Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

1978. március 18., szombat o Egyre jobban pörög a motor Kimzdult a kátyúból a szeghalmi Csepel latú Ha azt mondják, fesd be az eget, ne azt kérdezd ho­gyan, hanem, hogy: milyen színűre? Ez a régi katona­bölcsesség volt érvényes a legutóbbi időkig a Csepel Autógyár 4-es számú gyárá­ra, azon belül is elsősorban a szeghalmi gyáregységre. Csakhogy elegendően hosszú létra nélkül a katona sem tudta átfesteni az eget, esz­közök, tapasztalatok és szak­mai tudás hiányában a szeg­halmiak sem tudták teljesí­teni a rájuk bízott feladato­kat. A helyzet egyre feszül­tebbé vált, mindenki érezte: rövidesen történnie kell va­laminek. Szeghalomra azt mondták: ami volt — elmúlt, ne be­széljünk róla. Van ebben sok igazság, kár felhánytorgatni a régi sérelmeket, felidézni a veszekedéseket. Azért né­hány szóban nem árt össze­foglalni, mi okozott problé­mát a szeghalmiaknál. Problímaexport A történet ott kezdődik, hogy hét éve a Csepel Autó­gyár üzemet létesített Szeg­halmon azzal a céllal, hogy segítsen az alkatrész-gyár­egységnek. Autógyártásról lé­vén szó, zömmel forgácsolá­si munka várt a sárrétiekre, meg is kapták hozzá a gépe­ket. Azokat, amelyeket az alkatrész-gyáregység leselej­tezett. Mégsem okozott ez gondot mindaddig, míg a * szeghalmiak az alkatrész- gyáregységhez tartoztak. Ak­kor ugyanis a törzsgyár fe­lelt a munkájukért, olyan feladatokat kaptak csak, amelyeket el tudtak látni. Egy idő után azonban meg­változott a helyzet, nagyko­Az idén ötödször rendezték meg a Békés megyei növény- védelmi és agrokémiai napo­kat. A március 15-i szarvasi záróülést megelőzően gépe­sítési agrokémiai és növény- védelmi szekcióüléseken sok, ma még nyitott kérdésre ke­restek választ a megye gaz­daságainak növényvédelmi és agrokémiai szakirányítói. E tanácskozások célja is az eddig elért eredmények túlszárnyalása. Napjainkban ugyanis az élelmiszerterme­lés az egész világon egyre inkább a figyelem közép­pontjába került: az élelmi­szer stratégiai eszközzé vált. Ilyen helyzetben érthető, ha napjainkban többet szólunk a modem eljárásokról, nem utolsósorban a korszerű nö­vényvédelemről és agroké­miáról. Ezek megfelelő al­kalmazásával ugyanis jelen­tősen növelhetők a termésát­lagok, ezt bizonyítja néhány növényféléből — búzából, kukoricából és cukorrépából — legutóbb elért nagy ter­més is. Már évek óta a mezőgaz­daság egyik kulcskérdése a növényvédelem és agrokémia modem szervezeteinek létre­hozása. Az elmúlt évben a megye egészét átfogó nyolc agrokémiai társulás megala­kulása volt az első lépcsőfok. Legfontosabb feladataik kö­zött egyelőre a műtrágyák szakszerű tárolásának megol­dása szerepel. A megyében nyolc társulás 18 telephely létrehozását tervezi. Ezeken műtrágyatárházak, iparvá­gányok, mérlegházak épül­nek. Az orosházi társulás, a nagyszénási és a csárdaszál­lási' társulás helyi telepeinek építését már megkezdték, várhatóan még ebben az év­ben elkészülnek e beruházá­sok. De miért van szükség nagy költséggel épülő telephelyek­re. amikor a gazdaságok ed­dig is megoldották valaho­gyan a tárolást. A kérdés^az első pillanatra jogosnak tűn­het. Már egyetlen vizsgálat eredményének ismeretében is rú lett a szeghalmi Csepel Autó. Létrehozták Szegha­lom székhellyel a 4-es szá­mú gyárat, hozzájuk tarto­zott még Körösladány és Dévaványa is. Az átszerve­zésnek sokan örültek — legalábbis az elején. Később aztán elkezdődött a bonyo­lultabbnál bonyolultabb al­katrészek gyártásának na­gyobb arányú letelepítése. Ráadásul az elavult géppar­kon betanított munkások dolgoztak, így tehát nem cso­da, hogy nem tudták telje­síteni a rájuk bízott felada­tokat. Mindez azonban jó ideig nem érdekelte a törzsgyárat, ök ugyanis azt hitték, hogy a gyártmányok letelepítésé­vel a problémák jó részétől is megszabadultak, egysze­rűen exportálták őket Szeg­halomra. A legbonyolultabb, legmunkaigényesebb gyárt­mányokat bízták a tapaszta­latlan gárdára, persze, hogy előbb-utóbb baj lett belőle. Viszonylag hosszú idő telt el, mire győzött a felisme­rés: az ütemes, tervszerű gyártáshoz nem elég a mun­kaerő, kell hozzá termelési tapasztalat és jó gép is. Ezért a termelési igazgató ja­vaslatára az elmúlt évben azonnali hatállyal leállítot­ták a további alkatrészek Szeghalomra telepítését, sőt, elrendelték a már leadott termékek felülvizsgálatát is. Nyugodtabb légkör Ez a döntés szinte azonnal éreztette hatását. Megszűnt a kapkodás, az idegeskedés és felgyorsult a munka. A dolgozók érezték, nem vár­megváltozhat azonban véle­ményünk. Hétezer tonna foszfor tartalmú műtrágya vizsgálatakor 800 ezer forint hatóanyag-veszteséget álla­pítottak meg. Az ok: szak­szerűtlen tárolás. Igaz az is, hogy a szabadban tárolt mű­trágyák sok esetben még a legnagyobb óvatosság mellett is jelentősen károsodhatnak. A hatóanyag-veszteség az­után megmutatkozik a ter­méseredményekben is. A tápanyagpótlási eszközök között jelentős szerepe van a szerves trágyának, amelyek felhasználása az utóbbi két évben sokat javult. Ugyan­akkor hígtrágyából hozzáve­tőlegesen egymillió 500 ezer köbméter „folyt” el. Ez je­lentős mennyiségű, mintegy 20 ezer mázsa hatóanyagot tartalmaz. Igen nagy terüle­ten, mintegy 280 ezer hektá­ron alkalmaznak lombtrá- gyázást az üzemek Békés megyében. A kijuttatott tápanyagok azonban az elmúlt évékben a pontatlan mérések és vizs­gálatok következtében nem mindig érték el a kívánt ha­tást. Ezért is vált szükséges­sé az egységes talajvizsgáló rendszer kidolgozása. A Bé­kés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Központ ke­zelésében talajvizsgáló labo­ratórium létesül, amely még ez év második felében meg­kezdi működését. Az elkö­vetkező egy-két évben pedig a megye valamennyi gazda­ságának termőföldjeiről, a talaj tápanyag-összetételéről vizsgálati anyag készül. Rövidesen tehát minden gazdaság rendelkezésére áll­hatnak a pontos adatok ar­ról, hogy egy meghatározott mennyiségű termés elérésé­hez milyen összetételű táp­anyagra lesz szükség nö­vényfajonként külön-külön is. Az V. Békés megyei ag­rokémiai napokon mindezek­ről a mezőgazdasági terme­lést alapjaiban érintő kér­désekről szó esett. (Kepenyes) nak tőlük teljesíthetetlent, ezért becsületbeli kötelessé­güknek tekintették, hogy amit lehet, azt viszont meg­csinálják. így történhetett meg az a „csoda”, hogy míg tavaly fél évkor szinte ka­tasztrofális volt a szeghalmi gyáregység lemaradása, év végére a 4-es számú gyár 3.5 százalékkal túlteljesítette a tervet. Látszólag nem sok ez a 3.5 százalék, mégis óriási a jelentősége. Eddig sokan haj­lamosak voltak lebecsülni a szeghalmiakat, olyanoknak tartották őket, akikre kár bármit is rábízni, úgyse tel­jesítik. És mert ezt a véle­ményt nem rejtették véka alá, kialakult a 4-es számú gyár dolgozóiban egy ki­sebbrendűségi érzés. Kezd­ték elhinni, hogy ők valóban nem képesek komoly mun­kára. Ez a túlteljesítés visz- szaadta önbecsülésüket. A légkör nyugodtabb lett és ez a nyugodtság is hozzá­járult a termelés növekedé­séhez. Régebben az ideges hangulatban semmiségek mi­att is azonnal kitört a vesze­kedés, most munkások, ve­zetők nyugodtan beszélik meg a problémákat, keresik a megoldásokat. A törzsgyár termelési igazgatóhelyettese is rendszeres vendég Szeg­halmon, minden hónapban a gyárban tőit néhány napot, így reálisabban látják Szi- getszentmiklóson a szeghal­mi gondokat és ha szüksé­ges, időben segítenek is. Felfelé a lejtőn Utoljára említjük, de ta­lán a legfontosabb oka a változásnak, hogy mostanra érett be sok év fáradozásá­nak gyümölcse. Munkássá kezdenek válni az addig gyá­rat nem látott szeghalmiak és ez meglátszik munkáju­kon is. Egyre többen végzik el a betanított- és a szak- munkástanfolyamot, és a nö­vekvő hozzáértés növeli ön­bizalmukat is. Most már vi­tába szállnak a vezetőkkel, s nem is hiába, ha nekik van igazuk ! Ez is egy új vonás egyéb­ként Szeghalmon. Régebben paranccsal, utasítással in­tézték a dolgokat, most egy­re inkább jó szóval, meg­győzéssel. És mert érzik, hogy a valódi üzemi demok­rácia sokkal több előnyt nyújt, mint a szavakban hangoztatott, hát jobban él­nek is vele és megtesznek mindent kibontakoztatásáért. Hétéves a szeghalmi Cse­pel Autó, de bátran elmond­hatjuk: az utóbbi egy évben több történt, mint az ezt megelőzőekben összesen. Az alkatrészgyártás átszervezé­sével egy időben ugyanis döntés született arról, hogy mintegy 200 millió forintos költséggel bővítik a szeghal­mi gyáregységet. Rövidesen lerakják az új nagy csarnok alapkövét, melynek mind­három hajója korszerű, da­ruzható lesz. Még nem dőlt el teljesen, mi készül majd az új csarnokban, lehet, hogy önjáró alvázak vagy autó­busz-pótkocsik. Mindenesetre minőségi változás lesz ez az alkatrészgyártáshoz képest, ugyanis önálló produktumot, végterméket állítanak majd elő. Ez pedig már előre büsz­keséggel tölti el őket. ♦ Minden jó, ha vége jó — mondja a mese —, és sok­szor hajlamosak vagyunk ezt átvinni az életre is. Mert va­lóban, nagyszerű dolog, hogy végre rendeződött a Csepel Autó 4-es számú Gyárának ügye, de azért egy kérdés még mindig motoszkál a szeghalmiakban. Miért kel­lett ehhez hét év? Lónyai László Növényvédelem és agrokémia Gondozzák az utakat Műtrágyaszórás vödörből Műtrágyaszórás repülőgépről Most már talán végérvényesen megérkezett a jó idő. Az egész megyében megélénkült a határ, mindenütt meg­kezdték a tavaszi munkákat a földeken. Az utak men­tén gyakran meg kell állnunk, hiszen szinte minden termelőszövetkezetben és háztáji gazdaságban megindult a munka. Az orosházi Űj Élet Tsz-ben az utakat egyengetik a földgyaluk, Mezőkovácsházán és környékén repülőgéppel szórják a műtrágyát. Kaszaper határában a szorgos kezek fokhagymát és vöröshagymát dugnak a földbe. Csorvás határában a háztáji ügyintéző munkáját a nyugdíjasok segítik, osztják a veteményterületet. No és jólesik a déli napsütésben egy kis pihenő a magyarbánhegyesi műtrá­gyát szóró brigádnak is a borsóföld szélén. Mérik a háztájit Hagymaduggatás Ebédidő Veress Erzsi képriportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom