Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 15., SZERDA Ára: 80 fillér XXXIU. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Új és divatos szakmák Tanácskozás a szakmunkásképzés időszerű feladataiéi A BUBIV gyulai gyárában az idén 500 garnitúra úgyneve­zett Brémen-falat készítenek és szállítanak svédországi megrendelésre Fotó: Béla Ottó Húszéves a Szovjet—Magyar Baráti Társaság A Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek kedden a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. A jubileumi ren­dezvényen Ligeti Lajos akadémikus, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság alelnöke és Jevdikija Fjodorovna Karpova, az SZKP KB tagja az OSZSZSZK miniszterelnök-helyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke mondott beszé­det. Jelen volt az ünnepségen Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, valamint Fel iksz Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa is. (MTI) A szemléltetés korunk követelménye A tét: emberélet Kétségbeesetten hangzik el a miért. Akit a felelet il­letne, összetörve fekszik a kórházi ágyon. A gépkocsi- vezető pedig ki tudja há­nyadszor ismétli: „Ott állt a járda szélén, semmi jelét nem adta, hogy át akar menni. Már majdnem oda­értem, amikor elémlépett. Hiába fékeztem ... Ilyen idős ember létére... hát miért nem vigyáz magára?” Miért? Miért növekszik évről év­re az idős emberek közle- kedésibaleset-mutatója? Mi­ért látunk, szinte minden­nap bottal tilosba bicegő bá­csit, járműre felugráló resz­kető kezű nénit? Súlyos és nem újkeletű gond ez, amely sokakat érint. Szervezeteket a Köz­lekedésbiztonsági Tanácstól a Vöröskeresztig. Mindenkit, aki csak egy kicsit is törő­dik az öregekkel. A feladat nehéz. Hiszen az idős ember érzékeny: sok­szor még a jószándékú fi­gyelmeztetést is zokon veszi. Gyakran tapasztalható az is, hogy az idős ember, szinte környezete „stresszelésére” bonyolódik szabálytalanság­ba. A járművek zsúfoltak, mindenki tolong, rohan, lé­pést kell hát tartani, igye­kezni kell. És lehetőleg ne:n meghallani a durva meg­jegyzéseket: „Minek száll az ilyen járműre!”, „Na indul­jon már Papa, lejár a mun­kaidőm!” S a fiatalabbak ritkán figyelnek a mellet­tük közlekedő idősebbekre. Nem értik meg őket. Pe­dig egyszerű. Nagyapáink- anyáink fiatalkorában még eseményszámba ment a gép­kocsi. Újra kellett tanulni­uk élni, közlekedni — so­kuknak már deresedő fejjel — ebben a modern, „gépvi­lágban”. S ez a tanulás nem volt zökkenőmentes : sokan ma is haragszanak a robo­gó, tülkölő „szörnyetegre”, „akik” megzavarják nyugal­mukat, békés közlekedésü­ket. S felébred bennük a dac. „Majd én megmutatom, hogy átmegyek!”, „Fékezzen az autó...” Sa következ­mény? Fékcsikorgás, sikoly — növekvő halálstatisztika. Mi hát a teendő? Elsősor­ban az, hogy ráébresszük a fiatalokat, középkorúakat, vegyék tudomásul: az idős ember másként közlekedik. Lassúbbak a reflexei, már nem lát jól, legyenek türel­mesebbek. Az időseket pedig — még most sem késő! — tanítsuk meg jól közlekedni. Persze nem félévenkénti unalmas KRESZ-előadások tartásával, rosszul szerkesztett isme­retterjesztő filmek vetítésé­vel. Számtalan útja, módja van a tanításnak a játékos vetélkedőktől a filmvetíté­sekkel, vitával fűszerezett klubestekig. Meg kell értet­ni velük, hogy elsősorban sa­ját maguknak kell a leg­többet tenni — önmagukért. A közlekedési szabályok, rendelkezések nem ellenük születnek, tanulják meg és tartsák meg őket. Addig is, segítsük az idős embereket. Mi mindannyian, akik a közlekedésben részt- veszünk. Ne feledjük, ha elő­jogok nem is illetik meg őket, türelem, és megértés mindenképpen ! Németh Szilvia A szakemberképzés idő­szerű feladatait, távlati el­képzeléseit tárgyalták meg hétfőn és kedden a Munka­ügyi Minisztérium képvise­lői, valamint Békés megye szakmunkásképző intézetei­nek és szakközépiskoláinak vezetői. Pápai Béla, a MüM szak- oktatási és továbbképzési fő­osztályának vezetője a meg­beszélésen a népgazdaság in­tenzív fejlesztésével össze­függő munkaerőhelyzetet elemezte. Mint mondotta: a szakmunkásképzés a műsza­ki fejlesztéssel szorosan ösz- szefügg, a szakemberkép­zésnek mindig meg kell előznie a fejlesztést. Az utóbbi évektől országszerte nincs szabad munkaerő, a gépesítés pedig módosítja a munka tartalmát, meghatá­rozza a képzést. A munka­Ma még legtöbb helyen hótakaró fedi a magot tfáró földeket, de a gazdaságok­ban már megkezdték a ta­vaszi vetések előkészítő munkáit. Ezek közül az egyik legfontosabb a vető­magvak beszerzése. A tava­szi vetőmagellátás alakulá­sáról a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat oros­házi területi központjában a központ igazgatójától, fő­mérnökétől és ,a vetőmag­gazdálkodási osztály vezető­jétől kaptunk tájékoztatást. A tavaszi kalászosok vető­magtételei már meg is ér­keztek az üzemekhez: tava­szi árpából mintegy 30, zab­ból 17 vagonnyit igényeltek és kaptak a gazdaságok. A megkötött szerződések alapján az orosházi vállalat megkezdte a hibridkukorica­vetőmagvak szállítását is. A korábban megrendelt 139 vagon vetőmagból 101 va­gonra már megkötötték a szerződéseket is partnereik­kel, ebből harminc vagonnyi került eddig az igénylőkhöz. A vállalat felkészült az utó­erőgondokat csak fokozza, hogy hazánkban ezekre az évekre esik a demográfiai mélypont, ebben az időszak­ban fejezik ibe legkeveseb­ben a nyolcadik osztályt, s 3—4 év múlva lesznek a leg­kevesebben a termelésbe lé­pők. Az idén az általános is­kolások 88 százaléka folytat­ja tanulmányait valamilyen középfokú iskolában. Szóba került a megbeszé­lésen a túlképzés kérdése is. Mindenféleképpen szükséges az ésszerű, a kiegyensúlyo­zott szakemberképzés, ugyan­is néhány szakmában beisko­lázási gondok mutatkoznak, így megyénkben is. Kevés a hegesztő, a szerkezetlakatos, az ács-állványozó, a kőmű­ves, a cipész, az állattenyész­tő, a kertész és a baromfi­hús-feldolgozó tanuló. To­vábbra is a divatos szakmák lagos megrendelések telje­sítésére is. A legkeresettebb fajtákból — mint amilyen többek között az MVSC 429, az SzaSC 363-as és 473-as — jelentős készleteket tar­talékoltak. Az orosháziak a vetőmag kukorica kiszállí­tásának gyorsítására a me­gyén kívüli hibridüzemek­ből az igényelt tételeket sa­ját raktáraikba hozatják át. Külön gondot fordít a Ve­tőmag Vállalat a tartósító ipari igények kielégítésére. A Békéscsabai Konzervgyár­ral kötött szerződés értelmé­ben eddig 38 vagon vető­magot kaptak a zöldségter­mesztő bázisgazdaságok. Je­lenleg az uborka vetőmag­jának szállítása van folya­matban. A hűtőház és a me­gyei ZÖLDÉRT Vállalat ha­sonló megrendeléseinek ugyancsak az orosházi terü­leti központ készleteiből kell eleget tenni. A takarmánynövények kö­zül a vetőborsó nagyrésze már megérkezett a gazdasá­gokba, szállítják a vörös­here, a tavaszi bükköny, az sorába tartozik az autósze­relő, a szobafestő, a rádió- és tévéműszerész és a női fodrász. Békés megyében a koráb­bi évekhez képest megválto­zott a szakemberképzés. Az elmúlt esztendőkben a mező- gazdasági szakmák jelle­mezték a megye szakember- képzését, az utóbbi két-há- rom évben a fejlődő és meg­honosodó iparral együtt új szakmák is gyökeret eresz­tettek. Egyre nő a gépipar­ban, a vas- és a villamos­iparban dolgozók száma, fo­kozatosan változik képzésük, javul az oktatás minősége. A vállalatok is sokat tesznek a szakemberképzésért, ez az utóbbi 4—5 esztendőben megkétszereződött, s így évente mintegy 1200—1400 olajretek, a takarmányrépa, a takarmányrepce és a bal­tacin vetőmagvait, de van elegendő lucerna- és fűmag is. Az orosházi területi köz­pont vezetői tájékoztatójuk­ban részletesen szóltak a kiskertek tavaszi vetőmag­ellátásáról is. Elmondták, hogy a tavalyi 96-tal szem­ben az idén már 108 vető­mag árusító boltban szerez­hetik be a kistermelők igény szerint a yetőmagva- kat. Az eddigi megrendelé­sek szerint ebben az eszten­dőben 24 százalékkal több mag került a boltokba, mint egy évvel korábban. Az ere­detileg igényelt 750 ezer ta- sak vetőmag már az üzle­tekben van, a pótmegrende­lésekben szereplő 191 ezer tasak vetőmag kiszállítását pedig megkezdték. A köz­ponti raktárból a megyébe érkező 621 ezer tasakkal együtt az idén több mint másfél millió tasak vető­maggal látja el a vállalat Békés megye kistermelőit. K. E. P. Tegnap, február 15-én a Békés megyei közművelődési bizottság soros ülését tar­totta meg, amelyen Nagy Já­nos megyéi tanácselnök-he­lyettes elnökölt, s amelynek munkájában Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is részt vett. Megtárgyalta a bizottság a Megyei Művelődési Központ film- és szemléltető tára munkáját, melynek feladata ismeretterjesztő és oktató­filmekkel ellátni a hozzá­forduló intézményeket, szer­veket, vállalatokat. A film­tár jelenleg 4 ezer 500 kó­piával rendelkezik. Ennek csaknem fele iskolai oktatás­ra is felhasználható. Az utóbbi években csaknem megnégyszereződött a filmek iránti érdeklődés, de ezzel a beszerzés nem tudo.tt lépést tartani. Igen jelentős a je­lenlegi állomány fizikai és erkölcsi kopása. A szükséges pótlásra és fejlesztésre fél­millió forintra lenne szükség, de ez évre csak 35 ezer fo­rinttal rendelkeznek. Nyisztor György, a bizott­ság tagja a vita során a ka­talógus hiányát, elavultságát kifogásolta. Javasolta, hogy a más szervek birtokában levő oktató-, ismeretterjesz­tő filmekről és a kölcsönzés feltételeiről is adjon tájé­koztatót a filmtár. Krupa András példával igazolta a filmek némelyikének erős erkölcsi kopását:, van film, amely a modern mezőgazda- sági gépek sorában még a Hoffer-traktornál tart. Ilyet forgalmazni nagyobb kár, mint haszon, de a többi hi­telét is rontja. Ezeket sürgő­sen ki kell vonni a forga­lomból. Többen hangoztat­ták a fejlesztés érdekében szükséges társadalmi össze­fogás megszervezését, a me­gyei tanács fokozottabb anya­gi támogatását, az egységes katalógus elkészítését, azt, hogy ma már a korszerű is­meretterjesztés szemléltetés nélkül csökkent hatékonysá­gú csak. A bizottság egysé­ges álláspontra helyezkedett abban, hogy pontosan kidol­gozandó a fejlesztés elve, szükséges a friss és egységes katalógus, amely a más szer­veknél (MENCS, MHSZ, szakszervezet, stb) található oktatófilmeket is magában foglalja, valamint nem nél­külözhető a széles körű tár­sadalmi összefogás, segítés biztosítása. Végezetül elis­merését fejezte ki a bizott­ság Horváth Lászlónak, aki tíz éve eredményesen mun­kálkodik a filmtár gyarapí­tásán, fejlesztésén. Ezt követően a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szö­vetkezet közművelődési te­vékenységét értékelte a bi­zottság. Nagy Kálmán, a szövetkezet elnökének szó­beli kiegészítője után ^ki­alakult vitában elismeréssel szólották a jelenlevők a szö­vetkezetben folyó közműve­lődési tevékenységről. Nagy János, a bizottság elnöke összefoglalójában hangsú­lyozta, hogy a szövetkezet több jó közművelődési for­mát honosított meg, fontos körülmény, hogy rendelkezik középtávú közművelődési tervvel. Felhívta a figyelmet a munka folyamatos elemzé­sére, a jó tapasztalatok erő­sítésére, a nyolc általános osztályt el nem végzettekkel való differenciáltabb foglal­kozásra. A gyulai szövetke­zetben elért eredményeket és a folyamatos közművelődési tevékenységet jelentősnek ítélte. A megyei közművelődési bizottság befejezésül csak­nem kétmillió forintot java­solt elfogadásra az Országos Közművelődési Bizottságnak á Közművelődési Alapból tör­ténő különböző kulturális lé­tesítmények fejlesztésére. Ifj. Rajtár János tanár irányításával készülnek a gerendást napközisek a másnapi tudni­valók megtanulásához. Jó kis közösség a 6—7. osztályosoké, családias hangulatban, vidá­man tanulják a leckét Fotó: Gál Edit (Folytatás a 3. oldalon) Lesz mii vetni tavasszal

Next

/
Oldalképek
Tartalom