Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

1978. február 15., szerda o Térkép készül a növényritkaságok tenyészhelyeirül Úton a 200 millió feló „Amikor 1971. február 1-én átvettem itt az elnöki te­endők intézését, a téesz milliós bajokkal küzdött. Az ár­víz utáni szanálások, a nem éppen a legszilárdabb mun­kafegyelem, a szakemberhiány, a kész beruházások ki­használatlansága egyszerűen lehetetlenné tették, hogy a gazdaság egyről kettőre jusson. Az új szarvasmarhatele­pet például már 1970-ben használatba vették, de még 1972-ben is volt olyan istálló, amely üresen állt.” A Balaton környékén a lelkes természetkutatók fel­térképezték a növényritka­ságok tenyészhelyeit. A Le- sence-patak égerfákkal öve­zett lápos partján található a jégkorszaki maradvány- faj, a tarajos pajzsika. A Lesenceistvánd, Lesenceto- ma j és B illege-ma j or tőzeges rétjein még ma is ' szép számban díszük a havasi hízóka nevű rovaremésztő Az Orosházi Faipari Vál­lalat gyártmányai között az idén is vezető szerepet kap­nak a kiegészítő bútorok, valamint a kis lakásokba ké­szülő szekrénysorok. A ha­gyományos termékek sorá­ba tartoznak a két alaptó­nusú — világos és sötét — tv- és dohányzóasztalok, ke­rek és négyszögletes puffok. Az idén új termékek gyár­tását kezdik, illetve kezdték meg. A tavaly nyáron rende­zett bemutatónapra meg­hívták a hazai kereskedelmi szakembereket, s bemutat­ták nekik újdonságaikat. Ezekből erre az évre 1300 garnitúra szekrénysort ren­deltek, a gyártókapacitás függvényében bármilyen té­telben átveszik még az új típusú heverőket, foteleket és dohányzóasztalokat. Ér­dekessége a tervezetnek, hogy összerakva teljes szo­babútor-garnitúrának ala­kítható ki, darabonként pe­dig kiegészítő bútorként ér­tékesítik az üzletekben. A bútorkészítésen kívül a fatömegcikkekből az idén növény, a ritkaságnak szá­mító lisztes kankaün, az il­latos hagyma, a szibériai nőszirom, s a fehér májvi­rág. Itt tenyészik a lápi nyúlfarkfű és a kékperje is. A Balatoni Intéző Bizott­ság környezetvédelmi szak- bizottsága javasolta, hogy a ritka növények tenyészhe- lyének egy részét, Bille-ma- jor-környékét, nyilvánítsák védett területté. mintegy 610 ezer partvis­nyelet, — az országban egyedül — valamint 40 ezer összecsukható gyermekszé­ket, ezenkívül a hazai épí­tőiparnak 12 ezer habarcsos- ládát készítenek. Ezen ter­mékeket a bútorgyártás so­rán keletkezett hulladékok­ból készítik, mintegy 12 miüió forint értékben. Azt hiszem kevesen tud­ják: az Orosházi Faipari Vállalat évente 12 millió fo­rint értékű, vagyis mintegy 250 ezer cirokseprűt készít, s további 250 ezret félkész termékként exportál. A ci- rokszakállt a mezőkovács­házi CITÉV-től kapják, s a központi telepen dolgozzák fel. A vállalat látja el Bé­kés, Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye jelentős részét cirokseprűvel. A faipari vállalat 1977- ben 105 millió forint értékű terméket állított elő, 4,8 százalékkal többet a terve­zettnél. Az idei program szerint 81 millió forint ér­tékű bútort és 12—12 mil­lió értékű fatömegcikket és seprűt gyártanak. A fenti sorok a dombegy­házi Petőfi Tsz fennállásá­nak 25. évfordulójára megje­lent üzemtörténeti munkából valók. Fülöp Sándor, a ter­melőszövetkezet elnöke nyi­latkozott így a könyv szer­zőjének 1974 júniusában. Azóta csaknem négy év telt el, és ez alatt a csonka négy év alatt nagyot fordult a vi­lág a dombegyházi közösben. Még akkor is, ha az elnök az elmúlt héten megtartott zár­számadáson nem éppen a legvilágosabb színekkel kezdte megfesteni beszámo­lójában az elmúlt évet. Irodisták a cirokföldön Több mint 600 hektár maradt szántatlanul a Petőfi Tsz földjeiből 1977-ben Dombegyház, Kisdombegy- ház és Mágyardombegyház környékén. Erre az évre szervezték át a szakvezetést is. Ugyanakkor ebben az esztendőben kellett 1975-höz képest 10—12 százalékos ter­melésnövekedést elérni. Cso­da-e, ha nagyon sokan ag­gódtak a tervek sikeréért? Mindehhez társult még az is, hogy a szélsőséges időjá­rás következményeként a belvízkár miatt mintegy 360 hektárt egyáltalán nem is tudtak bevetni a dombegyhá­ziak. A kedvezőtlen kilátások arr^ kényszerítették a szö­vetkezet vezetőségét, hogy megváltoztassák a korábban jóváhagyott tervet. Így ke­rült a vetésszerkezetbe 60 hektár cirok, ezzel egy idő­ben megháromszorozták a mák termőterületét, az állat- tenyésztés pedig azt kapta feladatul, hogy a tervezett­nél jóval több árut bocsás­son ki. Ezek az intézkedések meg­alapozottak voltak, ugyanak­kor az egyre ütemesebben gépesedő gazdaságban meg­növelték a kézi munka irán­ti igényt. Bizony nagy fej­törést okozott ez június első napjaiban, a munkacsúcsok idején. A szinte kilátástalan­ná vált helyzetben első he­lyen a 116 termelőszövetke­zeti dolgozót tömörítő 16 szocialista brigád sietett a közös segítségére, vállalásaik mellett azonban mindenkép­pen szólni kell arról, hogy a műszakiak, az építők, a szö­vetkezet számvitelében dol­gozók is kivonultak a föl­dekre, hogy az időszerű munkálatokat a szövetkezet hiány nélkül elvégezhesse. Ez a lendület, a dolgozó kollektíva összefogása min­den elképzelésen felül hozta meg végül az eredményét, összességében a dombegyhá­zi Petőfi Tsz a tervezett 12 százalékos növekedéssel szemben 24 százalékkal nö­velte termelési értékét, amely így 1977-ben meghaladta a 174 millió forintot. Ebből a nyereség 31,5 millió forint. A tervezett növekedési ütem kétszeres túlteljesítése olyan tény, amely feltétlenül megérdemli a részletesebb vizsgálódást. Ha csak néhány szót szólunk az ágazatokról, akkor is meg keü említe­nünk, hogy a növénytermesz­tésben az egy, belvizet szen­vedett kukoricát kivéve va­lamennyi növény a vártnál jóval többet hozott a közös kasszába. A búza 2,5 millió forinttal, a hektáronként 517 mázsát produkáló cukorré­pa-termesztés 7 millió fo­rinttal, a rekordtermő ken­der 2 millióval, a hibrid ku­korica több mint 4 millióval, a mák több mint 3 millió­val, és a terven felül vetett 60 hektár seprűcirok eleve több mint 1 millió forinttal nagyobb árbevételhez juttat­ta a dombegyházi gazdasá­got az előirányzottaknál. Mindent egybevetve a nö­vénytermelési főágazat a re­mélt 78 millió forinttal szemben csaknem 91 millió forintot teljesített. Egy forinttal olcsóbb a hús Nincs mit szégyenkeznie az állattenyésztőknek sem a Pe­tőfi Tsz-ben. Megtört a jég a tehenészetben is, ahol ál­lategészségügyi gondok miatt évek óta sikertelen maradt minden erőfeszítés, amit a tejhozam növelésére tettek. A mentesítéseket követően 1977-ben az egy tehénre ju­tó éves átlagos tejhozam 232 literrel haladta meg az egy évivel korábbit, elérve a 3350 litert, aminek eredményeként a szövetkezet 11 százalékkal töhb tejet értékesíthetett 1976-hoz képest. Az ágazat gazdaságosságát csak növel­te, hogy a literenkénti ön­költséget a tejtermelésben sikerült 42 fillérrel csökken­teniük. A szarvasmarhatartás mel­lett a sertéstenyésztés is tel­jesítette a több áru kibocsá­tására vonatkozó feladatát. Miközben a hús előállítási Az elmúlt évben kötött megállapodást a Békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalat az amerikai Hesston céggel soros silókukorica-betaka- rító adapterek gyártására. A világhírű amerikai cég a gyártási dokumentáció át­adásakor arra is kötelezett­séget vállalt, hogy a ter­melés jó részét visszavásárol­ja. A megállapodások sze­rint az idei évben 250 Hesston soros kukorica­betakarító adapter készül Békéscsabán, s ebből 200-at az amerikaiak vásárolnak meg. költségét kilogrammonként egy forinttal csökkentette, árbevételi tervét a szarvas- marha tartásához hasonlóan, csaknem 4 millió forinttal teljesítette túl. Az állatte­nyésztésnek eredetileg 38,5 millió forinttal kellett volna a közös árbevételeit szapo­rítania, ezzel szemben 46,5 miüiót teljesített. Nem beszélt a levegőbe Az értékelést a szövetke­zet többi tevékenységét sor­ra véve is ugyanígy folytat­hatnánk tovább. Helyszűke miatt azonban itt csak any- nyit jegyezzünk még meg, hogy az 1977-ben első önál­ló évét maga mögött hagyó háztáji ágazat is ott találha­tó a tervet túlteljesítők so­rában. Az előirányzott 4,5 ezer sertés helyett a porták­ról csaknem 5,5 ezret érté­kesített a szövetkezet. Az eddig felsorolt millió forintokat jelentő túlteljesí­téseket talán nem is kell összegeznünk ahhoz, hogy bi­zonyítsuk : a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezet­ben ma már bőven jut a ta­gok szociális-kulturális ellá­tására is, lakásépítésben, üdültetésben, utaztatásban, szakképzésben, a munkahe­lyi ellátásban egyaránt szín­vonalas segítséget tud ez a közös gazdaság a kollektíva tagjainak adni. Az utóbbi témában úgy érezzük, szükségtelen külö­nösebben elmélyednünk, hi­szen egyértelmű az, hogy a szövetkezeti gazdálkodás erősödésével a nagyon fon­tos gazdasági, technikai fej­lesztő és beruházási költsé­gek mellett mind több jut az e gazdaságot megteremtők közös és személyes igényei­nek kielégítésére. A domb­egyházi Petőfi Tsz — amely nagy léptekkel halad az évi 200 millió forintos termelési érték elérése felé — példája bizonyítja az elmondottakat. A már idézett üzemtörté­neti munkában a tsz-elnök mindezt így fogalmazza meg: „Törekvéseinket két dolog határozza meg és határolja be: az egyik, hogy községe­ink távol fekszenek a váro­soktól, ezért az itt lakóknak nekünk kell munkát ad­nunk, megélhetést biztosíta­nunk. A másik, ami ehhez egyébként szorosan kapcso­lódik, az, hogy aki ma Dombegyházán marad, az el­sősorban a mezőgazdaság miatt marad. Cserébe ne­künk nemcsak egyszerűen munkát és megélhetést kell biztosítani, hanem az itt la­kók, a tsz-tagok elképzelé­seinek megfelelő munkát, és az igényeiket kielégítő életet, életszínvonalat.” A tsz-elnök tehát nem a levegőbe beszélt. Most készültek el az első darabok az új termékből, és ezeket alapos próbának, vizsgálatoknak vetik alá. Erre Békéscsabára várják a Hesston képviselőit is, hogy a helyszínen győződje­nek meg a termékek kifo­gástalan minőségéről. Amennyiben ezek a vizsgá­latok pozitív eredménnyel zárulnak, azonnal hozzákez­denek. a sorozatgyártáshoz, hogy az első szállítmány a szerződésben megszabott ha­táridőre megérkezzen a megrendelőhöz. JEGYZET Hogyan üzemszervezzünk? Kiemelkedő szerepe van gazdasági egységeink ered­ményes munkájában a kez­deményező erőnek, az ötle­tes szervezésnek, a vezetői vállalkozó kedvnek. Ezt szor­galmazandó és segítendő alakult' meg néhány évvel ezelőtt megyénkben is az MTESZ egyik legnépesebb tagcsoportja, az SZVTT, vagyis a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság. A közelmúltban kidolgozott működési és szervezeti sza­bályzatuk nagy erénye, hogy a jelzett kérdéskör összetett­ségét, bonyolultságát a leg­nagyobb mértékben követi, figyelembe veszi. Mit jelent ez? Nem többet és nem keve­sebbet, mint hogy elsődleges feladatuknak tekintik céltu­datosan segíteni a tudomá­nyos munka eszközeivel az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, a vezetési munka tudományos alapokra helyezését. Jelenti azt is, hogy kellőképpen részeire, alkotóelemeire bontják ezt a sokrétű feladatot: nem kevesebb, mint nyolc kü­lönböző célú, hatókörű szakcsoportjuk foglalkozik a megvalósításával. Elsősorban a munkahelyi vezetők továbbképzésével tö­rődik például a vezetési szakcsoport. Rövidesen napi­rendre tűzi a vezetői stílus és a munkahelyi légkör ak­tuális kérdéseit, később pe­dig azt, hogyan lehet csök­kenteni a fölösleges admi­nisztrációt. Szervezési szak­csoportjuk a szervezés és ve­zetés fejlesztésének tudomá­nyos gondozását vállalta, s egyebek között megvizsgálja majd a szellemi munka ha­tékonyságát gátló körülmé­nyeket, és azt, milyen üzem- és munkaszervezési felada­tok várnak megoldásra me­gyénk tanácsi vállalatainál. Munkagazdasági szakcso­portjuk a munkalélektan, munkaszociológia és -egész­ségügy, a munkaerő-gazdál­kodás, valamint a munkajog területén vállalt — egyen­ként önmagában is bonyo­lult — feladatokat; ők pél­dául megyénk munkaerő­gazdálkodásának időszerű kérdéseit tűzik napirendre a közeljövőben, és üzemeink szociálpolitikai terveinek megvalósulását kutatják. A példákat vég nélkül lehetne sorolni. Sokan úgy tartják: mivég- re mindez, hiszen a sok tervnek, vizsgálatnak, s egyéb „tudományoskodás­nak” rendszerint több a füstje, mint a lángja. Mit ér mindez, ha — mint ezt a tények a napnál világo­sabban mutatják — az üzem- és munkaszervezésben, a vezetői munka ötletessé, di­namikussá válásában évek óta csigalassúsággal hala­dunk, nem tudunk ötről a hatra lépni. Igazuk van. Egy-egy kor­szerű eljárás, üzemmenet bevezetésének mindenütt ezernyi apróbb-nagyobb aka­dálya van. A tudomány, a tudományos szakemberek te­hát akkor járnak el helye­sen, ha ezeket a nehezítő körülményeket, gyakorlati ellentmondásokat felméré­seikbe, vizsgálataikba eleve bekalkulálják. Akkor tud­nak sokat mondani a gya­korlat számára — és ez a cél! —, ha már a kiindulá­suk, a problémafelvetésük is számol a „földhözragadt” realitással, a gyakorlat ezer gondjával, bajával — vagy mind többel ezek közül. Az SZVTT nemrégiben kidolgozott működési és szervezeti szabályzata, idei munkaterve is pontosan annyit ér, amennyire javul, fejlődik a nyomán a mun­ka- és üzemszervezés, a ve­zetői áttekintőképesség és kezdeményezőkészség. Varga János — sz — A különböző színű furnérokat ragasztás után külön kezelik, majd fényezik Fotó: Veress Erzsi fatömegcikkek, seprűk Az asztalok, heverők, fotelek lábait géppel csiszolják 1 Kőváry E. Péter Elkészültek az első Hesston adapterek Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom