Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
1978. március 17., péntek ■IgNíllMTd Leszereltek a határőrök Ne nagyítóval! Az elmúlt napokban leszereltek azok a határőrök, akik két évig becsülettel szolgálták a hazát, védték az államhatárokat. Elfogyott a méter. Ugyanis régi szokás katonáéknál, hogy a leszerelés előtt 100 nappal mindig egy centit vágnak le a méteres zsinórból. Orosházán, a határőrlaktanyában megtartott ünnepségen leszerelők utoljára tisztelegtek a csapatzászló előtt A leszerelőket dr. Csentes Mihály alezredes köszöntötte és mindegyiknek díszes dobozban adta át a határőrség porcelánból készült emblémáját. A leszerelő határőrök nevében Morócz László szakaszvezető mondott köszönetét azért a törődésért, amiben két évig részük volt és amelynek eredményeként mindig szeretettel gondolnak vissza az itt eltöltött időkre ^ A nagyító szó hallatán az ember természetesen arra a bizonyos üveglencsére gondol, amelynek csodálatos tulajdonsága, hogy a parányi részecskéket közelebb hozza, felnagyítja, sőt a láthatatlant is láthatóvá teszi. Ez a tudományos kutatások szempontjából nagyon jó dolog. De ha a szót átvitt értelemben használjuk, már kevésbé, rendszerint valami hiányosságot tár fel. Nemrég egy tanácskozáson hallottam a következőket: A vezető pozícióban levő nők munkáját általában a legtöbbször nagyítóval nézik. Ha véletlenül hibát követ el, egyesek mindjárt készek általános következtetéseket levonni: lám a nők nem képesek a vezetésre. Mondanom sem kell, hogy ez egy olyan tanácskozáson hangzott el, ahol a nők munkájáról, a vezetésben való részvételéről volt szó. A megfogalmazás lehetséges, hogy kissé túlzott volt, de a közmondás azt mondja: Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja — vagyis ez a mondat nem hangzott volna el, ha sokszor a gyakorlat nem igazolná a helyzet valódiságát. Nemegyszer hallottunk már arról, hogy ha kineveznek egy nőt vezető beosztásba, a környezete sokszor árgus szemekkel figyeli minden lépését, bírálja minden intézkedését. Szomorú ebben az, hogy nemcsak a férfiak, hanem a nők is. A téma nem új. Többször megírták már, különböző fórumokon szó volt róla, tv-ben és rádióriportban és arról is, hogy a női vezetőknek többszörösen kell bizonyítaniuk rátermettségüket ahhoz, hogy el is ismerjék munkájukat. Az sem új, hogy azonos hibáért esetleg a férfi vezetőnek csak annyit mondanak: ejnye, ejnye! A nőt természetesen elmarasztalják. Az egyik munkahelyen, ahol nagyarányú rekonstrukció folyt, ez a vezető állásban levő nő vállát nyomta. Sokszor igen nehéz helyzetben kellett dönteni, építőkapacitásért, anyagért kilincselni, s szinte emberfeletti munkát végzett, de helytállt. Nemegyszer persze éjszakába nyúló . viták, érvelések még A legfrissebbek néhány perccel az ünnepség után már civilben lépnek ki a laktanya kapuján Fotó: Béla Ottó a szabad idő feláldozása árán is. Végül mégiscsak sikerült. A termelés irányítása viszont az ő részéről kissé háttérbe szorult, hiszen minden idejét, energiáját lekötötte a rekonstrukció. De ott voltak a megfelelően képzett szakemberek, akik maguktól is tudták, mit kell tenni. Mégis, amikor valami hiba csúszott a dologba, egyből megszületett a vélemény: Nem képes a vezetésre. Más: Az is előfordult, hogy ha két ember között kellett választani, kit vegyenek fel a munkahelyre, s az egyik közülük történetesen nő volt, akkor természetesen a férfit választották, hiába volt azonos képzettség és szakmai gyakorlat. A legkirívóbb azonban mégis az alábbi példa: Az egyik mezőgazdasági üzemben férfi a főkönyvelő. Képzettsége középiskola és könyvelői tanfolyam. A beosztott, könyvelőnő. Képzettsége főiskola. A munka zömét ő végzi, mivel jobban is ért hozzá. Ezt számtalanszor bebizonyította, s felettesei el is ismerik. A férfinak 6000 forinton felül van a fizetése, a nő 3000-et kap. A férfi markát emellett több ezer forint prémium üti, a beosztott elégedjen meg a fizetésével. A példák nem mostaniak, s nem is a megyéből valók. De úgy hiszem nem kellene azt a bizonyos nagyitót használni, ha körül akarnánk nézni, hogy találunk-e a megyében, ehhez hasonlót. Persze van pozitív példa is, mégpedig általános. Ma már örvendetesen nem a „statisztika javítása” miatt kerülnek vezető beosztásba nők, hanem egyre inkább azért, mert képzettségük, rátermettségük erre alkalmassá teszi őket. Csupán még odáig nem jutottunk el, hogy ne nagyítóval vizsgáljuk tevékenységét, hanem egyenlő mércével mérve — az ember és nem a nő — tényleges teljesítményét mérlegelve, amikor a vezető pozícióban levő nő munkáját értékeljük. Hiába, a szemlélet megváltoztatása még nem megy máról holnapra! Kasnyik Judit Tavaszi munkák a gvógynövénytermesztésben Megkezdődtek a tavaszi munkák a gyógyszeripar számára fontos gyógynövények ez évi nagyüzemi termesztésére. A hazai gyógyszerkészítményeknek mintegy 8—10, százalékához használják fel a gyógynövények hatóanyagait, ezért fontos, hogy a biztonságos termés körülményeit megteremtsék. A Gyógynövénykutató Intézet kimunkálta a legfontosabb gyógyszeripari növények nagyüzemi termesztésének feltételeit. Elsőként a mák zártrendszerű termesztését oldották meg. A mák gubájából kivont morfinból külföldön is keresett gyógyszerek egész sora készül. Az idén már 5000 hektáron termesztik zárt rendszerben a mákot. A vetéstől a betakarításig szigorú technológiai előírások szerint valameny- nyi munkafázis gépesített. A másik fontos gyógyszeripari növény, a Digitalis korábban csak vadon, rendszerint erdei tisztásokon termett, szedése, begyűjtése széles körű szervezőmunkát igényelt, de ez sem volt mindig megfelelő az ipar számára, mert meglehetősen vegyes összetételű volt a beérkező szállítmány. Ez évben már megközelítően 100 hektáron s a tervek szerint 1980-ra összesen 300 hektáron vetik majd a vadvirágból értékes kultúrnövénnyé előlépett Digitálist. Az anyarozs, népiesebb nevén varjúköröm a nő- gyógyászati készítményekhez és a fejfájás elleni gyógyszerekhez tartalmaz alapanyagokat. Külföldről olyan gépeket vásároltak az anyarozstermesztő mezőgazdasági üzemek, amelyek nemcsak bepermetezik a megfelelő gonabaspóraoldattal a rozst, de apró szúrást is ejtenek a növény szárán, hogy az oltást elősegítsék. Szobrok, emlékművek, emléktáblák H asznos és régen várt kis füzetet jelentetett meg a közelmúltban a Hazafias Népfront és a KISZ Békés megyei Bizottsága „Forradalmi, munkásmozgalmi, felszabadulási emlékhelyek Békés megyében” címmel. A majdnem százötven emlékművet, szobrot, emléktáblát és síremléket tartalmazó összeállítás célja az, hogy a fiatalok jobban megismerjék tájegységünk, a Viharsarok egy darabjának, Békés megyének forradalmi múltját és hagyományait. Továbbá az is, hogy ezeket az emlékhelyeket felkeressék, vetélkedőkön és egyéb foglalkozásokon hasznosítsák ismereteiket. A megye minden településére kiterjedő úttörő ‘jellegű kiadvány elkészítése nem kis munka eredménye. Bizonyos az is, hogy néhány helyen kiegészítésre szorul, de az alap már a kezünkbe került. Természetesen mindnyájan lakóhelyünk szobrait, emlékműveit és emléktábláit ismerhetjük legjobban, hiszen általában életünk jelentős részét otthon töltjük, és ha nyitott szemmel járunk, sok új ismerettel gazdagodhatunk. A füzet összeállítói kérik az olvasót, ha olyan munkásmozgalmi emlékhelyre bukkannak, melyet ez a munka nem közöl, írjanak. E sorok írója az elmúlt hónapokban elkészítette az Orosházán található anyag feltehetően teljes jegyzékét és a közölteken kívül (szovjet, illetve román hősi emlékmű, Szántó Kovács János, valamint József Attila szobra) az alábbi munkás- mozgalmi jellegű szobrokat és emlékműveket gyűjtötte össze. Két teljes alakos álló Táncsics-szobor, az egyik a „kis” Táncsics-szobor, Marton László alkotása 1957— 1962-ig a gimnázium előtti téren állt, majd bekerült az épület előcsarnokába. A másik Táncsics-szobrot — Antal Károly alkotását — 1969. április 24-én helyezték el a gimnázium előtt, Táncsics orosházi képviselővé történt megválasztásának 100. évfordulóján. A szentetomyai iskola kertjében van a historiés Oláh István emlékét megörökítő mellszobor, melyet Rajki József 1955-ben készített és a járási, majd a városi tanács után, kb. 1964- ben került jelenlegi helyére. Nagy István János alkotása a Kulich Gyula Általános Iskola előtti Díszkút, rajta Radnóti: A la recherche... c. versének soraival, a Vörösmarty utcai 3. sz. általános iskolában pedig egy szép kis Radnóti-szobor található, Grantner Jenő szobrászművész alkotása. Ugyanott, emléktáblán az iskola úttörő- csapatának névadója, Radnóti: Töredék c. verséből egy részlet. A munkásmozgalom kiemelkedő harcosának, Bir- kás Imrének emlékét három képzőművészeti alkotás őrzi szülőhelyén, mindhárom Rajki László szobrászművész munkája. A 612. sz. Szakmunkásképző Intézetben található 1974-től egy Birkás- relief, a városi tanácsnál 1976-tól egy Birkás-szobor- portré és a róla elnevezett lakótelepen a múlt évben avatott Birkás Imre-mell- szobor. A szentetomyai katolikus templom mellett áll Az ismeretlen szovjet katona emlékműve, nem sokkal a fel- szabadulás után avatták, 1955-ben készült el a Ságvá- ri Endre-emlékmű a Ságvá- íi-ligetben, 1958-ban leplezték le a határőrségnél Boz- vári Imre emlékművét. 1966-ban készült el a járási hivatal előtt az 1891. május 1. emlékmű. 1967 nyarán avattak emlékművet Gyopá- rosfürdőn, a tó nyugati partján az 1937. évi letartóztatások emlékére. Ugyancsak Gyopárosfürdőn, a műszaki laktanyában van egy Zalka Máté-emlékmű, 1970-ben avatták fel. A füzetben említett öt orosházi munkásmozgalmi emléktábla mellett (Dózsa Gy. u. 31., Kossuth L. u. 9., Kossuth L. u. 38., és a Pacsirta u. 1. sz. alatt kettő) feltétlenül szólnunk kell az újonnan épített Huba u. 2. sz. ház előtt beton keretben levő emléktábláról. Ez 1974 óta a volt munkásotthon helyén áll. 1975-ben avatták a Petőfi Művelődési Központban azt az emléktáblát, amely az orosházi Munkásotthon—Szövetkezet megalapításának kezdeteire emlékeztet. 1977- ben pedig a József Attila Általános Iskolában avattak emléktáblát a kiváló politikus és író, Darvas József egykori iskolájában, születésének 65. éfordulóján. a zt hiszem, a füzetben közölt adatok a fentiekhez hasonlóan, kibővülhetnek, és egy — például megyénk felszabadulásának 35. évfordulójára kiadott gyűjtemény — második bővített és javított kiadás már valóban a teljességre törekedhet. Ehhez természetesen minden városban, községben kérni kell a Hazafias Népfront aktívái és a KISZ további támogatását és elvégezni a még feltáratlan, vagy az időközben felavatott szobrok, emlékművek, emléktáblák, munkás- mozgalmi síremlékek egységes szempontok szerinti ösz- szegyűjtését. A későbbiekben továbbfejleszthető ez a dicséretes kezdeményezés a történelmi, irodalmi, művészeti, stb. emlékhelyek megyei jegyzékének összeszedegeté- sével, rendszerezésével és közreadásával. Koszorús Oszkár Küldöttgyűlés a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezetnél A Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a napokban tartotta meg a mérlegjóváhagyó idei küldöttgyűlését. Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás és Újkígyós 150 küldötte foglalt helyet Békéscsabán, a Kakas étteremben, hogy meghallgassa Szabó Györgyöt, az ÁFÉSZ elnökét, aki az írásos jelentés mellett sikerekben gazdag esztendőről adott számot a szóbeli kiegészítőjében. A szövetkezet elért eredményeit nagyban segítette a szocialista munkaver- seny is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére csatlakoztak a csepeliek verseny- felhívásához. A fogyasztási szövetkezet 31 szocialista brigádjának 327 dolgozója vett részt a szocialista munkaversenyben. A boltok kiskereskedelmi forgalma 27,7 százalékkal volt több, mint 1976-ban. A kiskereskedelemben a 308 millió 470 ezer forintos tervvel szemben 324 millió 556 ezer forintot forgalmaztak. Az élelmiszer- forgalmuk növekedése a megyei és az országos átlag fölé emelkedett. A ruházati forgalmuk is megduplázódott. Egymillió 500 ezer forinttal több, mint az előző évi. A vendéglátóiparuk forgalma 55 millió forint volt, a melegételé 2 millió 713 ezer forintról 5 millió 366 ezer forintra növekedett. A felvásárlás árbevétele 166 millió forint volt az elmúlt évben. A nagykereskedelmi részleg (SZÖVKER) 502 millió 500 ezer forint értékű áruféleséget hozott forgalomba. Ez 69 százalékkal múlta felül az 1976-os évit. A takarmánytáp-értékesítés ebből 294 millió forint volt. A gazdálkodási eredménye 21 millió 600 ezer forint, ez 2 millió 380 ezer forinttal több, mint az előző évi. A szövetkezet a dolgozóknak nyereségrészesedés címén 1 millió 965 ezer forintot fizet ki. Fejlesztési alapra 1 millió 890 ezer forintot fordítottak. A fogyasztási szövetkezet az idei évre is merészen tervezett. A kiskereskedelemben 400 millió, a vendéglátóiparban 56 millió, a felvásárlásnál 180 millió, az építőiparban 9 millió 830 ezer, egyéb ipari tevékenységre 3 millió 170 ezer forint bevételt irányozták elő. Az összes árbevételre 1 milliárd 152 millió forintot terveztek. Az új létesítményekre és a megkezdett beruházásokra 22 millió 250 ezer forintot kívánnak fordítani. Back Gyula
