Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXni. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Az ülésről közlemény jelenik meg A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. március 15-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának előterjesztésében a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar helyzetére, továbbfejlesztésének fel­adataira vonatkozó jelentését. Két hónap az Mintha tél nem is lett vol­na, úgy dolgoztak az év első két hónapjában az építésügyi ágazat minisztériumi, tanácsi vállalatai, szövetkezetei. Igaz, az időjárás is szelídebb volt a szokásosnál, mégis alapvetően az előrelátó mun­kaszervezés eredménye, hogy a dolgozók jó részét haté­kony, érdemi munkával fog­lalkoztathatták. Az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium gyorsjelentése szerint az építőipar kivitele­ző szervezetei 9 százalékkal több munkát végeztek el az év első két hónapjában, mint a múlt év azonos idő­szakában, így — a korábbi évekkel ellentétben — nem tört meg a munka lendülete az év elején. Az ÉVM-válla- latok 10,5, a tanácsiak 7,2, az építőipari szövetkezetek 11,7 és a termelőszövetkeze­Egy világ figyelt ránk 1848-ban Nagygyűlés a múzeumkertben „A mi hazafiságunk, tet­tek hazafisága!” — a Nem­zeti Múzeum homlokzatát díszítő jelszó, valamint az ünnepet köszöntő nemzeti­színű és vörös zászlók alatt fővárosi fiatalok, dolgozók ezrei sorakoztak fel március 15-én, az 1848-as forradalom 130. évfordulóján. Petőfi, Táncsics, Jókai. Vasvári és a többi márciusi ifjú szellemét, forradalmi hevületét, haza­fias lángolását idézte a mú­zeumkertben megtartott nagygyűlésével a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizott­sága. Az elnökség tagja volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Király Andrásné, az MSZMP budapesti bizottságának tit­kára, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese, továbbá a budapesti állami, társadalmi szervek, a fegyveres testületek szá­mos más képviselője. Felhangzott a Himnusz, Koncz Gábor színművész el­szavalta a Nemzeti dalt, majd Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára köszöntötte a nagygyű­lés résztvevőit, s átadta a szót S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa titkárának. Az ünnepi szónok az év­forduló jelentőségét méltatva kiemelte; — 1848-ban egy vi­lág figyelt ránk. A forrada­lom lángja, a szabadságért vívott nagyszerű küzdelem megrázta Európát. Sokan tu­datosan vállalták, hogy a nemzeti függetlenségért ví­vott harccal, egyben a „szent világszabadság” ügyét is szolgálják, reménységet, forradalmi lelkesedést keltve az elnyomottakban. A nem­zeti szabadságharc így vált nemzetközivé és forrt ösz- sze az emberi, a társadalmi haladás ügyével. Március nagysága mindemellett abban van, hogy tanítása ma és a jövőben is igaz lesz. Ezt követően megkoszorúz­ták az 1848. március 15-i ese­ményeknek emléket állító márványtáblát. A népfront koszorúját Kállai Gyula és S. Hegedűs László; az ifjú­sági szövetség koszorúját Maróthy László, Kovács Je­nő és Spüler Teréz, a KISZ KB tagja helyezte el. Virá­gokkal díszítették az emlék­táblát a főváros dolgozó és tanuló ifjúságának képviselői is. A gyűlés részvevői — fel­nőttek és fiatalok — a Kos­suth Lajos utcán, a Szabad­sajtó úton, a Váci utcán át a Március 15-e térre vonul­tak. Felcsendült a Szózat, s a Petőfi-szobor talapzatán el­helyezték koszorúikat a Ha­zafias Népfront budapesti és V. kerületi bizottságának, a KISZ budapesti és V. kerü­leti bizottságának, vala­mint a fővárosi fegyveres testületek és a fiatalok kép­viselői. Az ünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Szerdán szerte a főváros­ban koszorúzási ünnepséget tartottak a 48-as emlékhe­lyeken, emléktábláknál és emlékműveknél a kerületi népfront- és KlSZ-bizottsá- gok. Orosházán az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár készíti a tetőtéri üzemeltetésre alkal­mas ÉTI-gázkazántelepeket. Utolsó beállítások az elkészült kazánokon Fotó: Lónyai László építőiparban tek közös vállalkozásai 2,5 százalékkal növelték terme­lésüket. A nagyberuházásokon az átlagosnál is dinamikusabban dolgoztak az ÉVM gyárépítő vállalatai, majdnem 17 szá­zalékkal több munkát vé­geztek el, mint a múlt év azonos időszakában. Az idei nagyberuházások építési fel­adatának mintegy 25 százalé­kát Borsod megyében kell megvalósítani, ezért kedvező, hogy az Észak-magyarorszá­gi Állami Építőipari Vállalat ebben a két hónapban az előző évinél 23,4 százalékkal több munkát végzett. Az orenburgi gázvezeték komp­resszorállomásainál dolgozó magyar vállalatok több mint 60 millió forint értékű mun­kával járultak hozzá ahhoz, hogy a tervnek megfelelően az idén megkezdődjön a gázszállítás ezen a nemzet­közi vezetéken. A lakásépítő szervezetek 1954 új otthont — az egy év­vel ezelőttinél 575-tel többet — adtak át az év első két hónapjában. A legnagyobb s a legkorszerűbben fölszerelt ÉVM-vá'llalatok 1744 új ott­hon építését fejezték be, s így majdnem 700-zal többet adtak át, mint a múlt év első két hónapjában. Az építés tervszerű előkészítéséről ta­núskodik, hogy jó néhány vállalat, elsősorban a Bor­sod és Veszprém megyei, a múlt évi lakásátadási terv túlteljesítéséhez illő dinamiz­mussal folytatta a munkát, s jóval több új otthon építését fejezte be, mint egy évvel ezelőtt. Budapesten tavaly sok gonddal-bajjal küszkö­dött a 43. számú Állami Épí­tőipari Vállalat, de január­ban és februárban együttvé­ve 463 lakást adott át, ami arra utal, hogy megtalálta a kibontakozás útját. Az ÉVM- vállalatok és egyéb kivitele­ző szervezetek ez évi fel­adata 48 800 új otthon át­adása, s e feladat sikere tel­jesítésével biztat, hogy jelen­leg már 56 600 új otthon épí­tésén dolgoznak. Nz Egészségügyi Minisztérium tájékaztatéja A megyei KÖJÁL-októl és a fővárosból érkezett jelen­tésék szerint március 5-e és 12-e között már csak mint­egy 22 500 új influenza és influenzaszerű megbetegedést jelentettek, ebből mintegy 6000 megbetegedést a fővá­ros területéről. A járvány kezdetétől csaknem 1 300 000 megbetegedést észleltek; or­szágosan 100 lakos közül 12 betegedett meg. Ez az arány — Győr-Sopron, Pest-, So­mogy, Szabol cs-Szatmár, Szolnok, Tolna, Vas és Zala megyékben — az országos át­lagnál magasabb volt, több más megyében és a főváros­ban megegyezett az országos átlaggal. A kórházi látogatási tilal­mat az egész ország terüle­tén megszüntették. Az orszá­gos adatok összesítése alap­ján az 1978. évi influenza- járvány lényegében elmúlt. Koszorúzási ünnepségek az 1848-as forradalom évfordulóján Az ifjúság megyeszerte ko­szorúzási ünnepségeken em­lékezett meg az 1848-as pol­gári forradalomról. Gyulán már március 14-én sor került az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényre: a zeneiskolá­ban. tartották meg a forra­dalmi dalok bemutatóját. Március 15-én, tegnap dél­előtt Gyula ifjúsága megko­szorúzta a Petőfi-emléktáb- lákat, majd a Petőfi-szobor- nál tartottak ünnepséget, ahol a műsor után a KISZ, a Hazafias Népfront és a váro­si úttörőelnökség koszorú­zott. Szintén március 15-én, dél­után tartottak hasonló ün­nepséget Békéscsabán, a Kos­suth-szobornál. Itt Varga Imre városi KISZ-titkár be­széde után elhelyezték ko­szorúikat (képünkön) a KISZ, az úttörőszövetség, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának, illetve elnökségének képviselői, va­lamint a megyeszékhely fia­taljai. Hasonló koszorúzási ünnepséget rendeztek a KISZ és a Hazafias Népfront helyi szervei a megye több váro­sában, helységében is. Az Izvesztyija kitüntetése Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szer­dán az Izvesztyija szerkesz­tőségének átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdem­rendet. A magas állami kitüntetés­re a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének napi­lapja a dolgozók kommunis­ta nevelésében és a tanácsi, gazdasági és kulturális épí­tőmunka feladatainak vég­rehajtására mozgósító tevé­kenységével vált méltóvá. A magas kitüntetésért és az elismerő szavakért Pjotr Alekszejev, az Izvesztyija főszerkesztője mondott kö­szönetét. Üprilis 3-tól 14-ig Tavaszi szünet Elkészült az érettségi menetrend Hivatalosan április 5-én kezdődik és 13-án fejeződik be a tavaszi szünet az álta­lános iskolák 1 090 Q00 és a középiskolák 199 000 diákjá­nak. Ténylegesen azonban a vakáció — a munkanap át­helyezése miatt — már áp­rilis 3-án kezdetét veszi. Az alsó- és középfokú iskolák­ban április 1-én, szombaton a hétfői, április 2-án, vasár­nap pedig a szombati óra­rend szerint tanítanak. A tavaszi szünet utáni első ta­nítási nap április 14-e, pén­tek. A szünet ideje alatt a napközi otthonok nem csuk­ják be kapuikat, várják a gyerekeket. A szabad idő hasznos eltöltéséhez a peda­gógusok gazdag programot állítanak össze. Az úttörő- csapatok és a KlSZ-szerve- zetek is kihasználják a sza­bad időt, különböző foglal­kozásokat szerveznek, kiál­lításokat tekintenek meg és ha az időjárás engedi, túrán vesznek részt, kirándulnak a gyerekek. Ami a tanév további me­netrendjét illeti: az általá­nos iskolákban a tanítás jú­nius 3-án, a középiskolák IV. osztályaiban május 13- án, a középiskolák I—III. osztályaiban június 10-én, szombaton fejeződik be. Az érettségizők a ballagási ün­nepélyt általában az utolsó tanítási napon, május 13-án rendezik meg. A középisko­láktól az idén mintegy 48 ezer diák vesz búcsút. Meghatározták az Oktatási Minisztériumban az idei érettségi menetrendet. A kö­zépiskolák nappali tagozatos tanulóinak az írásbeli vizs­gák május 15-én, hétfőn kez­dődnek. és a hét végével zá­rulnak. A gimnáziumokban hétfőn magyarból, kedden matematikából, szerdán dél­előtt oroszból, délután angol­ból és olaszból, csütörtökön délelőtt fizikából, délután franciából és latinból, pén­teken délelőtt kémiából, dél­után németből és spanyol­ból, szombaton biológiá írják meg az írásbelit. A szakközépiskolákban május 15-én, hétfőn a magyar, ked­den és szerdán a szakmai el­méleti tárgyak, csütörtökön a matematika írásbelijére ke­rül sor. A hét további két napján a választott tárgyak­ból írnak a szakközépisko­lások dolgozatot. A közös írásbeli érettségi­felvételi vizsgák május 22- én, 23-án, hétfőn és kedden zajlanak, a korábbiakhoz ha­sonlóan matematikából, fizi­kából és biológiából. A szóbeli érettségi vizsgák június 9-től 22-ig tartanak. Az általános és középisko­lákhoz hasonlóan kapják ki a tavaszi szünetet a szak­munkásképző intézetek tanu­lói is. A szakmunkásképzők­ben az idei tanévben több mint 154 000 fiatal tanul. Számukra a tanév utolsó ta­nítási napja június 10. Kö­zülük csaknem 50 ezren, a végzősök, júniusban és júli­usban tesznek szakmunkás- vizsgát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom