Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-23 / 46. szám

1978. február 23., csütörtök o ESSSEEsi U Nehézipari Minisztérium gyászjelentése A Nehézipari Minisztérium, a Magyar Szénbányásza­ti Tröszt és a Tatabányai Szénbányák Vállalata mély megrendüléssel közli, hogy a tatabányai szénbányák 12/a aknájában történt katasztrófa következtében 26 bányász életét vesztette. őszinte fájdalommal hajtunk fejet az elhunytak: Ak­nai Imre 42 éves vájár, Antal Gyula 38 éves vájár, Berecz Péter 40 éves vájár, Berényi István 24 éves vá­jár, Cziczlavicz János 35 éves vájár, Csik János 40 éves lakatos, Fábián József 51 éves vájár, Farkas László 44 éves vájár, Fehér Gyula 41 éves vájár, Fortágh Lajos 46 éves vájár, Földi Gábor 47 éves vájár, Harmati Mi­hály 35 éves vájár, Horváth Gyula Géza 41 éves vájár, Kiss Sándor 32 éves aknász, Kovács László 43 éves vá­jár, Lajtai István 38 éves vájár, Lipták László 43 éves vájár, Martus Mihály 36 éves vájár, Mudri Sándor 54 éves vájár, Nagy Imre 47 éves vájár, Orbán Lajos 50 éves vájár, Piroska Pál 44 éves vájár, Sógorka Ferenc 42 éves vájár, Szegedi József 51 éves vájár, Tóth Fe­renc 22 éves vájár, Virizlai László 36 éves vájár emlé­ke előtt. Mély együttérzéssel osztozunk az áldozatok hozzá­tartozóinak gyászában. NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUM, MAGYAR SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT TATABANYAI SZÉNBÁNYÁK VALLALATA ♦ * * A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁN AK RÉSZVÉTNYILVANITASA A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kegye­lettel adózik a hős bányászok emlékének, akiket nehéz, áldozatos hivatásuk teljesítése közben ragadott el a halál, a tatabányai 12/a aknában bekövetkezett szeren­csétlenség következtében. Az egész magyar társadalommal együtt őszinte rész­véttel osztozunk az áldozatok hozzátartozóinak gyá­szában. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA Tegnap délután nyolcvanadik születésnapja alkalmából Szo­cialista Kultúráért kitüntetést adott át dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője Miklós István festőművésznek. Az ünnepi alkalmon ott volt dr. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője és dr. Virágh László, a békéscsabai Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője is Fotó: Gál Edit n politikai képzés és a Kulich Gyula ifjúsági napok programja Együttműködés a tanács és a népfront közön A szeghalmi Nagyközségi Tanács és a Hazafias Nép­front helyi bizottsága között évek óta jó a kapcsolat. Kü­lönösen eredményes a közös munka a képviselő- és ta­nácstagi választások idején, amikor együtt oldják meg az esemény politikai, szervezeti előkészítését, lebonyolítását. Sokat léptek előre a szocia­lista demokrácia, a tömeg­kapcsolatok fejlesztésében, előkészítésében. A megállapodás rögzíti a társadalmi, gazdasági, kul­turális, egészségügyi tevé­kenység összehangolását, a felvilágosító, nevelő munka szélesítését. A népfront tá­jékoztatja a lakosságot a választójogról, amelynek megvalósítását a tanács se­gíti. A két szerv együttmű­ködik a képviselők és ta­nácstagok beszámolóinak, fogadóóráinak megszervezé­sében. Figyelik, segítik a nők és a fiatalok tanácstagi munkáját. A tanácsrendele­tek megalkotása előtt kiké­rik a népfront és ezen ke­resztül a lakosság vélemé­nyét. Az együttműködés sarka­latos pontja a községfejlesz­tési feladatok megoldása. Az ifjúsági szövetségben folyó politikai képzésre — a téma fontosságának megfe­lelően — megkülönböztetett figyelmet fordít a KISZ Bé­kés megyei bizottsága. A tes­tület tavaly december 9-i ülésén tárgyalt az 1977—78- as politikai képzési év indí­tásának tapasztalatairól, és megállapította : megyénkben mielőbb javítani szükséges a KISZ politikai képzés szer­vezettségét, színvonalát. A KISZ Békés-megyei bi­zottságának február 22-én, tegnap Szabó Miklós elnök­letével megtartott ülésén is­mét a politikai képzés volt a fő téma. Ezúttal a KISZ bé­késcsabai városi bizottságá­nak a Békéscsabán és a vá-, ros környékén működő ifjú­sági vitakörök tevékenységé­ről szóló jelentése került na­pirendre. Varga Imre, a vá­rosi bizottság titkára, a na­pirend előadója a vitakörök munkájáról többek között a következőket mondta: „Álta­lános megítélés, hogy a tar­talmi tevékenység valame­lyest javult az elmúlt évhez képest. Ezt bizonyítja, hogy egyre több körben válik szemléletessé a foglalkozás, mind több propagandista ta­lálja meg azt a formát, ami­vel a kör résztvevőit aktivi­zálni lehet...” A szóbeli je­lentés feletti vitában és Sza­bó Miklós összefoglalójában is nagy hangsúlyt kapott a körültekintő tervezés, szer­vezés és a propagandisták személyének kiválasztása, képzése — mint a színvona­las KISZ politikai képzés lé­nyeges alapfeltételei. Ezt emeli ki az 1978—79- es politikai képzési év me­gyei feladatait tartalmazó intézkedési terv is, amelyet Kibédi-Varga Lajos megyei titkár előterjesztésében szin­tén a tegnapi ülésen tárgyalt meg, és emelt határozattá a megyei testület. Az új képzé­si év tartalmi célkitűzései között az első helyen szere­pel, hogy a képzés vala­mennyi formája a KISZ-ak- cióprogram végrehajtását se­gítse elő; mozgósítsa a fia­talokat a gazdasági építő­munkában való példamutató helytállásra, a képességek szerinti tanulásra, önképzés­re, a haza védelmével kap­csolatos feladatok ellátására. Feladata továbbá erősíteni a fiatalokban a szocialista or­szágok iránti barátság érzé­sét, a világ haladó ifjúságá­val való szolidaritást, és aiz igénykeltést a rendszeres testedzés, turisztika iránt. Az intézkedési terv ezután rész­letesen tartalmazza a KISZ- apparátusban dolgozók, alap­szervezeti titkárok, az ifjú­sági mozgalom vezetőinek felkészítését, továbbá a he­lyi politikai képzés, KISZ- iskolai képzés formáit, idő­pontjait. Végül a megyei bizottság elfogadta a III. Békés me­gyei Kulich Gyula ifjúmun­kás napok programját. A rendezvénysorozat házigaz­dája a KISZ békéscsabai vá­rosi bizottsága. Az április 29.—május 1-ig sorra kerülő ifjúmunkás napokon mintegy 500 fiatal vesz részt. A prog­ramban szerepel többek kö­zött több tanácskozás, ve­télkedő, ifjúmunkásbál, sportdélelőtt, fellépnek ne­ves együttesek. A fiatalok megkoszorúzzák a Kulich- emlékművet, majd a fáklyás felvonulás után szabadtéri koncert lesz. * * • Az ifjúmunkás napok elő­készítésére tegnap délután szervező bizottság alakult, melynek elnöke Kardos Er- nőné, az MSZMP Békés me­gyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója. Hyolcmilliô Mezőberényért Lakótelepet építenek Legoból a szarvasi úttörőház játék­szobájának vendégei. Egy-egy foglalkozáson közel 30 kis­pajtás játszik az asztali focival, az építőjátékokkal és a különböző társasjátékokkal _ Fotó: Gál Edit A Mezőberényi Nagyköz­ségi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága február 22-i, szer­dai ülésén egyebek között a költségvetési üzem múlt évi feladattervének teljesítését, s az üzem idei költségvetési és árbevételi tervének elő­terjesztését tárgyalta meg. A tanácsnak tíz éve alakult meg a költségvetési üzeme. Ez időszakban számos felújí­tást valósítottak meg a nagyközségben. A tavalyi feladatterve 7,8 százalékos termelési érték növekedést írt elő az előző évihez ké­pest. Ezzel szemben a telje­sítés 37,7 százalékos volt. A tanácstól a költségveté­si üzem új feladatokat ka­pott, olyanokat, melyeket az előző években nem végeztek. Az üzem vállalta egyebek között a kisebb beruházá­sok és felújítások terv- és költségvetésének elkészítését, majd ezek megvalósítását. Ezzel részben megoldódott sok olyan sürgős, kisebb ter­vezés, amelyet tervező vál­lalat nem mindig tudott el­vállalni. Az üzem életében a legna­gyobb változást az 1977. ja­nuár 1-től bevezetett, s az építőiparra vonatkozó szám­lázás jelentette. A feladat nehézsége abban mutatko­zott, hogy a költségvetési üzem dolgozóit át kellett ál­lítani a korábbi órabéres munkáról az új teljesítmény­bérezésre. A teljesítmény­bérezésen túl az építőiparra előírt számlázást is bevezet­ték. A költségvetési üzem az elmúlt évben 5 millió 6? ezer forint értékű építőipa­ri munkát valósított meg. A túlteljesítés 1,55 millió fo­rint. Felújítanak több állami tulajdonban levő ingatlant, számos utcában bővítették a járdát, megoldották a csapa­dékvíz elvezetését. Az idei program szerint mintegy 7,9 millió forint értékű munka megvalósítása vár a mezőberényi Nagy­községi Tanács építőipari és parkosító üzemére. Folytat­ják a már megkezdett álla­mi ingatlanok tatarozását, felújítják az óvodákat, orvo­si rendelőket, bővítik a meglevő szilárd burkolatú úthálózatot, s az anyagi esz­közökhöz mérten megvaló­sítják a belvízi elvezetést. Türelmetlen mezőgazdászok lét esztendeje annak, hogy a hányatott sor­sú magyar mezőgép­ipar legújabb szervezeti vál­toztatását végrehajtották : 1976 januárja óta ismét a Kohó és Gépipari Miniszté­riumhoz tartozik ez a fontos alágazat. Több mint kéttu­cat különálló vállalatból 15- öt alakítottak, ide vonván a fő erőket; néhány, eredeti­leg mezőgazdasági gépet előállító üzemet pedig át­profilíroztak. Ennek az intézkedéssoro­zatnak valamennyi feszült­ségpontját — sokak szerint — máig sem sikerült telje­sen feloldani. Ám erre — legalábbis a szervezeti vál­toztatásra aligha érdemes bővebben kitérni, hiszen ér­dekesebb az: mi jellemzi mezőgazdasági gépgyártá­sunk mai helyzetét? E csakugyan életbevágó kérdésre legutóbb például az országgyűlés mezőgazdasági és ipari bizottságának együt­tes ülésén is választ keres­tek. Mint a tudósításban is olvashattuk — nem minden szenvedély nélkül. A képvi­selők, aszerint, hogy milyen területet képviseltek, a tiszt­ségviselők, pedig hogy me­lyik tárca színeiben szólal­tak meg — igencsak eltérő értékelést adtak. A mező­gazdászok közül az egyik például rendkívül elmara­dottnak minősítette a mező- gépipart, hangsúlyozván, hogy a jelenlegi követelmé­nyeknek nem tesz eleget. Akadt aki az elmúlt 15 év eredményeit értékelte rend­kívül szerénynek ; mások nem ilyen átfogóan, a rész- letefc gyenge pontjaira mu­tattak. Elhangzott, hogy az ipar nem egészen azt gyárt­ja, ami a mezőgazdaságnak kell, és baj van az alkatrész- és importgépellátással. De szóba került a mezőgazdasá­gi üzemek szervezetlensége is, ami a gépek kihasználá­sát rontja. Azon valóban lehetne me­ditálni, hogy e minősítések mennyire általánosak, vagy mennyire egyedi jelenségek­re utalnak, de azon nem: a problémák valósak, azokat nem csak a mezőgazdászok túlzott aggodalma táplálja. Mert tény, ama kormány- döntés a mezőgépipart telje­sen új alapokra kívánta he­lyezni. Sőt, minden koráb­binál ütőképesebb, korsze­rűbb feltételeket is nyújtott azzal, hogy a 14 kiemelt gép­gyártási feladat mellé 15.- nek. felvette a mezőgép- és élelmiszergép-gyártást. A döntés nyilvánvalóan e sa­játos alágazat jelentőségé­nek növekedését is aláhúz­ta. E döntés után úgy tűnt: a mezőgazdasági korszakvál­táshoz igazodva, a mező­gépipar végre kilábalhat a maga mögött hagyott évek bajaiból, s igazi, erős táma­sza, hatásos segítője lesz a mezőgazdaságnak. A kilábalás meg is kezdő­dött, az elmúlt két évben számos intézkedés született. Kezdetét vette az új fejlesz­tési koncepció kidolgozása is. Ám a kedvező jelek mel­lett számosak a nyugtalaní­tóak, vagy olyanok, amelyek ugyancsak megkérdőjelezhe- tők. Amikor az 1 hektárra jutó gépi állóeszköz-érték megközelíti a 30 ezer forin­tot — s ez önmagáért be­szél —, továbbra is napi gond, hogy az erőgépeket azért nem lehet megfelelően kihasználni, mert nincs ele­gendő munkagép hozzájuk. Más szóval: traktorok dolgá­ban jól, s egyre jobban ál­lunk — a megfelelő ekék s más talajművelő eszközök nem mindig beszerezhetők. Illetve — ne siessük el az ítéletet. Sok szakember sze­rint ugyanis a nagy — pél­dául Rába Steiger-traktorok mellett kisebb, 100 LE-s erő­gépekre is szükség lenne, de ebből nagyon kevés van. Másrészt — a mezőgazdasá­gi üzemekben nem sikerül megvalósítani a célszerű egységesítést, mert évről év­re új, eltérő típusokhoz jut­hatnak csak hozzá. Érdemes szemügyre venni bármely gazdaság, termelőszövetke­zet műszaki adminisztráció­ját és gépállományát: azon­nal kiderül, hogy nem csak az újabb és újabb gépcsalá­dok tarkasága ad munkát az anyagbeszerzőknek, hanem az is: a leggyakoribb gépko­csitípusokhoz sem lehet be­szerezni fődarabokat, alkat­részeket. És. ezek a tipikus, állandó­an vissza-visszatérő gondok bizony elkedvetlenítik a me­zőgazdasági üzemek vezető­it, dolgozóit. Jól tudom: irreális igény azt várni, hogy egyetlen át­szervezés automatikusan megoldja egy olyan alágazat valamennyi problémáját, mint amilyennel a mező­gépipar küzd. Ám azt is tud­ni kell: az ilyen természetű ügyekben a türelmetlenség nemhogy segítene, hanem hátráltat; csak bajt okoz. De hát azt sem lehet el­hallgatni, hogy nem a me­zőgazdászok a „türelmetle­nek”, hanem az élet; a pa- rancsolóan növekvő igények a mezőgazdasággal, az élel­miszeriparral szemben ! Fo­kozódnak belső ellátási és export feladatai, miközben a mezőgazdasági munkaerő­tartalék kimerült, s utánpót­lásra nem, csak további, rendszeres apadásra számít­hat. Ebből a szempontból nézve a dolgokat megértjük: miért az aggódás, s miért nyilvánul meg a szenvedély, a fölfokozott felelősségérzet — egy-egy mezőgazdasági szakember véleményében, panaszában. ha jól meggondoljuk — a mezőgépipar helyzete nem ipari vagy mezőgazdasági belügy. Az V. ötéves terv, az elmúlt években napvilágot látott párthatározatok — különösen a tavaly október 20-án meg­jelent — egyértelműen alá­húzzák, hogy az ország alap­vető érdeke a mezőgazdaság és élelmiszeripar gyors kor­szerűsítése, lehetőségeinek teljesebb kiaknázása. Már­pedig ehhez nélkülözhetet­len a mezőgazdaság igényeit harmonikusan, alkotóan ki­szolgáló háttéripar. Manap­ság, amikor eme ok — oko­zat fölemlegetése szinte ma­gától értetődik — aligha kell különösebi} bizonygatás, hogy a mezőgazdaság és az ipar kapcsolatát, együttmű­ködését minden . eszközzel javítani, erősíteni kell. S hogy az azonos érdekek föl­ismerésén túl — haladékta­lanul fölgyorsítandók mind­azok a programok, amelyek ezt a népgazdaság szem­pontjából alapvetően fontos együttműködést eredménye­sen szolgálhatják. Matkó István Tizenöt csapat nevezett be Tizenöt öttagú iskolai csapat nevezett be „A Vö­röskereszt kongresszusa nyomában” című országos ifjúsági vetélkedő városi döntőjére, amelyet február 24-én, pénteken rendeznek meg az érleklődő közönség előtt Békéscsabán, az ifjú­sági és úttörőházban. Az előzetesen beérkezett anya­got a zsűri értékelte, s az így elért pontszámokat a csapatok első elért eredmé­nyének tekinthetjük. A to­vábbi eredményekért a vá­rosi vetélkedőn küzdenek meg, ahol nyolc feladatot kell majd megoldaniuk, melyek között szerepelnek a nemzetközi Vöröskereszt alapelvei, az ifjúsági alap­szervezetek feladatai, a fer­tőző betegségek ismerete, sőt elsősegélynyújtási gya­korlat is. A vetélkedő írá­sos, szóbeli és rajzos for­mában bonyolódik le. A héttagú zsűri által legjobb­nak ítélt csapat vesz majd részt a megyei fordulón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom