Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

1978. március 22., szerda Békés megyei pedagógiai napok HÉT FILMJEI Swift világhírű regényéből, a Gulliver utazásaiból leg­először a filmtrükk klasszi­kus francia mestere és kita­lálója, Georges Méliés for­gatott filmet 1902-ben. 1924- ben osztrák rendező idézte meg újra a történetet, 39- ben pedig amerikai rajzfil­men elevenedtek meg Gulli­ver csodálatos kalandjai. Tu­lajdonképpen a felnőttek vi­lágának íródott ez a klasszi­kus szatíraregény, de mese­szerű változatával főként a gyermekeket csábítja a mo­zik nézőterére, mint most is március 26—29-ig fél 4-től a békéscsabai Brigád moziba, 4 órától pedig a békéscsabai Szabadság moziba. A színes, szinkronizált angol—belga rajz-játékfilmben a főhős alakítója Richard Harris, a Gulliver című film kísérő­zenéjét pedig az Oscar-díjas Michel Legrand szerezte. A siker biztosítéka a nemes alapanyag, a tehetséges al­kotói gárda mellett az érde­kes filmkészítési módszer is. A Gullivert körülvevő világ törpeségét ugyanis a film készítői a stúdióban felépí­tett makettekkel oldották meg. Monicelli hírneves olasz rendező Natalia Ginzburg novellája alapján forgatott filmet Kedves Michele cím­mel. Március 26-tól 29-ig szerepel ez a film a békés­csabai Brigád mozi műsorán. Egy mai polgári család szét­hullását ábrázolja újszerűén ez a film. Népszerűségét nö­veli a fős'zerepet alakító Mariangela Melato magával ragadó, temperamentumos játéka. Népszerű sportág a bokszo- lóké, róluk készített filmet Rényi Tamás. A film készí­tésének menetéről így írt legutóbb a Filmszem című folyóirat: „A film csúcspont­ját három napig vették fel. öt mérkőzésnyi anyagot az egyetlen nagy meccshez. Ke­mény órák voltak ezek, nemcsak a két színésznek (Juhász Jácintnak és Cser­halmi Györgynek), hanem az egész stábnak. Rényi és ope­ratőre, Zsombolyai János is ott állt a ringben — hiszen közeliben kellett készíteni a felvételeket —, a két fiú nem „színészi teljesítményt nyújtott”, hanem — feledve a kamerát, szerepet, min­dent — élesben mérkőzött. Volt egy pillanat, amikor Ju­hász Jácintra nyolcat szá­molt a bíró. A valóságban. Dermedten figyelte minden­ki az örökkévalóságnak tet­sző pillanatokban az eszmé­letlenségben is állva maradó Juhászt.” A K. O. (knock-aut, azaz kiütés) című filmet március 26-tól 29-ig játssza a Sza­badság mozi. A Békés megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, a Pedagógusok Szakszerveze­te Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Továbbképzési Intézet és a Magyar Pedagó­giai Társaság megyei tagoza­ta rendezésében március 23- án és 24-én került sor a Bé­kés megyei pedagógiai napok rendezvénysorozatára. Az első nap eseményei 23- án, reggel 9 órakor, Békés­csabán, az ifjúsági és úttörő­házban, Nagy János, a me­gyei tanács elnökhelyettese megnyitó beszédével kezdőd­A közelmúltban sikeres megyei mezőgazdasági, élel­miszeripari és erdészeti filmszemlét rendezett a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a megyei film- és szemlélte­tőeszköz-tár és a MÉM In­formációs Központ. Az 1977- ben készült új filmeket kö­zel 400-an tekintették meg a békéscsabai Brigád film­színházban. Ezek a filmek a mezőgazdasági termelés kor­szerű fejlesztéséről, az új technikai eszközökről, ter­meléstechnológiai eljárások­ról szóltak. A nagy számú nézőközönség soraiban ültek mezőgazdasági üzemek veze­tői, dolgozói, oktatási intéz­mények tanárai és hallgatói, valamint háztáji termelők is. A megyei filmszemle jó alkalom volt arra is, hogy az érdeklődők alaposan megismerkedjenek a megyei film- és szemléltetőeszköz­tár munkájával. A filmtár 4300 filmkópiát tárol, amely­ből 521 mezőgazdasági témá­jú. Az ilyen filmek iránt megnőtt a kölcsönzési igény. A filmtár szakemberei rend­szeresen bemutatókat tarta­nak az új filmekből és ka­talógusok kiadásával is tájé­koztatják a szakmai közvé­leményt. Az elmúlt évben 31 alkalommal szerveztek a megyében filmbemutatókat.- A megye több termelő­üzemének vezetője már ré­gen felismerte a filmekben nek. majd délelőtt 3, délután pedig 4 szekcióban folynak pedagógiai tárgyú előadások egyrészt az ifjúsági házban, másrészt „A felnőttoktatás időszerű kérdéseidről az SZMT-székházban. A rendezvénysorozat máso­dik napján délelőtt fél 10 órai kezdettel az ifjúsági ház nagytermében két előadásra kerül sor, délután 2 órától pedig az SZMT-székházhan Nemzetiségi oktatásunk idő­szerű kérdéseidről hangzik el előadás több korreferá­tum kíséretében. rejlő szakmai lehetőségeket: az informálás gyors és ha­tásos lehetőségét, az audio­vizuális oktatás hatékonysá­gát. Egyre több szakfilmet kölcsönöznek és vetítenék például a Körösi Állami Gazdaságban Gyomán, a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban, a füzesgyarmati Vö­rös Csillag és az orosházi Béke Termelőszövetkezetben. De a művelődési házak is gyakran tűznek műsorukra, a játékfilmek mellett, mező- gazdasági oktatófilmeket, például : Békésszentandrá­son, Eleken, Kamuton, Gyu­lán és Orosházán. A szarva­si művelődési központ pedig tanyaközpontjait vetítőbe­rendezéssel látta el, így ja­nuár hónapban 10 szakfil­met vetíthettek le a környék hat tanyaközpontjában. Peregnek a szakfilmek Békés megyében. Az ered­ményes munkát a megyei művelődésügyi osztály is se­gítette: tatarozták a filmtá­rat, selejtezték az elavult filmeket, mozgósították a művelődési központokat, lel­kesítették az aktivistákat, hogy a községekben, váro­sokban filmvetítéssel is ter­jesszék a mezőgazdasági is­mereteket. A szakmai kép­zés és továbbképzés azon­ban hatékonyabb is lehetne, ha még több művelődési ház, állami és szövetkezeti gazda­ság követné a jó példát. Zsiga Gyula Cserhalmi György és Inke László, a sportoló és edzője a K. O. című új magyar filmben Sikeres volt a mezőgazdasági szakfilmek szemléje Fjodor Abramov: Pelage ja 2. — Nahát, uramisten, nem volt elég a heverésből! — po­rolt az asszony már a kü­szöbön. — Nem élég az éj­szaka, meg az egész nap, már este is henyélsz. — Nem érzem jól magam — sütötte le bűntudatosan a szemét Pavel. — Azért akármilyen rosz- szul vagy is, a hegy aljáig, gondolom, tán el tudtál vol­na jönni. A széna is — Pe- lageja a nikkelezett ágyfőtől az ablak felé intett —, te szégyentelen, reggel óta ott rohad. Hát ezért gürcöltem én éjjel-nappal? Ha te nem tudod megcsinálni, itt van a lányod, vagy legalább a drá- galátos nővérkédet elhívhat­tad volna. Nem lesne le az aranygyűrű az ujjárói! — Anyiszjának ma neve napja van. — Micsoda ünnep! Azért nem tört volna le a keze, ha segít egy kicsit az édesbáty­jának. Még mindig nedves csiz­májával csattogva, amely most jobban szorította da­gadt lábát, mint máskor, Pe­lageja körülnézett a szobá­ban — a helyiség egyszerű, tiszta volt, világosra festett padlóval, az ablakon fehér tüllfüggöny vakított, az elül­ső sarokban fenségesen ter­peszkedett el egy vaskos fi- kusz. Tekintete megakadt a világospiros, fehér bőröves ruhán, amelyet hanyagul a 'komód melletti székre dob­tak, a komódon vadonatúj, még sose használt szamová­rok csillogtak. — Hát ez a kanca hol van? — Elment. Tudhatod; hisz nagylány. — Hát szóval, így áll a mi szénánk! Te egész nap csak fekszel, a lányunk meg minden szökőévben van itt­hon, az anyja meg csak ge­béd jen meg. Mindent ne­kem kell... Pelageja végre lerúgta a csizmáját és a padlóra hen- teredett. -Csák úgy derékalj nélkül. Egyenesen a puszta, festett padlóra. öt percig, vagy -talán hosz- szabb ideig is, mozdulatla­nul, behunyt szemmel, ne­héz, sípoló lélegzettel fe­küdt. Aztán a lélegzete fo­kozatosan egyenletessé vált — a festett padló jól kiszív­ja a meleget a testből —, aztán a férje felé fordult, és kérdezősködni kezdett, mi új­ság a ház körüL A legfontosabb és legne­hezebb házi munkát elvé­gezték. — Alka megfejte a tehenet is, füvet is hozott reggelre. Aztán nagyon meg­örült a kis szamovárnak, amelyet, míg rá várt, Pavel begyújtott — úgy látszik, mégse nyomta egész nap az ágyat, azért ma is elvégezte a dolgát. Az asszony felállt, egymás után öt csésze erős teát ivott, eukor nélkül — az üres teá­val lehet leginkább lecsilla­pítani a felhevült testet, az­tán félrehúzta a függönyt az ablakon, és megint kinézett a kertbe. Ott hever a széna, egész nap, pedig ő ma már össze nem szedi — alig érzi kezét-lábát... — Nem, nem bírom — mondta, és újra lefeküdt a padlóra, de most már a vat­takabátra, amit az ura szol­gálatkészen leterített neki. — Hát borért voltál-e, mi? — kérdezte kis szünet után. — Voltam. Két üveggel vettem. — Na, jól van, jól, édes am — szólalt meg most már egészen más hangon Pelageja. — Kell az a kis bor. Hátha -betoppan valaki. Sok bort vesznék mostaná­ban? — Vesznek. Még nem min­denki ment el szénát vermel­ni. Pjotr Ivanovics sokat vett. Fehéret is, vöröset is. — Hát hogyne vett volna — sóhajtott fel Pelageja. — Nagy vendégség lesz. Állító­lag Antonyida hazajött, be­fejezte a tanulást. Nem lát­tad? — Nem. — Megjött, az elébb mond­ta a munkaügyis. Aszongya, egy katonával együtt jött a csónakon, egy tiszttel, úgy tett, mintha csak úgy, idő­töltésből állna vele szóba. Egy fenét! Vőlegény után kajtat, sürgős neki a férjhez menés. — Pelageja elhallga­tott. — Aztán nem mondott neked semmit? Nem hívott meg egy csésze teára? Pavel vállat vont. — Látod, látod, hogy sza­lad az idő. Volt-e valaha olyan vendégség Pjotr Iva- novicsnál, ahova minket el nem ‘hittak? De most már Pavel meg Pelageja senki — nem kellenek. — Jól van, na — mondta Pavel —, a nővéremnél ün­nep van. Itt volt az elébb — hívott — Ugyan, én ma már nem megyék vendégségbe — szo­rította össze dühösen a szá­ját Pelageja. — Kezem-lá- bam nem érzem —, hogy mennék vendégségbe? — Na de hát az milyen nagy bánat lesz néki. Hát’ iszen, névnapja van... — ho­zakodott elő bátortalanul Pavel. — Mit képzel? Majd az ő névnapja miatt nem tudom kipihenni magam. Éppen e pillanatban lép­tek nesze hallatszott a tor­nácon, és — emlegetett sza­már meg szokott jelenni! — Anyiszja lépett be a házba. (Folytatjuk) A mézeskalácsos Igazi vásári hangulat még ma sem képzelhető el a mézeskalácsosok színes, keresett figurái nélkül. Pedig mesterségük egyre inkább a kihaló szakmák közé tarto­zik. E ritka mesterség utolsó tudója megyénkben Jánosi András, a Szakma Kiváló Kisiparosa, aki 50 év óta dol­gozik, s ebből 36 éve önálló kisiparosként. Díszes porté­káit a megye határain túl is jól ismerik. Az idős mester fáradhatatlanul készíti a képeinken is látható óriás mé­zeskalácsszíveket, amelyek a régi idők hangulatát idé­zik. Munkája sok türelmet, gondosságot igényel, hiszen egy közepes méretű tükrös szív elkészítése legalább 7 órába kerül! Jó még annyit tudni: a falánkabb termé­szetű vásárlók a friss mézeskalács-készítményeket nyu­godtan elfogyaszthatják, persze csak akkor, ha van „szí­vük” hozzá... Utolsó simítások a hagyományos tükrös szíven A mester segítőtársai; a változatos fémformák 30 éves a KIOSZ. Elkészült a jubileumi alkotás Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom