Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

1978. február L, szerda o A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat feldolgozó üze­meiben sok, tőkés importból származó pneumatikus ollót használnak, melyek Jelentősen könnyítik és gyorsítják a munkát. A nagyértékű kéziszerszámokat Sajben György, a vállalat szakembere újítja fel és munkája nyomán jelen­tős mennyiségű szerszámimportot takarít meg 'a vállalat Fotó: Lányai László Építőipari anyagmozgatógép-bemutató lesz Békéscsabán A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat központi telephelyén 1975-ben ren­dezték az első nagy sikerű építőipari anyagmozgatógép­bemutatót és konferenciát. Az idén az ÉVM, az ÉTÉ, a GTE építőgép szakosztálya és az építőipari vállalat áp­rilis 24. és 28. között tart hasonló rendezvényt, melyen a hazai és KGST országok építőipari anyagmozgatógép- gyártó és forgalmazó válla­latai vesznek részt. Több száz szakember érkezését is várják. Pályaválasztási kiadványok Elkészült a Munkaügyi Minisztérium és az Orszá­gos Pályaválasztási Tanács­adó Intézet 117 szakmát be­mutató közös kiadványa. A pályaválasztási segédanyag fő erőssége, hogy az egyes szakmák leírásakor közért­hetően fogalmazzák meg a bemutatott szakma jellemző­it, követelményeit, amellyel tisztában kell lennie az adott pályára készülő gye­reknek, szülőknek egyaránt. Általános tapasztalat, hogy a szakmákról meglehetősen csekély elképzeléseik vannak a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosoknak. Az Or­szágos Szakmai Jegyzék-ben nyilvántartott 192 szakmából — néhány felmérés ezt bi­zonyítja — igen keveset is­mernek. A 356 oldalas kiad­vány ezeknek a problémák- nok az enyhítésére is szolgál. ♦ Az új Rendtartás alapján az alsó és középfokú oktatá­si intézményekben pályavá­lasztási felelősöket bíztak meg. Feladatkörük újszerű, ezért természetes, hogy kez­detben több problémával kell megküzdeniük. Munká­jukhoz jó gyakorlati tanács­csal szolgálhat az OPTI módszertani folyóirata: „A pályaválasztás”. Az idősza­kos kiadvány legutóbbi szá­mában szó van a gimnáziu­mi tanulók pályaválasztási gondjairól, a nemzetiségi ta­nulók pályaválasztásáról, az egyik írás pedig bemutatja egy általános iskola pálya- választási munkatervét, a Szemlében pedig az NDK- ban folyó pályaválasztási ta­nácsadás jellemzőit fogal­mazzák meg a szerzők. ♦ Az OPTI harmadik kiad­ványa már Békés megyei vonatkozású. A „Propagan­damódszerek a Békés me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézetben” című füzet megjelentetése megyei intéz­ményünk eredményes mód­szereinek elismerése is egy­ben. A Békés megyei PTI kollektívája által készített írások a munkájuk eredmé-’ nyességét elősegítő módsze­reket tárják fel. Az utóbbi három év sikeres pályabe- mutató rendezvényeinek tör­ténete, a „Kereskedőt kere­sünk”, valamint a hetedikes úttörő-rajok számára hirde­tett „Együtt-egymásért” pá­lyaválasztási játékok leírása — az előkészítéstől a meg­valósulásig — hasznos mód­szertani, gyakorlati taná­csokkal szolgál nemcsak a szakembereknek, de a peda­gógusoknak is. B. S. E­Váriak a tavaszi a hunyai gyerekek Százötven iskolás gyerek várja már nagyon, hogy el­jöjjön áiprilis 4-e, amikorra készen lesz a szükségtoma- terem Hányán. A kultúrház nagytermének átalakítása folyik ugyanis, a községi KISZ-alapszervezet segítsé­gével. Nemsokára a torna­szerek a falra kerülnek, s ezt elhúzható függöny ta­karja majd el, amikor a testnevelésórának vége lesz, és a székek is visszakerül­hetnek a helyükre. A gyerekek egyébként a falu környezetvédelmében és szépítésében már évek óta komoly részt vesznek: ők a virág- és fafelelősök. Éven­te 3—400 gömbakácot és 500 rózsatövet ültetnek el a pe­dagógusok irányításával. Ahol tudnak szépítenek és az egész községben vigyáz­nak a tisztaságra. Az is szo­kássá vált Hunyán, hogy az iskolások érdeklődnek a ta­nács munkája iránt és ké­rik a feladatokat. Ülést tartott a MEDOSZ Központi Vezetősége Zárszámadások Az idén az elmúlt évihez képest 2—3 százalékkal nö­vekszik a mezőgazdasági ter­melés, s ennél is nagyobb arányban, mintegy 5—7 szá­zalékkal fokozzák teljesítmé­nyüket a mezőgazdasági nagyüzemek — mondotta Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes a MEDOSZ Köz­ponti Vezetőségének keddi ülésén, amelyen a mezőgaz­daság idei feladatairól ta­nácskoztak. Rámutatott: A termelés fejlesztéséhez, a beruházá­sokhoz a gazdaságok saját­erő alapjai biztosítottak, az állami támogatás és a hitel is a gazdálkodók rendelkezé­sére áll, de ezek mértéke nem növekszik olyan dina­mikusan, mint az elmúlt években. Ez azonban nem jelenti, hogy az V. ötéves terv állami támogatási és hi­tel-előirányzatai időarányo­san nem valósulnak meg: 1978-ban az .eredetileg ter­vezettnél még így is tíz szá­zalékkal nagyabb hitel és ál­lami támogatás szolgálja a mezőgazdaság fejlesztését. • A gazdaságokban dolgozók létszáma idén tovább csök­ken : a munkahelyi elván­dorlás mérséklésére az üze­meknek megfelelő mérték­ben növelniük kell a jövede­lemszínvonalat. A MÉM ál­lásfoglalása szerint ott, ahol a nyereség azt lehetővé te­szi, mindenképpen indokolt az adómentes határig, tehát hatszázalékos arányban nö­velni a jövedelemszínvona­lat, de ahol a nyereség azt indokolja, ennél is nagyobb bérfejlesztést hajthatnak végre bátran vállalva a bér- fejlesztés adóterheit. Javíta­ni kell a mezőgazdasági dolgozók munkakörülmé­nyeit, ebben a MEDOSZ ak­tivistáinak idén is nagy sze­repük lesz, annál inkább, mert a mezőgazdaság egyes ágaiban tavaly nőtt a bal­esetek száma. Nyolctantermes iskola épül Mezőberényben Tegnap, kedden délután tartotta az év első ülését a mezőberényi nagyközségi közös tanács. Részt vett ezen dr. Galli Mihály, a bé­késcsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára. A testület tagjai két köz­séget érintő fontos napiren­deket vitattak meg. Elsőként beszámoló hangzott el a ta­nács és intézményei elmúlt évi fejlesztési alapjának és költségvetésének végrehajtá­sáról, majd elfogadták az idei fejlesztési alapot és költségvetést, amelyet dr. Baukó Márton vb-titkár ter­jesztett a tanácsülés elé. A napirendek fontosságát az is jelzi, hogy a tanács tagjai részéről sok észrevétel és kérdés hangzott el. A fej­lesztési alapból tetemes ösz- szeget fordítanak a művelő­dési ház építésére, amely­nek beruházási összege meg­haladja a 15 millió forintot és átadására, mint azt már lapunkban közöltük, várha­tóan az első negyedévben kerül sor. A másik nagyobb létesítmény a nyolctanter­mes általános iskola, amely­re ebben az évben több mint hárommillió forintot fordí­tanak. Befejezik a piactér építését, több mint félmillió forintot költenek a költség- vetési üzem fejlesztésére, 300 ezer forint jut a szenny­vízcsatorna építésére, ösz- szesen mintegy 13 millió fo­rint jut beruházásokra, és a nem beruházás jellegű fel­újításokra. Szó volt a tanácstagi be­számolók megtartásáról és az ezeken elhangzott közér­dekű bejelentések, lakossági javaslatok megvalósításáról. Az elmúlt évben 67 tanács­tag tartott beszámolót Me­zőberényben és Csárdaszál­láson. Ezeken 201 hozzászó­lás, javaslat hangzott el, kö­zülük 169 volt közérdekű. A tegnapi ülésen jóváhagyott költségvetésben több mint kétmillió forintot ezeknek a javaslatoknak megvalósítá­sára fordítanak. Ebben sze­repel egyebek között az Eöt­vös utca kikövezése, az Ókerti lakosoknak az ivóvíz bevezetése, a csárdaszállási ravatalozó építése. A Haza­fias Népfront községi bi­zottsága is több javaslatot nyújtott be a végrehajtó .bi­zottsághoz. Ebben szerepel egy szennyvíztársulás létre­hozása, a belső útszakaszok* felújítása, javítása mellett a Luther utca szilárd burko­lattal való ellátása. A tárgyalt napirendekhez többen szóltak hozzá, és mondták el észrevételeiket, adtak hasznos javaslatokat a tanács rendelkezésére álló pénzösszeg minél hatéko­nyabb felhasználására. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. B. O. A mezőgazdaság gépesítése A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Me­zőgazdasági Műszaki Kutatá­sok Tanácsa felkérésére a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gé­pészmérnöki Kara, az Erdé­szeti Tudományos Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a MEZÖGÉP-fej- lesztő Intézet, a Magyar Tu­dományos Akadémia Mező- gazdasági Bizottsága és a Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Bizottsága Ma­gyar Nemzeti Bizottságának támogatásával ma és holnap „A mezőgazdaság gépesítése” címmel tudományos üléssza­kot rendez a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen. Az ülésszak plenáris és 9 szekcióülésen 108 élőadás hangzik el, amelyeket vita követ. Ezeken túlmenően to­vábbi 68 téma konzultációs megbeszélésére is lesz lehe­tőség. Az ülésszak hazai elő­adóin kívül 8 élőadást kül­földi vendégek tartanak és ők vezetik 6 konzultációs té­ma megvitatását is. A tudományos ülésszak el­sősorban a mezőgazdaság gépesítésének megoldásával foglalkozik úgy, hogy a té­ma felöleli a gépesítéssel összefüggő tevékenységeket is. Ennek megfelelően a szekcióülések foglalkoznak a mezőgazdasági gépgyártás­sal, a racionális energiagaz­dálkodással, a munka- és egészségvédelemmel, a gé­pek javításával és szervize­lésével, valamint a mezőgaz­daság mérés- és számítás- technikájával is. A kutató­fejlesztő intézetek tudomá­nyos munkatársain kívül 8 üzemi vezető szakembert is felkérték a rendezők, hogy az egyes témákat a gyakorla­ti szakemberék nézőpontjá­ból is megvilágítsák. Már előzetesen nagy vára­kozás kíséri dr. Burgert Ró- bertnek, a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát vezér- igazgatójának előadását, aki a mezőgazdasági iparszerű termelési rendszerek műkö­désének kritikai elemzésével, a fejlesztés feladataival fog­lalkozik majd. Az ülésszak fontosságát jelzi, hogy a be­vezető előadást dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkát- tart­ja. zekben a napokban 19 hetekben a mezőgaz- dasági termelőszövet­kezetekben és szakszövetke­zetekben zárszámadó éi tervjóváhagyó közgyűléseké készülődnek. Ennek jegyé­ben számba veszik a szövet­kezetek vagyonát, 1977. évi bevételeit és kiadásait, ja­vaslatot készítettek a jöve­delem felosztására, egyebek között az év végi részesedés­re, prémiumra. Ám egyide­jűleg — s jórészt az előbbi­ekkel összefüggésben — az idei termelési és pénzügyi tervet is ki kellett dolgozni. A mezőgazdaság az elmúlt esztendőben — mindeddig soha nem tapasztalt mérték­ben — mintegy 10—12 szá­zalékkal növelte a terme­lést. Ennek a kimagasló tel­jesítménynek részesei a kö­zös gazdaságok is, amelyek 14 százalékkal gyarapították termelésüket. Eredmények­ben gazdag volt tehát az el­múlt esztendő, s ez a zár­számadásokban is kifejező­dik majd. A termelés — és természe­tesen az árbevétel — lendü­letes fejlődéséből korántsem szabad arra következtetni, hogy minden szövetkezet zárszámadása a közös gaz­dálkodás egészét jellemző előrelépést tükrözi. A szö­vetkezetek termelési színvo­nalában, gazdálkodásuk eredményességében még mindig jelentősek a különb­ségek; a hektáronkénti átlag­termés szélső értékei 50—100 százalékos eltéréseket mu­tatnak s hasonló különbsé­gek vannak az állattenyész­tési ágazatban is. Ám ezek a különbségek is átlagok, mert az egyes üzemek ter­melési eredményei még in­kább eltérőek. Bármennyire is jó esztendeje volt 1977 a mezőgazdaságnak, a közös gazdálkodásnak, ezúttal Is lesznek gondterhes zár­számadások. A termelési színvonal és a gazdálkodás eredményessé­gétől, különbségeitől füg­getlenül a zárszámadás el­készítése minden alkalom­mal feladja a leckét a szö­vetkezetek vezetőinek. Az anyagi termelés különböző ágai közül a mezőgazdaság­ban különösképp eltér egy­mástól a naptári és a gaz­dasági év. A gazdasági sza­bályzás logikája szerint a teljes bruttó nyereségből el­sőként az adókat kell kifi­zetni, sorrendben a második a korábban felvett fejlesztési hitelek törlesztése, a har­madik az álló- és forgóesz­közök növelésének fedezé­se és csak negyedik a sze­mélyi fogyasztásra — azaz bérre, részesedésre, prémiu­mokra — felhasználható jö­vedelemrész. Ez a felhasz­nálási sorrend nincs teljesen összhangban a gazdálkodási folyamatokkal. Jó példa er­re a szántóföldi növényter­mesztés : a mezőgazdasági nagyüzemekben már a ga­bonabetakarítás után — te­hát még a nagy értékű ka­pásnövények betakarítása előtt — el kell dönteni a következő év termelési programját. Ez a döntés olyan eszközhalmozást je­lent még a nyereség elszá­molása előtt, amelyet a kö­vetkező év érdekében kellett elkölteni műtrágyára, gépi és egyéb munkára hasznos és szükséges ráfordításokra. A termelőszövetkezeteknek azonban évközben nemcsak a soron következő esztendő bővített újratermelését kell megfelelő ráfordításokkal megalapozniuk — és nem­csak a szántóföldeken, ha­nem az állattenyésztési ága­zatban is —, hanem a sze­mélyes jövedelmek növelésé­nek normatíváit is teljesíte­niük kell. Márpedig terme­lési készletekben, félkészter­mékekben, termelési ráfor­dításokban megtestesülő nyereségből aligha képezhe­tő részesedési alap, fizethető a zárszámadó közgyűléseken év végi részesedés, prémium. Ezért a zárszámadás végső soron nemcsak a gazdálko­dás bevételeiről, kiadásairól és pénzügyi eredményeiről, bruttó jövedelméről ad szá­mot, egyszersmind bizonyít­ványa a vezetésnek. S ezút­tal nem a nyereség volume­nére, nagyságára, összegére gondolunk, sokkal inkább annak célszerű — a gazdál­kodás, a termelés fejlődését és a személyes jövedelem gyarapodását egyaránt és kiegyensúlyozottan biztosító — felhasználásra. Olyan fel­adat ez, amelyet minden szövetkezetben évről évre önállóan kell megoldani, egyaránt mérlegelve a közös és az egyén érdekeit. Mert például vannak olyan szövetkezetek, ame­lyeknek többletjövedelme ez­úttal az előírt bérszínvonal túllépését is lehetővé teszi, természetesen progresszív adó fizetése mellett. Dönteni, választani lehet : több adó fi­zetése árán tovább növelik a bérszínvonalat, vagy a szö­vetkezet fejlesztési lehetősé­gét bővítik. Tulajdonképpen mindkét lehetőség közvetve- közvetlenül a jövőt szolgál­ja. a fejlesztés is és a sze­mélyes jövedelem a bérszín­vonal — megadóztatott — túllépése is. Az utóbbi eset­ben ugyanis a következő esztendő — progresszív adó nélkül fizethető — bérszín­vonalbázisa is valamelyest magasabb lesz. Másmilyen dilemmára kell megoldást találni azokban a szövetke­zetekben, amelyekben a gaz­dálkodás pénzügyi eredmé­nye az adómentes bérszín­vonal elérését is kétségessé, de legalábbis megfontolandó- vá teszi. Ilyenkor ugyanis a bázishoz való ragaszkodás­nak minden bizonnyal a fejlesztéssel és a nélkülöz­hetetlen ráfordításokkal va­ló takarékosság az ára. Pe­dig a szövetkezetét és tag­ságát nem sújtja hátrány, ha betartja az aranyszabályt és a személyes jövedelem fize­tésében addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Az érvényes szabályozás szerint ugyanis az adómentes bázis abban az esetben sem vész el, ha a szövetkezet elma­radt attól... O zárszámadások elkészí­tésében és az abban kifejeződő — újból hangsúlyozzuk: a közös és a tagság érdekeivel egybehang­zó s már az 1978. évi gaz­dálkodást is befolyásoló — döntésekben a szövetkezeti vezetőségek mindenekelőtt az ellenőrző bizottságokra támaszkodhatnak. Az ellen­őrző bizottságoknak ebben az összefüggésében nemcsak a számszaki és tartalmi ellen­őrzés a feladatuk — ezt fel­kérésükre a hivatásos ellen­őrzési irodák is elvégzik — hanem a gazdálkodás minő­sítése, ha kell, bírálata. Azoknak a tényeknek, év­veknek felsorakoztatása, amelyek a tagság számára közérthetővé teszik a zár­számadást, az 1977. évi gaz­dálkodás erényeit és gyen­geségeit. Új írás A tizennyolcadik évfolya­mába lépett irodalmi, művé­szeti és kritikai folyóirat el­ső száma a versek, elbeszé­lések mellett az emlékezésé. Tizenegy író és költő írását közük a nemrég elhunyt Kormos Istvánról, továbbá Féja Géza összegző sorait Kés Károlyról, és Szávai Já­nos tanulmányát Az önélet- író Déry címmel. Majd a könyvrecenziók után a Pá­lyám emlékezete rovatban Hubay Miklós életrajzi Írá­sával zárul a folyóirat. A Nagyváradon született drá­maíró főleg gyermek- és if­júkoráról vaü, felelevenítve emlékeit a városról. Rögös életét szinte kívülről nézve szemléli az elmúlt éveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom