Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
1978. február 4., szombat o I SZEMÉLYGÉPKOCSIK MVtIHI SORSZAMB »78. FEBRUÁR S-AN Trabant Hycomat 6468 Trabant Limousin (Bpest) 13304 Trabant Limousin (Győr) 4258 Trabant Speciál (Bpest) 17772 Trabant Speciál (Győr) 8297 Trabant Combi (Győr) 756 Trabant Combi (Bpest) 2802 Wartburg de Luxe 9152 Wartburg Limousin 7926 Wartburg de Luxe tolótetős 2865 Wartburg Lim. tolótetős 1994 Wartburg Tourist 2504 Skoda 105 S 89873 Zsiguli 2101 (Bpest) 92596 Zsiguli 2101 (Debrecen) 44183 Zsiguli 21011 (Bpest) 8338 Zsiguli 21011 (Debrecen) 4459 Zsiguli 2103 9453 Zsiguli Combi 11118 Polski Fiat 126 9820 Dacia 9855 Polski Fiat 1500 12598 Zaporozsec 26108 Moszkvics 2140 2522 Fotó: Veress Erzsi Készülődés a nemzetiségi farsangra Bács-Kiskun megye több- nemzetiségű déli területén megkezdődtek a hagyományos, sajátos farsangi rendezvények, a prélók, asz- szonybálok, guzsalyosok. A bácskai farsang legnagyobb eseménye most is a bajai bunyevác nagy fonóünnep, a velikó préló lesz, amelynek előkészületei már javában tartanak. A február 11-re kitűzött vidám nagy préló nemzetiségi népi együttesek Héráit a társadalmi adéztatás Mint ismeretes, a kormány határozata alapján a kiskereskedők forgalmi és jövedelemadó-alapjukat a soraikból választott adóközösségi tisztségviselők állapítják meg. Ezért hozták létre Békés megyében is a kereskedők adóközösségét, amelynek tisztújító közgyűlésére február 1-én került sor Békéscsabán, a MEDÖSZ Luther utcai tanácskozó termében. Az eseményen a KISOSZ képviseletében dr. Zalaföldi János vett részt. Az elnöki megnyitó után dr. Sebestény József, az adóközösség titkára számolt be az elmúlt év tapasztalatairól és vázolta az elkövetkezendő időszak tennivalóit. Többek között elmondotta, hogy a társadalmi adóztatás rendszere jó hatással van kiskereskedők közösségi életére, serkent az egymás iránti felelősségvállalásra. Az elmúlt évben 275-en fizettek jövedelemadót, amelynek összege elérte az 1,9 millió forintot. Ez az összeg 300 ezer forinttal volt kevesebb az 1976-os évihez képest, ami nem a létszámcsökkenéssel, hanem az adókedvezmények kiterjesztésével magyarázható. A kedvezmények 1977-ben tovább bővültek. Megyénkben 139 idős kereskedő és 33 periférikus területen dolgozó adóterhét enyhítették. Ugyanakkor kedvezően rendezték a forgalmiadó befizetésének módját is. A társadalmi bizottságok munkáját értékelve hangsúlyozta, hogy a megválasztott tisztségviselők jól látták el feladatukat. Az adómorál azonban még mindig nem kielégítő. A kiskereskedők saját jövedelmüknek csak egy részét vallják be. ösz- szességében a társadalmi adóztatás rendszere bevált, az eredmények igazolják lét- jogosultságát és szükségességét. A pontos adóztatás alap- követelménye a pénztár- könyv rendszeres vezetése, az önbizonylatolás. Az elmondottakból világosan következik, hogy az 1978. évi tennivalók között első helyen szerepel az adóbevallási morál javítása, a bizonylati fegyelem megtartása, a kapcsolatok további erősítése a pénzügyi szervekkel. ’ Ezt követően megválasztották az adóközösség vezetőségét, a kivető és a fel- szólamlási bizottságot. A Békés megyei kereskedők adóközösségének elnöke négy évre: Gajdács Pálné, alelnöke Pavuk László és Csetneki Györgyné lett. műsorával kezdődik, s reggelig tartó, tamburazenés mulatsággal folytatódik. vaslatként hangzott el az is, hogy az igazgatói munkaközösségen belül szakcsoportokat kell kialakítani, amelyek önállóan dolgozhatnak majd ki egy-egy speciális pedagógiai területet, s ezen belül közvetlen kapcsolatot tarthatnak a városi tanács művelődésügyi osztályával. Délután kötetlen beszélgetés formájában az aktuális gondokról — különösen az éves, 5 százalékos bérfejlesztésből adódó problémákról — beszélgettek a munkaközösség tagjai dr. Virág Lászlóval, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével és az osztály munkatársaival. B. S. E. Tanácskozás a tehetséggondozásról Békéscsaba város és a város környékéhez tartozó iskolák vezetői február 2-án, csütörtökön Békéscsabán, a tanyai diákotthonban tartották soron következő igazgatói munkaközösségi foglalkozásukat, amelyre meghívták — egy korábbi együttműködési megállapodás értelmében — a békési és gyulai munkaközösségek képviselőit, a szakszervezetek részéről dr. Szűcs Alajosnét és Bori Györgynét, valamint a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztálya munkatársait. „A tehetséggondozás-nevelés a jelenlegi iskolai struktúrák keretei között” témából Szelényi Pálné, a békéscsabai 2-es számú ének- zene-testnevelés tagozatos általános iskola igazgatója tartott -beszámolót, központba állítva az iskola gondjait, az ott folyó oktató-nevelő munka speciális feladatait. Ezt követően Rázga József, a békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneiskola igazgatója beszélt az intézmény oktatómunkájáról és gazdasági gondjairól. Előadásában kiemelte, hogy a zeneiskola hallgatói között még mindig nagyon alacsony a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, amelynek megváltoztatása közös erőfeszítést és együttműködést kíván az énektagozatos általános iskolával. A vitaindító előadások után mintegy 23 hozzászólás hangzott el a tagozatos iskola céljáról, létjogosultságáról, az ott tanuló, de a jelentős többletterhelést nem bíró tanulók sorsáról, a hasonló irányú továbbtanulás korlátozott helyi lehetőségeiről. A hozzászólók közül sokakban kétely merült fel az általános iskolai tagozatok létjogosultságával szemben. A vitát követő határozati javaslatokban állás foglaltak amellett, hogy a 2-es számú általános iskolát úgy volna célszerű továbbfejleszteni, hogy a tagozatok mellett általános tantervű osztályok is működjenek, s ugyanakkor a színvonalas oktató-nevelő munkához biztosítani kell a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket. Megállapították, hogy a zeneiskola és a sportiskola kapcsolatát a 2-es számú általános iskolával — a beiskolázásra is kiterjedően — szorosabbra kell fűzni. JaHétnyelvű zenei szitár Hétnyelvű zenei szótár készült az Akadémiai Kiadó és a Bätrenreiter Verlag kiadó közös gondozásában. A kötet, amely angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol és magyar nyelven a zenei szaknyelv teljes szókincsét tartalmazza, már kapható a könyvesboltokban. Áz Akadémiai Kiadó műhelyében már imprimálják a Magyarországon először megjelenő portugál—magyar kéziszótár anyagát. Évek óta nő az érdeklődés a különböző méretű orosz— magyar, magyar—orosz szótárak iránt. Eddig mintegy 3,5—4 millió példányszámban jelentek meg ilyen kötetek. A szótárszerkesztőség legújabb műve az orosz nyelv alapvető szókincsét közreadó, 15 ezer szavas orosz—magyar zsebszótár. Téli napsütés zsef Liszt-díjas, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekesei, valamint Fodor Zsóka, a Jókai Színház művésze. Udvaros Béla állította össze az irodalmi est műsorát: a magyar irodalom klasszikusai mellett Goethe és Jeszenyin verseit, Vivaldi, Verdi és Lehár Ferenc muzsikáját hallgatta a nagyszámú közönség. Megérdemelten nagy sikere volt Karikó Teréz és Szabady József kettősének, valamint Fodor Zsóka Do- rottya-monológjának. A. T. — Régi idő házimuzsikáit szeretnénk visszaidézni, amikor az évszakok köszöntése ürügyén együtt gyönyörködünk a zene és a vers szépségeiben — mondta Udvaros Béla, a Jókai Színház rendezője, a békéscsabai vasutas klubkönyvtárban tartott Téli napsütés című zenés irodalmi esten. Hagyományaihoz híven, ezúttal is rangos közreműködői voltak a műsornak: Várady Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház karnagya, Karikó Teréz Liszt-díjas és Szabady JóSzemélyes tapasztalatok S zinte meglepően nagy az érdeklődés a közelmúlt történelme iránt. A kommunisták fiatal nemzedéke, a közélet ifjabb résztvevői nagy figyelemmel forgatják az erről szóló műveket, írásokat. S nemcsak a történészek izgalma ragadja magával őket, hanem keresik a jelenlegi cselekvésben is hasznosítható tapasztalatokat, a most is érvényes, mának szóló tanulságokat. A közelmúlt tapasztalatai azonban nem csupán írott tanulmányokban, visszaemlékezésekben rögződnek. Közöttünk élnek, a pártszervezetekben megtalálhatók azok, a'kik személyes élményként hordozzák magukban a közelmúlt évek emlékeit, tapasztalatait. Agysejtjeikben, idegszálaikban őrzik a történteket és az azokból levont következtetéseket, s mindezt készek is megosztani az ifjabb generációkkal. Nem csupán a „nagypolitikával” kapcsolatos tapasztalatokról Van itt szó, 'hanem a helyi politikával, az országos folyamatok, csatározások, elhatározások helyi lecsapódásával kapcsolatosakról is. Márpedig éppen ezek azok, amelyek a könyvekben, az írott művekben ritkábban lelhetők fel. A személyes emlékezet viszont megőrzi, hogy milyen küzdelem árán győzött a faluban a szövetkezeti gondolat, alakult át az üziem termelési, technikai struktúrája és a hozzá’ kapcsolódó emberi viszonyok rendszere, formálódott át és igazodott hozzá új feladataihoz az intézmény, a hivatal. A személyes tapasztalatokban megrögződik, hogy ímely módszerek bizonyultak eredményesnek a különböző feladatok megoldása során, milyen érvekkel sikerült ' elfogadtatni törekvéseinket, kikre építhetett és támaszkodhatott a pártszervezet e munka közben, őrzi az emlékezet az eredményeket és a kudarcokat, s nem kevésbé a következtetéseket, hogy mely tényezők okozták a sikert, illetve a balsikert. Mindez ma már részben történelem, befejezett, befe- jeződöt folyamatok krónikája. Am a korábbi időknek egyáltalán nem minden eseménye sorolható a „befejezett múlt” kategóriájába. Sok mindenre inkább a „folyamatos múlt” elnevezés lehetne találó. Hiszen nem kevés mai esemény, történés gyökerei közvetlenül vissza- nyúnak la múltba, kiváltó okai, meghatározói a korábbi időkben gyökereznek. Aki később kapcsolódott be a közéletbe, a pórtmunkába, az ezekkel már készen kapott feltételként találkozik. De aki már régebben is részese volt a politikai tevékenységnek, annak személyes emlékei vannak az ezeket létrehozó tényezőkről, tudja, milyen körülmények között miért, miképp születtek, teremtődtek meg. Így nemcsak a térben, de az időben is jobban át tudja látni az öszefüggéseket, az okokozati viszonyokat, a célokat és következményeiket. Gyakran emlegetjük, hogy a pártmunkában, a közéleti tevékenységben is szükség van a hozzáértésre, a megfelelő ismeretekre, tudásra. Ezt a tudást azonban nemcsak iskolák, tanfolyamok, elméleti-politikai művek közvetítik, adják tovább. Az eredményes pártpolitikai munkához, közéleti fáradozáshoz szükséges ismeret- anyagnak nélkülözhetetlen eleme az is, ami a személyes tapasztalatokban halmozódott fel. Értékes tőke ez, amellyel — céltudatos törekvés esetén — az egész párt- szervezet, az egész közösség sáfárkodhat. Vonatkozik ez mindenekelőtt a politikai tevékenység tartalmi elemeire, de nem kevésbé a módszereire, eszközeire is. Alapszervezeti pártmunkásokkal beszélgetve gyakorta hallható, milyen nagy az igény a munkamódszerekkel kapcsolatos tudnivalók iránt. Hiszen folyamatosan újabb és újabb személyek kapcsolódnak be a helyi mozgalmi élet irányításába, akiknek minden módszertani ismert új, akiknek a vezetés metódusait ezután kell elsajátítaniuk. S ebben nemcsak írott kiadványokra, az irányító párt- bizottság útmutatására, a helyi vezető testületek tapasztaltabb tagjainak tanácsaira támaszkodhatnak, hanem azók segítségére is, akik korábban voltak e tisztségekben, s ez okból ismerik a mozgalmi munka megszervezésének módjait. Az efféle mozgalmi „know how”, a „tudni hogyan” értékes lehet mindazoknak, akikre ma hárul a helyi közélet irányításának megszervezése, s ezt — érthetően — a legjobban, legcélravezetőbben szeretnék csinálni. Tudjuk persze, hogy a gyors társadalmi változások sok esetben lehetetlenné, illetve veszélyessé teszik a régen bevált módszerek ismételt alkalmazását. Ami tegnap jó volt, ma esetleg kifejezetten káros lehet, ami azelőtt sikert hozott, ma könnyén bukást okozhat. A régi tapasztalatokat csak a mai körülményekkel gondosan összevetve, vagyis — ha szabad így mondani — alkotó módon lehet hasznosítani. Nincs igazuk azoknak, akik egy régebbi időszak tanulságait „egy az egyben” kívánják ráhúzni, ráerőltetni a mára. De azoknak sem, akik emiatt egészében lebecsülik, félrevetik ezeket a tapasztalatokat. Hiszen a társadalom életében nemcsak változás van, de viszonylagos állandóság is; a jelen , nemcsak különbözik a múlttól, de ösz- sze is függ vele, kapcsolódik is hozzá, mivel belőle ered. közelmúlt személyes tapasztalatainak hordozóit nem nehéz megtalálni. Ott vannak a pártszervezetekben, a helyi közéletben. Sokan ma is tisztségviselők, nem kevesen átadták a helyüket másoknak, de a politikai tevékenységnek valamilyen módon ma is részesei. Helyesen teszi minden pártszervezet, társadalmi szervezet, ha számon tartja, nem engedi feledésbe merülni tapasztalataikat. Nem a múlt ereklyéiként őrizve ezeket — amiket csupán az úttörőkkel rendezett találkozókon elevenítenek fel időnként a jövő generáció számára —, hanem a mai politikai cselekvésben, a jelen feladatainak megoldásában gyümölcsöz- tetve és hasznosítva. Gyenes László Több mint kétszáz mű a szép könyv pályázaton Az idén 25. alkalommal ül össze a Szép Magyar Könyv pályázat zsűrije, hogy — az elmúlt évekhez hasonlóan — kiválassza a magyar könyvkiadás tavalyi gazdag terméséből a legszebb köteteket. A könyvkiadók a versenyre 200-nál több művel neveztek. Könyvművészekből, illusztrátorokból, nyomdászokból, tipográfusokból, kiadói vezetőkből álló zsűri értékeli a legszebb könyveimre pályázó kiadványokat. A bíráló bizottságból ezúttal sem hiányoznak a szocialista országokból érkező könyv- művészeti szakemberek. Az eredményeket február 2'ï-én hirdetik ki.
