Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

1978. március 1., szerda o Ülésezett a megyei oktatási bizottság Tegnap, február. 28-án, délelőtt 9 órai kezdettel ren­dezte meg soronkövetkező ülését a megyei oktatási bi­zottság Békéscsabán, a Pe­dagógus Továbbképzési In­tézet könyvtárában. &.z ülé­sen részt vett Nagy János, a megyei tanács elnökhelyette­se és dr. Becsei József, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. Első napirendi pontként a Pedagógus Továbbképzési Intézet tevékenységéről be­szélt Mitykó János, az inté­zet vezetője. Az 1974 óta működő intézmény eredmé­nyeit megismerve a rész­vevők nem egy kéréssel, il­letve kérdéssel fordultak Mitykó Jánoshoz. Elsősorban a komplex továbbképzés le­hetőségei, az oktatási eszkö­zök beszerzésének és javítá­sának kérdései, valamint a gyermekgondozási segélyen levő pedagógusok idén ter­vezett találkozói érdekelték a részvevőket. Dr. Becsei József hozzászólásában elis­merően szólt az intézet mun­kájáról, amely mintegy 5 ezer szellemi munkás tevé­kenységéhez nyújt segítsé­get. A jövőben mint a bi­zottság megállapította, az ed­digi tapasztalatok alapján egy megfelelő profilt kell kialakítani az intézeti tevé­kenységben. Második napirendi pont­ként Virág Ferenc gazdasági csoportvezető az V. ötéves terv oktatási beruházásainak helyzetéről adott tájékozta­tót. Felsorolásában kitért a már átadásra került óvodák és általános iskolák egész sorára, s beszélt a megye városaiban és községeiben most készülő oktatási intéz­mények jelenlegi helyzeté­ről is. A bizottság tagjai többek között megtudták azt, hogy 1978. végére a kö­zéptávú tervben szereplő óvodák építése befejeződik. Az idén a kulturális beruhá­zásra fordított összeg 174 millió 310 ezer forint lesz megyénkben. A beszámolói követően el­sősorban a koordinációval kapcsolatos kérdések merül­tek fel, majd a bizottság a soron következő ülés napi­rendi pontjait fogadta el, amelyet előreláthatóan má­jusban rendeznek meg. N. A. Kétnapos földrajztudományi tanácskozás Békéscsabán Két évvel ezelőtt látoga­tott Pécsre a Magyar Tudo­mányos Akadémia Földrajz­tudományi Kutató Intézete alföldi csoportja, ahol a komplex regionális földrajzi kutatások lehetőségeiről, eredményeiről tárgyaltak a vendéglátókkal. Hasonló témával rendezett most kétnapos tudományos tanácskozást a békéscsabai kukatógárda,' amelyre teg­nap tizenegy gazdaságföld­rajzi és közgazdász szakem­ber érkezett — viszonozva a pécsi látogatást — a Magyar Tudományos Akadémia Du­nántúli Tudományos Intéze­téből. A vendégek városnézé­sen vettek részt, megtekin­tették a megyeszékhely új létesítményeit, lakótelepeit, majd este kötetlen megbe­szélésen vettek részt. Ma. a délelőtt 9 órakor kezdődő kibővített tanácsko­zásra szegedi, győri és szol­noki szakemberek is érkez­nek. Kétszáz hektár vetést borit belviz A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság legfrissebb tájé­koztatása szerint’ a Körösök hegyvidéki vízgyűjtő terüle­tén hullott eső és a hóol­vadás hatására újabb árhul­lám alakult ki a folyók ro­mániai szakaszán. Így a Fe­hér-, a Fekete- és a Kettős- Körösön március első két napján, tehát ma és holnap várható tetőzés. A Körösök árhullámának magassága várhatóan a másodfokú ké­szültségi szintnek megfele­lően alakul. Ami a belvízvédelmi hely­zetet illeti, a KÖVIZIG tá­jékoztatása szerint az el­múlt napok csapadékos idő­járása következtében meg­növekedett a belvízzel el­öntött terület nagysága az igazgatóság felügyelete alá tartozó területen. Jelenleg első fokú a belvízvédelmi készültség a gyulai szakasz­mérnökség teljes területén, valamint a sarkadi szakasz­mérnökség holt sebes-kö­rösi védelmi szakaszán. Az elöntött terület mintegy 800 hektár — ebből mintegy 200 hektár a vetés. Az igazgató­ság a leginkább veszélyez­tetett területeken összesen csaknem 30 szivattyútelepet és -állást üzemeltet, 45 köb­méteres másodpercenkénti teljesítménnyel. Vonatpótló autóbuszok A MÁV Szegedi Igazgató­sága értesíti az utazóközön­séget, hogy pályafenntartási munkálatok miatt március 6—7—8—9-én a Szolnokról 11.25 órakor induló 6622 szá­mú és a Békéscsabáról 12.25 órakor induló 6623 számú személyvonatok közlekedését Tiszatenyő és Mezőtúr állo­mások között szünetelteti. Az utasforgalmat vonatpótló autóbuszok bonyolítják le. A felsorolt napokon Kétpó va­sútállomáson ifiegfelelő köz­út hiányában a 6622 és 6623 számú vonatok közlekedési idejében az utasforgalmat szünetelteti. Az autóbuszokon a vasúti menetjegyek érvényesek. Bő­vebb felvilágosítást a vasút­állomásokon adnak. Március 7-tól forgalomelzárás BEFEJEZÖDIK-E HATÁRIDŐRE AZ ISTVÁN KIRÁLY és szabadság tér Átépítése? A közelmúltban képriport­ban mutattuk be a megye- székhely központjának át­építését, most pedig a békés­csabai Városi Tanácsnál ar­ra a kérdésre kértünk vá­laszt: a jelenlegi állapotokat figyelembe véve vajon el- készül-e minden a tervezett határidőre az István király és a Szabadság téren? Kérdésünkre a műszaki és városfejlesztési osztály veze­tője, C&aba Márton vála­szolt. Elmondotta: bíznak ab­ban, hogy a május 1-re ter­vezett átadási határidőt tart­ják, bár e nagy és bonyolult munka elvégzésére — január 10-én kezdtek hozzá — csu­pán bő három és fél hónap idejük van a kivitelezőknek. A legnagyobb feladat a kertészeti és köztisztasági vállalatra hárul. Itt most ar­ról tárgyalnák, hogy másfél­két műszakban dolgoznak majd. E vállalatokon kívül megtaláljuk a tereken avíz- és csatornamű vállalat, a DÉGÁZ, a posta, a DÉMÁSZ munkásait is. A közmű-vál­lalatok egyeztették program­jukat, hogy egymás zavará­sa nélkül, egymást segítve haladhassanak az átépítéssel. Március közepén újabb tervegyeztetést tartanak. A munkák meggyorsításá­ra március 7-től, keddtől el­zárják a forgalom elől mind­két teret, csupán az ott levő intézményekbe, boltokba árut szállító járműveknek biztosítanak közlekedési le­hetőséget. Exportfejlesztő beruházások A közelmúltban falugyű­lésen találkozott Végegyhá­za lakossága a község veze­tőivel. A tanács végrehajtó' bizottságának titkára, Gál Mihály vitaindítónak szánt beszámolója részletes érté­kelést adott a kisközség helyzetéről. Egyebek mel­lett olyan adatokat sorolt, amelyek jól érzékeltették : az életszínvonalat tekintve nincs szégyenkeznivalójuk. Az ÁFÉSZ boltjaiban a végegyháziak 20 és fél mil­lió forintot hagytak ott az elmúlt évben. Több mint félezer rádió, s ugyanennyi tv-előfizető van a község­ben. A köz és az ország dol­gai iránt tanúsított érdeklő­désüket bizonyítja, hogy napilapból 412 példányt vá­sárolnak, folyóiratokból pe­dig csaknem 800-at. A művelődési ház a köz­ség közművelődését irányí­tó, szervező munkáját meg­felelően végzi, hiszen 144 rendezvényt tartottak, ame­lyen csaknem 18 ezren vet­tek részt. S ha tudjuk, hogy Végegyháza lakossága alig több mint kétezer, ebből is érzékelhető, hogy milyen nagy az érdeklődés, az igény a kultúra iránt. Szó volt a beszámolóban a tanács gazdálkodásáról is. Igaz, nem sok pénzük van, az V. ötéves terv során a fejlesztési alap — amivel beruházásokat lehet megva­lósítani — még a négy és fél millió forintot sem éri el. De hát itt is tartják ma­gukat a közmondás igazsá­gához, addig nyújtózkodj, ameddig a takarónk ér. Per­sze, ez korántsem jelenti azt, hogy a község, ami a fejlődést illeti, egy helyben topogna. Szép kultúrházuk van, vízmű szolgáltatja az ivóvizet, bővítették a köz- világítást és újabb kutakat fúrtak az egyre növekvő igényék minél jobb kielégí­tésére. Elkészítették az V. ötéves időszak fejlesztési tervét, jövőre újabb 70 ezer forintot költenék járdaépí­tésre, s legnagyobb vágyuk, az új könyvtár építése elő­reláthatóan 1980-ban kez­dődhet meg annál is in­kább, mivel a megyei ta­nács erre a célra 400 ezer forintot ígért. A beszámoló után nem­igen kellett nógatni az em­bereket, hogy mondják el véleményüket a hallottak­ról és a gondokról. Egymás után jelentkeztek szólásra, kifogásolták egyebek mel­lett, hogy az utcai közvilá­gítás nem mindenütt meg­felelő, nincs olyan szórako­zóhegy, ahol pinpongozhat- nának, kártyázhatnának, a falu két kocsmája olyan, hogy akár holnap is be le­hetne zárni. Szót kért dr. Fekete Lajos, a mezőko­vácsházi Járási Hivatal el­nökhelyettese is, aki a tár­sadalmi munka jelentőségé­ről, fontosságéról szólt, ar­ról az összefogásban rejlő erőről, amivel alaposan nö­velni lehet a község fejlesz­tésére szánt összeget. Beszélt a tanács, valamint a gazdál­kodó egységek közötti koor­dinációban rejlő lehetősé­gekről. Dr. Bognár Antal, a járási ügyészség vezetője is­mertette a legfontosabb jog­szabályokat, és válaszolt közérdekű kérdésekre. A fa­lugyűlésen elhangzottakat Mikula Mihály tanácselnök foglalta össze. B. O. Ö 45 milliárd forintos exportfejlesztő hi­tel már érzékelteti hatását a külkereskedelem­ben. Néhány üzem és válla­lat ugyanis befejezte fejlesz­tését, amelynek nyomán je­lentősen növelte exportját. A tervezettnél kétszer többet exportál az Üvegipari Mű­vek, a Budapesti Rádiótech­nika Gyár jelentéstárolói és rádió-telefonjai olyan sike­reket értek el külföldön, hogy az előírt mennyiség dupláját is sikerült értékesí­teni. De folytathatnánk a sort a Jászberényi Hűtőgép­gyárral, a Csepeli Kerékpár­gyárral, csakúgy, mint a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárral. Két és fél esztendeje, hogy a Magyar Nemzeti Bank pá­lyázatot hirdetett kedvezmé­nyes hitel nyújtására, olyan vállalati fejlesztésekhez, amelyekkel javítják termelé­si szerkezetüket, bővítik a gazdaságosan értékesíthető exportárualapot, Ez a hitel hosszú távú kül­kereskedelmi céljainkat szolgálja. Hazánk nyers­anyag- és energiaszegénysé­ge folytán ezek az árucso­portok jelentős arányt képvi­selnek behozatalunkban. Az olajár-robbanás, s az azt kö­vető energia- és nyersanyag áremelkedéseket mindeddig nem tudtuk ellensúlyozni ki­vitelünkkel. Exportterméke­ink árai ugyanis kevésbé emelkedtek a világpiacon. Ugyanannak a terméknek behozataláért most többet kell exportálnunk. Ez a cse­rearányromlás igen nagy veszteséget okoz a magyar gazdaságnak. Népgazdasá­gunk egyensúlyát csakis úgy állíthatjuk helyre, ha olyan jó minőségű, magas műszaki színvonalú termékeket tu­dunk gyártani és exportálni, amelyeket kedvezőbb áron vásárolnak meg tőlünk kül­földön. A Magyar. Nemzeti Bank hitelkonstrukciója ehhez kí­vánt segítséget nyújtani. Kedvező feltételek mellett adott: hitelt azoknak a válla­latoknak, amelyek vállalták, hogy még ebben a tervidő­szakban növelik gazdaságo­san értékesülő kivitelüket. Az exportbővítő hitelt 8 év helyéit 12 évre nyújtotta a bank és 8 százalékos kamat helyett 6 százalékossal. A vállalatok csak olyan, jól megalapozott fejlesztési ter­vekre kaptak hitelt, ame­lyek a megvalósulás után az exportbevételből lehetőleg 3, de maximálisan 5 év alatt megtérülnek. Á bank szak­emberei gondosan megvizs­gálták a fejlesztés piaci megalapozottságát és haté­konyságát, a beruházás elő­készítését. Az exportfejlesztő hitelről a köztudatban elterjedt, hogy kizárólag „dollárszerző” akció. Pedig nemcsak a tő­kés exportot növeli, az új ka­pacitások termékeiből több­nyire mind belföldre, mind a szocialista országokba is jut. Egyébként is az a fel­adat: olyan árucikkeket kell előállítani, amelyek több piacon egyaránt megállják helyüket. Tehát a hitel- konstrukció miközben a tő­kés piaci versenyképessé­günket javítja, szolgálja a KGST integrációba való be­kapcsolódásunkat is. A 45 milliárd forint gya­korlatilag már teljes egészé­ben gazdára talált. Az egyes ágazatok részesedése azt tükrözi, hogy a fejlesztések nyomán javul az export szerkezete. A hitelek három­negyed részét a feldolgozó- ipar kapta, a legnagyobb arányban, 31 százalékkal a gépipar, és 22 százalékkal az élelmiszeripar részesedett. A hitelkérők között találunk világszerte ismert nagyválla­latokat, mint a Rába, az Iz­zó, a Csepel Művek, a Tau­rus, csakúgy, mint kisebbe­ket és szövetkezeteket. Ö beruházások megva­lósulását, a kötele­zettségek teljesítését a Magyar Nemzeti Bank ál­landóan figyelemmel kíséri. Az eddigi tapasztalatok sze­rint általában beváltak az exportbővítő fejlesztések. Ugyanakkor számos esetben kiderült, hogy jónéhány fej­lesztés kivitelezése késve kezdődött, s a hatásuk a ki­vitelben ugyancsak megkés­ve jelentkezik majd. Ennek ellenére az összkép kedvező, a hitelt igénybe vevő válla­latok tőkés kivitele dinami­kusan fejlődik. A bizonyí­tás neheze még hátra van, csak a tervidőszak második felében — idén és a soron­következő két esztendőben — bírálható el, hogy a sok exportfejlesztő beruházás együttesen és külön-külön hogyan váltja be „ígéretét”, s növeli az ország konverti­bilis devizabevételeit. B. Mezei Éva GYORSLISTH a gépkocsi­nyereménybetétkönyvek 1978. február 27—28-án megtartott sorsolásáról Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetétköny- vek 67. sorsolását február 27-én és 28-án Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos’ betétkönyvek vet­tek részt, amelyeket 1977. októ­ber 3l-ig váltottak és 1978. ja­nuár 31-én még érvényben vol­tak. (A megyénkben váltott nyertes betétkönyvek számát az alábbiakban közöljük.) A budapesti és vidéki betét­könyvekre összesen 901 gépko­csit sorsoltak. Az 5000 forintos betétkönyvekre 631 darab, a 10 000 forintosokra 270 darab gépkocsi jutott. A jegyzékben szereplő rövidí­tések a következők : Moszkvics Combi MC, Zsiguli 21011 Zs, Moszkvics 2140 M, Skoda 105-ös S, Polski Fiat 126/650 PF, Tra­bánt Lim. 601 T. 10 000 Ft ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 3 016929 T, 3 034972 T, 3 026026 Zs, 3 036333 S, 3 026998 T, 3 036537 ZS, 3 033296 MC, 3 040708 ZS. S000 Ft ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 3 533660 T, 3 622890 T, 3 542781 T, 3 625077 T, 3 544244 S, 3 625743 Zs, 3 565217 T, 3 632020 Zs, 3 582222 T, 3 636191 PF, 3 584358 T, 3 639062 T, 3 591535 T, 3 642306 MC, 3 618076 T, 3 643795 PF, 3 621132 M, 3 643952 PF, 3* 621699 S, 3 650006 Zs. 3 622806 PF, Próbál az együttes A gyulai Körös néptáncegyüttes Gyulára tervezett bemutatóját betegség miatt elhalasztot­ták. A nagy érdeklődéssel várt előadást március 17-én rendezik meg. Az együttes tagjai új táncokat próbálnak Fotó: Béla Ottó Falugyűlés Végegyházán A falugyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatják a be­számolót Foto: Béla Otto

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom