Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

1978. február 19., vasárnap Barátaink életéből Mozdony a moszkvai olimpiai játékokra A Skoda 66—E (CS 200) villamos mozdony A Skoda villamos mozdo­nyok második generációjá­nak legújabb képviselője a 66—E típus, amely a Szov­jetunióban már közlekedik. Az első két gép a sikeres próbautak után Moszkva— Leningrád útvonalán szál­lítja rendszeresen az utaso­kat. Nyolcezer kW-os teljesít­ménnyel a Skoda 66—E (a Szovjetunióban használatos nevén a CS 200) típusú mozdony az egyenáramú vontatórendszerben a világ legerősebb gépe. Megbízha­tóan mőködik szélsőséges időjárási feltételek (—50 +40 Celsius fok) között is és igen alacsony a tengely- nyomása, ami különösen nagy sebességnél előnyös. Maximális sebessége az . An kén ti 200 kilométert is rreghaladja, s akár 16 ko­(CTK — KS) csiból álló szerelvény von­tatására is képes. A gyártó cég, a csehszlo­vák Skoda Plzen Vállalat tavaly ünnepelte villamos- mozdony-gyártásának 50. évfordulóját. Termékeit vi­lágszerte ismerik és vásá­rolják. A legfőbb megren­delő már hagyományosan a Szovjetunió, ahol jelenleg 1700 Skoda mozdony közle­kedik. Európa legnagyobb mozdonygyárából, a Skoda Plzenből az idén újabb 66—E (CS 200) típusú moz­donyokat szállítanak a Szovjetunióba, s 1980-ban már a velük vontatott gyorsvonatszerelvények szál­lítják majd az olimpiai já­tékok résztvevőit és vendé­geit Moszkvába és a többi szovjet olimpiai városba. Milan Skoba (Orbis Sajtóiroda — KS) Kertek a Góbiban Öntöző­berendezéseket építenek A borászat ma a mongol mezőgazdaság új, gyorsan fejlődő, egyre jövedelme­zőbb ága. Nagy népszerű­ségnek örvend az „Orgilun” pezsgő és „Biger” konyak, amiket az „Enh csulo” (Sza­badság) mezőgazdasági egyesülés borászati üzemé­ben készítenek. A gazdaság a Góbi-Altáj ajmakban fek­szik, 1800 méterrel a ten­gerszint felett. Tíz évvel ez­előtt telepítették ide az or­szág északi vidékéről, más­félezer kilométer távolság­ról szállított első 200 alma- facsemetét. A kertészek ki­dolgozták és megteremtették a bogyÓ6 gyümölcsök ter­mesztésének feltételeit a Góbi zord éghajlati viszo­nyai között. Ma az ültetvényeken jó termést adnak a gyümölcs­fák, a fekete ribizli és a homoktövis, valamint más vitamindús bogyós növények. A szovjet szakemberek se­gítségével új öntözőberen­dezéseket építettek. A közeljövőben bővítik az ültetvényeket, s a kertek te­rülete eléri majd a 108 hek­tárt. A gyümölcsültetvények nyersanyagbázisán bort és konyakot előállító üzem működik az egyesülés kere­tében. Az „Erh csulo” szö­vetkezet évi hárommillió tugrik nyereségéből egymil­liót a borászat jövedelmez. ! öldművelés a magasból Szovjet és lengyel repülő­géptervezők néhány évvel ezelőtt új mezőgazdasági géptípust fejlesztettek ki, amelynek gyártására a mi- eleci repülőgépgyár — ahol a felvétel készült — is be­rendezkedett. Az M—15 rendkívül szokatlan merész konstrukció. Ez a világ első olyan mezőgazdasági repü­lőgépe, amelynek sugárhaj­tású gázturbina a hajtómű­ve. Az AI—25 típusú turbi­nát a 12,5 méter hosszú, 5,2 méter magas, 22 méter szárnyhosszúságú gép ka­binjának tetején helyezték el a tervezők. A 2,2 tonna szórandó anyag befogadására alkal­mas tartályokat a kettős szárnyak közé, kétoldalra építették be. Az alacsonyan levő két tartály a földön oldalról könnyen hozzáfér­hető, s mindkettő egyidejű­leg tölthető. Így egy gép naponta 35—40 tonna mű­trágyát, vagy más anyagot is kiszórhat. Ha a gép tíz méter magasan repül, a szóróanyag terítési szélessé­ge 60—70 méter, ami az ed­digi legjobb gépek szélessé­gének is kétszerese. A Szov­jetunió nagyméretű mező- gazdasági tábláit az M—15- ösök rendszeres és tömeges szolgálatba állítása után úgy tervezik kialakítani, hogy azok hossza megegyez­zék az egy-egy felszálláskor a teljes kiszórás megtörtén­tégi átrepült talajcsík hosz- szával. A nagy táblák mind­két végén berendeznek majd kis töltő-repülőterecs­kéket, így a gép mind az oda-, mind a visszaúton ter­heléssel repül, dolgozik majd. Az M—15-ös füves talajon is könnyedén fêl­és leszállhat; a gép orrkere­kes, ami nagyban elősegíti földi mozgását, s ez a töl­téshez való beállásnál külö­nösen fontos. A géptervezők gondoltak rá, hogy a gáz­turbina kompresszorából sű­rített levegőt lehessen elve­zetni a tartályokba, amivel gyorsítható a kiszórás, illet­ve fokozható a kiszórt anyag porlasztása. A pilóta a szórandó — sokszor mér­gező — anyagoktól távol, kitűnő körüllátást nyújtó, zárt kabinban vezeti az óránként 140—180 kilomé­teres sebességgel haladó gépet. Szerelik az új repülőgépet a gyárban (MTI — Külföldi Képszolgálat) Akik a barátság elmélyítésén munkálkodnak Délelőtt a Bolgár Kulturális Központban Apró Antal, az országgyűlés elnöke dr. Sztojan Radev társaságában megtekinti a bolgár magyar történelmi kiállítást Dr. Sztojan Radev, a bu­dapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója jól beszél magyarul. Munkatársaival éppen valamilyen szervezési kérdést vitat meg, amikor belépek a dolgozószobájába. Könyvek, folyóiratok és új­ságok borítják el az asztalt. Megvárom a tanácskozás vé­gét. o — Mikor létesült a kultu­rális központ? — Huszonöt éve kezdte el tevékenységét a Népköztár­saság útja 7. szám alatt, ahol már csak a kereskedelmi részlegünk található. Ide a 14-es számú épületbe 1969- ben költözött át. — Mióta áll az intézmény élén? — ötödik éve irányítom a munkát. Azelőtt Bulgáriában dolgoztam. Az 1876-os áprili­si felkelésről írt kandidátusi disszertációmat 1970-ben itt Budapesten védtem meg. Ezalatt több könyvecskét is elővesz. Nagy részük a kul­turális központ és a TIT kö­zös kiadványai, amelyek az írásait is tartalmazzák. Töb­bek között olvashatjuk, hogy a korabeli lapok élénken reagáltak a balkáni esemé­nyekre. Idézzünk a tanul­mányból: „A magyar sajtó teljes mértékben erkölcsi tá­mogatást nyújtott a török terror áldozatainak és hű ké­pet adott a bolgár nép fel­kelésének vadállati kegyet­lenséggel történt vérbe foj­tásáról.” — Visszatérve az 1876-os áprilisi felkelésre, meg kell említenünk Hriszto Botev nevét, akit Petőfivel szokás „rokonítani”. E bolgár for­radalmár és költő annak idején két kiáltványt szer­kesztett. Az egyiket Jókai Mór Hon című lapja közölte teljes terjedelmében a leg­szebb magyar fordításban. o Nincs hely kitérni az osztrák—magyar zászló alatt hajózó Radetzky-gőzösön történt epizódra vagy azok­nak az évszázadoknak az ismertetésére, amikor a bol­gár és a magyar nép szoros kapcsolatba került egymás­sal. Az intézet tevékenységé­nek bemutatását szinte le­hetetlen úgy teljesíteni, hogy ne gondoljunk ezekre a ha­gyományokra, melyek sok­szor bizonyították a két nem­zet példás összefogását. — Mi az alapvető eszme, amely meghatározza munká­jukat? — Barátságunk tradícióin túlmenően — a két párt tel­jes nézetazonossága. Ez jó kiindulópont ahhoz, hogy népszerűsítsük egymás or­szágában a politikai, gazda­sági és kulturális eredmé- . nyeinket. Ez utóbbival össze­függésben különös hangsúlyt fektetünk az irodalmi, a ze­nei és a képzőművészeti al­kotások megismertetésére. A február 6-1 irodalmi estün­ket az Ady költészetével pár­huzamba hozható Javorov költőnk születésének 100. év­fordulója alkalmából rendez­tük. Ekkor A. Gjurov. a köz­pont fömunkatársa elém te­szi „A kék köd órájában” cí­mű kötetet, melyben kiváló magyar műfordítók (Fodor András, Nagy László) tolmá­csolásában olvashatjuk a Ja- vorov-verseket. — E mű második változa­ta nemsokára megjelenik — folytatja az igazgató. — Pe­tőfi az egyik legnépszerűbb költő Bulgáriában. Javorov bolgár költőről ké­szült Csohány-rajz egy iro­dalmi est meghívóján Előkerül egy másik könyv iá. Ez a Botevet és Petőfit bemutató mű bolgár és ma­gyar nyelven is megjelent. Hosszú lenne felsorolni azokat a kiadványokat, me­lyeket az intézet más magyar szervekkel közösen adott ki. — Milyen rendezvényeket tartottak a közelmúltban? — Nagysikerű volt például a magyar—bolgár kritikusok és irodalomtörténészek köz­reműködésével szervezett magas szintű szimpózium, amelyen a bolgár történelmi regény szerepét vitatták meg a szakemberek. Időnként po­litikai témájú könyveket is kiállítunk. — Hány rendezvényük van évente? — Általában ezer, és ezt összesen 21-en szervezzük. E nagyarányú munkát képtele­nek volnánk a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a megyei elnökségek, a szak- szervezetek, a kultúrházak és a KISZ segítsége nélkül ellátni. Nemcsak a hivatalos szervek, hanem az egész közvélemény is támogat ben­nünket. A „Bolgárok és ma­gyarok” című könyv a Dü­rer Nyomda dolgozóinak és Békés megyei barátaimnak, ismerőseimnek közreműkö­désével készülhetett el. — Milyen kiállításokat tartanak? — Százhúsz tablóból áll a bolgár—magyar történelmi kapcsolatokat bemutató anyagunk. — Mennyi esztendőt ölel fel? — Mintegy 1500 évet. De nem szóltam még az egyéb rendezvényeinkről : a barát­sági hetekről, a filmvetíté­sekkel egybekötött előadá­sokról és a nyelvtanfolya­mokról... o A központ igazgatója leg­utóbb 1977 októberében vett részt megyénkben a népfront elnöksége által szervezett baráti találkozón. Mint mondotta, ő is és munkatár­sai is örömmel tesznek ele­get a meghívásoknak, mert ily módon jó alkalom nyílik a barátság további elmélyí­tésére. Ezt szolgálják például a bolgár és magyar megyék, városok között kialakult testvérkapcsolatok. Az utób­bi esztendőben mintegy ne­gyedmillió magyar turista járt Bulgáriában, és onnan 140 ezren üdülésre, 460 ezren pedig átutazóként érkeztek hazánkba. Bukovinszky István A bolgár népművészeti kiállítás plakátja Kecskeméten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom