáron­kénti termésátlaga, tejeltek a tehenek és súlyban gya­rapodtak a hízók. No, meg a költségek is. Ettől függet­lenül mindenki elégedett lehetett. A növénytermesz­tés ágazatvezetőit a növek­vő termésátlagok, az állat- tenyésztés ágazatvezetőit a szaporodó állomány és a .nem csökenő hozamok han­golták évről-évre jó kedély­re, reményre. Ügy tűnt, mintha a költ­ségek úgy igazából nem is számítanának — lényeg, hogy a mázsák, a literek, bármi áron, de sokasodja­nak. Erről susogott a szél is az elárvult legelők sza- márkórói között. A tartalé­kok elapadása kellett ah­hoz, hogy ismét rádöbben­jünk: a tehén, a birka meg­eszi a füvet is. Még csak elé sem kell tálalni, elég, ha kiengedik a mezőre: maga is lelegeli. Ha van mit. Mert, ahogy a birkát etetni kell, ha nyírni akar­juk, ugyanúgy a legelőket is gondozni, táplálni va­gyunk kénytelenek, ameny- nyiben termést várunk tő­le. Eddig a felismerésig már eljutottunk, mostmár csak az a fontos, hogy ne csak a legelőn termő füvet lás­suk, hanem — őseink pél­dáján — azt is, ami ezen a füvön terem. Igazi hasznát gyepeinknek ugyanis a tej, meg a hús méri! (kőváry) hektár őszi búzát fejtrágyáz­tak és megkapta a kezelést 1500 hektár lucerna is. Befe­jezték a cukorrépa nitrogén­műtrágyázását, a talajmun­kák közül pedig most főleg a simítózás folyik és közben készítik elő a vetések terü­letét is. Mindennap 30 gép két műszakban dolgozik a földeken, hogy a tavaszi ve­téseket optimális időben kezdhessék meg. A munká­latokat a tárcsákhoz való alkatrészek hiánya nehezíti, de bíznak benne, hogy előbb-utóbb ezeknek is megérkeznek a régen meg­rendelt tartozékok. Mint a többi gazdaságban, így a Hi­dasháti Á. G.-ban is elége­dettséggel tölti el az embe­reket, hogy a fagy nem tett kárt a vetésekben, a vastag hótakaró alatt jól’ vészelték át a telet . a füzesgyarmati VÖRÖS CSILLAG TSZ-BEN is a repülőgépekre várt ed­dig a legnagyobb munka. A szükséges fej trágyázásokat végzik, és még ezen a héten hozzáfognak a mák vetésé­hez is. Ügy látszik, a szö­vetkezetben megérezték, hogy korán jön a tavasz, mert már januárban vala­mennyi gép kijavítva várta Nagy gondossággal — a fejéstől a fogyasztók aszta­láig — vizsgálják a népi el­lenőrök a tejtermelés, fel­dolgozás és vásárlás helyze­tét, s elemzik, milyenek a lehetőségek a tej és tejter­mék fogyasztásának növelé­sére. Március 1-én vala­mennyi megyében és Buda­pest hét kerületében kezd­ték meg a felméréseket. Bár a szarvasmarha-te­nyésztés hazánkban az el­múlt években hozott kor­mányintézkedések hatására jelentősen fejlődött, az ezer lakosra jutó 74 tehén még mindig csak fele az európai átlagnak. Tavaly mintegy 2 milliárd liter tejet adtak el, s az egy tehénre jutó átlagos tejhozam az 1976. évi 2768 literről 3000 literre emelkedett, de ez még min­dig alatta van például a közös piaci országokban el­ért hozamoknak. A mezőgazdasági üze­mekben egyebek között vá­laszt keresnek arra, hogy az érvényben levő gazdasá­gi szabályzók mennyiben fedezik a tejtermelés költ­ségeit, mennyire ösztönző- ek. Kritikus szemmel fel­mérik a fejőházak és a tej­házak felszereltségét, s hogy a fejőgéptípusok meg- felelnek-e az adott fajta igényeinek, milyen mérték­ben teszik lehetővé a nagy­üzemi gazdaságokban a hi­giénikus fejést, a szaksze­rű tárolást, hűtést. A fejlesztések eredménye­ként 1977-ben már napi 5,5 millió liter tejeit dolgoztaik fel az üzemek, az ez évi előirányzat pedig eléri a 6 millió litert. Gondot okoz azonban, hogy a termelt tej szállítására nem megfelelő a jelenlegi gépkocsipark; túlnyomó részben még min­dig a kis űrtartalmú, álta­lában 5000 literes szállító­tankautók állnak rendelke­zésre, amelyek nehezen ke­zelhetők. Ugyancsak ellentmondá­sos, hogy a tejtermelés je­lentős emelkedésével szem­ben elmaradt a fogyasztás. Ezért a népi ellenőrök azt is vizsgálják, mi szükséges a belföldi tej- és tejtermék­fogyasztás növeléséhez. Az eddigi tapasztalatok szerint is szükségesnek tartják pél-' dául a tejet és tejterméket árusító üzletek számának növelését, a boltok felsze­relését hűtőszekrényekkel, hűtőpultokkal. a munkálatok kezdetét. A szárazabb területeken meg­kezdték a talajmunkákat is, míg a nedvesebb területek­re majd a hét végén és a jövő hét elején mennek rá a gépek. A vetések Füzesgyar­maton is szépen teleltek, és ez jó előjel az idei évre. Kedvező az is, hogy már olyasmire is telik a szövet­kezet erejéből, amire eddig még sohasem. Elvégezték ugyanis 1700 hektár repülő­gépes fejtrágyázását, és en­nek haszna a hozamok nagy­arányú növekedésében je­lentkezik majd. ♦ Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiből adott vázlatos körkép azt bizonyítja, hogy a gazdaságok élnek az idő­járás adta lehetőségekkel. Minden rendelkezésre álló erőt a földekre vezényeltek, így várhatóan az idén nem lesz lemaradás a talajmun­kák végzésénél. A jó áttele- lés arra ad reményt, hogy ha a későbbi időszak időjá­rásai kedvezőek, akkor eb­ben az évben ismét szép eredményeket ér majd el mezőgazdaságunk. Lónyai László Célszerű lenne a nagy forgalmú helyeken tejet és tejterméket árusító automa­tákat felállítani. Ma még kevesen nyúl­nak az országban a tejes­pohárért: az egy lakosra jutó tej és tejesital-fogyasz- tás átlaga napi 2—3 decili­ter. A fogyasztás növelésére például a fegyveres testüle­teknél, s az iskolákban is lehetőség kínálkozik így a napokban itt is megfor­dulnak a népi ellenőrök. Az eddigi tapasztalatok szerint tovább lehetne fejleszteni az iskolatej-akciót, ha az is­kolák feladatul kapnák a tej és tejtermékek fogyasz­tásának szorgalmazását. Gondot okoz azonban, hogy a pedagógusok és az igaz­gatók különböző fegyelme­zetlenségekre, takarításra, értékesítési gondokra hivat­kozva mereven elzárkóznak az iskolán belüli tejárusí­tástól. A népi ellenőrök igyekez­nek minden összefüggést megvizsgálni, s olyan ja­vaslatokat dolgoznak ki, amelyek lehetővé teszik a termelés, a feldolgozás, és a fogyasztás növelését a korszerű táplálkozás e ter­mékéből. Az elmúlt években sok módosítás történt a KRESZ- ben. Több, a közlekedők biztonságát fokozó intézke­dést" vezettek be. Mindezek ellenére 1977-ben országosan ■ is nőtt a közlekedési balese­tek száma. Hogyan is közlekedtünk mi Békés megyeiek tavaly? Erről beszélgettünk dr. Saj­ti Imre ezredessel, a Békés megyei Rendőr-főkapitány­ság helyettes vezetőjével. — Mit mutat megyénk elmúlt évi baleseti sta­tisztikája? — Tavaly 729 személyi sérülést okozó közlekedési baleset történt megyénkben, mely az előző évhez viszo­nyítva 13,5 százalékos növe­kedést jelent. Ebből 60 ha­lálos, 338 súlyos, és 331 könnyű sérüléssel végző­dött. A legnagyobb volt a növekedés a halálos — 30,9 százalékos —, és a súlyos sérüléses baleseteknél. Te­rületileg Békéscsabán és a gyulai járásban történt a baleseteknek majdnem fele. A baleseteknek ez a növeke­dési üteme jóval meghalad­ja a gépjárművek számának növekedését, amely az el­múlt évben 4,2 százalékos volt. — Milyen okok játszot­tak szerepet a szeren­csétlenségeknél, s me­lyek a visszatérő mu­lasztások? — A személyi sérüléses baleseteknek több mint há­romnegyed részét személy- gépkocsi-, motorkerékpár-, kerékpár- és segédmotor- kerékpár-vezetők okozták, örvendetes, hogy a személy­gépkocsi-vezetők áital oko­zott balesetek száma 6 szá­zalékkal csökkent. Annál sajnálatosabb viszont, hogy a gyalogosok szabálytalan közlekedéséből eredő balese­tek száma jelentősen, több mint 56 százalékkal nőtt. A legtöbb baleset a gyorshaj­tásból, a szabálytalan ka­nyarodásból, az elsőbbségi jog meg nem adásából, va­lamint az előzés szabályai­nak megszegéséből eredt. A gyalogosok részéről a leggyakoribb balesetet elő­idéző okok közé tartozik a vigyázatlan, hirtelen lelé- pés az úttestre, valamint az álló jármű — legtöbb eset­ben az autóbusz — előtt vagy mögött történő figyel­metlen áthaladás. — A statisztika szerint évről évre nő az ittas járművezetők . száma Hogyan hat az alkohol- fogyasztás a járműveze­tésre? — A közlekedésben világ­szerte az alkoholfogyasztás jelenti a legnagyobb veszélyt, mert igen kis mennyiségű alkohol elfogyasztása után is a magasabb rendű idegrend­szeri tevékenységet ellátó szervek bizonyos mértékű lanyhulása figyelhető meg. Ez többek között azt jelen­ti, hogy az ember érzékelé­se felszínessé válik, ítélőké­pessége csökken, reflexei pe­dig lassúbbak lesznek, ami­nek hatására egyre több ve­zetési hibát követ el. Me­gyénkben az alkoholos álla­potban elkövetett közleke­dési balesetek száma — 1974 kivételével — 1971 óta évi 120 körül alakul. Az el­múlt évben 20 százalékkal több, összesen 144 olyan baleset következett be, ahol a járművezetőknél alkohol- fogyasztást állapítottunk meg, döntő többségénél 0,8 ezrelék feletti volt a véral- kohol-koncentráció. A szá­mok is azt igazolják, hogy jelentős összefüggés van a balesetek gyakorisága és a balesetet okozó személy vé­rébe jutott alkoholmennyi­ség között. A statisztikai adatok és a megfigyelések szerint 1,5 ezrelék feletti vér­alkoholszint esetén 33-szo- ros, 1—1,4 ezrelék esetén 8-szoros, egy ezreléknél ki­sebb véralkohol ecetén pe­dig 2-szer nagyobb a bal­eset bekövetkezésének való­színűsége, mint alkohol­mentesség esetén. Bár meg­állapítható, hogy az utóbbi években javult valamelyest a közlekedési morál, mégis az ittas járművezetésből és a gyalogosok szabálytalan közlekedéséből eredő balese­tek száma nőtt. — Az utóbbi időben egyre többet lehet hal­lani a bizalmi elvről. " Mit jelent ez tulajdon­képpen? — A bizalmi elvet a KRESZ nem fogalmazza meg konkrétan, a bevezető­ben viszont utal rá. Azt je­lenti, hogy minden közleke­dő joggal számíthat arra, ha ő maga szabályosan közle­kedik, akkor a közlekedési szabályokat mások is meg­tartják. Egy nagyon lénye­ges kivételre kívánom vi­szont felhívni a figyelmet. Ha a szabályszegést bárki, más részéről kellő időben felismerte, a továbbiakban már nem bízhat a másik szabályszerű magatartásá­ban, ezért köteles minden tőle telhetőt megtenni a ve­szélyhelyzet elhárítására. Ez az elv nagyon .lényeges, mely nélkül folyamatos és biztonságos közlekedés nem képzelhető el. — Tavaly júliustól kö­telező a biztonsági öv használata. Az eltelt 7—8 hónapban mik a tapasztalatok? — Tapasztalataink szerint a gépjárművezetők döntő többsége betartja a bizton­sági öv használatáról szóló rendelkezést. Az öv haszná­A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet gépműhelyében serény munka folyik. Javítják az erő- és munkagépeket, hogy amint kedvezőre fordul az idő, haladéktala­nul megkezdhessék a tavaszi talajelőkészítő munkát Fotó: Béla Ottó KHEB-vizsgálat A fejéstől a fogyasztók asztaláig latának elrendelése óta be­következett baleseteknél azt tapasztaljuk, hogy annak helyes beállítására már ke­vesebb gondot fordítanak, mind a gépjárművezetők, mind utasaik. Több baleset­nél utólag megállapítható: helytelenül, túlságosan lazá­ra volt állítva a biztonsági öv, amely így nem tudott kellő védelmet nyújtani, sőt emiatt sérülést is okozott. Számtalan gépjárművezető és utas viszont bizonyítani tudja azt, hogy mennyire hasznos volt a biztonsági öv használata a balesetek során, amikor csak annak használata miatt nem tör­tént súlyosabb sérülés. — Ez év januárjától Bé­kés megye több útját fő­útvonallá nyilvánították. A közlekedésben részt­vevőkre ez milyen kö­vetelményeket ró? — Csak a legjelentősebbe­ket kívánom megemlíteni. Főútvonalon 6 éve4 aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos! Ugyancsak ti­los a 12. életévét be nem töl­tött személynek főútvona­lon kerékpározni, valamint kézikocsival közlekedni! La­kott területen kívül a főút­vonalon balra kanyarodni vagy a főútvonalon megfor­dulni szándékozó kerékpá­ros — az általános szabá­lyoktól eltérően — a kerék­párról az úttest jobb szélén köteles leszállni és a kerék­párt az útkereszteződésen, illetve az úttesten áttolni. Lakott területen viszont a kerékpáros a bekanyarodást, megfordulást az általános szabályok szerint kellő kö­rültekintéssel köteles végre­hajtani. Javasoljuk a kerék­párosoknak, hogy a nagy forgalomra való tekintettel a főútvonalon, lakott terüle­ten belül is szánjanak le kerékpárjukról, ha balra kí­vánnak kanyarodni, vagy megfordulni szándékoznak, és így győződjenek meg an­nak veszélytelenségéről. La­kott területen levő főútvo­nalon a gyalogosok az útke­reszteződésnél a járda meg­hosszabbított vonalában mehetnek át. Tilos a főút­vonal úttestjén lakott terü­leten kívül várakozni ! — A közlekedési rend­őrök és társadalmi szer­vek mit tehetnek a he­lyes közlekedési rendre nevelésben? — Mivel a közlekedés te­rén a biztonság mindenkit érint, a szabálysértések, s ezáltal a balesetek megelő­zése komplex társadalmi fel­adat, amely a nyilvánvaló össztársadalmi érdekből kö­vetkezik. A megelőzésre ki­fejtett társadalmi tevékeny­ségünkkel a megyei közleke­désbiztonsági tanács szakbi­zottságai és területi szervei foglalkoznak. Meggyőződé­sem: ez az egyik leghatéko­nyabb megelőzési tevékeny­ség, melyből az következik, hogy elsősorban e társadal­mi szervezet munkájának színvonalát kell ez évben is tovább javítani. A megelő­zés másik igen fontos esz­köze a közúti rendőri ellen­őrzés, melynek hatékonysá­ga a rendszerességben és a gyakoriságban rejlik. A le­hetőségekhez képest to­vábbra is azon leszünk, hogy minden olyan helyen beavatkozzunk a forgalom­ba, ahol annak folyamatos­sá tétele és biztonsága meg­követeli. Az álló és mozgó forgalom rendőri ellenőrzé­se során pedig továbbra is feladat a durva, agresszív magatartást tanúsító, a köz­lekedési szabályokat figyel­men kívül hagyó, s ezzel mások életét, testi épségét veszélyeztető közlekedőknek a forgalomból való kiszűré­se és a közúti forgalomból való rövidebb-hosszabb ide­ig történő kizárása — fe­jezte be a beszélgetést dr. Sajti Imre ezredes, az RFK helyettes vezetője. Szekeres András

Next

/
Oldalképek
Tartalom