Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

1978. március 19., vasárnap o A Vállalat Kiváló Brigádja címre pályázik a hidasháti Achim L. András kollektíva Az Alföldi festőművészek sorozatban pénteken Gyulán Bor­bély László művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa nyitotta meg Nagy István festőművész kiállítá­sát. Az érdeklődők április 24-ig tekinthetik meg a nagy al­földi festőművész tájról valló képeit Fotó: Béla Ottó Nemzetközi szemle A márciusi számban két szomszédos indokínai ország — Kambodzsa és Vietnam — közötti határkonfliktus okait világítja meg a VSZK kor­mánya nyilatkozata és egy cikkösszeállítás a nemzetkö­zi sajtóból. Gazdasági tervek és kilá­tások rovatban rövid átte­kintést kap az olvasó 6 eu­rópai KGST-ország 1978— 1979-es, éves terveiről. Ked­vezőtlen fordulat, borús ki­látások a nyugati konjunktú­rában címmel különböző nyugati lapok elemzései ol­vashatók. A Newsweek című lap cikke alapján a dollár helyzetéről ad képet a fo­lyóirat. Hogy milyen jelentő­sége van az „élelmiszerfegy- vemék”, arról a Weg und Ziel és a Le Monde diploma­tique című lapokból átvett cikkeiből tájékozódhatunk. A Hidasháti Állami Gaz­daság Achim L. András bri­gádja, mint arról Gyaraki Gábor brigádvezető tájékoz­tatott bennünket, sikerrel zárta az elmúlt esztendőt. Feldolgozási tervüket 95,5 vagonnal túlteljesítették. A tőkés exportra kerülő vető­mag másfél millió dollárt hozott a népgazdaságnak, s tekintélyes árbevételt a gaz­daságnak. A termelési fel­adatok mellett nem feledkez­tek meg a szocialista módon tanulni és élni jelszó kereté­ben tett vállalásokról sem. A tervezett 480 társadalmi munkaóra helyett 850 órát dolgoztak, s egy külön elis­merés is érte a brigádot, Murony községtől megkapták a Hazafias Népfront által adományozott dicsérő okle­velet és a Felszabadulási emlékplakettet. Két kirándu­lást is szerveztek, egyet a Szovjetunióba, egyet pedig Budapestre. Figyelemre mél­tó, hogy a brigád 45 éven aluli tagjai valamennyien elvégezték az általános isko­la 8 osztályát. Sőt többen középfokú végzettséggel is rendelkeznek. Fokozódott a politikai képzésben való részvétel erősödött a kollek­tív szellem. Mindennek ju­talma pedig, hogy a kollek­tíva elnyerte az Aranykoszo­rús Szocialista Brigád cí­met. Ami az idei feladatokat il­leti, ezek sem könnyebbek a tavalyinál. A brigádot azon­ban lelkesíti az elmúlt évi eredmény és ennek elisme­rése. Céljuk ezúttal egy ma­gasabb fokozat, a Vállalat Kiváló Brigádja cím elérése. A kollektíva csatlakozott a Láng-gépgyáriak felhívásá­hoz, s a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kulásának 60., valamint üze­mük fennállásának 20. év­fordulója jegyében tette meg vállalásait. Ezek között első helyen a termelési feladatok túlteljesítése áll. Az üzem idei terve 950 vagon fémzá­rolt vetőmag előállítása. Eb­ből 400 vagon búza és 50 vagon egyéb vetőmag feldol­gozását az előírt szeptember 15-i határidő helyett szep­tember 1-re befejezik. Amennyiben fémzárolási többlet értékesítésére nyílik lehetőség, terven felül 150 vagonnyit szeptember 15-ig elkészítik. Kükoricavetőmag. ból 500 vagon előállítása a cél. A brigád elhatározta, hogy az üzem éves tervét december 20-ra teljesíti, s ez mintegy 20 millió forint többlettermelési értéket je­lent. Vállalták, hogy egy százalékkal csökkentik a feldolgozási veszteséget. Ügy határoztak, hogy az idén is szerveznek kommu­nista szombatokat, s az egy napi keresetet a megyében épülő szociális otthonnak ajánlják fel. A brigád min­den tagja 12 óra társadalmi munkát vállalt, s a tavalyi­hoz hasonlóan az idén is részt vesznek a szakmai és politikai oktatásban. Ezek teljesítése révén minden bi­zonnyal elérik a kitűzött célt, a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet. Múlt századi stoppológép Fura kis szerkentyű ke­rült múzeumba Pécsett: egy múlt századi stoppológép, Gyereksírás A húszon inneni anyu­ka betévedve az egyik áruházba, úgy beleme­rült a cipővásárlásba, hogy megfeledkezett ko­csistól az ajtó előtt ha­gyott néhány hónapos csecsemőjéről. A gyer­mek azonban kevésbé volt feledékeny, s ma­mája iránti vágyakozásá­nak hamarosan hangos tanújelét is adta. Valaki felfigyelt a sírásra. Ami­kor a fiatalasszony ösz­tönei jelezték, hogy men­nie kell, már hárman ringatták, csicsijgatták a kisfiút. A hivatalban kígyózó sor eggyéolvadt moraj­lásába éles gyermeksírás hasított. A várakozók fásult, s a hivatalnokok közönyös arcát a részvét apró sugara villanyozta fel. A mama aktáit so- ron kívül, pillanatok ! alatt elintézték. Zsúfolt autóbuszra ! szállt fel egy fiatalember, ; kezében tömött bevásár- • lószatyorral, karján pi- • tyergő kisgyermekkel.i Fél perc sem telt eí,| máris kapott ülőhelyet. • A gyermeksírás egy ér- : telmű jeleire azonnali reagálunk. Kevés az olyan ember, aki nem érezne részvétet egy könnyes gyermekszem láttán. Mi, felnőttek fe­gyelmezettek. vagyunk. Gondjainkat, problémá­inkat nem kürtölhetjük világgá. Pedig sokszor jólesne a segítő szándék, részvevő szó. A gyer­meksírásra felfigyelünk: ez így jó, így emberi. Rohanás közben azonban nem ártana néha meg­állni és figyelni a befelé síró felnőttekre is. (Gubucz) amelyet takarékos nagy­anyáink, dédanyáink hasz­nálhattak valaha. Az erede­ti leírás szerint „tömőgép­nek” nevezett készülék se­gítségével zoknikat, haris­nyákat és más textilanyago­kat lőhetett gyorsan, egyen­letesen megfoltozni. Egy idős, nyugdíjas asszony .ajándé­kozta a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztá­lyának a régmúlt idők kü­lönös relikviáját; információ­ja szerint 110—120 éves lehet a szerkezet. A tenyérnyi nagyságú, hprgokkal és ru­gókkal ellátott gépecskére kifeszítették a lyukas anya­got, s így jól láthatóvá, könnyen hozzáférhetővé vált az anyag a foltozás számára. A múzeum munka­társai kipróbálták ,a „tömő­gépet” és megállapították: ma is használható a szerke­zet, hamar elsajátítható a kezelése — más kérdés, hogy kifizetődne-e a vele végzett hosszadalmas, aprólékos munka. A magyar külkereskedelem 1977-ben Á KIVITEL SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA ORSZÁGONKÉNT Á KIVITEL 243.8 MILLIÁRD FT Spanyolország 4 43 Olaszország W/ÆÇA ft Ausztria Franciaország I Nagy-Britannia maS*áic I Egyesül, Á BEHOZATAL SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA ORSZÁGONKÉNT A BEHOZATAL 263,9 MILLIÁRD FT Az elmúlt évi külkereske­delmi forgalom értéke meg­haladta az 500 milliárd fo­rintot. 1976. évhez képest mind az export, mind az im­Magyar tájak címmel pénteken este Gyulán, az Erkel Mű­velődési Központban mutatta be új műsorát a Körös tánc- együttes. Képünkön a nyitó tánc, a Gyulai szvit című kom­pozíció Fotó: Béla Ottó 10.9 port 16 százalékkal növeke­dett. Dinamikusan fejlődött a Szovjetunióval bonyolított forgalom, a behozatalunk 15 százalékkal, á kivitelünk 16 százalékkal haladta meg az 1976. évi értéket. A KGST-országokkal — folyó áron számítva — 16-17 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolítottunk le tavaly, mint tavalyelőtt. A fejlett tőkés országökkal folytatott áruforgalmunkban a kivitel 12,2 százalékkal, a behozatal 20,7 százalékkal emelkedett. Diagramunk a fontosabb kereskedelmi partnereink, hazánk export-, illetve im­portforgalmából való száza­lékos részesedését mutatja be. Vígét ért a szófiai frótalálkozí Pénteken véget ért a szo­cialista országok írószövetsé­gei képviselőinek hagyomá­nyos találkozója. Ezúttal ,az európai biztonság kérdéseiről volt szó a tanácskozáson. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a következő esz­mecserét 1979-ben Romániá­ban tartják. Belgrádi S helsinki záróok­mányt aláírt 35 ál­lam képviselőinek év október 4-én kez­dődött belgrádi találkozója — több mint öthónapos ke­mény, megfeszített munka után — március 9-én a to­vábbi teendőket felvázoló dokumentum elfogadásával ért véget. Ahhoz képest, hogy néhány héttel ezelőtt az eszmecseréket zátonyra juttatni akaró nyugati kö­rökben legfeljebb „semmit­mondó nyilatkozat” megfo­galmazását jósolták, a köz­leményben számos olyan előremutató, pozitív megál­lapítás és intézkedés ka­pott helyet, amelyek nyil­vánvalóan nem találkoznak az enyhülés ellenfeleinek tetszésével. Igaz, az eredmények még a jelenlegi bonyolult nem­zetközi viszonyok között is jelentősebbek lehettek vol­na, a szocialista, az el nem kötelezett és a semleges or­szágok delegátusai azonban így sém tértek haza üres kézzel. Ha csak azt említ­jük, hogy sikerült megaka­dályozni a helsinki záróok­mánynak egyes nyugati küldöttségek által szorgal­mazott felülvizsgálatát, a belgrádi találkozó mellék- vágányra terelését, ez már önmagában véve sem lebe­csülhető siker. Azok, akik most Nyugaton csalódott hangnemben nyilatkoznak, tulajdonképpen kénytele­nek elismerni Helsinki szelleme, az enyhülés és a békés egymás mellett élés ellen irányuló politikai-lé­lektani hadviselésük hajótö­rését. A belgrádi záródokumen­tum leszögezi: a részt vevő országok képviselői nagy fontosságot tulajdonítanak az enyhülésnek, az európai biztonsági és együttműködé­si értekezleten jóváhagyott rendelkezések végrehajtásá­nak, a földrészünkön meg- indult kedvező folyamatok elmélyítésének. A jugoszláv fővárosban lezajlott viták­ban különböző nézetek csaptak ugyan össze, az esz- 'mecsere hasznosnak bizo­nyult és ez „magában is értékes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok valóra váltásához”. A kompromisszumok so­rozatával sem alakult ki azonban teljes egyetértés számos benyújtott ja­vaslattal kapcsolatbn (ami aligha meglepő, hiszen a delegátusok összesen több mint száz indítványt ter­jesztettek elő), abban vi­szont közös nevezőre jutot­tak, hogy az intézményesí­tett találkozókat tovább folytatják és a következő belgrádi típusú eszmecse­rét 1980. novemberében tartják meg Madriban. Még az idén szakértői találko­zókra is sor kerül és eze­ken a fórumokon megfelelő ajánlásokat dolgoznak ki. E fórumok egyikén — 1979. februárjában — a Földközi­tenger térségének biztonsá­gával összefüggő problémá­kat vizsgálják majd meg, s ezzel eleget tesznek a belg­rádi záródokumentum elfo­gadását az utolsó pillanatig halogató Málta kívánságá­nak. Ha röviden összegezni akarnánk a belgrádi Száva palotában elért eredménye­ket, akikor azt mondhat­nánk; szenvedélyes össze­csapásokban végül is az a reális álláspont került ki győztesen, hogy tovább kell haladni a Helsinkiben kije­lölt úton, nincs helye a finn fővárosban legmaga­sabb szintű akaratnyilvání­tással szentesített záróok­mány semmiféle revíziójá­nak és az enyhülési folya­mat tartalmi eltorzításának. mérleg Az emberi és az alapvető szabadságjogok amerikai értelmezésű mértéktelen felnagyítása, önkényes kira­gadása a helsinki ajánlások sokságából — méghozzá a > politikai és gazdasági áján- lások rovására — egyértel­műen azt a szándékot jut­tatta kifejezésre, hogy a szocialista országok belső ügyeibe történő beavatko­zás szószékévé tegyék a belgrádi fórumot. Az ekörül kibontakoztatott tervszerű és átgondolt kampány vol­taképpen meghatározott po­litikai célokat takar — és e célok katonai eszközök igénybevételével is kombi­nálódnak. Legfőbb tartalmi eleme az az egyébként ke- resztülvihetetlen célkitűzés, hogy nyomást gyakorolja­nak a Szovjetunióra és szö­vetségeseire, s az enyhülés­hez való amerikai hozzájá­rulást attól tegyék függővé, vajon a szocialista tárgyaló­felek készek-e e tekintetben eltűrni a külső politikai­ideológiai behatolást, noha a helsinki záróokmány a szuverén államok belügyei- be való bármilyen beavat­kozást ellenez. Ezzel kapcsolatban Kádár János elvtárs a tavalyi olaszországi látogatásakor rendezett római nemzetközi sajtókonferencián igen fi­gyelemreméltó választ adott: „A fejlődés útja az, hogy az alapvető emberi jo­goknak mindenütt érvénye­sülniük kell. Ez az enyhü­lés elterjedésének és annak függvénye, hogy megszűnjék az államok veszélyeztetett- ségi érzése.” A veszélyezte­tettség érzésének csökkené­se pedig másként nem ér­hető el, mint a politikai klímaváltozás katonai eny­hüléssel történő kiegészíté­sével. Ehhez mindenekelőtt kölcsönös bizalomra van szükség. A szocialista kül­döttségek éppen ebből a szükségletből kiindulva ja­vasolták Belgrádban is, hogy a helsinki dokumen­tumot aláíró államok mond­janak le a nukleáris fegy­ver egymás elleni elsőképti alkalmazásáról és állapod­janak meg abban is, hogy nem tartanak 50—60 ezernél több katonát megmozgató hadgyakorlatokat. Néhány nyugati deleááció — főképpen az Egyesült'Ál­lamok küldöttsége — furcsa módon nem tartotta fon- • tosnak e javaslatok érdemi vitáját. Az ok kézenfekvő: Az amerikai politikai és ka­tonai felső vezetés az em­beri jogok körül csapott lármával igyekezett elterel­ni a közvélemény figyelmét a SALT—2 és a bécsi had­erőcsökkentési tárgyaláso­kon folytatott obstrukciós politikájáról, a fegyverkezé­si verseny újabb hullámá­nak megindításáról és a ne­utronbomba nyugat-európai elhelyezésével kapcsolatos agresszív hadászati elkép­zeléseiről. A figyelemeltere­lő manipulációs kísérlet ku­darcot vallott. Az, hogy a belgrádi záródokumentum­ba nem került be az embe­ri jogok mondvacsinált ügye, s nem sikerült áthárítani a szocialista or­szágokra az enyhülés meg­torpanása miatti felelősséget sem, ez mindenképpen az imperialista propaganda- kampányok céltévesztését igazolja. B elgrád természetesen csupán az egyik csa­tanyerés színhelye volt. Az ott" lejátszódott po­litikai-diplomáciai párvia­dal is annak kézzelfogható illusztrációja, hogy az eny­hülés nem automatikusan érvényesülő folyamat. Az európai béke és biztonság ügyében, a háború veszé­lyének csökkentésében min­den újabb siker csak ke­mény és szívós harcban ér­hető el. Serfőző László

Next

/
Oldalképek
Tartalom