Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-23 / 46. szám
1978. február 23., csütörtök o ESSSEEsi U Nehézipari Minisztérium gyászjelentése A Nehézipari Minisztérium, a Magyar Szénbányászati Tröszt és a Tatabányai Szénbányák Vállalata mély megrendüléssel közli, hogy a tatabányai szénbányák 12/a aknájában történt katasztrófa következtében 26 bányász életét vesztette. őszinte fájdalommal hajtunk fejet az elhunytak: Aknai Imre 42 éves vájár, Antal Gyula 38 éves vájár, Berecz Péter 40 éves vájár, Berényi István 24 éves vájár, Cziczlavicz János 35 éves vájár, Csik János 40 éves lakatos, Fábián József 51 éves vájár, Farkas László 44 éves vájár, Fehér Gyula 41 éves vájár, Fortágh Lajos 46 éves vájár, Földi Gábor 47 éves vájár, Harmati Mihály 35 éves vájár, Horváth Gyula Géza 41 éves vájár, Kiss Sándor 32 éves aknász, Kovács László 43 éves vájár, Lajtai István 38 éves vájár, Lipták László 43 éves vájár, Martus Mihály 36 éves vájár, Mudri Sándor 54 éves vájár, Nagy Imre 47 éves vájár, Orbán Lajos 50 éves vájár, Piroska Pál 44 éves vájár, Sógorka Ferenc 42 éves vájár, Szegedi József 51 éves vájár, Tóth Ferenc 22 éves vájár, Virizlai László 36 éves vájár emléke előtt. Mély együttérzéssel osztozunk az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUM, MAGYAR SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT TATABANYAI SZÉNBÁNYÁK VALLALATA ♦ * * A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁN AK RÉSZVÉTNYILVANITASA A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kegyelettel adózik a hős bányászok emlékének, akiket nehéz, áldozatos hivatásuk teljesítése közben ragadott el a halál, a tatabányai 12/a aknában bekövetkezett szerencsétlenség következtében. Az egész magyar társadalommal együtt őszinte részvéttel osztozunk az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA Tegnap délután nyolcvanadik születésnapja alkalmából Szocialista Kultúráért kitüntetést adott át dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője Miklós István festőművésznek. Az ünnepi alkalmon ott volt dr. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője és dr. Virágh László, a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője is Fotó: Gál Edit n politikai képzés és a Kulich Gyula ifjúsági napok programja Együttműködés a tanács és a népfront közön A szeghalmi Nagyközségi Tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága között évek óta jó a kapcsolat. Különösen eredményes a közös munka a képviselő- és tanácstagi választások idején, amikor együtt oldják meg az esemény politikai, szervezeti előkészítését, lebonyolítását. Sokat léptek előre a szocialista demokrácia, a tömegkapcsolatok fejlesztésében, előkészítésében. A megállapodás rögzíti a társadalmi, gazdasági, kulturális, egészségügyi tevékenység összehangolását, a felvilágosító, nevelő munka szélesítését. A népfront tájékoztatja a lakosságot a választójogról, amelynek megvalósítását a tanács segíti. A két szerv együttműködik a képviselők és tanácstagok beszámolóinak, fogadóóráinak megszervezésében. Figyelik, segítik a nők és a fiatalok tanácstagi munkáját. A tanácsrendeletek megalkotása előtt kikérik a népfront és ezen keresztül a lakosság véleményét. Az együttműködés sarkalatos pontja a községfejlesztési feladatok megoldása. Az ifjúsági szövetségben folyó politikai képzésre — a téma fontosságának megfelelően — megkülönböztetett figyelmet fordít a KISZ Békés megyei bizottsága. A testület tavaly december 9-i ülésén tárgyalt az 1977—78- as politikai képzési év indításának tapasztalatairól, és megállapította : megyénkben mielőbb javítani szükséges a KISZ politikai képzés szervezettségét, színvonalát. A KISZ Békés-megyei bizottságának február 22-én, tegnap Szabó Miklós elnökletével megtartott ülésén ismét a politikai képzés volt a fő téma. Ezúttal a KISZ békéscsabai városi bizottságának a Békéscsabán és a vá-, ros környékén működő ifjúsági vitakörök tevékenységéről szóló jelentése került napirendre. Varga Imre, a városi bizottság titkára, a napirend előadója a vitakörök munkájáról többek között a következőket mondta: „Általános megítélés, hogy a tartalmi tevékenység valamelyest javult az elmúlt évhez képest. Ezt bizonyítja, hogy egyre több körben válik szemléletessé a foglalkozás, mind több propagandista találja meg azt a formát, amivel a kör résztvevőit aktivizálni lehet...” A szóbeli jelentés feletti vitában és Szabó Miklós összefoglalójában is nagy hangsúlyt kapott a körültekintő tervezés, szervezés és a propagandisták személyének kiválasztása, képzése — mint a színvonalas KISZ politikai képzés lényeges alapfeltételei. Ezt emeli ki az 1978—79- es politikai képzési év megyei feladatait tartalmazó intézkedési terv is, amelyet Kibédi-Varga Lajos megyei titkár előterjesztésében szintén a tegnapi ülésen tárgyalt meg, és emelt határozattá a megyei testület. Az új képzési év tartalmi célkitűzései között az első helyen szerepel, hogy a képzés valamennyi formája a KISZ-ak- cióprogram végrehajtását segítse elő; mozgósítsa a fiatalokat a gazdasági építőmunkában való példamutató helytállásra, a képességek szerinti tanulásra, önképzésre, a haza védelmével kapcsolatos feladatok ellátására. Feladata továbbá erősíteni a fiatalokban a szocialista országok iránti barátság érzését, a világ haladó ifjúságával való szolidaritást, és aiz igénykeltést a rendszeres testedzés, turisztika iránt. Az intézkedési terv ezután részletesen tartalmazza a KISZ- apparátusban dolgozók, alapszervezeti titkárok, az ifjúsági mozgalom vezetőinek felkészítését, továbbá a helyi politikai képzés, KISZ- iskolai képzés formáit, időpontjait. Végül a megyei bizottság elfogadta a III. Békés megyei Kulich Gyula ifjúmunkás napok programját. A rendezvénysorozat házigazdája a KISZ békéscsabai városi bizottsága. Az április 29.—május 1-ig sorra kerülő ifjúmunkás napokon mintegy 500 fiatal vesz részt. A programban szerepel többek között több tanácskozás, vetélkedő, ifjúmunkásbál, sportdélelőtt, fellépnek neves együttesek. A fiatalok megkoszorúzzák a Kulich- emlékművet, majd a fáklyás felvonulás után szabadtéri koncert lesz. * * • Az ifjúmunkás napok előkészítésére tegnap délután szervező bizottság alakult, melynek elnöke Kardos Er- nőné, az MSZMP Békés megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója. Hyolcmilliô Mezőberényért Lakótelepet építenek Legoból a szarvasi úttörőház játékszobájának vendégei. Egy-egy foglalkozáson közel 30 kispajtás játszik az asztali focival, az építőjátékokkal és a különböző társasjátékokkal _ Fotó: Gál Edit A Mezőberényi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága február 22-i, szerdai ülésén egyebek között a költségvetési üzem múlt évi feladattervének teljesítését, s az üzem idei költségvetési és árbevételi tervének előterjesztését tárgyalta meg. A tanácsnak tíz éve alakult meg a költségvetési üzeme. Ez időszakban számos felújítást valósítottak meg a nagyközségben. A tavalyi feladatterve 7,8 százalékos termelési érték növekedést írt elő az előző évihez képest. Ezzel szemben a teljesítés 37,7 százalékos volt. A tanácstól a költségvetési üzem új feladatokat kapott, olyanokat, melyeket az előző években nem végeztek. Az üzem vállalta egyebek között a kisebb beruházások és felújítások terv- és költségvetésének elkészítését, majd ezek megvalósítását. Ezzel részben megoldódott sok olyan sürgős, kisebb tervezés, amelyet tervező vállalat nem mindig tudott elvállalni. Az üzem életében a legnagyobb változást az 1977. január 1-től bevezetett, s az építőiparra vonatkozó számlázás jelentette. A feladat nehézsége abban mutatkozott, hogy a költségvetési üzem dolgozóit át kellett állítani a korábbi órabéres munkáról az új teljesítménybérezésre. A teljesítménybérezésen túl az építőiparra előírt számlázást is bevezették. A költségvetési üzem az elmúlt évben 5 millió 6? ezer forint értékű építőipari munkát valósított meg. A túlteljesítés 1,55 millió forint. Felújítanak több állami tulajdonban levő ingatlant, számos utcában bővítették a járdát, megoldották a csapadékvíz elvezetését. Az idei program szerint mintegy 7,9 millió forint értékű munka megvalósítása vár a mezőberényi Nagyközségi Tanács építőipari és parkosító üzemére. Folytatják a már megkezdett állami ingatlanok tatarozását, felújítják az óvodákat, orvosi rendelőket, bővítik a meglevő szilárd burkolatú úthálózatot, s az anyagi eszközökhöz mérten megvalósítják a belvízi elvezetést. Türelmetlen mezőgazdászok lét esztendeje annak, hogy a hányatott sorsú magyar mezőgépipar legújabb szervezeti változtatását végrehajtották : 1976 januárja óta ismét a Kohó és Gépipari Minisztériumhoz tartozik ez a fontos alágazat. Több mint kéttucat különálló vállalatból 15- öt alakítottak, ide vonván a fő erőket; néhány, eredetileg mezőgazdasági gépet előállító üzemet pedig átprofilíroztak. Ennek az intézkedéssorozatnak valamennyi feszültségpontját — sokak szerint — máig sem sikerült teljesen feloldani. Ám erre — legalábbis a szervezeti változtatásra aligha érdemes bővebben kitérni, hiszen érdekesebb az: mi jellemzi mezőgazdasági gépgyártásunk mai helyzetét? E csakugyan életbevágó kérdésre legutóbb például az országgyűlés mezőgazdasági és ipari bizottságának együttes ülésén is választ kerestek. Mint a tudósításban is olvashattuk — nem minden szenvedély nélkül. A képviselők, aszerint, hogy milyen területet képviseltek, a tisztségviselők, pedig hogy melyik tárca színeiben szólaltak meg — igencsak eltérő értékelést adtak. A mezőgazdászok közül az egyik például rendkívül elmaradottnak minősítette a mező- gépipart, hangsúlyozván, hogy a jelenlegi követelményeknek nem tesz eleget. Akadt aki az elmúlt 15 év eredményeit értékelte rendkívül szerénynek ; mások nem ilyen átfogóan, a rész- letefc gyenge pontjaira mutattak. Elhangzott, hogy az ipar nem egészen azt gyártja, ami a mezőgazdaságnak kell, és baj van az alkatrész- és importgépellátással. De szóba került a mezőgazdasági üzemek szervezetlensége is, ami a gépek kihasználását rontja. Azon valóban lehetne meditálni, hogy e minősítések mennyire általánosak, vagy mennyire egyedi jelenségekre utalnak, de azon nem: a problémák valósak, azokat nem csak a mezőgazdászok túlzott aggodalma táplálja. Mert tény, ama kormány- döntés a mezőgépipart teljesen új alapokra kívánta helyezni. Sőt, minden korábbinál ütőképesebb, korszerűbb feltételeket is nyújtott azzal, hogy a 14 kiemelt gépgyártási feladat mellé 15.- nek. felvette a mezőgép- és élelmiszergép-gyártást. A döntés nyilvánvalóan e sajátos alágazat jelentőségének növekedését is aláhúzta. E döntés után úgy tűnt: a mezőgazdasági korszakváltáshoz igazodva, a mezőgépipar végre kilábalhat a maga mögött hagyott évek bajaiból, s igazi, erős támasza, hatásos segítője lesz a mezőgazdaságnak. A kilábalás meg is kezdődött, az elmúlt két évben számos intézkedés született. Kezdetét vette az új fejlesztési koncepció kidolgozása is. Ám a kedvező jelek mellett számosak a nyugtalanítóak, vagy olyanok, amelyek ugyancsak megkérdőjelezhe- tők. Amikor az 1 hektárra jutó gépi állóeszköz-érték megközelíti a 30 ezer forintot — s ez önmagáért beszél —, továbbra is napi gond, hogy az erőgépeket azért nem lehet megfelelően kihasználni, mert nincs elegendő munkagép hozzájuk. Más szóval: traktorok dolgában jól, s egyre jobban állunk — a megfelelő ekék s más talajművelő eszközök nem mindig beszerezhetők. Illetve — ne siessük el az ítéletet. Sok szakember szerint ugyanis a nagy — például Rába Steiger-traktorok mellett kisebb, 100 LE-s erőgépekre is szükség lenne, de ebből nagyon kevés van. Másrészt — a mezőgazdasági üzemekben nem sikerül megvalósítani a célszerű egységesítést, mert évről évre új, eltérő típusokhoz juthatnak csak hozzá. Érdemes szemügyre venni bármely gazdaság, termelőszövetkezet műszaki adminisztrációját és gépállományát: azonnal kiderül, hogy nem csak az újabb és újabb gépcsaládok tarkasága ad munkát az anyagbeszerzőknek, hanem az is: a leggyakoribb gépkocsitípusokhoz sem lehet beszerezni fődarabokat, alkatrészeket. És. ezek a tipikus, állandóan vissza-visszatérő gondok bizony elkedvetlenítik a mezőgazdasági üzemek vezetőit, dolgozóit. Jól tudom: irreális igény azt várni, hogy egyetlen átszervezés automatikusan megoldja egy olyan alágazat valamennyi problémáját, mint amilyennel a mezőgépipar küzd. Ám azt is tudni kell: az ilyen természetű ügyekben a türelmetlenség nemhogy segítene, hanem hátráltat; csak bajt okoz. De hát azt sem lehet elhallgatni, hogy nem a mezőgazdászok a „türelmetlenek”, hanem az élet; a pa- rancsolóan növekvő igények a mezőgazdasággal, az élelmiszeriparral szemben ! Fokozódnak belső ellátási és export feladatai, miközben a mezőgazdasági munkaerőtartalék kimerült, s utánpótlásra nem, csak további, rendszeres apadásra számíthat. Ebből a szempontból nézve a dolgokat megértjük: miért az aggódás, s miért nyilvánul meg a szenvedély, a fölfokozott felelősségérzet — egy-egy mezőgazdasági szakember véleményében, panaszában. ha jól meggondoljuk — a mezőgépipar helyzete nem ipari vagy mezőgazdasági belügy. Az V. ötéves terv, az elmúlt években napvilágot látott párthatározatok — különösen a tavaly október 20-án megjelent — egyértelműen aláhúzzák, hogy az ország alapvető érdeke a mezőgazdaság és élelmiszeripar gyors korszerűsítése, lehetőségeinek teljesebb kiaknázása. Márpedig ehhez nélkülözhetetlen a mezőgazdaság igényeit harmonikusan, alkotóan kiszolgáló háttéripar. Manapság, amikor eme ok — okozat fölemlegetése szinte magától értetődik — aligha kell különösebi} bizonygatás, hogy a mezőgazdaság és az ipar kapcsolatát, együttműködését minden . eszközzel javítani, erősíteni kell. S hogy az azonos érdekek fölismerésén túl — haladéktalanul fölgyorsítandók mindazok a programok, amelyek ezt a népgazdaság szempontjából alapvetően fontos együttműködést eredményesen szolgálhatják. Matkó István Tizenöt csapat nevezett be Tizenöt öttagú iskolai csapat nevezett be „A Vöröskereszt kongresszusa nyomában” című országos ifjúsági vetélkedő városi döntőjére, amelyet február 24-én, pénteken rendeznek meg az érleklődő közönség előtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Az előzetesen beérkezett anyagot a zsűri értékelte, s az így elért pontszámokat a csapatok első elért eredményének tekinthetjük. A további eredményekért a városi vetélkedőn küzdenek meg, ahol nyolc feladatot kell majd megoldaniuk, melyek között szerepelnek a nemzetközi Vöröskereszt alapelvei, az ifjúsági alapszervezetek feladatai, a fertőző betegségek ismerete, sőt elsősegélynyújtási gyakorlat is. A vetélkedő írásos, szóbeli és rajzos formában bonyolódik le. A héttagú zsűri által legjobbnak ítélt csapat vesz majd részt a megyei fordulón.
