Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LflPJÁ 1978. MÁRCIUS 31., PËNTEK Ara: 80 fillér XXXni. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM Százhuszonnégymillió forint értékű társadalmi munka megyénkben nmnHmnnnnnHHmHmHnmmMHmmmHmmmmmmmHmmmmmnnB Kitüntették a legjobbakat Emberformáló erű Ö nyugati nagyvárosok­ban élők egyre jobban elidegenednek egymás­tól, csökken a lakosokban élő szociális érzés, és ezzel pár­huzamosan a közbiztonság színvonala. Ennek analógiájára egye­sek nálunk is meg-meghúz- zák a vészharangot: Terje­dőben van az embereknek egymástól való elfordulása. Tény, hogy az új bérlaká­sokban még nem alakult ki az együttélés új formája. Tény, hogy a televízió sok családot lakásába szorít es­ténként. De mindebből az elidegenedés általános jelen­ségeire következtetni egyol­dalúság. Mert mi van a má­sik oldalon? Szilárd munkahelyi kollek­tívák létrejötte, amelyek nemcsak a munkahelyeken, hanem azokon kívül is je­lentős időt töltenék együtt: kirándulnak családostól, ve­télkedőkre készülnek, kultu­rális rendezvényeket láto­gatnák együtt. És ennek a magatartásnak a csápjai ki­nyúlnak a lakótelepek laká­saiba, az öreg utcák családi házaiba — mindenüvé. Ha a formákat még keresgetjük is, a lényeg tiszta és világos. Mert lehet, hogy kevés a szomszédolás, de a közel­múltban bemutatott tv-film hatására egymás után jelent­keztek emberek, brigádok, hogy hajlandók megyénkben is segíteni az egyedülálló öregek sorsán. Ha hiányzik valami az óvodákban, böl­csődékben, már szinte szólni sem kell segítésért. Fel nem sorolható változata van a közösség dolgaival való te­vőleges törődésnek: nyomá­ban óvodák, iskolák frissül­nek meg, utcák, terek fá­sodnak be, a sáros utakra járdák kerülnek, tervek szü­letnek a rajzasztalokon, és ha szükséges, ezer forintok­kal járulnak a lakóhely víz- művesítésénék meggyorsítá­sához, művelődési otthonok építéséhez. Társadalmunkban ez a fo­lyamat erősödik, s nem az elidegenedés. Ügy hívjuk ezt, hogy társadalmi munka. Rendszerünk emberarcúsá- gának jellemző jegye ez, mi­ként a nyugati társadalmak­nak a létbizonytalanságból fakadó önzése. Természetes dolog, hogy nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a társadalmi munkák­nak. Nemcsak azért, mert egy-egy település anyagi le­hetőségeit kitágítja, hanem elsősorban azért, mert em­berformáló ereje van, mert dembkráciánk egyik lényeges és lényegre mutató vonása, amely "nem a formákban éli ki magát, hanem a társada­lom közös ügyeivel való tö­rődésben, az aktív részvétel­ben. n em szégyen, hogy jó ügyekben versenyezni szeretünk. Megyénk települései között évek óta tartó társadalmi munkaver­senyben tegnap a legjobbak anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesülték. Itt tényleg nem szólam: minden város, minden község a nyertesek között ván. Enyedi G. Sándor Tegnap, csütörtökön dél­előtt Békéscsabán a megyei tanács vb-termében tüntet­ték ki azokat a társadalmi munkásokat, akik a legki­emelkedőbb eredményeket érték el az elmúlt évben. Részt vett az ünnepségen Nyári Sándor, a HNF megyei bizottságának titkára. A megyei tanács elnökhe­lyettese, Csepregi Pál kö­szöntötte a részvevőket, majd elemezte a település- fejlesztő társadalmi munka legsikeresebb évének, 1977- nek az eredményeit. Elmon­dotta, hogy öt évvel ezelőtt a megye lakossága 41 millió forint értékű társadalmi munkát teljesített. Ez a te­vékenység az elmúlt évben már elérte a 124 millió forin­tot. Hasonlóképpen nőtt az Április 16-a és 23-a között Prágában ülésezik majd a IX. szakszervezeti világ- kongresszus, ennek előké­születeiről tájékoztatta csü­törtökön az újságírókat Timmer József, a SZOT tit- kár 3. Elmondta, hogy az SZVSZ IX. kongresszusra is meg­hívta a világ valamennyi szakszervezetét, ezzel is ki­fejezve, hogy a kongresszus nyitva áll valamennyi szak- szervezet előtt, függetlenül azok hovatartozásától. Va­lamennyi résztvevő szervezet képviselői a fő munkabi­zottságokban is véleményt mondhatnak, javaslatokat terjeszthetnek elő, szavaz­hatnak a dokumentumokra, részt vehetnek a szakszer­vezeti mozgalom teendőinek meghatározásában. A kongresszus alapdoku­mentuma az SZVSZ tevé­kenységének irányvonalát egy főre jutó társadalmi munka értéke is, 96 forintról 287-re. — Ügy érzem, hogy a tár­sadalmi munka a népgazda­sági tényező rangjára emel­kedett, középtávú terveink­ben is egyre inkább számol­nunk kell vele. A közössé­gért végzett munkának, a Fotó: Béla Ottó társadalmi összefogásnak azonban nemcsak az anyagi vonatkozásai örvendetesek, mert eszmei, erkölcsi, forint­ban ki nem fejezhető érté­kekkel gyarapodott az or­szág, így szűkebb hazánk, Békés megye is. A közéleti felelősségérzet és cselekvő­készség erősödésének meg­annyi példája fejeződött ki ■ abban, hogy tömegessé és rendszeressé vált a munka­időn kívül, ellenérték nélkül, határozza majd meg, s az együttműködés, a szakszer­vezeti egység szelleme hat­ja át. A dokumentum össze­gezi a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom hely­zetét, s megszabja jövőbeli vonalát, aminek kialakítá­sában közreműködhetnek az SZVSZ-en kívül álló szer­vezetek is. Bár ideológiai, politikai, szervezeti különb­ségek vannak a különböző szakszervezetek között, ezek nem jelenthetnek leküzdhe­tetlen akadályt a dolgozók egységtörekvéseiben, a kö­zeledés, az együttműködés tudatos elősegítésében. A magyar szakszervezetek már az előkészítő szakasz­ban egész sor javaslattal se­gítették a kongresszus sike­rét, s ezen fáradozik majd a kongresszusi küldöttség is, amelyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezet. magától értetődő természe­tességgel végzett munka. Hiszem, hogy minden egyes társadalmi munkást jó érzés töltött el, amikor munkája nyomán láthatta a megszé­pült óvodai játszóteret, a fel­újított parkot, a létrehozott sporttelepet. Mindehhez hoz­zájárul még, hogy az olyan létesítmény, amelyben az egyén saját munkáját is lát­ja, mindenki számára szebb, értékesebb, mint amelyet készen kap. Békés megye már kivívta j rangos helyét a településfej- I lesztő társadalmi munkában, ! Elsősorban azon települések j révén, ahol felismerték az I ebben rejlő erőt, ahol az al- I kotó tevékenységet irányíta- I ni tudják, ahol a vezetők I szűkebb hazájukban otthono- I san mozognak, ahol a gon- I dók megoldásában jó a helyi I szervek együttműködése — I mondotta többek közt. Beszéde végén megköszön- | te a meghívottak elmúlt év- I ben végzett munkáját, majd j átadta a Békés megyei Ta- I nács Végrehajtó Bizottsága I nevében a „Településfejlesz- | tő Társadalmi Munkáért, j Békés megye” kitüntető ér- I met dr. Takács Lőrincnek, J Gyula város Tanácsa elnöké- ! nek, Balogh Mihály nyugdí- | jas gyulai tanácsi dolgozó- I nak, Kozák Sándornak, Szeg- j halom nagyközségi Tanácsa \ elnökének, Nátor Jánosnak, I a szeghalmi tanács dolgozó- I jának. Sütő Imrénének, a HNF mezőkovácsházi járási titkáriénak, Siklósi Ferenc­nek, Mezőberény nyugdíjas tanácselnökének, Schupkégel Sándornak, a csárdaszállási tsz elnökének, Kalocsai Bélá­nak, Dombiratos község ta­nácselnökének, Balázs Má­tyásnak. a békéscsabai Váro­si Tanács dolgozójának és Takács Imrének, a békési Városi Tanács csoportvezető­jének. Itt hirdették ki, hogy a települések közötti verseny­ben a városok között Gyula lett az első, a nagyközségi kategóriában Szeghalom végzett az élen, Mezőkovács- háza lett a második. A köz­ségek között Csárdaszállás, Dombiratos és Pusztaföldvár a sorrend. Tegnap délután Békéscsa­bán, a városi tanács nagy­termében értékelték az „Építsük, szépítsük városun­kat”, illetve a „Környezetvé­delmi hónap” verseny ered­ményeit. A városban az el­múlt évben csaknem 23 mil­lió forint társadalmi munkát teljesített a lakosság és az intézmények. A kerületek közötti versenyben a VII. végzett az első helyen. A termelőszövetkezetek közül a Lenin Tsz bizonyult a leg­eredményesebbnek. Ugyan­csak első helyezést ért el a 611-es számú Szakmunkás- képző Intézet és a 3-as szá­mú általános iskola. Itt ad­ták át a megyei tanács által adományozott emlékplaket­tet a baromfifeldolgozó vál­lalatnak, a költségvetési és építőipari üzem Május 9. Szocialista Brigádjának és nyolc társadalmi munkás­nak. A Kiváló Társadalmi Munkáért emlékérmet tizen­öten kapták meg. Könyv- és tárgyjutalmat kapott 20 tár­sadalmi munkás. Dr. Takács Lőrinc (képünkön balról) átveszi a kitüntetést Csepregi Páltól Április 16-án ül össze Prágában a szakszervezeti világkongresszus Tájékoztató az előkészületekről A HAFE békéscsabai 5. számú gyáregységében egy időben 10—15 különféle — festőberendezéseket működtető — elekt­romos irányítóegységen dolgoznak, többnyire külföldi vásár­lók megrendelésére. A képünkön látható vezérlőszekrénybe az utolsó műszereket teszik a helyükre, mielőtt azt a meo átvenné Fotó: Veress Erzsi Tanácskozás az egységes közművelődési tervekről A megye főhivatású köz- művelődési dolgozói talál- kóztak tegnap délelőtt Bé­késcsabán a Megyei Műve- - lődési Központban. A me­gyei tanács művelődésügyi osztálya közművelődési cso­portjának vezetője Ambrus Zoltán üdvözölte a megje­lenteket, majd ismertette a továbbképzés témáját. Dr. Köteles Lajos, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának főelőadója részlete­sen elemezte és értékelte az egységes közművelődési terveket. Elöljáróban el­mondotta, hogy a tudomá­nyos alapú tervezés szüksé­ges a közművelődésben is, s ez a tervezés, irányítás, ellenőrzés állami feladat. Az előző évek terveihez ké­pest sokkal színvonalasab­ban, előrelátóbban, tudato­sabban készültek a megye különböző helységeinek köz- művelődési tervei. A jó tervek közé sorolta példá­ul a mezőkovácsházi, a fü­zesgyarmati, a sarkadi el­képzeléseket, s kiválónak minősítette többek között a Kondoroson, Nagyszénáson, Gyomán készült terveket. Ezek a közművzelődési ter­vek világos szerkezetűek, a helyi sajátosságoknak meg­felelően jelölik ki a külön­böző szervek és megbízott képviselőik konkrét felada­tait. A politikai, állami, társadalmi irányítók és in­tézmények a tervek szerint és a gyakorlatban is együtt­működnek a közművelődési intézményekkel. Hallottunk a közművelő­dési tervek legjellemzőbb hibáiról is, amelyeket a kö­vetkező években el kell ke­rülniük a tervezőknek. Gya­kori jelenség, hogy a ter­vek nem kollektív munka eredményeként jönnek lét­re, hanem egy-egy szakigaz­gatási szerv vezetője, vagy a művelődési ház igazgató­ja állítja össze azokat. Baj, ha sok az elvi megfogalma­zás, s az is, ha a közművelő­dési törvény szó szerinti idézése helyettesíti a konk­rét célkitűzéseket Az elő­ző évi terv eredményeit ér­tékelni kell. Az új terv fe­lelőseinek kijelölése, a költ­ségvetés, a kiemelt helyi feladatok felsorolása nélkü­lözhetetlen eleme a jó köz- művelődési tervnek. A főhivatású népművelők hozzászólásaikban egyetér­tettek az elmondottakkal, majd Szeljak György, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának osztályvezető­helyettese ismertette az agi- tációs és propagandabizott­ság értékelését a megyei közművelődés eredményei­ről, a gazdasági vezetők szemléletváltozásáról, a még megoldatlan . gondokról: a bejáró dolgozók és a mun­kásszállások lakóinak kul­turális mozgósításával kap­csolatban, a szórakoztató­ipar színvonaltalanságáról. A közművelődési munka kedvező tapasztalatairól is beszámolt, mely szerint a tanácsok irányító munkája megyeszerte javult, s a kü­lönböző termelőüzemek, tsz- ek, gazdaságok általában több gondot fordítanak dol­gozóik művelődésére. Az anyagi nehézségek miatt a különböző közművelődési intézmények munkakörül­ményei, technikai feltételei az igényeknél sokkal las­sabban javulnak, s ezzel a népművelőknek számolniuk kell munkájukban. B. Zs. Uktívaülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága Tegnap, március 30-án délelőtt az SZMT-székház nagytermében soron kívüli aktívaülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem, valamint a pénzintézetek szakszervezeti titkárait, a meghívott aktí­vákat, a megyei bizottság tagjait, továbbá az elnökség­ben helyet foglalt Forró An­dort, a KPVDSZ elnöksége szervezési és káderosztályá­nak vezetőjét, Dévényi La­jost, a szövetkezeti titkárság vezetőjét Láng Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak elnöke köszöntötte. Ezután Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak titkára személyi válto­zásokról tájékoztatta a je­lenlevőket. Mindenekelőtt meleg szavakkal méltatta a nyugdíjba lépő Lipták And­rás szervező titkár több év­tizedes munkásságát. Ezután bejelentette, hogy a KPVDSZ megyei, bizottsá­ga új szervező titkárrá Szűcs Térért, politikai munkatárs­nak pedig Petrovszki Györ­gyöt nevezte ki. —Balkus—

Next

/
Oldalképek
Tartalom