Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 3., FENTEK Ára: 80 fillér XXXUI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM A falu télen... Másfél milliárd torint sorsa Sajtótájékoztató a békéscsabai Városi Tanácsnál A falusi télről azóta je­lennek meg riportok, publi­cisztikák, amióta újságot írunk. Mi tagadás, ezek az eszmefuttatások szinte re­ceptre készültek. Harminc esztendővel ezelőtt még azt írtuk, hogy télen a falu pi­hen. Mostanában azt írjuk, hogy a falu télen sem pi­hen. Országos és megyei programok alapján tanfolya­mokat szerveznek, tanul a falu. Bizonyos, hogy a MÉM Továbbképző Intézet nem tud mindenütt téli tanfolya­mot szervezni, az e célra rendelkezésre álló állami pénzösszegekből sem jut mindenhová. Szakember azonban mindenütt van. Megteheti tehát a téesz, a fogyasztási szövetkezet, hogy saját szervezésű tanfolyamot rendez. Összeülnek például a nyáron felvásárlással fog­lalkozó alkalmazottak az ÁFÉSZ agronómusával és elbeszélgetnek arról, hogy melyik terménynél mire kell vigyázni, hogyan lehetne ügyesebben csomagolni stb. Nem tanfolyam ez, csak be­szélgetés, néhány napos, né­hány órás eszmecsere, de a felvásárlók jobban dolgoz­nak majd nyáron. Ugyanezt a téeszekben még tágabb körben, még több variáció­ban lehet megtenni. De ne csak a termelésről beszéljünk. Minden falunak, minden téesznek vannak esett sorsú, magára hagyott öregei. Segítik persze őket, -de tavasszal, nyáron, ősszel sok a munka, sokfelé kelle­ne figyelem, társadalmi erő. Hát most egy kicsit ráérünk! Hát azok a fiatalok, vagy nem fiatalok, akik egy kicsit „lazítani” tudnak a kerté­szetben, vagy másutt, iga­zán felkereshetnék az öre­geket. Kiszállítani egy kis tü­zelőt, vagy feldarabolni azt a tüsköt, amibe az öreg em­ber már nem vágja bele a fejszéjét. Talán egy kicsit rendet is lehetne teremteni a ház körül, vagy — csak elbeszélgetni. Néha a legna­gyobb hiány éppen az embe­ri szó, egy cséngő hang a ré­gi bútorok között. Érdemes éppen most be­szélni arról a bizonyos cent­ralizálásról is. Hogy téeszek egyesültek, falvak egyesül­tek, ÁFÉSZ-ek egyesültek, így ott maradt sok apró köz­ség közigazgatási központ nélkül, gazdasági központ nélkül. Persze ezek a telepü­lések is tartoznak valahová, csakhogy a vezetők általá­ban a központban vannak. Hát most, zárszámadás után, tervkészítés után könnyebb időt szakítani, hogy kimen­jenek azokra a települések­re, ahol csak 500, netán mindössze 50—100 ember la­kik. Szót érteni velük, meg­hallgatni gondjaikat. Mert gondjaik vannak, minél tá­volabb került a központ, an­nál nyomasztóbbak. És most nemcsak a vezetőknek van idejük, de egyik-másik szo­cialista brigádnak is, egyik­másik szállító-, vagy útkar­bantartó gépnek is. Talán amíg tart a „falusi tél” al­kalom kerül arra, hogy min­den különösebb előkészítés nélkül meg is oldjanak egy­két gondot. Betömni kátyút, megjavítani tetőt, illetve nem is kell tanácsot adni, aki felkeresi az oldalirány­ba eső településeket, meglát­ja, meghallja, mi a legfon­tosabb. A télből — reméljük — már nincsen sok hátra, ki­felé haladunk- belőle. De annyi idő még mindenkép­pen van, hogy néhány hasz­nos tennivalót elvégezzünk. Földeáki Béla A gyorsan fejlődő, s az átalakuló Békéscsaba hat éve felsőfokú szerepkörű vá­ros, az ország 20 ipari köz­pontja közül a 13. helyet foglalja el. A megyeszékhely állandó lakóinak száma meg­haladja a 65 ezret, 5000 az ideiglenes lakók száma, s mintegy 10 ezren járnak dol­gozni naponta a környező településekből a város üze­meibe, vállalataihoz, intéz­ményeihez. Mindez egy sa­játos, igen gondos fejlesztést igényel — mondta a tegnap délelőtt rendezett sajtótájé­koztatóján Araczki János, a városi tanács elnöke, majd áttekintést adott a városfej­lesztésének célkitűzéseiről. Az V. ötéves tervben mint­egy másfél milliárd forint értékű tanácsi beruházás va­lósul meg a megyeszékhe­lyen, s az év végéig a cél- csoportos teljesítés eléri a tervezett 75 százalékát. Mi valósult meg eddig? A programban szerepel 1238 célcsoportos, 2000 OTP-s, 400 lakásszövetkezeti és 562 magánerőből készült lakás átadása. Az elmúlt év végéig az új lakók birtokba vehettek 713 állami, 609 OTP-, 135 szövetkezeti és 420 magánlakást. Az év vé­géig újabb 1021 újonnan épült otthonba költözhetnek be a tulajdonosok. Ez egy­ben azt is jelenti majd, hogy a tervidőszak első három évében a programnak vala­mivel több mint kétharma­da megvalósul. Az elmúlt két esztendőben átadott te­lepszerű, többszintes lakások 65 százalékát fizikai dolgo­zók, 47 százalékát pedig fia­tal házasoknak utalták ki. A három- vagy annál több gyermekes családok a taná­csi rendelet értelmében két éven belül lakáshoz jutnak. Tavaly, a megyeszékhely nagycsaládosai közül 86 köl­tözhetett tágas, kényelmes otthonba. Annak ellenére, hogy a lakásépítés a prog­ramhoz képest előrébb tart, az igénylők száma mégsem csökken, sőt, egyre gyarap-* szik. Napjainkban mintegy 4300-an várnak lakáskiuta­lásra. . A megyeszékhely fejleszté­si tervében az óvodai háló­zat 250 hellyel bővül. Az el­* Araczki János, a városi tanács lósult eredményeit ismerteti múlt év végéig már 225-tel több apróságot vettek fel a gyermekintézményekbe, s társadalmi összefogásból 1980-ig két újabb, egyenként 75 személyes óvoda készül el. Enyhültek az elhelyezési gondok a dinamikusan bő­vülő József Attila-lakótele- pen, ennek ellenére itt még mindig zsúfoltak az óvodák. A megyeszékhelyen két, egyenként 60 személyes böl­csődét adtak át. Az egyik a József Attila-lakótelepen ké­szült el. Az idén ebben a városrészben még újabb 60 apróságnak építenek és ad­nak át egy bölcsődét. Az elmúlt két esztendőben kedvezően alakult a lakás­építés és a gyermekintézmé­nyek helyzete a megyeszék­helyen, mindez viszont már nem mondható el az általá­nos iskolai hálózat fejleszté­séről. Egyre égetőbb, s mind nagyobb gondot okoz a tan­termek hiánya, zsúfoltsága. Az idén a város 6235 általá­nos iskolása 197 tanterem­ben tanul, melyből 68 a szükségtanterem. Igaz, a tervben szerepel 24 tanterem építése, de ezekből napjain­kig egy se készült el. A Jó­zsef Attila-lakótelepen már épül a 16 tantermes általá­nos iskola, az év végéig vár­hatóan el is készül, de a ta­nítás csak 1979 szeptembe­rében kezdődhet meg. elnöke az elmúlt év megva­' « Az új postaépület is befe­jezéséhez közeledik. A 36 millió forintos költséggel épülő létesítményt az idén átadják, az év második fe­lében hozzálátnak a posta műszaki épületének alapozá­sához, melynek építési és műszaki berendezéseinek költségei együttesen megkö­zelítik a 475 millió forintot. A megyeszékhelyen útépítés­re mintegy 60 millió forintot fordítanak. A kereskedelmi hálózat a tervidőszak első két évében 10 ezer 400 négyzetméterrel bővül, s az idén újább üzle­tek építését kezdik meg. A József Attila-lakótelepen épül egy 1000 négyzetméte­res és egy 430 négyzetméte­res ABC, ezenkívül a város centrumában hozzálátnak több üzlet kialakításához. Befejező szakaszához kö­zeledik a városi vízműháló­zat bővítése, megkezdődik a biológiai szennyvíztisztító építése, s tovább folytatódik a csapadékvíz felszín alatti elvezetése. A tájékoztatón részt vett újságírók kérdéseire a váro­si tanács vezetői válaszoltak. A kérdésekre későbbi írása­inkban visszatérünk lapunk­ban. —Szekeres— A tájékoztató részvevői már a „jövőt” nézik a tablókon. Csaba Márton, a műszaki osztály vezetője Enyedi G. Sándor, Rocskár János és Kasnyik Judit társaságában Fotó: Gál Edit A Gyomai Háziipari Szövetkezet hunyai részlegében két műszakban szabják és állítják össze a kötött felsőruhákat. Az 1972 óta működő részlegben 37 hunyai lány, asszony ju­tott jó munkalehetőséghez. A szegőpántok összedolgozása nagy figyelmet igényel Fotó: Veress Erzsi Hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter Háromhetes afrikai kör­utazását befejezve, csütör­tökön hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter. Púja Frigyes hivatalos lá­togatást tett Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaság­ban, az Angolai Népi Köz­társaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Tanzániai Egyesült Köztár­saságban. Szemtanúk, filmkockák, dokumentumok a chilei junta terroriáról Dr. üntalffy György nyilatkozata Több mint kétezer embert hurcoltak el Chilében úgy, hogy. sorsukról még a legkö­zelebbi hozzátartozók sem tudnak — mondotta dr. An- talffy .György, az Országos Béketáhács Elnökségének tagja, a Magyar Jogász Szö­vetség elnöke az MTI mun­katársának adott nyilatkoza­tában. A chilei katonai jun­ta bűneit vizsgáló nemzetkö­zi bizottság Algírban tartott 5. ülésén — amelyen An- talffy professzor is részt vett — szemtanúk, rejtett kame­rával felvett filmkockák, do- (Folytatás a 2. oldalon) Harisnyagyári munkásgyülések Jobb együttműködés — jobb minőség Munkásgyűléseket tartot­tak a napokban a Budapes­ti Harisnyagyár gyulai gyá­rában, valamint az üzem dobozi és szeghalmi tele­pén. A csaknem 1400 do1 go- zót foglalkoztató gyár rang­ját jelzi, hogy — a haris­nyagyáriak régi kívánságá­nak eleget “téve — Szuro- vecz Béláné vezérigazgató is részt vett a gyulai mun­kásgyűlésen, tájékoztatta a hallgatóságot az elmúlt évi eredményekről, nehézsé­gekről, s az idei feladatok­ról. A kedvező visszhangot kiváltó beszámoló után a műhelyrészek képviselői, szocialista brigádok vezetői kértek szót. Szinte valamennyi hozzá­szóló elmondta véleményéta minőségjavítással Kapcsola­tos további teendőkről, le­hetőségekről. Szilágyi János művezető, az Április 4. aranykoszorús Szocialista Brigád vezetője arról szólt, hogy a minőség javításának egyik legjobb módja a ter­melőfolyamatban részt vevő brigádok közti együttmű­ködés; ők például úgy érték el a krepp férfizoknik mi­nőségének jelentős javulá­sát, hogy idejébe figyelem­be vették az összes többi ér­dekelt brigád jelzéseit, ja­vaslatait. Idei felajánlásuk a színes acrylzoknik jobbá tétele; ehhez komplex bri­gádot szándékoznak alakíta­ni. A továbbiakban az Elő­re, a Vörös Csillag és a Jó­zsef Attila brigádok vezetői, valamint — az orsózók ne­vében — Borek Andrásné jelentette be, hogy maguk is vállalják a figyelmesebb, gondosabb munkát. Szóba került az is, hogy a minőségjavítás elengedhe­tetlen feltétele a folyamatos alkatrész- és anyagellátás, amiért viszont a vezetőknek, a termelés irányítóinak kell többet tenniük. Góg Imréné, a Petőfi nevét viselő, „Kivá­ló” címmel kitüntetett szo­cialista brigád tagja példá­ul elmondotta, hogy egy bi­zonyos fajta fonal, amellyel dolgoznak, görcsös, rossz minőségű, ezzel sem többet, sem jobban termelni nem tudnak, s minden igyekeze­tük ellenére csak a hulladék szaporodik. A folyamatosabb munka­ellátást kérték a gyár dolgo­zói a dobozi telepen is, ahol Horváth István igazgató ve­zetésével zajlott le a mun­kásgyűlés. Itt is — csakúgy, mint a szeghalmi telepen — sok brigád ajánlott fel je­lentős — terven felüli — termelésnövekedést ; sokan vállaltak kommunista mű­szakot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom