Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁRCIUS 24., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXUI. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Tivadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari miniszterről, a párt- és a munkás- mozgalom régi harcosáról. A munkáshatalomért, a szocialista társadalom felépítéséért dolgozott, emlékét megőrizzük — mondotta. Mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy ma éjszaka elhunyt Ortutay Gyula akadémikus~ képviselőtársunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, aki a felszabadulás óta volt tagja legfelsőbb államhatalmi testűSághy Vilmos TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulajdonviszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875-ös kereskedelmi törvényt új szocialista szabályozás váltsa fel — kezdte expozéját a miniszter. Az utóbbi 15—20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrásszerűen megnövekedett; az 1975. évi fogyasztás ösz- szehasonlító áron megközelítőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termék- fogyasztásnak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csatornáin jutott el a lakossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7-szeresére növekedett. Élelmiszer-kínálatunk választéka — közmegelégedésre — különösen az utóbbi 5-6 esztendőben növekedett. Olyan színvonalat értünk el, amikor már nem annyira a mennyiségi, hanem a minőségi tényezők a fontosak. A kalóriafogyasztás csökkenésével egyidejűleg a biológiailag különösen értékes tej-, termékek és zöldség-gyümölcs fogyasztásának kell növekednie. Fontos feladat az is, hogy tovább emeljük az összes élelmiszereken belül a félkész, a konyhakész termékek arányát, hogy ezzel is könnyítsük a mintegy kétmillió dolgozó nő munkáját. Növelni kívánjuk a bébiételek forgalmát és a mainál magasabb szinten szeretnénk ellátni a lakosságot diabetikus élelmiszerekkel is. A vendéglátás fontos része a kereskedelemnek. Forgalma az utóbbi másfél évtizedben kétszeresére nőtt, tevékenységének belső szerkezete — ha lassan is — átalakulóban van. Az 1960-as évben még a szeszesital-értékesítés állt tevékenységünk középpontjában, az utóbbi időben mindinkább az ételkészítés és létünknek. Apró Antal méltatta Ortutay Gyula életútját, maradandó életművét, majd javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Nemeslaki Tivadar és Ortutay Gyula érdemeit, emléküknek a képviselők néma felállással adóztak. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy dr. Kovács Gábor, Békés megye 10. számú választókerületének képviselője mandátumáról lemondott; az új választás kitűzéséről az Elnöki Tanács gondoskodik. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A ,belkereskedelemről szóló törvényjavaslat; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 3. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről; 4. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. A belkereskedelem munkájában jelentős helyet fog-, lalnak el a lakosság beruházásaihoz szükséges termékek is. A különféle építőanyagokból például a forgalom az utóbbi másfél évtizedben majdnem megháromszorozódott. Az építőanyag-árusítás jelentőségét alátámasztja, hogy az 1960 és 1975 között felépült több mint 760 ezer lakásnak a fele családi ház volt, s az ehhez szükséges építőanyagot a lakosság a belkereskedelemben vásárolta. Az életszínvonal fontos minőségi elemének kell tekintenünk azt, hogy milyen a kereskedelem áruválasztéka, a dolgozók milyen mértékben találják meg az üzletekben az általuk keresett termékeket. A törvényjavaslatnak egyik célja éppen az, hogy — megfogalmazza azokat a magatartási normákat, amelyeket az áruellátás színvonalának megtartása és javítása érdekében követni kell. A bő áruválaszték, à technika és a divat gyors változása miatt különös jelentősége van a piackutatásnak. A törvényjavaslat szerint a piackutatással nemcsak a belkereskedelemnek, hanem a külkereskedelemnek és a termelőknek egyaránt foglalkozniuk kell és kölcsönös tájékoztatást kell nyújtaniuk egymásnak. Jelenleg a lakosság áruvásárlásainak több mint 80 százaléka hazai termelésből származik. Valószínű, hogy a jövőben ez az arány csökken. A gazdaságos termékszerkezet kialakítása a népgazdaságnak, így a lakosságnak is érdeke. Ezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon zökkenőket a lakosság ellátásában. Ezért a törvény előírja, hogy a dolgozók szükségletei szempontjából lényeges termékek gyártásának megszüntetése vagy jelentős csökkentése esetén a termelőknek megfelelő módon együtt kell működniük a bel- és külkereskedelemmel. Az e témával kapcsolatos részletes eljárási szabályokon most dolgozunk. expozéja ételforgalmazás került előtérbe. Nem látványos, de annál lényegesebb a vendéglátás szerepe a munkahelyi, a gyermek- és a diákétkeztetésben: jelenleg 1,3 millió felnőtt és 1,2 millió gyermek, illetve diák részesül szervezett étkeztetésben. A lakosság áruvásárlásában a ruházkodásra fordított részarány az utóbbi másfél évtizedben — a nemzetközi tendenciával azonosan —nálunk is csökkent. A konfekciótermékek vásárlásának átmeneti csökkenése után, az új mérettáblázat bevezetése óta azonban lassan újra emelkedik a kereslet. A készruházati forgalomnak csaknem egyharmadát a csecsemő- és gyermekruházati cikkek teszik ki. Az utóbbi 15 esztendőben szinte robbanásszerű változáson ment át a háztartások gépesítése. Míg 1960-ban száz háztartásra 15 mosó-, 1 hűtőgép, 3 és fél televízió jutott, addig 1977-ben 78 mosó-, 81 hűtőgép és 76 . televízió jut. A lakosság személyi tulajdonában 1960-ban alig 20 ezer személygépkocsi volt. A legfrissebb adatok szerint számuk ma meghaladja a 700 ezret: hazánkban minden ötödik család vásárolt már autót. A kereskedelemben megjelenő termékeknél mind nagyobb szerepe van a behozatalnak. Amíg 1960-ban az összes forgalmazott fogyasztási cikknek 6 százaléka, addig jelenleg már majdnem 20 százaléka származik importból, csaknem kétharmad részben a szocialista országokból. Az import fogyasztási cikkeket továbbra is elsősorban a szocialista országokból kívánjuk biztosítani. A zökkenőmentes ellátás érdekében különös jelentősége van a szerződéses fegyelemnek és az ütemes szállításoknak. Nagy zavarokat okozhat, ha például a megrendelt játékok karácsony után, vagy h,a a nyári ruházati és strandcikkek augusztus-szeptemberben .vágy a nyárra rendelt cement télre érkezik meg. Jelenleg is vannak olyan iparvállalatok, amelyék az első negyedévi szállítási kötelezettségükből januárban, februárban csak 10—15 százalékot teljesítettek. A fogyasztók érdeke megkívánja, hogy az eddiginél szigorúbb követelményeket támasszunk mind a kereskedelmi,- mind az iparvállalatokkal szemben. Azokat, akik nem szállítanak ütemesen, vagy a megrendelt árukat nem veszik át, megfelelő szankciókkal kell sújtani. A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellenőrzésének módját, valamint a minőség tanúsítását, s előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és forgalmazás egész folyamatában. Kiemelkedő jelentőségűek azok az előírások, amelyek az alkatrészellátásról és a javítószolgáltatásról rendelkeznek. A törvényjavaslatban megfogalmaztuk: járműveket, ' tartós fogyasztási cikkeket és az alkatrészigényes termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha á termelők és a kereskedők gondoskodtak a megfelelő alkatrészellátásról és ,a szakszerű javítás lehetőségéről. Fontos a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, hogy egyes termékek forgalmazását meg lehet tiltani, vagy más termékek árusítását el lehet rendelni. A belkereskedelem része az idegenforgalommal, turisztikával összefüggő sokrétű szolgáltatás is. Hazánk idegenforgalma és a belföldi turizmus, az utóbbi másfél évtizedben jelentősen bővült. 1960-ban még csak félmillió ember látogatott hazánkha, 1977-ben pedig számuk már elérte a 12,5 milliót. A kiutazó magyar állampolgárok száma 1977-ben megközelítette a 4,5 milliót. A helsinki értekezlet szelleméből kiindulva az utóbbi években sokat tettünk, a nemzetközi fórumokon is kezdeményezőleg léptünk fel (Folytatás a 3. oldalon) A szakközépiskolában a tanulók egyre jobban felszerelt tanműhelyekben sajátíthatják el szakmájukat. Képűnkön: erősáramú mérési gyakorlat (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) mWWVWMWWWWWVMWWWWWWWWWUWWI Megkezdődtek a Békés megyei pedagógiai napok Tegnap, március 23-án délelőtt 9 órakor Békéscsabán megkezdődött a Békés megyei pedagógiai napok rangos eseménysorozata. A közös délelőtti programon részt vettek a járási-városi művelődésügyi osztályok képviselői, az iskolák igazgatói. az általános felügyelők és szakfelügyelők, a felnőttképzés tagozatvezetői, valamint az iskolák szakszervezeti titkárai. Az elnökségben helyet foglalt dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese, Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Pataki József, az Űttörőszövétség Békés megyei elnöke, Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Csorna Gyula, az OPI munkatársa, valamint a megye párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői. Dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága titkárának üdvözlő szavai után Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese mondott rövid megnyitó beszédet a kétévenként ismétlődő megyei pedagógiai napok szerepéről, a jövő terveiről. Ezt követően dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese tartott előadást „A szocialista iskola szerepe, funkciója” címmel. Előadásában szólt az oktatási intézmények helyzetéről a társadalom intézményrendszerében, valamint az oktatással szemben támasztott társadalmi követelményekről. Az elvárásokat a következőkben fogalmazta meg: tömegesen, az egész ifjúságra érvényesen és intenzívebben kell nevejnünk* fiataljainkat szocialista felfogású, életmódú emberekké úgy, hogy felvértezzük őket a szocialista gazdaság igényeinek megfelelő korszerű tudás alapjaival az egyén sajátosságainak fokozottabb kibontakoztatása mellett. Ennek pedig úgy tehet eleget a közoktatás — folytatta —, ha nevelő funkcióját hozzáigazítja a ma és a fejlett szocializmus igényeihez, s kellően tudja fejleszteni az oktatás tartalmát és módszereit, s hatékonyabbá teszi iskolarendszerünkben az oktatást. A továbbiakban mélyrehatóan elemezte a magyar közoktatási rendszert, kritikusan tárgyalva a meglevő gondok és feszültségek okozta problémákat is. Az oktatás korszerűsítéséről szólva elmondotta, hogy oktatásunk társadalmilag meghatározott célja nem más, mint megteremteni közoktatási rendszerünk összhangját a társadalmi, politikai rendszerrel úgy, hogy kialakítjuk ennek érdekében a fejlett szocializmusnak megfelelő iskola- rendszert is. Ehhez pedig az oktatás és nevelés tartalmát, eszközeit, s a módszert is folyamatosan korszerűsíteni kell. Ezt követően Dr. Csendes Lajos körvonalazta az oktatáspolitikai párthatározat fő céljait, majd elemezte az oktatást befolyásoló tényezők — a demográfiai helyzet, a pedagógusellátottság és az iskolák anyagi helyzete — alapján a jelen problémáit, s az ebből eredő tennivalókat. Végül, a közeljövő legfontosabb oktatáspolitikai feladatát, a tantárgyi reform terveit, célját ismertette részletesen. Rövid szünet után dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartott elemző értékelést Békés megye oktatásügyi helyzetéről, felvázolva a jelen mellett a távlati feladatokat is. Előadásában megyénk oktatásügyi helyzetét az oktatáspolitikai párt- határozat előtti esztendőhöz viszonyította, s a jelen értékelésekor elmondotta, hogy megyénk pedagógusai sokat és eredményesen tettek az oktatás korszerűsítésének, fejlesztésének megvalósításáért. Részletesen kitért az iskolai demokratizmus helyzetére, az új tantervre, a felkészítésben jelentkező gondokra, s azokra a nagyarányú erőfeszítésekre, amelyeket különösen a megye városaiban tettek az oktatási intézmények fejlesztéséért, s az egyes iskolatípusokban jelentkező sajátos problémák megoldásáért. Ugyanakkor megelégedéssel állapította meg. hogy Békés megyében az országos átlagot is meghaladóan fejlődött a — különösen középiskolai — felnőttoktatás. Délután a tanácskozások külön — általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, és szakmunkásképző — szekciókban folytatódtak az ifjúsági és úttörőházban. Ugyanakkor az SZMT-szék- házban pedig a felnőttoktatás időszerű kérdéseiről Herczegi Károly, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője, az új tantervi koncepció pszichológiai vonatkozásáról dr. Csorna Gyula, az OPI osztályvezetője, a h_eti kétnapos, dolgozók gimnáziumi oktatásának tapasztalatairól pedig Róta Pál, megyei felnőttoktatási szakfelügyelő tartott előadást. Ma a pedagógiai napok eseménysorozata tovább folytatódik. B. S. E.
