Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-03 / 29. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 3., FENTEK Ára: 80 fillér XXXUI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM A falu télen... Másfél milliárd torint sorsa Sajtótájékoztató a békéscsabai Városi Tanácsnál A falusi télről azóta jelennek meg riportok, publicisztikák, amióta újságot írunk. Mi tagadás, ezek az eszmefuttatások szinte receptre készültek. Harminc esztendővel ezelőtt még azt írtuk, hogy télen a falu pihen. Mostanában azt írjuk, hogy a falu télen sem pihen. Országos és megyei programok alapján tanfolyamokat szerveznek, tanul a falu. Bizonyos, hogy a MÉM Továbbképző Intézet nem tud mindenütt téli tanfolyamot szervezni, az e célra rendelkezésre álló állami pénzösszegekből sem jut mindenhová. Szakember azonban mindenütt van. Megteheti tehát a téesz, a fogyasztási szövetkezet, hogy saját szervezésű tanfolyamot rendez. Összeülnek például a nyáron felvásárlással foglalkozó alkalmazottak az ÁFÉSZ agronómusával és elbeszélgetnek arról, hogy melyik terménynél mire kell vigyázni, hogyan lehetne ügyesebben csomagolni stb. Nem tanfolyam ez, csak beszélgetés, néhány napos, néhány órás eszmecsere, de a felvásárlók jobban dolgoznak majd nyáron. Ugyanezt a téeszekben még tágabb körben, még több variációban lehet megtenni. De ne csak a termelésről beszéljünk. Minden falunak, minden téesznek vannak esett sorsú, magára hagyott öregei. Segítik persze őket, -de tavasszal, nyáron, ősszel sok a munka, sokfelé kellene figyelem, társadalmi erő. Hát most egy kicsit ráérünk! Hát azok a fiatalok, vagy nem fiatalok, akik egy kicsit „lazítani” tudnak a kertészetben, vagy másutt, igazán felkereshetnék az öregeket. Kiszállítani egy kis tüzelőt, vagy feldarabolni azt a tüsköt, amibe az öreg ember már nem vágja bele a fejszéjét. Talán egy kicsit rendet is lehetne teremteni a ház körül, vagy — csak elbeszélgetni. Néha a legnagyobb hiány éppen az emberi szó, egy cséngő hang a régi bútorok között. Érdemes éppen most beszélni arról a bizonyos centralizálásról is. Hogy téeszek egyesültek, falvak egyesültek, ÁFÉSZ-ek egyesültek, így ott maradt sok apró község közigazgatási központ nélkül, gazdasági központ nélkül. Persze ezek a települések is tartoznak valahová, csakhogy a vezetők általában a központban vannak. Hát most, zárszámadás után, tervkészítés után könnyebb időt szakítani, hogy kimenjenek azokra a településekre, ahol csak 500, netán mindössze 50—100 ember lakik. Szót érteni velük, meghallgatni gondjaikat. Mert gondjaik vannak, minél távolabb került a központ, annál nyomasztóbbak. És most nemcsak a vezetőknek van idejük, de egyik-másik szocialista brigádnak is, egyikmásik szállító-, vagy útkarbantartó gépnek is. Talán amíg tart a „falusi tél” alkalom kerül arra, hogy minden különösebb előkészítés nélkül meg is oldjanak egykét gondot. Betömni kátyút, megjavítani tetőt, illetve nem is kell tanácsot adni, aki felkeresi az oldalirányba eső településeket, meglátja, meghallja, mi a legfontosabb. A télből — reméljük — már nincsen sok hátra, kifelé haladunk- belőle. De annyi idő még mindenképpen van, hogy néhány hasznos tennivalót elvégezzünk. Földeáki Béla A gyorsan fejlődő, s az átalakuló Békéscsaba hat éve felsőfokú szerepkörű város, az ország 20 ipari központja közül a 13. helyet foglalja el. A megyeszékhely állandó lakóinak száma meghaladja a 65 ezret, 5000 az ideiglenes lakók száma, s mintegy 10 ezren járnak dolgozni naponta a környező településekből a város üzemeibe, vállalataihoz, intézményeihez. Mindez egy sajátos, igen gondos fejlesztést igényel — mondta a tegnap délelőtt rendezett sajtótájékoztatóján Araczki János, a városi tanács elnöke, majd áttekintést adott a városfejlesztésének célkitűzéseiről. Az V. ötéves tervben mintegy másfél milliárd forint értékű tanácsi beruházás valósul meg a megyeszékhelyen, s az év végéig a cél- csoportos teljesítés eléri a tervezett 75 százalékát. Mi valósult meg eddig? A programban szerepel 1238 célcsoportos, 2000 OTP-s, 400 lakásszövetkezeti és 562 magánerőből készült lakás átadása. Az elmúlt év végéig az új lakók birtokba vehettek 713 állami, 609 OTP-, 135 szövetkezeti és 420 magánlakást. Az év végéig újabb 1021 újonnan épült otthonba költözhetnek be a tulajdonosok. Ez egyben azt is jelenti majd, hogy a tervidőszak első három évében a programnak valamivel több mint kétharmada megvalósul. Az elmúlt két esztendőben átadott telepszerű, többszintes lakások 65 százalékát fizikai dolgozók, 47 százalékát pedig fiatal házasoknak utalták ki. A három- vagy annál több gyermekes családok a tanácsi rendelet értelmében két éven belül lakáshoz jutnak. Tavaly, a megyeszékhely nagycsaládosai közül 86 költözhetett tágas, kényelmes otthonba. Annak ellenére, hogy a lakásépítés a programhoz képest előrébb tart, az igénylők száma mégsem csökken, sőt, egyre gyarap-* szik. Napjainkban mintegy 4300-an várnak lakáskiutalásra. . A megyeszékhely fejlesztési tervében az óvodai hálózat 250 hellyel bővül. Az el* Araczki János, a városi tanács lósult eredményeit ismerteti múlt év végéig már 225-tel több apróságot vettek fel a gyermekintézményekbe, s társadalmi összefogásból 1980-ig két újabb, egyenként 75 személyes óvoda készül el. Enyhültek az elhelyezési gondok a dinamikusan bővülő József Attila-lakótele- pen, ennek ellenére itt még mindig zsúfoltak az óvodák. A megyeszékhelyen két, egyenként 60 személyes bölcsődét adtak át. Az egyik a József Attila-lakótelepen készült el. Az idén ebben a városrészben még újabb 60 apróságnak építenek és adnak át egy bölcsődét. Az elmúlt két esztendőben kedvezően alakult a lakásépítés és a gyermekintézmények helyzete a megyeszékhelyen, mindez viszont már nem mondható el az általános iskolai hálózat fejlesztéséről. Egyre égetőbb, s mind nagyobb gondot okoz a tantermek hiánya, zsúfoltsága. Az idén a város 6235 általános iskolása 197 tanteremben tanul, melyből 68 a szükségtanterem. Igaz, a tervben szerepel 24 tanterem építése, de ezekből napjainkig egy se készült el. A József Attila-lakótelepen már épül a 16 tantermes általános iskola, az év végéig várhatóan el is készül, de a tanítás csak 1979 szeptemberében kezdődhet meg. elnöke az elmúlt év megva' « Az új postaépület is befejezéséhez közeledik. A 36 millió forintos költséggel épülő létesítményt az idén átadják, az év második felében hozzálátnak a posta műszaki épületének alapozásához, melynek építési és műszaki berendezéseinek költségei együttesen megközelítik a 475 millió forintot. A megyeszékhelyen útépítésre mintegy 60 millió forintot fordítanak. A kereskedelmi hálózat a tervidőszak első két évében 10 ezer 400 négyzetméterrel bővül, s az idén újább üzletek építését kezdik meg. A József Attila-lakótelepen épül egy 1000 négyzetméteres és egy 430 négyzetméteres ABC, ezenkívül a város centrumában hozzálátnak több üzlet kialakításához. Befejező szakaszához közeledik a városi vízműhálózat bővítése, megkezdődik a biológiai szennyvíztisztító építése, s tovább folytatódik a csapadékvíz felszín alatti elvezetése. A tájékoztatón részt vett újságírók kérdéseire a városi tanács vezetői válaszoltak. A kérdésekre későbbi írásainkban visszatérünk lapunkban. —Szekeres— A tájékoztató részvevői már a „jövőt” nézik a tablókon. Csaba Márton, a műszaki osztály vezetője Enyedi G. Sándor, Rocskár János és Kasnyik Judit társaságában Fotó: Gál Edit A Gyomai Háziipari Szövetkezet hunyai részlegében két műszakban szabják és állítják össze a kötött felsőruhákat. Az 1972 óta működő részlegben 37 hunyai lány, asszony jutott jó munkalehetőséghez. A szegőpántok összedolgozása nagy figyelmet igényel Fotó: Veress Erzsi Hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter Háromhetes afrikai körutazását befejezve, csütörtökön hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter. Púja Frigyes hivatalos látogatást tett Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. Szemtanúk, filmkockák, dokumentumok a chilei junta terroriáról Dr. üntalffy György nyilatkozata Több mint kétezer embert hurcoltak el Chilében úgy, hogy. sorsukról még a legközelebbi hozzátartozók sem tudnak — mondotta dr. An- talffy .György, az Országos Béketáhács Elnökségének tagja, a Magyar Jogász Szövetség elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A chilei katonai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság Algírban tartott 5. ülésén — amelyen An- talffy professzor is részt vett — szemtanúk, rejtett kamerával felvett filmkockák, do- (Folytatás a 2. oldalon) Harisnyagyári munkásgyülések Jobb együttműködés — jobb minőség Munkásgyűléseket tartottak a napokban a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában, valamint az üzem dobozi és szeghalmi telepén. A csaknem 1400 do1 go- zót foglalkoztató gyár rangját jelzi, hogy — a harisnyagyáriak régi kívánságának eleget “téve — Szuro- vecz Béláné vezérigazgató is részt vett a gyulai munkásgyűlésen, tájékoztatta a hallgatóságot az elmúlt évi eredményekről, nehézségekről, s az idei feladatokról. A kedvező visszhangot kiváltó beszámoló után a műhelyrészek képviselői, szocialista brigádok vezetői kértek szót. Szinte valamennyi hozzászóló elmondta véleményéta minőségjavítással Kapcsolatos további teendőkről, lehetőségekről. Szilágyi János művezető, az Április 4. aranykoszorús Szocialista Brigád vezetője arról szólt, hogy a minőség javításának egyik legjobb módja a termelőfolyamatban részt vevő brigádok közti együttműködés; ők például úgy érték el a krepp férfizoknik minőségének jelentős javulását, hogy idejébe figyelembe vették az összes többi érdekelt brigád jelzéseit, javaslatait. Idei felajánlásuk a színes acrylzoknik jobbá tétele; ehhez komplex brigádot szándékoznak alakítani. A továbbiakban az Előre, a Vörös Csillag és a József Attila brigádok vezetői, valamint — az orsózók nevében — Borek Andrásné jelentette be, hogy maguk is vállalják a figyelmesebb, gondosabb munkát. Szóba került az is, hogy a minőségjavítás elengedhetetlen feltétele a folyamatos alkatrész- és anyagellátás, amiért viszont a vezetőknek, a termelés irányítóinak kell többet tenniük. Góg Imréné, a Petőfi nevét viselő, „Kiváló” címmel kitüntetett szocialista brigád tagja például elmondotta, hogy egy bizonyos fajta fonal, amellyel dolgoznak, görcsös, rossz minőségű, ezzel sem többet, sem jobban termelni nem tudnak, s minden igyekezetük ellenére csak a hulladék szaporodik. A folyamatosabb munkaellátást kérték a gyár dolgozói a dobozi telepen is, ahol Horváth István igazgató vezetésével zajlott le a munkásgyűlés. Itt is — csakúgy, mint a szeghalmi telepen — sok brigád ajánlott fel jelentős — terven felüli — termelésnövekedést ; sokan vállaltak kommunista műszakot.
