Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

[graüüE&a 1978. február 12. vasárnap Névadójuk. Nyikolaj Artamonov A lunyinói szakközépiskolában komszomolisták állnak dísz­őrséget Artamonov mellszobránál Kép, szöveg: Faludi János Bemutatkozik a Tessedik Klub A Szarvasi Állami Tan­gazdaság kákái kerületében 1973 óta működik a Tesse­dik Sámuel Ifjúsági Klub. A tagság fiatal mezőgazdasági munkásokból és agrárszak­emberekből áll. Célunk, hogy a kerület fiataljai szabad idejüket megfelelő kulturális rendezvényeken tudják el­tölteni, hiszen a város elég távol van. Ezért klubunk a környék tanyavilágában aféle kultúrcentrumnak is tekinthető. Programunk ösz- szeállításában nem téveszt­jük ezt szem elől. Jó né­hány olyan rendezvényünk volt és lesz, amelyre a kör­nyékbeli idősebb dolgozókat is szívesen látjuk. Ilyenek a táncházak, pávakörök és a népi együttesek vendégsze­replései. Ezeken a műsorokon a környék apraja, nagyja jelen van. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy több helyi­séggel rendelkezünk; a leg­nagyobb 300 személyes. Így lehetőség van nagyobb ren­dezvények szervezésére is. Általában a környék jó ne­vű beategyütteseit hívjuk meg. Előfordult már ilyen fellépés alkalmával, hogy 300-an jöttek el meghallgat­ni, és bizony gondot okozott a 40—50 személygépkocsi el­helyezése. De klubunkra elsősorban nem e nagytermi rendezvé­nyek a jellemzőek, sokkal inkább a 25 fős tagság zár­tabb közösségének kívánsá­ga szerint alakul a klub éle­te. A programokat kollekti­ven tervezzük, és próbálunk ehhez igazodni egész évben. A tervezéskor évente más­más témakört választunk. 1976-ban például a helytör­ténetet, 1977-ben a népmű­vészetet. A választott témá­hoz kapcsolódnak TIT-elő- adásaink, filmvetítéseink, a különböző társasjátékok és vetélkedők. Tavaly Mongó­liából tíz szakmunkás érke­zett kerületünkbe dolgozni és tanulni. Klubunk tagsága szervezte meg munkaidő utá­ni programjaik többségét. Megmutattuk nekik a fővá­rost, Szegedet, Békéscsabát. Filmet hozattunk, és tablókat készítettünk, melyek bemu­tatták az országot. Minden­naposak voltak az asztalite­nisz-, biliárd- és focicsaták, és biztosan megemlegetik a húsvéti locsolkodás hagyo­mányát is. Terveink megvalósításához sok segítséget kapunk a ME- DOSZ-tól, a városi művelő­dési központtól, amelyért köszönettel tartozunk. Re­méljük, e támogatás a jö­vőben sem marad el, és hiá­nyos műszaki felszereltsé­günket pótolni tudjuk. A kö­vetkező években is szeret­nénk megőrizni klubunk lendületét, fiatalosságát. Bagi László klubtitkár A XI. VIT nemzetközi előkészítő bizottsága Berlin­ben március 2—3-án tartja negyedik ülését. A bizottság összehívásáról, és az ülés napirendjéről a múlt hónap­ban döntött az állandó bi­zottság nyolcadik ülése. Az állandó bizottság javaslatára Berlinben előreláthatóan a fesztivál nemzetközi előké­születeiről, a kubai felkészü­lésről, a VIT-programról, és anyagi kérdésekről tárgyal­nak. A hagyományokhoz híven a VIT idején Havannában is működik majd nemzetközi diákközpont. Így lehetőség lesz arra, hogy a résztvevők megvitassák a diákifjúság életének legfontosabb kérdé­seit. Itt szó lesz többek kö­zött a diákságnak a népek antiimperialista harcában játszott szerepéről. (Ollóztuk a Magyar Ifjúság idei 5. szá­mából.) Orosházán, az Alföldi Kő­olaj és Gázipari Gépgyár KISZ-szervezete Nyikolaj Artamonov nevét viseli. Az üzemi KISZ-bizottság titká­rát, Seben Lajost kérdezem: — Miért Nyikolaj Artamo­nov nevét választották? — 1976-ban határoztuk el, hogy KISZ-szeidézetünk ne­vet választ. Megkerestük a KISZ városi és megyei bi­zottságát, ott elmondtuk ter­vünket, és tanácsukat, segít­ségüket kértük a névválasz­táshoz. Ebben az időszakban már kialakult a barátság, testvérkapcsolat a szovjet- unióbeli Penza megyével, és ekkor kezdett szorosabbá vál­ni a kapcsolat a Penza me­gyei Komszomol-bizottsággal, Komszomol-szervezetekkel. A KISZ megyei bizottság ja­vaslatára egykori Penza me­gyei komszomolista hősök nevét kutattuk fel, így esett a választásunk Nyikolaj Ar- tamonovra, a Szovjetunió hősére, Penza szülöttére. — Mivel érdemelte ki Nyi­kolaj Artamonov a Szovjet­unió Hőse kitüntetést, mit tudtok életéről? — ö 1919-ben született, a Penza megyei Nyékijudovk- ban, paraszti családból. 1938- ban Lunyinóban végezte el a szakközépiskolát, ahol tagja lett a Komszomolnak, majd innen a moszkvai repülős műszaki egyetemre került. Iskoláit mindig kitűnően vé­gezte. Egyetemi tanulmányait azonban nem tudta befejez­ni, a háború miatt. Az elsők között jelentkezett a front­ra repülősnek, de a harc­térre csak 1943-ban került ki. 1944 januárjára már 135 bevetésen vett részt, és sze­mélyesen 18 ellenséges gé­pet semmisített meg. — Félelmet nem ismerő, férfias, nyugodt, hatalmas akaraterejű, feladatait ki­tűnően teljesítő repülős volt. Sem az ellenség számbeli fölénye, sem a repülés ne­hézségei nem rettentették vissza. A számtalan beve­tésből mindannyiszor győz­tesen került ki, sokszor mentette meg elvtársai éle­tét. Századparancsnok és ezredparancsnok-helyettes volt. Vezetésével csoportja igen fontos feladatokat ol­dott meg, kitűnően. Három­szor kapta meg a Vörös Zászló Érdemrendet és 1944 • ben a Szovjetunió Hőse ki­tüntetést. 1945-ben a ma­gyarországi harcokban, amikor lelőtték a gépét, éle­tét vesztette. A rendelkezés­re álló adatok szerint Buda­pesttől 60 kilométerre észak­nyugatra, Csehszlovákia te­rületén, a Duna partján van eltemetve. A nyáron felke­restük sírhelyét, hogy így is lerójuk a hős előtt kegyele­tünket. — Tudtok-e arról, hogy Penza megyében valami­lyen szervezet, intézmény viseli Artamonov nevét? — Igen. Mégpedig a lu­nyinói szakközépiskola, ahol középiskolai tanulmányait végezte. Az iskolával 1976 végén felvettük a kapcsola­tot, és azóta rendszeresen levelezünk. Lassan részlete­sen megismerjük egymás életét és készülünk a sze­mélyes találkozóra is. — Az ő nevét viselő KISZ-szervezetek milyen eredményeket értek el az utóbbi években? — Az elmúlt években négyszer kaptuk meg a KISZ KB dicsérő oklevelét, és három alkalommal a KISZ KB Vörös Vándor­zászlóját. Az elmúlt mozgal­mi évben is maradéktalanul teljesítettük vállalásainkat, vettük a nem is könnyű aka­dályokat. Mindenekelőtt a gazdasági építőmunkában való helytállást tekintettük feladatunknak, továbbá a po­litikai rfmnka minőségi ja­vítását és az Edzett Ifjúsá­gért mozgalomban a teljes mozgósítást. KlSZ-szerveze- tünk 135 fős tagsága egysé­gesen érti és ismeri az előt­tünk álló fontos feladatot. Szereténk úgy dolgozni az elkövetkező mozgalmi évben is, hogy továbbra is méltók legyünk névadónkhoz. Szélmalom, holdjáró, házirobot Ottörőtechnikusok vetélkedtek „Ez egy napenergiával mű­ködő holdjáró lesz!” „Ez meg a napenergiát villamos ener­giává átalakító berendezés!” „A mi robotgépünk össze­gyűjtött és tárolt napener­giával működik!” Amint a fentiekből is ki­tűnik, a napenergiáé a jö­vő — a mai fiatalok szerint legalábbis. Az idézett mon­datok persze nem egy tudo­mányos kutatóközpontban, nem is a holnap valamiféle napenergia-hasznosító üze­mében hangzottak el, hanem egy csapatszintű tudomá­nyos-technikai úttörőszem­lén, a technikusok vetélke­dőjén. * * * A kisdobos-, úttörőélet nagy eseménye ezekben a hetekben, hónapokban a tudományos-technikai úttö­rőszemle. Itt nem csupán az órákon tanultakról, hanem az iskolában és iskolán kí­vül, a szabad időben össze­gyűjtött ismeretekről is szá­mot adhatnak a fiúk, lá­nyok. A szemle felmenő rendszerű versenyének csa­patszintű döntőit ezekben a hetekben bonyolítják le me­gyénkben. Szalai Ilona csapatvezető: „Ellátogattunk több üzem­be. . Békéscsabán úttörő tudo­mányos-technikai hetet tar­tottak február elején — a csapatok e hét kerétében rendezték meg a vöröske­resztesek, a kisdobosok anya­nyelvi, matematikai, környe­zetkutató, az orosz nyelv és irodalom barátai, a társada­lomkutatók, a technikusok, a mezőgazdászok, valamint a szlovák nyelv és iro­dalom barátai elnevezésű vetélkedőket. Egyik délután a megyeszékhely Petőfi Sán­dor úttörőcsapatához látogat­tunk el, a technikusok iz­galmas versengésére. * * * Szalai Ilona csapatvezető az előzményekkel kezdi: — A vetélkedőket megelő­zően, a szemléhez kapcso­lódva számos rendezvényünk volt. Ellátogattunk több üzembe; a baromfifeldolgozó gyárába, a Volánhoz, az AFIT-hoz, a cipész szövet­kezetbe, a Dürer és a Kner Nyomdába, valamint a Fér- fifehérnemű-gyárba, és a forgácsolóba. Tudományos­technikai ismeretterjesztő fil­meket vetítettünk, nyílt szak­köri napot tartottunk. Míg beszélgetünk, zsong az olajos padlójú öreg tante­rem. Szombathelyiné Gerlai Eszter csapatvezető-helyet­tes, a vetélkedő vezetője is­merteti az első feladatot, és kiosztják a kérdéseket tartal­mazó papírlapokat. Elcsen­desül a terem. — Milyen kérdéseket kap- , tak a fiúk, lányok? — A vetélkedő témája az energia ■ — mondja a fiatal pedagógusnő. — Valamilyen módon minden kérdés, fel­adat ehhez kapcsolódik. Következik a szerelés. A kiosztott mechanikai játék elemeiből valamilyen gépet kell összeszerelni, megjelöl­ve, milyen célra, milyen energiával tervezik a műkö­dését. Mondani sem kell, hogy ez a legnépszerűbb fel­adat. összehajolnak az asz­tal felett, buzgón adogatják a kis kerekeket, csavarokat, elemeket a szerelő harma­diknak. — Ez mi lesz? — kérde­zem „Edisonékat”. — Ez a szélkerék a szél­energiát átalakítja mechani­kai energiává, majd azt egy berendezés villamos energiá­vá — világosít fel Nánási László. — És a tiétek? Az „Ampère” csapatból Kovács Csaba válaszol : — Napenergiával működő holdjáró ! — Eredeti ötlet! — Dehogy! A Deltában ol­vastam, hogy már terveznek ilyet ! A „Villám” csapatbeliek: Gelegonya Antal, Zele- nyánszki Zoltán és Kola- rovszky János szintén a nap­Szombathelyiné Gerlai Eszter: „A vetélkedő témája az ener­gia ” energiát szándékoznak hasz­nosítani furcsa külsejű kis szerkezetükkel. Ki tudja, hátha egykor valóban így is lesz. Hiszen közülük kerül­nek ki a holnap, a holnap­után tudósai, mérnökei. Tóth Ibolya Amíg a csapatok szerelnek, a „nézőközönségnek” villám- kérdéseket tesz fel a játék­vezető „Ez a szélkerék a szélenergiát átalakítja mechanikai ener­giává, majd azt egy berendezés villamos energiává.” Az „Edison” csapat tagjai: Mike Csilla, Nánási László és Szlan- csik János , Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom