Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-14 / 38. szám
1978. február 14., kedd NÉPÚJSÁG Városi gyermekrajz-kiállítás Filmek készültek a Körösök vidékéről A békéscsabai városi úttörőelnökség rendezésében szombaton délután, a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban megnyílt a városi gyermekrajz-kiállítás, amelyre az általános iskolák, az úttörő- és művelődési házak rajz- szakköreinek 6-tól 14 éves korú tagjai nevezhettek be. A zsűri tagjai : dr. Pataj Pál és Várkonyi János 347 alkotásból 93-at talált bemutaA Megyei Művelődési Központ alapképzést szervez a szocialista brigádklubok vezetőinek Békéscsabán. Az egyéves tanfolyam során, havonta egy alkalommal találkoznak vasárnaponként a résztvevők, nyáron pedig július 3-tól 8-ig bentlakásos képzésre hívják meg őket. Közművelődési ismereteket, a brigádklub vezetésével „A jövőben az igazgatás egyre inkább az elektronikus agyak segítségével történik.” (Isaac Asimov fizikusnak a L’Europeo-ban megjelent futurológiái cikkéből.) I. „Álljon a körbe!” Kevés nyomasztóbb dolog lehet a világon, mint amikor az ember késő este, esős, szeles, hideg időben megérkezik külföldön valahová, ahol még sohasem járt, és — jóllehet egész utazása alatt abban reménykedett, hogy valaki várni fogja — nem vár rá senki. Keserves hajózás állt mö- götem. Igaz, délután, amikor a fredericiai-öbölben felszálltam a Sonderborg nevű Diesel-motoros bárkára, még igencsak kellemesnek Ígérkezett a kirándulás. Sütött a nap, gyenge szellő futkosott a fedélzeten, körülöttem nevetgélő emberek, daloló táskarádiók, hancúrozó gyerekek. Aztán, ahogy teltmúlt az idő, fogyott a nép, tásra alkalmasnak. A kiállítást Zsibrita Mária városi úttörőelnök nyitotta meg, majd a 30 díjazott rajz készítőinek értékes könyvjutalmakat adott át. A többféle technikával készült gyermekrajzok, textíliák kedves egyszerűséggel vallanak az iskola, az úttörőmozgalom és a család életéről. A kiállított alkotások február végéig tekinthetők meg. kapcsolatos tudnivalókat, a szocialista brigádmozgalom történetét, helyzetét tanulják meg a hallgatók a minősítő vizsgáig. Az üzemeknél, vállalatoknál, közművelődési intézményeknél szocialista brigádokkal foglalkozó munkások jelentkezését várják a tanfolyamra. csitult a kellemes zsivaj. Ez a Sonderborg ugyanis vízivicinálisnak bizonyult, majd minden dűnénél kikötött, partra tette az utasok kisebb-nagyobb csoportját. Közben elborult az ég is, a szellő süvítő széllé izmosodott, a bárka előbb döcögni, tántorogni kezdett, aztán már úgy hányta-vetette magát, a méteresre nőtt hullámok oly gorombán pofozták ide-oda, hogy csontjaim megpuhultak, gyomrom fél- percenként helyet cserélt a tüdőmmel, szédelegtem, émelyegtem. Féltem is, mi tagadás. A szóban forgó vízijármű tud- niilik apró jószág volt, nem sokkal nagyobb, mint a dunai kishajók, amelyek Pesten az átkelő forgalmat bonyolítják le a két part között. És ahogyan erősödött a szél, nőttek, tarajosodtak a hullámok, mind kisebbnek tűnt. Dióhéj ! Minthogy az útnak ezen az utolsó szakaszán már egyedüli utasként tartózkodtam a fedélzeten, még csak arra sem volt alkalmam, hogy társaim viselkedéséből állapítsam meg, Elégedetten és kíváncsian ültünk be a békéscsabai Szabadság mozi nézőterére : végre szakavatott kézzel forgatott fimet láthatunk néhány nevezetes városunkról, ipari üzemünkről, egész megyénkről ! Hollós Róbert, a MAFILM Vállalat propagandafilm stúdiójának dramaturgja mondott bevezetőt a vetítés előtt. Megtudtuk, hogy Magyarország megyéit és híresebb városait a film sajátos eszközével deríti és térképezi fel forgatócsoportjuk. Így fejezték be 1977-ben az Orosházi Üveggyárról, Gyula városáról és Békés megyéről készült filmjeiket. Az üveggyártási, kémiai folyamatok csodálatos szín- változásaival indult a. híradás az Orosházi Üveggyárról. A megye legtöbb munkását (3500 embert) foglalkoztató nagyüzemét sokoldalúan próbálta meg bemutatni ez a keskenyfilm. Monumentális és fenséges látvány volt az egy-két ember által irányított modern gépek, szalagsorok felvonultatása. Az irányítópultok, kapcsológombok láttán kézenfekvő volt az összehasonlítás: mennyire más itt a szak- és betanított munkások élete, a tudásukkal szemben támasztott követelmény, mint néhány nehezen fejlődő nagyüzemünkben. Logikusan válaszolt a film felvetődő gondolatainkra, láttuk a korszerűen felszerelt oktatóbázist, ahol az üveggyár munkásait tervszerűen és rendszeresen továbbképzik. Az Orosházi Üveggyár lehetőségei, de a termelés, az oktatás és a közművelődés egymásra építése is példa lehetne bárki előtt. Reméljük, hogy üzemeink, gyáraink munkásai és irányítói is látják majd ezt a filmet. A jól szerkesztett, szépen komponált és fényképezett filmben csupán egyetlen dolog zavarta a nézőt, a zene, amely hangulatában nem illett a képsorokhoz. Másodikként láttuk a legsikerültebbet, a normál mozikban is vetíthető, Gyuláról szóló filmet. Színes technikájában, szerkezetében, mondanivalójában ez volt a legegységesebb, a legszebb. Megyénk egyik büszkesége ez a város múltjával, történeti emlékeivel, természeti adottságaival, városukat szerető és építő polgáraival együtt. Mi, akik szinte naponta megfordulunk Gyulán, élvemegszokott dolog-e az effajta időjárás ezen a tájon, a Kis-Belt tengerszorosban, jelentéktelen ügy-e az ilyen ugra-bugrálás, vagy tényleges viharba, életveszélybe kerültünk. A fedélzeten néha átkacsázó matrózok arcáról semmit sem tudtam leolvasni aggályaimmal kapcsolatban a gyenge világítás és a sűrű eső miatt. Megkérdezni — restelltem. így hát csak ott kuporogtam, a kormányfülke szárnyéba alatt, és alig vártam, hogy végre ismét szilárd talajt érezzék a talpam alatt. Most már érzek, ha nem is a talpam alatt. Itt ülök ugyanis az aarlesi hajóállomás várótermében, de a hangulatom nem jobb, mint korábban. Hiába táviratoztam Renátának még tegnap Odenseéből, nem jött ki elém. Nem kapta volna meg az üzenetemet? Beteg? Szabadságát tölti valahol? Vagy másfél hónap után már azt is elfelejtette, hogy kicsoda lehet az a Kopra Tibor, Budapestről? Bennem nemcsak megismerkedésünk minden mozzanata eleven, az együtt töltött órák legapróbb részleteire is emlékszem. Szerdai nap volt, kora délután, színhely Budapest, a Béke Szálló hallja. Könnyű nyári ruhában a közepesnél valamivel alacsonyabb termetű, fiatal nő zettel néztük a csodaszép parkokat, műemléképületeket, a strandot és a Várszínházát. így filmen és színesen a szemet vonzó valóságnál is szebb volt minden. Az ország bármelyik mozijában vetítik majd, megismerik általa a nézők a kisváros fejlett iparát, mezőgazdaságát, oktatási és közművelődési intézményeit. A szaktanács- adók lelkiismeretességét dicséri, hogy szinte semmi nem maradt ki az összkép bemutatásából. A harmadik, a legtöbbet markolni kívánó film, a Körösök vidéke hagyta bennünk a legtöbb megválaszolatlan kérdést. Kicsit csapongóit városok, vidékek és termelési ágazatok, a múlt 1974-ben, a Kulturális Minisztérium állásfoglalása alapján három bázismúzeum létesült hazánkban a magyarországi néprajzi-történeti hagyományok és tárgyi kultúra kutatására, valamint gyűjtemények létrehozására. Baranya és Komárom megye mellett a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum is a nemzetiségi-néprajzi bázismúzeumok sorába lépett, s ezzel az ott folyó kutatásokat a megyehatáron kívüli területekre is kiterjesztették. A néprajzi-nemzetiségi osztály vezetője, dr. Grin Igor, a tervekről szólva elmondotta, hogy állandó feladataik közé tartoznak a Békés megyei etnikai (nyelv-) csoportok néprajzi kutatásai, amelyben a 18. század elején újjáépített több etnikumú megyénk népi kultúráinak egymásra gyakorolt hatását vizsgálják. A közvetlen célok között szerepel még, hogy mint szlovák—román bázismúzeum, a gazdag, nagy múltra visszatekintő szolvák néprajzi anyag mellé felzárkóztassák a román és más etnikumú népek néprajzi, történeti kutatását. Ezért indították meg az első román tárgyú gyűjtőmunkákat 1973-ban Battonyán, Méhkeréken, Kétegyházán, 1976-ban az ifjúsági tábor munkáját Kétegyházán, 1977- ben pedig Battonyán. Ezek emlékeinek felsorakoztatása között. Kevesebb, egységesebb bemutatkozás, talán többet nyújtott volna. Mindhárom film hozzáértésről tanúskodó felvételeit Hoffmann Vladimir fényképezte, a rendező Kiss Ferenc volt. A vetítést követően Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese köszönte meg a közreműködők segítségét, és elmondta, hogy azok az ipari és mezőgazdasági üzemek, amelyek támogatták a film készítését, egy-egy kópiát kapnak belőle, így bármikor vetíthetik majd dolgozóiknak és a hozzájuk látogató vendégeknek. Bede Zsóka eredményeként • minőségben, mennyiségben jelentős anyaghoz jutottak és csökkenteni tudták a gyűjteményben kialakult aránytalanságokat is. Ezzel az alappal indulhatott a néprajzinemzetiségi osztály 1978-ban. Az év legfontosabb feladatai között a Békés megyében élő nemzetiségi ' történetinéprajzi állandó kiállítás forgatókönyvének elkészítése szerepel, valamint a kiállításhoz kapcsolódó magyar és nemzetiségi néprajzi emlékanyag gyűjtésének folytatása.. Ehhez tervezik a magyar—német—román lakosságú Elek községben az ELTE, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatóival, valamint a gyulai román gimnázium tanulóival a nyári kéthetes néprajzi tábor munkáját. A szlovák anyag gyűjtése tovább folytatódik Szarvason, Békéscsabán és Tótkomlóson. Ugyanakkor az osztály részt vesz a nemzetiségi osztály és a szlovák szövetség által Nógrád megyében, Balassagyarmaton megrendezendő néprajzi tábor munkájában is. A tudományos munka tervei között szerepel dr. Grin Igor „Az élet fordulópontjaihoz kapcsolódó szokások, az esztendő népszokásai a délkelet-alföldi szerbeknél” témakörben folyó tudományos kutatómunkájának befejezése, valamint a bat- tonyai szerbek viseletét vizsgáló kutatásainak megkezdése. KÉPERNYŐ Tiszteletlenség? Valamiféle jubileumot ült a televízióban a Tízen Túliak Társasága, és mivel ebben a jubileumban minden tízen túli számára jogos az öröm, magam is bekapcsoltam a készüléket, hátha érdemes lesz arra, hogy végig is nézzem. Lehet, hogy most sokan úgy érzik, fenntartásaim vannak az ifjúsági műsorokat illetően; nos, nincsenek különösebben, de azért mégis. Sok csalódás ért már, főként azért, mert ki- módoltnak és keresettnek tűntek, és az abban közreműködők sem oldódtak fel a szerkesztői vagy rendezői elképzelésekben, szerepet alakítottak, és közben isten tudja hol járt az eszük. Ez a TTT-s jubileum azonban számos meglepetés- * sei szolgált. Felettébb tetszett, hogy a régi szereplők meghívhattak egy-egy volt vendéget, akikkel annak idején a kamerák előtt beszélgettek. így került Vitray Tamás is a vallatószékbe, bár az első percekben óhatatlanul folyton visszakérdezett, de aztán mégis megadta magát, és szívesen idézte azt a régi csevegést, melyben több, igencsak izgalmas kijelentést tett. Többek közt azt is, hogy a tiszteletlenség olykor tartás kell hogy legyen; hogy a tiszteletlenség — nem a hozzá tapadó rossz értelmezésben — nélkülözhetetlen. Ha annak idején, akkor most is sikerült a meghök- kentés, de Vitray nem az a fajta televíziós egyéniség, aki nyitva hagyna bárrrii- lyen kaput, az nem magyarázná meg: mire is gondolt, és gondol most is? Egyszóval pillanatokon belül kiderült, hogy a szol- galelkűség ellen emel szót, amikor a tiszteletlenség igényét hangsúlyozza. „Az embert kell tisztelnem, nem a funkciót” — mondta enyhén mosolyogva, amúgy vitray- san, és közben — bár nem tette — még ránk is kacsintott, hogy: „ugye, most sokakban meghűlt a vér, mert nem értik, miről van szó?” Aztán elmagyarázta. Pompás iskolapéldáját adta annak, hogyan lehet két percben, vagy esetleg háromban tudatosan építkező, szellemes tévéjegyzetet produkálni, miközben kérdezőjével beszélget ugyan, de amit mond, túlszárnyal az interjú keretein, kerek egész lesz, csattanós, kihívó és elgondolkoztató. „Az embert kell tisztelnem, nem a funkciót” — mondta. Hogy is van ez? Mi is a szervilitás, a szol- galelkűség? És vajon tisztelet-e az ilyen tisztelet? Öszinte-e a hajbókolás, holott talán még a szolgalelkű hajbókoló is azt mondja magában: „Semmire sem tartalak, de kénytelen vagyok igazat adni neked. Mi több: lelkesedni érted.” Vitray ez ellen lázadozik, és amikor ennek ellenpólusaként értelmezi a tiszteletlenséget, határtalanul igaza van! Kis és nagy, sőt történelmi tragédiák váltak már a szolgalel- kűségből, a kritikátlan dicsőítésből. Hogy ne távozzunk messzire térben és időben, ezekből virult ki a személyi kultusz, és ezekből táplálkozva születtek a kiskirályok Csák Mátétól X. Y.-ig, aki lehet, hogy nem várúr-méretű kiskirály, beosztottjait azonban alattvalónak tekinti, és kegyeit aszerint osztogatja, ki hogyan érdemli azt meg nyel-* ve forgatásával. Vitray azt mondta, hogy az embert tiszteljük, az ember értékeit ismerjük el, és szeressük, becsüljük azt. így leírva milyen egyszerű, de a valóságban! Ha saját életünk köréből keresünk példákat, hamar kiderül: milyen bonyolult ügy ez. Mégis, erre van a jó irány, ezt kell szeretni. • Az embert — másokban és önmagunkban is, ha egyáltalán szabad ezt így megfogalmazni. Sass Ervin jön lefelé a lépcsőn. Bal karján apró táska, a jobb kezében selyempapírba göngyölt hosszúkás csomag. A recepciós pult elé ér, szól valamit a portásnak, az felém int. Felállók a karosszékből, félúton találkozunk. hoz van szerencsém? — kér- : dem németül. Ö mosolyogva biccent, ke- ■ zet nyújt, bemutatkozom. : Elmondom, a főszerkesztőm ; engem bízott meg, hogy ka- j lauzoljam Budapesten. Ö : közli, hogy átutazóban van, ; este hétkor indul tovább a ! vonata. Ezt sajnálattal ve- S szem tudomásul, egyidejűleg ; kijelentem, hogy számomra ! öröm és megtiszteltetés, hogy : kísérője lehetek, és rémé- ; lem, hogy legközelebb több • időt tölt nálunk. Ez nem : farizeus udvariaskodás. Így ■ is gondolom. Mert szép és • vonzó ez az ifjú dán kolléga- ; nő. Még ilyen csinos közgaz- ■ dász-újságíróval nem talál- | koztam. Sötétkék szeme : pompásan illik a szőke haj- ; koronához, fitos orra, aka- ! ratos álla merész, harcias : jellemet sejtet. Alsó ajka ■ kicsit duzadtabb, be-beszív- ! ja, úgy tűnik, mintha bár- : mely pillanatban kibuggyan- ; hatna belőle a visszafojtott ■ kacagás. Egyáltalán, ennek a : lánynak minden porcikájá- ; ból sugárzik a derű, az élet- ■ kedv. * (Folytatjuk) s ■ Ez év eseménye még — a ! régen várt új múzeumi épü- Ï let átadása után — a Béké• sen és Kismegyeren őrzött S néprajzi anyag Békéscsabá- ; ra költöztetése. A közműve■ lődési feladatok között a • nyári táborok résztvevőinek felkészítése, ismeretterjesztői és tárlatvezetői feladatok ellátása, valamint a Múzeum Baráti Kör néprajzi szekciója munkatervének összeállítása és megvalósítása szerepel. B. S. E. Mai tv-ajánlatunk: CIGANYKERÉK A ma este 20 órakor kezdődő tévéjáték, amelyet Err dős István írt, olyan faluban játszódik, ahol minden évben nagyon várják a nyarat — és ‘ a gyümölcsszedés idejére a közeli állami gazdaságba érkező lányokat. Ez a három hét jó alkalom a falu híres nőbolondí- tójának, Gábornak, hogy a kiszemelt lányokat meghódítsa; sebeket ejtsen, de soha ne kapjon. Most történik meg először, hogy Gábor szerelmes lesz egyikükbe; és most fordul elő először, hogy visszautasítják. Nem csoda, hogy a váratlan fordulat megdöbbenti a fiút. A főbb szerepekben Kőhalmi Attilát, Katona Ágit, Szabó Tündét, Csongrádi Katát látják. A rendező: Csányi Miklós. Ladányi Anikó, az 1. sz. általános iskola tanulója átveszi Zsibrita Máriától a könyvjutalmat Fotó: Gál Edit Szocialistabrigád klubvezetőket oktatnak Kürti András: Csókol: Renate Mit tervezett a békéscsabai múzeum néprajzi-nemzetiségi osztálya ?