Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

1978. február 22., szerda Tésen egykor négy szélmalom kerekét forgatta a bakonyi szél. Az Országos Műemléki Felügyelőség a közelmúltban két szélmalmot eredeti formában helyreállított. A működő­képes ipartörténeti emlékeket sok turista keresi fel (MTI Fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Hogy állunk az új gyógyszerrendeléssel? Idős asszony áll az üvegfal előtt. — Tessék néni! Kérem a receptet! — szól a gyógysze­rész. — Van itt lelkem bőven, válassza ki — és odanyújt vagy 10—15 darabot. — De hát milyen gyógyszer kell a néninek? — Nem tudom lelkem, csak olyat adjon, ami használ. — Mi a baja, a betegsége? — Minden bajom van már énnekem! De az orvos a múltkor olyan jó orvosságot írt fel. Abból adjon... A párbeszéd csaknem min­dennapi a nagyobb gyógy­szertárakban. És ezután jön a találgatás, kérdezgetés : milyen dobozban volt az a jó gyógyszer, milyen a szí­ne, a formája és így tovább Közben értékes percek múl­nak el az utána következő, várakozó betegek rovására. A gyógyszerrendelés új rendszerének bevezetése — 1977. január 1. — óta tapasz­talható e jelenség. Hogy is állónk ezzel? Jó-e, bevált-e? Élérte-e azt a célját, hogy kevesebb legyen a sorban állás a gyógyszertárakban, több idő jusson a betegre az orvosoknál ? Megkérdeztük az illetéke­seket. Dr. Ragettli János, a me­gyei tanács gyógyszertári központjának főgyógyszeré­sze. — A jelenség valóban fennáll. Oka, hogy főleg az idős emberek nehezen tud­ják megjegyezni a szükséges gyógyszer nevét. S most, hogy van olyan vény, ame­lyikre háromszor is kivált­ható, ez többeknél gondot okoz. összegyűjtik a vénye­ket, azután ha valamelyik gyógyszer szükséges, nem tudnak eligazodni rajtuk, hozzák az egész gyűjte­ményt. Szerencsére nem ez a jellemző és lehet is rajta se- gíteni. Leghelyesebb, ha azt á dobozt is magukkal hoz­zák a betegek, amilyen gyógyszert kérnek. Ami viszont tény. bevált ez a módszer, a gyógyszer- rendelés új formája. A bete­geknek viszonylag keveseb­bet kell sorba állni, mert a vény nélküli gyógyszereket külön helyen, soron kívül megkapják. Csökkent a gyógyszertárak adminisztrá­ciós munkája is. A gyógy­szerrendelés új módszere most vizsgázott az influenza- járvány idején. Most voltak igazán érezhetőek előnyei. A kalmopirint, a lázcsillapítót, a köhögéscsillapítót ugyanis a betegek vény nélkül meg­kapták. A várakozási idő te­hát ténylegesen lecsökkent. Egy év távlatából nyugod­lan mondhatjuk már: jó ta­pasztalatokat szereztünk. Nehézség csupán abban volt eleinte, hogy meg kellett szervezni a gyógyszerkiadás biztonságát. Ezzel kizártuk a tévedés lehetőségét,.. mert most minden gyógyszer, amit kiadnak, Rét— kézen megy át. Dr. Avár Zoltán, a békés­csabai rendelőintézet igazga­tó főorvosa: — A kezdeti nehézségeket leszámítva csak jót mondha­tok erről az új módszerről. Csupán a vény nélküli gyógyszereknél lehet problé­ma. Felmérés nincs arról, hogy nőtt-e ezek forgalma. S ha igen, arra feltétlen fel kell figyelni. Vannak ugyan­is olyan gyógyszerek, ame­lyek hosszú távon való sze­dése ártalmas lehet -a szer­vezetre. A másik ártalom a tüneti fájdalmak csillapítá­sa. Ha például valaki bevesz egy görcsoldót, az a fájdal­mat bizonyos ideig szünetel­teti, de éppen a tüneti azo­nosság következtében előfor­dul, hogy más betegség áll fenn, mondjuk egy vakbél- gyulladás. A fájdalomcsilla­pítóval késlelteti a beteg a gyors beavatkozást, később megy orvoshoz, ennek ve­szélyes következményei le­hetnek. Tehát a vény nélkü­li gyógyszerek szedésénél is feltétlen szükséges az óva­tosság. Egyébként azt a célt, hogy több idő jusson a betegre, az új rendszer lehetővé'tette. Dr. Hudák György körzeti orvos: — Ehhez hozzátenném, hogy számításaim szerint az én körzetedben az - elmúlt egy év alatt nyolc százalék- 'kal csökkent a betegforga­lom. És ez már eredmény. Nagyon jó az is, hogy egysé­ges árrendszer van, nincs szükség a sok átszámításra a gyógyszerek kiadásánál. Az idült betegeknél is köny- nyebbséget jelentett. Például a szív- és érrendszeri, a ma­gas vérnyomásos betegségek­nél egy hónapra előre besze­rezhető a gyógyszer. Így .csak a havonta egyszeri ellenőr­zés szükséges. A fennmaradó időt az új betegek vizsgála­tára lehet fordítani. Ami a vény nélküli gyógy­szereket illeti, valóban fenn­áll bizonyos veszély. Elsősor­ban a nyugtatok: Sevenalet- ta, Etovaletta szedésénél. A túlzott fogyasztás narkomá- nia veszélyével jár. Szeren­csére igen ritka az önmagát gyógyító beteg. Az új módszernek tehát végeredményben meg van­nak az előnyei a gyógyszeré­szek, orvosok, de elsősorban a betegek számára. A későo- biekben, a nagyobb gyakor­lat során még tovább javul­hat a helyzet, s a lakosság egészségügyi ellátását jobban segítheti. Kasnyik Judit B diákok közhasznú foglalkoztatása Megérett az országos be­vezetésre az Állami Ifjúsági Bizottság határozata alap­ján indított kétéves kísér­let, amely szerint a VII.— VIII. osztályos diákok, vala­mint a gimnazisták tan­évenként 12 napot valame­lyik ipari vagy mezőgazda- sági üzemben közhasznú munkával töltenek. A tár­sadalmi munkának ez a szervezett formája minden korábbinál hatékonyabbnak bizonyult — állapította meg az ÁIB, az Oktatási és a Munkaügyi Minisztérium. Ezért : a tapasztalatok hasznosításával már az 1978—79-es tanévtől célsze­rű a kísérlet országos beve­zetése. Ez mindenütt nagy körültekintést kíván. A me­gyei, fővárosi tanácsok fel­adata lesz, hogy azoknál a vállalatoknál, szövetkezetek­nél, amelyeknél a tanulók munkájához szükséges felté­telek biztosítottak — a tár­sadalmi és tömegszerveze­tekkel közösen — megszer­vezzék a közhasznú foglal­koztatást. Az oktatási mi­niszter gondoskodik majd arról, hogy a tantervek összhangba kerüljenek a termelőmunkával. Az ÂIB felkérte a munkaügyi mi­nisztert a diákok bérezésé­nek egységes rendezésre. Az egészségügyi és a munka­ügyi miniszter — az életko­ri sajátosságok figyelembe­vételével — kidolgozza, a munkavégzés fiziológiai fel­tételrendszerét, s meghatá­rozza a foglalkoztatásba be­vonható munkahelyek körét. Az ÁIB ajánlása: a diákok munkaideje általános isko­lások esetében négy óra, gimnáziumi tanulók köré­ben — összhangban a Mun­ka Törvénykönyvvel — 6—8 óra legyen. Az iparban tör­ténő foglalkoztatás a már meglevő iskolai,-üzemi kap­csolatokra épüljön. A gyer­mekek munkavégzésének pozitív hatása ugyanis ott volt leginkább érezhető, ahol az iskola és az üzem kapcsolata nem korlátozó­dott a 12 napi munkára, ha­nem kiegészült az „Egy üzem — egy iskola” mozga­tom törekvéseivel, s a szo­cialista brigádok, az osztály- közösségek, illetve az ifjú­sági szervezetek közvetlen kapcsolatokat ápoltak. Hullámhossz [gye senki sem szereti, ha recseg a rádióké­szüléke? Kellemetlen, sőt kifejezetten idegesítő a hullámsávok keveredése. Mindenki mondja a magáét, végül semmi nem érthető az egészből. Bosszankodunk, szitkozódunk, de sokszor meg sem kíséreljük a gomb elforgatását. Mintha érde­künk lenne a zűrzavar. Amit rosszul hallunk, arra rá­mondhatjuk: kérem, én félre hallottam, ki tudja miről van szó, hiszen annyian be­széltek. Az ember is egy érzékeny adó-vevőkészülék. Nyitva tartja a szemét, reagál az eseményekre, de ha meg­győződését többek előtt kell kifejteni, és az a nyilvános­ság elé kerül, akkor gyak­ran megtorpan. Ki szereti, hogy kötekedőnek, bakafán- tosnak tartsák, még akkor is, ha igaza van? Felettesei ilyenkor esetleg berendelhe­tik, kérdezgethetik: hogyan, miként gondolta? És jön a hullámsávváltás. Arra hi­vatkozik': aki továbbította a véleményemet, nem jól hal­lotta, félreértette a dolgokat. Két éve már, hogy riport­ban számoltam be a megye tejivóinak silány helyzetéről. Sok mindenkit megkérdez­tem, azt a fiatalasszonyt is, aki egy egyik ilyen üzletet vezette, őszinte volt. Azzal kezdte, hogy tán reklámot akarok csinálni a tejnek, amikor úgy is annyi bajuk van vele? Kevesen vannak, éppen «eleget pepecselnek az árusításával, ráadásul ha­szon sincs rajta. Az elmúlt hónapban a szeszes ital for­galmi korlátozása kapcsán több vendéglátóipari egység­ben felvetődött: nem válik-e némely 9 óra előtt is szeszt kínáló üzlet kocsmává? A válasz egyértelműen hang­zót': bizony félő, hogy ez bekövetkezik. Egyik véle­mény sem volt rossz szándé­kú. Csakhogy, amikor ezek a megállapítások megjelen­nek, egy csapásra megválto­zik a helyzet, mert a köz­pontban nehezményezik az igazság kimondását. S kez­dődnek a magyarázkodások: talán félelemből, talán bi­zonytalanságból. Csomago­lunk, mármint a vélemé­nyünket. Gyakran úgy, hogy a csomag tartalma is átala­kul. Az ellenőrnek például kitárulkozunk és talán az ellenkezőjét mondjuk az új­ságírónak. Mindannyian em­lékszünk a boltok vasárnapi nyitva tartásának a meg­szüntetésére és a miniszteri rendeletre, amely kimondta : tejet és kenyeret ilyenkor a kijelölt vendéglátóipari egy­ségek árulhatnak. Ki gon­dolta volna, hogy a végig­járt békéscsabai vendéglátó üzletek mindegyikében osz­tatlan sikert arat e kezde­ményezés. Ugyanis felkészül­ve a látogatásra, előre „rá­hangoltak” a kívánt hullám­hosszra. Most már tudták az eladók, hogy mit kell mon­dani. Pedig — magánember­ként elmondták —, a pokol­ba kívánják az egész rende­letet. |z emberben felmerül a kérdés: mi szükség van erre? Ha már egyszer a feltett kérdésekre nyílt, őszinte a felelet, ma­gánbeszélgetésben maradjon az szélesebb körben is. Ne csapjuk be egymást, ne le­gyen kéthangú vélemé­nyünk, hiszen közös ügy sikerén fáradozunk. Fordí­tani kellene azon a bizonyos hullámsávváltó gombon, hogy egy hullámhosszon ad­juk, vegyük véleményeinket. Seres Sándor Kardiológiai ellenőrző szoba ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ 3K9B33HESS9i£I9E3B&8&Xc& Több mint 10 esztendővel ezelőtt adták át Orosházán a 400 ágyas kórházat. Az eltelt csaknem egy évtizedben a szükségleteknek megfelelően bővítették 'az intézményt, ki­egészítették berendezéseit. Ennek jegyében folyik jelen­H nép szolgálatában, a szocialista haza vívmányainak védelmében Irta: Pavel Kutahov légügyi fömarsall, a szovjet légierő fűparancsnoka, szovjet honvédelmi miniszterhelyettes, a Szovjetunió Hőse A Szovjetunióban minden év február 23-án megünnep- ; ük a Szovjet Hadsereg és a íj Haditengerészeti Flotta Nap­ját. Ebben az évben — a szovjet fegyveres erők 60. születésnapja alkalmából — jubileumi megemlékezésre kerül sor. A Szovjet Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta hősi történelmi múltja elválaszt­hatatlanul összefonódott Le­nin nevével, a Kommunis­ta Párt tevékenységével. Lenin nyomatékosan hang­súlyozta, hogy amíg impe­rializmus létezik a világon, addig a szocializmust állan­dóan veszély fenyegeti, fennáll a katonai provoká­ciók és a (fegyveres támadá­sok veszedelme. Arra intette a pártot és a népet, hogy álljanak szüntelenül készen, tanúsítsanak magas fokú po­litikai éberséget, folyamato­san erősítsék az ország vé­delmi potenciálját. Lenin a szovjethatalom megszületé­sének pillanatától kezdve a legélesebben vetette fel a fiatal szov jetiköztársaság fegyveres védelmének kér­dését. „A forradalomnak a legkomolyabb próbát kell kiállnia a gyakorlatban, a harcban, a tűzben... —mon­dotta. — Ha kész vagy arra, hogy ellenállj ennek a ro­hamnak és hajlandó vagy újabb áldozatokra azért, hogy helytállj a harcban, akkor forradalmár vagy, el­lenkező esetben eltipornak” Lenin feladatul tűzte ki, hogy a forradalom vívmá­nyainak védelmére állandó, reguláris hadsereget állít­sunk fel. Több alkalommal is hangoztatta, hogy egy erős vöröshadsereggel le- győzhetetlenek vagyunk. Lenin eszméi a szocialista haza védelméről, a fegyveres erők megerősítéséről vissza­tükröződnék, és továbbfej­lődnék az SZKP programjá­ban, pártkongresszusai és központi bizottsági ülései ha­tározataiban, az új szovjet alkotmányban. Az utóbbi külön fejezetben foglalkozik a szocialista haza védelmé­nek kérdéseivel. A lenini eszmékkel és követelmények­kel összhangban az alkot­mány kiemeli, hogy az ál­lam legfontosabb feladatai­nak egyike, és az egész nép ügye a szocialista haza vé­delme. A szovjetek országának 60 éves történelmi múltja tel­jes mértékben igazolja a le­nini útmutatás igazságát és érvényességét. Minden va­lóban úgy alakult, ahogy Lenin előre meglátta, a vi­lág első szocialista állama és fegyveres erői nehéz, szigorú próbák során estek át. Hat évtizedes történelméből a Szovjetunió csaknem 20 évet a kapitalista országok által rákényszerített háborúkra és népgazdasága helyreállításá­ra fordított. Közvetlenül a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme után a szovjet köz­társaságra támadták a belső ellenforradalom és a nem­zetközi imperializmus egye­sült erői. Az intervenciósok és a fehérgárdisták jól fel- fegyverzett, alaposan kikép­zett erői nyugatról és délről támadtak a forradalomban győzedelmeskedő munkások­ra és parasztokra. Az or­szág a frontok tüzes hara­pófogójába szorult. A szov­jethatalom fennmaradásáról és bukásáról volt szó. A szovjet nép több mint 3 évig fegyverrel á kezében védte hazáját az intervenciósoktól és a belső ellenforradalmi erőktől, majd világraszóló, történelmi jelentőségű győ­zelmet aratott. A szovjetha- talom kivívta a létezéséhez való jogát. Az imperialista reakció sohasem adta féi a reményt, hogy szocialista államunkat megsemmisítheti. A har­mincas években a kapitalis­ta országok — különösen Né­metország és. Japán — mili­leg az I. belgyógyászati osz­tályon a négyágyas kardioló­giai ellenőrző szoba kialakí­tása. Ide a súlyos szívbete­geket helyezik el, akikre ál­landóan felügyelnek majd az ápolók és korszerű gépek is segítik gyógyulásukat. » tarizálódásának fokozódásá­val jelentősen megnőtt a Szovjetunió elleni fegyveres támadás veszélye. Ez szük­ségessé tette az ország ka­tonai-gazdasági potenciáljá­nak megerősítését, fegyveres erői ütőképességének fokozá­sát. Gyors ütemben kiépült és korszerűsödött a honvé­delmi ipar, egyre nagyobb mértékben került sor a had­sereg technikai eszközeinek korszerűbbekkel való felcse­rélésére. A csapatok új, azokban az időkben legmo­dernebbnek számító hadi­technikai eszközöket kaptak. A történelem sajnos csak kevés békés esztendőt enge­délyezett a szocializmus ha­zájának, és nem sikerült tel­jes mértékben felkészülni az imperializmus újabb ag­ressziójának visszaveréséhez sem. A fasiszta Németország 1941. június 22-én hitszegő támadást intézett a Szovjet­unió ellen. A fasiszták mind­össze 3—4 hónapig tartó vil­lámháborúra számítottak, ennyi idő alatt remélték szétzúzni a Szovjetunió ka­tonai és politikai erejét, hogy világuralmi terveik megvalósításának útjára lép­hessenek. Négy évig tartott az óriás méretű és kegyetlen küzde­lem a szovjet—német fron­ton. A Kommunista Párt az egész népet mozgósította az agresszor elleni harcra, ne­héz körülmények között a hadicélök szolgálatába ál­lította az ország gazdasági életét és mindent megtett a fegyveres erők harci erejé­nek fokozására. A Szovjet­unió rövid idő alatt egy óriási katonai táborrá válto­zott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom