Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

1978. március 26., vasárnap o mínímagazín Nem csupán tervezés... Szirtes Ági, a Csillagszemű című filmben Felvértezve a pálya küszöbén Bcmirtaftozik: A Melior Klub Klubtermünk 1971-ben lé­tesült Szarvason, a főiskolai hallgatók társadalmi munká­jának révén, egy nem hasz­nált pincehelyiségből. ^ Azóta ez adott otthont a különböeő rendezvényeknek, szórakoz­ni vágyóknak. A programok a hét három napját kötik le (csütörtök, szombat, vasár­nap). A klub felszerelése jó­nak mondható, bár a szük­ségleteket nem teljesen elé­gíti ki. Jelenleg folyik a bel­ső átalakítás, korszerűsítés a helyiségben. A klub vezetését öt diák látja el, ők gondoskodnak a műsorok szervezéséről, köz­véleménykutatás alapján az ismert és kevésbé ismert elő­adóművészek meghívásáról. A hallgatótársak szívesen se­gítenek e tevékenységben, minek révén jó közösségi munka alakult ki. fgy olyan programok kerülnek műsor­ra, melyek a nagy többséget érdeklik, és ennek köszönhe­tő az a színes repertoár, mely az évi programokat jel­lemzi. Rendszeresek nálunk az előadói estek, amiken már felléptek többek között: Bitskei Tibor, Kozák And­rás, Tompa László, Üjlaky Károly, Ladányi Mihály, Se­bestyén Zoltán, valamint pol- és folkbeat-énekesek. Képzőművészeti előadássoro­zatunkon diákok segítségével ismerkedtünk Bpsch, Dali, Csontváry és általában a XIX—XX. századi festők ké­peivel, e korokat jellemző művészeti irányzatokkal. Ezek a diaporámás vetítéssel egybekötött estek mindig nagy érdeklődést váltottak ki, csakúgy, mint a szintén vetítétsel hangulatossá tett útibeszámolók. Helyt adtunk illevte adunk irodalmi szín­padoknak és az egzotikumot kedvelők is megtalálhatták szórakozásukat egy amatőr fakir színre lépésével. A min­den héten jelentkező dzsessz- klub széles körű érdeklődés­re talált. Lehetőség van — mellyel élünk is — politikai, sport-, műveltségi vetélkedők megszervezésére, amelybe gyakran a szomszédos óvó­nőképző intézet hallgatói is bekapcsolódnak. Ugyancsak a klub színtere a két intéz­mény közös klubdélutánjai­nak is. Végül szeretném megem­líteni a nagy érdeklődést ki­váltó szombat, illetve vasár­nap esti disc-jockey rendez­vényt, mely sok táncolni, szórakozni vágyó városi és főiskolai fiatalnak nyújt ki­kapcsolódási lehetőséget, összefoglalva, úgy érezzük, műsorainkban mindenki megtalálhatja a kedvére va­ló, érdeklődésének legmegfe­lelőbb programot, mely egy­ben kulturálódási lehetősé­get és szórakozást is nyűjt. Erdős Sándor klubvezető Diákhumor — Azt nem lehet tudni, hogy Almos valóban élt-e, de hogy Árpád az ő fia volt, az már bizonyos. * * * — II. József, Mária és Te­rézia fia volt. * * * — A végek vitézei több­nyire nem éltek haláluk nap­jáig, mert már hamarabb el­estek. * * * — Az osztrák katonák úgy megijedtek a magyar hu­szároktól, hogy hanyatt vá­gódva futni kezdtek. Az orosházi ifjúsági ház statisztikai adatait böngész­ve két szám érdemel külön figyelmet: 1977-ben 815 ren­dezvényt tartottak, a részt­vevők száma pedig 61164 volt. Az Ady Endre utcai épületben, amely az utóbbi évben olyannyira kezdi ki­nőni a kereteit, hogy bőví­tésre, korszerűbb épület megteremtésére is gondolni kell a jövőben. Valójában azonban nem is az épület határozza meg a tartalmat, még csak a formát sem, ha­nem annál számottevőbb té­nyezők. Az ifjúsági ház vezetői a marxi-engelsi klasszikus mondást tűzték zászlójukra: „Csak a többiekkel való kö­zösségben kapja meg az egyén az eszközöket ahhoz, hogy képességeit minden irányban kifejlessze, tehát csak a közösségben válhat lehetővé a személyes sza­badság.” E mottó szerint dolgozni nem csupán azt jelenti, hogy alaposan kell tervezni, eh­hez kapcsolódóan szervezni, hanem messzemenően lehe­tőséget kell teremteni az egyén kibontakozásának. A számok is bizonyítanak, no és az is, hogy nem hirtelen fellendülésről van szó ha­nem több éves színvonalas munkáról, egyenletes fejlő­désről. Az egyén kibontakozásá­nak lehetőségei ezen intéz­ményben a következőek : művészeti csoportok (két bábcsoport és az úttörőzene­kar), különféle szakkörök, klubok (kiemelkedik a poli­tikai klub, valamint az IFI Klub). Körültekintő szerve­zésről van szó? Arról is, hi­szen az életképtelen szakkö­rökét, csoportokat megszün­tették, mert tudják az intéz­mény vezetői, hogy papírfor­ma szerinti népművelési II dzsessz A dzsessz újabb reneszán­szát éli. Nemcsak világszer­te. hazánkban is mind na­gyobb közönséget hódít. El­sősorban a fiatalok körében. Az okok között a legdön­tőbb: a dzsessz lényegesen tartalmasabb, színvonala­sabb, maradandóbb értékű muzsika, mint a beat, a pop vagy a rock. Ez az észak-amerikai né­ger eredetű zenei stílus — melyre az erősen lüktető, iz­gató hatású ritmus, a folyto­nos szinkopálás, a kemény disszonanciák használata, a groteszk hatások kedvelése és a szabad kollektív impro­vizálás a jellemző — az 1900-as évek körül New Orleansban keletkezett. A dzsessz művelői csak ki­váló zenészek lehetnek, hi­szen ez a zenei stílus nagy­fokú virtuozitást és fejlett muzikalitást követel. Ugyan­is a dzsesszzenész nem ra­gaszkodhat a leírt kottafe­jekhez, sokkal inkább a lé­lekben belső feszültségeket keltő hatásokat játssza ki magából, őszinte szenvedé­lyeket, az emberi érzelmek mélységeit feltáró muzsika ez, ezért is került olyan kö­zel a ma fiataljaihoz. Hogyan köthetünk tartós ismeretséget a dzsessz sok­színű világával? Erről be­szélgettünk Kiss Imre orgo­naművésszel, a Magyar Rá­dió zenei szerkesztőjével. — Mivel a dzsesszmuzsika ma elsősorban a fiatalok kö­csoportokra nincs szükség. De valami másról is feltét­lenül szót kell ejtenünk. Ar­ról hogy. szeretnek idejárni a fiatalok, mert korosztá­lyuknak megfelelő szórako­zási és művelődési lehetősé­gek várják őket. Ez pedig a siker titka is, hiszen az igény találkozik a tervezéssel, az ifjúsági ház elképzeléseivel. Ez pedig jelzi azt is, hogy a tervezés körültekintően, köz­véleménykutatás után törté­nik.. Az intézmény 1978-as munkatervében szerepel a következő mondat: „Több értékes társadalmi munkára van szükség”. Hogy mi ad súlyt ennek a mondatnak? Az hogy ösztönzik a fiatalo­kat: maguk teremtsenek jó körülményeket. ez pedig, mint nevelési cél, nagyon is fontos. Számtalan klub, szakkör tagságának erős ösz- szetartozását is ez biztosítja, így készült a kondicionáló­terem (érre az összefogásra számítanak a későbbiekben felépülő tornateremnél is), de nem egy alkalommal a klubtagság q közös kirándu­lásra való pénzt is közösen teremti elő. Oj színfoltok az ifjúsági ház életében a Tán­csics Mihály Gimnáziummal közösen szervezett irodalmi kirándulások, amelyeket úgy terveznek, hogy a tantárgyi ismereteket is bővítsék, el­mélyítsék a diákok. Sorolni lehetne a tervezés adatait, ismertethetnénk a mozgalmi akciókba való be­kapcsolódásuk módjait is. Ezek tervek. Ám a tervek mögött igen komoly bázis, tömegbázis áll. ami biztosí­téka is annak, hogy mindez meg is valósuljon. Mert >a terv nem az íróasztal mellett születik, hanem az idejáró fiatalok öntevékeny munká­ját tükrözi. És ebben ez a jó, ez az igazi. rében hódít, ez adta az in­díttatást ahhoz, hogy százöt­ven adásból álló sorozatot indítsunk a Magyar Rádió­ban a dzsessz történetéről. Természetesen nem ez' az egyetlen dzsesszműsora a Magyar Rádiónak. Hetenként hét-tizenöt adással jelentke­zünk, amelyből kiemelkedik sokszínű A dzsessz világa c., négyhe­tenként sorra kerülő, egyórás dzsesszmagazin, valamint a Dzsesszklub programja, amelynek felvételére egy-egy jól működő vidéki dzsessz- klubban kerül sor. Szegedről, Nagykanizsáról, Győrből, Pécsről, Debrecenből jelent­keztünk eddig. Néhány vidé­ki dzsesszklubnak saját együttese is van, így például Szegeden Molnár .Gyula dixilandje, Békéscsabán a Hat szív együttes, vagy Deb­recenben a közismert Pantha Rei és a Debreceni dzsessz­együttes. A Magyar Rádió természe­tesen nemcsak műsorain ke­resztül szervezője, népszerű­sítője a dzsesszzenének. Az­zal is, hogy mind több nyil­vános koncertet, sőt kon­certsorozatot rendez, elsősor­ban vidéki városokban, ame­lyeken a legjobb magyar mu­zsikusok mellett neves kül­földi szólisták és zenekarok is dobogóra lépnek. Az idei esztendő első je­lentősebb dzsesszhangverse­nyére február 13-án Buda­pesten, az Erkel Színházban került sor. A szegedi dzsessz­Lát6—szemle A szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépis­kola KISZ-szervezetének lapja, a Látó, egyre nívósabb — az iskolaújságok megszo­kott keretein is túllépő — lappá vált. A 10. évfolyam összevont január-februári számában sok elemző, önkri­tikus szemlélettel született írás olvasható, amelyekből megismerhetjük a legfiata­labb, az elsős gimnazisták véleményét a lapról, s ugyanerre a szerkesztőség szépítésmentes válaszát is. A szerkesztőség ebbe a számba sok diákot tudott bekapcsol­ni, például az osztályok ta­nulmányi munkáját, a közel­múlt versenyeit, eseményeit bemutató írásoknál. Az iskolai KISZ-munkát segítő szándékból született az a dicséretes ötlét, hogy az 1978/79-es mozgalmi évre szóló KISZ-akcióprogramnak is helyt adtak a lapban. Ér­dekes olvasmány Patai Jú­lia interjúja, amelyet nagy­apjával, Pataki Józseffel, Szeghalom első tanácselnö­kével készített. A gimnázi­umban, úgy látszik, sikeresen valósítják meg a helytörté­neti hagyományok gyűjtését, ápolását. Érdemes szólni az egyre aktuálisabb szemléletű újság egyik rövid interjújá­ról, amelyet Tóth Erzsébet negyedéves diák készített dr. Szentkereszty Tamás or­szággyűlési képviselővel. Ez­zel is példázható, hogy az ifjúság közéletiségre neve­lésében mennyi — eddig ki­aknázatlan — lehetőség rej­lik még. A legfrissebb szám egyik meglepetése Kovalik Judit harmadéves diák folytatásos elbeszélése, a „Mai törté­net”. Az ízig-vérig mai tör­ténet cselekményét, jellemeit szinte „profi” tudással épí­tette fel a szerző. írásának talán egyik legnagyobb di­csérete, ha azt mondjuk: várjuk a folytatást! napokat április 21—22 között rendezik. A gazdag program­ban fellép a Növi Sad-i Rá­dió Big Bandje, a holland, finn és nyugatnémet muzsi- kusökból alakult Electric Cirkus, a berlini Friedhelm Schönfeld trió, valamint Car­mel Jones néger trombitás Pege Aladár együttesével. Az Alba Regia dzsesszfesz- tivált 1972-ben rendezték meg utoljára, amelyben az azóta már világhírű Keith Jarrett is fellépett. ötévi szünet után az idén május 25—27 között ismét sor kerül ag Alba Regia dzsesszfeszti- válra Székesfehérvárott. világa A június 23—24-én meg­rendezendő tatai. dixiland- napokon magyar, csehszlo­vák, lengyel, nyugatnémet együttesek mellett fellép az amerikai Benny Waters szakszofonos. Ezt követik majd szeptember elején a hagyományos debreceni dzsessznapok, amelynek sztárja kétségkívül az elekt­ronikus rock-dzsesszt játszó amerikai Doldinger Passport- együttes lesz. A gazdag dzsesszhangverseny-progra­mot novemberben a nagyka­nizsai nemzetközi dzsessz- hétvége zárja. E gazdag programhoz még csak annyit: a Magyar Rádió zenei főosztálya szívesen ve­szi minden dzsesszklub je­lentkezését, • amellyel még nincs kapcsolatunk. Prukner Pál Emlékképek két évvel ez- előttről. A színművészeti fő­iskola egyik osztályában Vá­mos László tanítványai vizs­gáznak. Részleteket adnak elő klasszikusoktól. Éppen Lope de Vega Hős faluját. A színpadra rövid hajú, töré­keny kislány toppan be, s Laurencia összes sérelmét, megalázottságát olvassa kín­ja okozóinak fejére. Elfoj­tott hangon, de oly erővel, hogy körülötte reszket a le­vegő is. A nézőtéren x ott ül az egykori Góz Jóska, és sok nagy szerep életre keltője: Szirtes Ádám. Színésznő lá­nyával ismerkedik. Ez a kislány azóta „fel­nőtt”, rövidesen diplomás­ként indulhat a közönség meghódítására. Kifejező, ba­rátságosan meleg szemek, szigorúan hátra simított haj, jellegzetesen „szirteságis” mosoly. Arca, alakja a film­vászonról már ismerős. — A pályaválasztásban mennyire meghatározó, ha valaki neves művész lányának születik? — Csak annyira, mint pél­dául egy orvoscsaládban. Otthon állandóan ez a be­szédtéma. Végül a gyerek fel­teszi magában a kérdést: mi lenne, ha én is ezt a mester­séget választanám? — Aki nem ilyen hely­ről kerül a pályára, eset­leg hajlamos lesz arra, hogy valamifajta álomvi­lágnak képzelje a színé­szetet, rózsaszín ködbe burkolja. Nem ismervén a buktatókat, a taps, a hírnév vonzásába kerül­jön. — Ettől én szerencsére megmenekültem. Elég sok­szor láthattam apám önmar- dosásᣠAzért mégsem gon­doltam, hogy ilyen nehézsé­gek várnak majd rám. A vágy, a belülről jövő akarat elnyomta kételyeimet, ború­látásomat. — Térjünk rá a film­szerepekre. Az Egy er­kölcsös éjszaka villanás­nyi kis cselédlánya után a Csillagszemű lányalak­ja már főszerepnek mondható. — Viszonylag könnyű dol­gom volt Anyicskával. Mert mit is kellett e lányban megformálnom? A szépségét, a fiatalságát. Nem a szabá­lyos arcra, a tökéletes alak­ra gondolok. Sokkal inkább arra a vonzerőre, belső su­gárzásra, mely a néző szá­mára szimpatikussá teszi ezt a pásztorlánykát, igazolja tisztaságát, lelkének gazdag­ságát. — A kecskeméti Kato­na József Színházban Ruszt József nemrégiben állította színpadra Sha­kespeare müvét, a Pe- riclest, s az egyik fősze­repre vendégként, Szirtes Agit hívta meg. — Marina félig gyerek, fé­lig nő. De ereje van, amivel távol tartja, lerázza magáról a mocskot, a szennyet. Éppen ezért az emberek tehetetle­nek vele szemben. Erejét a hitéből meríti, és abból, hogy mosolyog. — Sikerült az első be­vetés? — Néhol még pontatlan va­gyok. Eddig a filmet kedvel­tem, de amióta a színház­zal találkoztam... — Pillanatnyilag mégis a film a „főszereplő” életében. Sik Ferenc irá­nyításával készül a Nem élhetek muzsikaszó nél­kül című Móricz Zsig- mond-regény filmadap­tációja. Pólika szerepét — számos próbafelvétel után — Szirtes Agira osztotta ki. — Pólika — úgy vélem — minden szempontból partne­re Balázsnak. Ugyanolyan vérbő; életet, muzsikát, játé­kosságot szerető ember. El­keseredett pillanatainak áb­rázolása mellett ezeket a vonásokat is szeretném be­lopni a filmbe. — A filmek, a színhá­zi fellépés kóstoló volt a jövőből. Milyen érzések­kel lép majd ki Szirtes Agi diplomásként a fő­iskola kapuján? — Ez engem is foglalkoz­tat. Mert amíg itt vagyok, véd az „fh” a nevem mögött. Elnézőbb a közönség is. Azt mondja : tehetséges, de... Ám utána nincs védettség, nekem kell felvérteznem ma­gam. Ezt pedig csak úgy te­hetem meg, ha azt a bizo­nyos kötőszói kiiktatom, megsemmisítem. Magyarul, megoldom a feladataimat. Valószínűleg vidékre szerző­döm — dolgozni akarok. Tóth Andrea —fb— B. S. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom