Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-26 / 73. szám
1978. március 26., vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK Jókai-emlékmű Pápán Pápán március 15-én avatták fel Jókai Mór emlékművét, amelyet Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor szobrász- művészek készítettek. Képünkön: A már felállított szobor a kastély parkjában (MTI-fotó, Rózsás Sándor felvétele—KS Panoráma-sorozat a gyógyfürdőkről fl fonókától a művelődési központig K mezőberényi közművelődés történetéből A népszerű Panoráma útikönyvek új sorozatot indít, amely Magyarország gyógyvizeit ismerteti meg az olvasókkal. Az utóbbi években megnőtt hazánkban a gyógyfürdők száma, s ezzel feltámadt a balneológia, — a gyógyvizek hatásával foglalkozó tudományág — reneszánsza is. Ez tette időszerűvé a négy kötetre tervezet sorozat megjelentetését, melynek első kötete a Dunántúl gyógyfürdőit mutatja be. A továbbiakban az érdeklődők megismerkedhetnek az Alföld, Budapest és Észak-Magyar- ország fürdőivel is. Cél, hogy az olvasó kiválaszthassa a betegségének és lakóhelyének leginkább megfelelő fürdőt. Balneológus szakorvos tájékoztat a kúra várható eredményéről, s felhívja a figyelmet a gyógyvízhasználat alapszabályaira és veszélyeire. A könyv — a sorozat eddigi profiljához híven — bemutatja a környék idegenforgalmi nevezetességeit is. Mikor még csupán tök- magoiajba mártott kóc szolgáltatta a világosságot, és falábon lehetett csak a szomszédba menni, sötétség és sártenger zárta el a falvakat, abban az időben (a századfordulón) a fonóka, a kukoricafosztás és a dörzsölés hozta össze a mezőberényi lakosságot. Az asszonyok, a lányok magukkal vitték esténként a fonóba a rokkát, s fontak. A férfiak itt beszélték meg a napi híreket, s meséket mondtak. A dörzsölő estéken a kerek asztalba fogódzva lányok és legények taposták a kendert, miközben harmoni- kás húzta a nótát. Így, a hasznosat a kellemessel ösz- szekötve, a fiatalság megtalálta az alkalmat szívügyeinek elintézésére is. A húszas évek táján már a herényi fiatalokat is jobban vonzotta a tánciskola, a mozi, az olvasókör, a kaszinó A fonóka lassan háttérbe szorult, üzletté vált: a fiataloknak fizetni kellett a tulajdonosnak a szórakozásért. Minőségi szempontból is jelentőssé váltak az olvasókörök. Az elsők már a századforduló előtt megalakultak, később számuk egyre növekedett, szinte a lakosság minden rétegében. A körök többnyire száznál kevesebb tagot számláltak. Fő céljuk az olvasás iránti érdeklődés felkeltése volt. E cél megvalósítása érdekében gyakran rendezték felolvasásokat, és népművelési előadásokat. Igen mozgalmas életet éltek az olvasókörök műkedvelő csoportjai: a zenekarok, énekkarok, színjátszó csoportok. A körök szervezésénél, működtetésénél — minden különösebb biztatás nélkül (!) — ott voltak az aktív munkát végző, a néphez hű tanárok és tanítók. Üj korszakot jelentett Me- zőberényben a technikai eszközök fejlődése. Jelentős kezdetnek vehetjük a vetítőképes előadások megjelenését. Ezen alkalmakon — a mai diavetítéshez hasonlóan — állóképeket vetítettek. Robbanásszerű változást hozott a mozi és a detektoros rádió megjelenése. A kezdetben néma, majd hangosfilmeken távoli tájakat, embereket, jelentős művészeket láthatott, a fülhallga- tós készülékeken pedig érdekes műsorokat hallhatott a faluja határát ritkán átlépő herényi nép. A felszabadulás után fel- virágzott a műkedvelőmozgalom. Tánccsoportok, műkedvelőcsoportok (énekkar, színjátszócsoport) zenékarok alakultak, működték eredményesen. A mozgalom bázisa a községi művelődési otthon, és a PATEX művelődési ház volt. Ez a pezsgés egészen a televízió megjelenéséig tartott. » A tv — mint mindenütt — nagy változásokat hozott. Először csak a közületek, tsz-ek, vállalatok kultúrhe- lyiségeiben nézték az adást, majd egyre szaporodtak a magánlakásokban is a készülékek, s egyben az otthonülők száma is. A hatvanas évek végére átalakult a köz- művelődés képe. Az irodalmi színpad felváltotta a műkedvelő színjátszást. Megjelentek az ŐRI, a Filharmónia központi műsorai. Kialakult a rendszeres színházba járás, s bérletes rendszer. Író-olvasó találkozók, és a Körösment.' kulturális hetek rendezvényei fémjelezték az új törek véséket. Az anyagi körülményei javulása az emberek köré ben is meghozta a fokozot tabb művelődésre val igényt. Objektív feltételei a új művelődési központ meg épülésével realizálódnak. / munka 1974-ben megkezdő dött, s hamarosan célt ér. Ez a létesítmény korszer’- bázisa — s egyben centrum; — lesz a herényi közművelő désnek. Igazi otthona a sza bad idejüket hasznosan, ki kapcsolódva, szórakozva, mű velődve eltöltőknek. Tomka Mihál Hírek — Üjabb idegenforgalmi érdekesség. A visegrádi fellegvár látványosságai közé tartozik egy újabb, aminek a turisták biztosan örülnek majd. Újjáépítik az egyik fi- gyelőtomyot, s a nyáron már megtekinthető a vár régi konyhája, az úgynevezett ökörsütő terem. ♦ — Tsz-tagok üdülőközpontja. Harkányban a termelőszövetkezetek együttesen alakítottak ki üdültetési központot a tsz-tagság részére. Az üdülőközpont építésére az idén tízmillió forintot fordítanak. A tervek szerint az első vendégeket 1979-ben fogadhatják. ♦ — Kisegítő kempingek. A Balaton vendégfogadási lehetőségeit tovább kívánják bővíteni az idén. A BIB javaslata szerint több balaton- parti községben úgynevezett kisegítő kempingeket kívánnak létrehozni. Petőfi István Kondoroson Sokan nem tudják, hogy megyénk egyes településeiben milyen emlékek fűződnek Petőfi Sándorhoz és családjához. Többé-kevésbé ismert, hogy a nagy költő Mezőbe- rényben járt, de az már nem nagyon, hogy fia: Zoltán Szarvason tanult, vagy hogy öccse, István Kondoroson, illetve Csákón élt és dolgozott, s ott is halt meg. Emlékét égy sírkő őrzi az általános iskola udvarán. (Képünk) Kondoros történetéről, múltjáról és jelenéről újjáépítésének 100. évfordulója alkalmából monográfiát írt Bella István, a helyi általános iskola igazgatója. Ebben Petőfi Istvánról is megemlékezett : Petőfi István — nagy költőnk „édes Pistikám”-ja — 1825. augusztus 18-án született Szabadszálláson. Erős, tehetséges gyermek volt ő is, de az 1838-ban tönkrement szülők nem tudták kisebb gyermeküket úgy iskoláztatni, mint Sándort. Ezért István már gyermekként segítkezett apja gazdaságában. Sándor szülei támaszát látta öccsében, és nem is csalódott. István 1842-ben Kunszentmiklósra ment, ahol 1845-től önállóan vezette apja egyik mészárszékét. A szabadságharc kitörésekor önként jelentkezett honvédnek. Bátran küzdött, gyorsan haladt előre a katonai ranglétrán: Buda ostroma idején már főhadnagy, később a századosi rangot is elérte. Buda ostroma idején 'S .?< >. Itt nvkcçzTk !f ETÔFY ISTVÁN! '>r4t eu 54 tv« a 6. Honvéd Zászlóalj 3- századának parancsnoka. Világos után sorozták be az osztrák hadseregbe közkatonaként. Közel nyolc évig szolgált a fekete-sárga hadseregben, ahonnan 1857 májusában szabadult. 1858-ban került a Kondoros melletti Geist-birtokra. önállóan intézte a gazdaság minden ügyét, pontos és lelkiismeretes, kora reggeltől késő estig talpon volt. Végre annyi megpróbáltatás után nyugodt mederbe terelődött élete, kibontakozott gazdatehetsége. Vezetése alatt a gazdaság a legjobban irányított gazdaságok egyike lett. Ö maga is józan, takarékos életet élt, aminek az lett az eredménye, hogy élete végére jelentős vagyonra tett szert. Gazdatiszti állása mellett Kondoros község pénztámo- ki állását is betöltötte. Ezt a munkáját is a rá jellemző lelkiismeretességgel és pontossággal látta el. Pénztámo- ki munkáját Csákóról látta el levelezés útján. Életének legtermékenyebb korában váratlanul ragadta el a halál. 1880 elején mellgörcsök kínozták', de a munkát egy percig sem hagyta abba. Április 28-án Dérczy Ferenc és Zlinszky István barátai jelenlétében elkészítette végrendeletét. A végrendelet elkészülte után 4 nappal, május 1-én meghalt. 400 holdas birtokát feleségére hagyta, bátyja iratait pedig a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Felesége is megjelent temetésén. Hamvait Csákón helyezték örök nyugalomra, ahonnan 1908-ban a Petőfi Társaság a Kerepesi úti temetőbe, a Petőfi család sírboltjába szállította. A csákói sírhant emlékkövét Rin- dó József és Rindó Józsefné tanárok a Kondorosi iskola udvarába szállíttatták, ahol ma is áll. Felesége, Gaylhof- fer Antónia 38 évvel élte túl férjét. Papírpénz-történeti kiállítás Az orosházi Petőfi Művelődési Központ Juhász Balázs Gyüjtőklub egynapos kiállítást rendezett abból az alkalomból, hogy 130 éves a magyar papírpénz, ugyanis a független magyar állam ekkor bocsátott ki először önálló papírpénzt. Az Üj Magyar Lexikon meghatározása szerint a papírpénz: .......jelkép es pénz, pénzjel, amely a pénz forgalmieszköz-funkció- jából nőtt ki, s a pénzérmék hiányzó mennyiségét helyettesítette, forgalmi és fizetésieszköz minőségében.” A papírpénz a gyors változások lehetőségeit is inkább tudja nyomon követni, mint a fémpénz, így gyorsabban követi a történelem változásait, s ezért is volt izgalmas végigkísérni a kiállítás magyar papírpénzsorozatait, amelyek Koszorús Oszkár és Vízi József klubtagok gyűjteményeiből állottak össze. Mit láthatott a közönség? Egy igen egységes és rendkívül értékes anyagot, az első magyar papírpénztől a mai ötszázforintosig kísérve nyomon a változásokat, amelyek történelmiek és gazdaságiak is. Bemutatásra kerültek az 1849. március 1-én kibocsátott gr. Almássy pénzjegyek, Kossuth-bankók, az 1848—49- es szabadságharc papírpénzei. De láthatóak voltak a Kossuth Lajos által nyomtatott amerikai dollár és forint is, amelyet NewYork-ban illetve Philadelphiában adtak ki. A kiállítás rendjében ezt követően az Osztrák-Magyar Bank papírpénze, az I. világháború, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság pénzei voltak láthatók. Ezt követte az 1927-ben kiadott pengő. A felszabadulást követően sr Vöröshadsereg parancsnoksága által kiadott pengő címletű bankjegyek, valamint különféle pénztári utalványok, Szekszárd, Mohács városok által kibocsátott pénzek sorakoztak a kiállításon. S az inflációs évek legnagyobb számjegyű pénz jele, amely a világon is ritkaságnak számít nagysága következtében: ez az 1 milliárd pengő. 1946 júniusában forgalomba került az új pénz, a forint. Ebből is szép kollekciót mutattak be a gyűjtők. Látható volt az első zöld-kék színezetű százas, amit 1947-ben váltott fel a ma is forgalomban lévő piros színű papírpénz. A kiállítás sorát zárta az Ady Endre arcképével díszített ötszáz forintos. hfí ff#*i fortiiira. A szabadságharc papírpénzei Kossuth Lajos aláírásával kiadott amerikai papírpénzek A Vöröshadsereg által kiadott bankjegyek Kép, szöveg: Fülöp Béla
