Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

1978. január 12., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Mit adjunk bele? Nincs jobb a házi kolbásznál és hurkánál — tartják so­kan. Igen ám, de az ízletes kolbásznak és hurkának alapfel­tétele a különböző fűszer. Mit adjunk bele? — teszik fel több helyen a kérdést, most a disznóvágási szezonban. Ugyanis csípős paprikát nem lehet kapni. A megfelelő el­látásról időben kellett volna gondoskodnia a kereskedelem­nek Ott megengedték Fekete Antalné Gyuláról küldött levelet szerkesztősé­günkbe. A következőket ír­ja: Egy öreg, nádtetős ház­ban lakom. A közelmúltban a tűzhelytisztltás után be­gyújtottam, hogy, hogy nem a kémény tüzet fogott. Pró­báltam eloltani vízzel, de úgy véltem, a munkám nem járt megfelelő eredménnyel. Elmentem a közelben levő építőipari szövetkezethez, hogy telefonáljak a kémény­seprő vállalathoz. A szövet­kezetben azonban nem en­gedték meg, hogy telefonál­jak. Azt a választ kaptam, hogy csak akkor vehetem igénybe a készüléket, ha a mentőket, a tűzoltókat, vagy a rendőrséget hívom. Mivel a kéményből nem jöttek lángok, nem akartam riasz­tani a tűzoltókat. Ám azt nem engedték meg, hogy a kéményseprő vállalatot hívjam. Idős asszony vagyok, s kénytelen voltam máshová fordulni. A vízügyi vállalat­tól sikerült telefonálni a ké­ményseprő vállathoz. Ott készségesen segítettek. Sorban állás a gyógyszertár előtt Jenei Katalin Békésről küldött levelet. Arról ír, hogy a város két gyógyszer- tára közül az egyiket meg­szüntették, mégpedig azért, mert lebontják, s helyébe egy nagyobbat és moder­nebbet építenek. Azóta az Ady utca sarkán levő gyógy­szertárnái hosszú sorok áll­nak. Bizony sokan bosszan­kodnak, hogy miért kellett éppen most, a tél közepén megszüntetni a másik gyógyszertárat. Holott tud­valevő, ilyenkor télen több a beteg, mint nyáron. Vagy ha ez elkerülhe­tetlen volt, akkor egy ideig­lenes gyógyszertárat kel­lett volna nyitni. Egy ilyen nagy városban, mint Békés, kevés egy gyógyszertár. Két apróság a buszon Sz. M. békéscsabai olvasónk ízt írja levelében, hogy eddig így tudta, hogy bérlettel a cözépső ajtón is felszállhat a Duszra. Néha az 5-ös és a i-os busz vezetője többször a nikrofonba is bemondta ezt. Srthető és helyes eljárás. Hi­szen ezzel csökkenteni lehet i gyakori tolongást. A napok­ban levélírónk a színház előtt ikart felszállni a járatra. A bérletesek a középső és hátsó íjtón igyekeztek felszállni. Az ellenőr a középső ajtónál állt és bérlettel senkit sem engedett fel. Olvasónk ezen megütközve kérdi, hogy he­lyesen intézkedett-e az ellen­őr vagy sem? Még egy apróság az ötösön : a busz vezetője az első ajtó­nál felirattal köszöntötte az utasokat. Boldog új évet kí­vánt minden kedves utasnak. Követendő figyelmesség. Jól­esett!. .. Kinek jár felár? Mész jár Jánosné békéscsa­bai olvasónk levelébe a Gyu­lai Húskombinát kereskedel­mi igazgatója válaszolt. A mennyiségi felár kiegészí­tését november 25-én pos­tázta a vállalat' levélírónk­nak. A késedelmet az admi­nisztráció okozta. Ez év el­sejétől az ilyen jellegű prob­lémák megszűnnek, mert az ügyvitelt egyszerűsítették, s a felárat már az átvételkor kifizetik. A mennyiségi fel­árat a 28/1976. (VIII. 15.) MÉM-ÁH rendelet szabá­lyozza. Az alapáron felül kilogrammonként egy forint mennyiségi felár illeti meg azt a kistermelőt, aki 20 sertést értékesít egy éven belül a vállalatnál. A meg­bízotton keresztül való érté­kesítés keretében azonban a termelők kilogrammonként 50 fillér felárat kapnak az átvételkor, függetlenül az értékesített mennyiségtől. Abban az esetben, ha a kis­termelő 20 sertést értékesít, a mennyiségi felárat egy fo­rintra egészíti ki a vállalat, s ezért kap a termelő utólag kilogrammonként 50 fillért JOGÁSZUNK válaszol Szerkesztői üzenetek T. M.-né Békéscsaba: Le­vele nyomán felkereste szer­kesztőségünket a békéscsa­bai Alkoholizmus Elleni Társadalmi Bizottság szer­vező titkára. Panaszával a társadalmi bizottság foglal­kozik és segítséget nyújt ön­nek és gyermekeinek. Piatkó László Békéscsaba: Átvételi elismervényének sorszámát juttasa el az Op­tikai, Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vál­lalathoz (Budapest V., Gu- szev u. 14.) Ellenkező eset­ben a vállalat panaszát nem tudja elintézni. Tóth Imre Békéscsaba: Közérdekű felvetésére a MÁV Szegedi Igazgatósága a következő választ küldte: A MÁV hivatalos menetrend­könyvét a Volán Tröszt vé­telezi közvetlenül a MÁV budapesti központi osztó szertárától és osztja szét vál- latai között. Ez vonatkozik az 1-es számú pótlékra is. Az utazási irodák a menet­rendi helyesbítéseket a Köz­lekedési Közlöny alapján ve­zetik át. A Hunyadi téren le­vő Volán irodában az 1-es számú pótlék hiánya nem a Volán és a MÁV közötti rossz információs csere kö­vetkezménye. A levél alap­ján a békéscsabai MÁV-ál- lomás az 1-es számú pótlé­kot a szükséges példány­számban elküldte a Volán­irodának. Bielik András Békéscsaba: Levélére a gyulai járásbíró­ság elnöke válaszait. A fi­zetési meghagyás a múlt év szeptember 6-án jogerőre emelkedett. Mivel végrehaj­tás elrendelése iránti kérel­met nem nyújtott be, az ira­tokat az előírásoknak meg­felelően irattárba helyezték. Ám így is megvan még a le­hetősége, hogy 300 forint illetékbélyeggel ellátott vég­rehajtási kérelmet nyújtson be ügyében. Zsíros Mihály Békés: Pa­naszát elküldtük a békési Városi Tanácshoz kivizsgá­lásra. Hamarosan érdemle­ges választ küldünk. Patronáló brigádok Borsi Istvánné a gyula­vári 3-as számú bölcsőde működéséről ír levelében. A bölcsődének sok segítséget nyújtanak a szocialista bri­gádok. így a Lenin Termelő- szövetkezet gépjavító, a ta­karékszövetkezet, a Lenin Termelőszövetkezet központi szocialista brigádja és a varroda dolgozói. Jelentős társadalmi munkát végeztek a dolgozók a közelmúltban. A nagyobb ünnepeken meg­látogatták a 'kicsinyeket, s különböző ajándékokkal is kedveskedtek nekik. Köszönet a segítségért . Kevermesen, a vakok és a gyöngénlátók megbízottjaként tevékenykedik özv. Szemenyei Lajosné. Gyakran előfordul, hogy megbízói ügyes-bajos dol­gait intézi más községekben, a járási székhelyen, de többször be kell utaznia a szövetség Bé­kés megyei szervezetéhez is. Hogy feladatát megfelelően el tudta látni a mült évben, ahhoz sok-sok segítséget nyújtott a kevermesi Lenin Termelőszövet­kezet. Rendszeresen biztosítottak járművet a részére, és más mó­don is támogatták munkáját. A napokban ezért a segítségért mondott köszönetét Vantara András, a Vakok és Gyöngénlá­tók Szövetsége Békés megyei szervezetének elnöke a termelő- szövetkezetnek. Miért utazik gyerekkel? Elkeseredett hangú leve­let küldött szerkesztőségünk­be Kiss Gyuláné sarkadi ol­vasónk. Hosszabb idő óta betegeskedik. December 21-én a gyulai kórházba uta­zott felülvizsgálatra. Két kiskorú gyermekét is ma­gával vitte, mivel a nagy­szülők dolgoznak és máshol nem tudta elhelyezni őket. Gyuláról délután a négy órakor induló busszal akart hazautazni Sarkadra. A Dü­rer Terem előtti megállónál várt a járatra. Legnagyobb megdöbbenésére a buszka­lauz nem engedte felszállni a gyerekekkel. Mikor emiatt méltatlankodni kezdett, a ka­lauztól a következő, valóban megdöbbentő választ kapta: „Sajnálom asszonyom, de ilyenkor minek utazik gyere­kekkel?” A busz elment, őt a két gyerekkel otthagyta a megállónál. Olvasónk két­ségbe esett. Hideg volt, fél­tette a gyerekeket, hogy megfáznak. Azt sem tudta, hogy mikor jön a következő busz, mert a táblán nem volt feltüntetve. Végül ki­állt az útra és megállított egy személygépkocsit. Az vitte Sarkadra. Számunkra is érthetetlen a kalauz eljárása. Tóth Mihály Békéscsaba: Foglalkoztatási betegség mi­att lett rokkant nyugdíjas. Jelentős kártérítési járadékot is megítélt a bíróság. A vál­lalat most viszont perújítási kérelmet nyújtott be, mert a korábbi eljárásban nem vet­ték figyelembe a nyugdíj két­százalékos emelését. Vajon ez elég indok a per újrafelvéte- léhez? Lehet-e kártérítési já­radékot csökkenteni a nyug­díj . évenkénti kétszázalékos emelésével ? A kártérítési járadék meg­állapításánál az elmaradt jö­vedelmet és kárt kell megté­ríteni. Ez az általános sza­bály. A kártérítés kiszámítá­sánál azonban le kell vonni azt az összeget, amelyet a dolgozó, vagy hozzátartozója a bekövetkezett egészségsére­lemre tekintettel társadalom- biztosítási szolgáltatásként kap. Eszerint a kártérítés összegét csökkenteni kell, a dolgozó részére folyósított teljes — tehát a kétszázalé­kos emelést is magába foglaló — nyugdíj összegével. így hát a kártérítés megállapításánál ezt is figyelembe kell venni. A kártérítési járadék megál­lapítása után viszont a nyug­díjak általános évenkénti emelése címén a járadék nem csökkenthető. Abban az eset­ben azonban, — a Legfelsőbb Bíróság 3/1975. számú Tanács- elnöki Értekezleti állásfogla­lása szerint — amikor több naptári évben esedékessé vált járadék megállapításáról van szó, az egyes naptári évek­ben folyósított teljes — tehát a kétszázalékos emelést is magába foglaló — nyugdíj- összegeket kell az elmaradt jövedelemből levonni. A mó­dosított kártérítési összeg megállapí tásánál ugyancsak a teljes, — tehát kétszázalékos nyugdíjemelést, illetve nyug­díjemeléseket magába foglaló nyugdíjösszeget kell kártérí­tést csökkentő tényezőként figyelembe venni. Ha koráb­ban a bíróság mindezt nem vette figyelembe, a per újra- felvételének valóban helye van. P. András Mezőkovácsháza: A munkakönyvét a vállalat nem tarthatja vissza a mun­kaviszony megszűnése esetén azért, mert a dolgozó tarto­zását nem rendezte. A tarto­zásokat a „Munkavállalói igazolási lap” elnevezésű űrlapra kell rávezetni. Ha a vállalat ezt az előírást meg­szegi, és a munkakönyv visz- szatartása miatt a dolgozónak kára származik — a kárt kö­teles megtéríteni. Többeknek: A napokban jelent meg a 40/1977. (XII.28.) PM rendelet, amely módosí­totta az ifjúsági betétek fel­tételeiről, valamint a fiatal házasoknak nyújtandó ked­vezményről szóló 33/1975. (IX. 27.) PM számú rendele­tet. A 30 éven aluli fiatal há­zasok tíz ezertől 30 ezer fo­rintig áruvásárlási kölcsönt vehetnek fel évi nyolc száza­lékos kamattal, melynek le­járati ideje három év. A köl­csön igénybevételekor áruvá­sárláshoz előtörlesztést nem kell fizetni. (Dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? Az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről Ha az önkéntes elvonókúra vagy gondozóintézeti, illetőleg kórházi kezelés nem jár eredménnyel, a bíróság el­rendelheti az alkoholista kö­telező intézeti gyógykezelését. A munkaterápiás alkoholel­vonó intézetben végrehajtan­dó gyógykezelés arra szolgál, hogy gyógyítsa az egyéb mó­don gyógyíthatatlan alkoho­listákat. A munkaterápiás intézetbe való beutalást bár­mely hatóság, továbbá az al­koholista házastársa, nagy­korú hozzátartozója kezde­ményezheti. Az eljárás díjta­lan. A beutalási javaslathoz viszont már orvosszakértői vélemény szükséges. Végső soron igazságügyi szakértők bírálják el, hogy indokolt-e az érintett személy munkate­rápiás alkoholelvonó keze­lése. Aki 18. életévét még nem töltötte be, illetőleg egyéb okból kórházi ápolásra van szüksége, nem kötelezhető in­tézeti gyógykezelésre. Mivel az erre a célra felállított munkaterápiás intézetben je­lenleg csak fizikai munkára van lehetőség, a beutalás szempontjából főleg olyan személyek jöhetnek szóba, akik fizikai munka végzésére alkalmasak. A gyógyítandó alkoholista életkorát is figye­lembe kell venni, mert pél­dául nyugdíjas korú vagy rokkant-nyugdíjas alkoholis­tával fizikai munkát végez­tetni nem lehet. A fertőző betegségben szenvedő, vagy elmebeteg alkoholista sem utalható be munkaterápiás intézetbe. Minderről, a szak­értő véleményét figyelembe véve az egészségügyi szerv dönt. Az eljárást az egészség- ügyi szerv javasolja, s az ügyész indítványozza. Mind­ezek alapján a lakóhely sze­rinti járás- vagy kerületi bí­róság határoz az intézeti gyógykezelésről. A járásbíró­ság soron kívül tárgyalja az indítványt. Ha az alkoholista a szabályszerű idézés ellenére sem jelent meg a kitűzött tárgyaláson, elővezettetheti. A bíróság meghallgatja az eljárás megindítását kezde­ményező szervet is. Az alko­holista hozzátarozója — ha ő volt a kezdeményező — nem tagadhatja meg a tanúvallo­mást. A bíróság végzéssel ha­tároz a beutalásról vagy a beutalási indítvány elutasítá­sáról. A bíróság a bevonulási végzést, az orvosszakértői vé­leményt és az alkoholista gyógykezeléséhez szükséges egyéb iratokat megküldi a munkaterápiás intézet veze­tőjének. (Ha beutalt felleb­bezett, a bíróság megkeresé­sére az illetékes tanács egész­ségügyi szakigazgatási szerve a másodfokú eljáráshoz szük­séges iratokat köteles a bíró­ság rendelkezésére bocsáta­ni.) Az intézet vezetője ez­után írásban felhívja a beu­taltat, hogy a kitűzött időben és helyen — elővezetés terhe mellett — jelenjék meg. A mulasztó beutaltat elővezetik. Az intézeti gyógykezelésnek három célja van: a beutalt meggyógyítása, munkára szoktatása, valamint szemé­lyiségének pozitív irányban való formálása. Az intézeti gyógykezelés idején a beutalt munkát végez, ezért tehát bért is kap. A munka végzé­sére, díjazására, a juttatások­ra, a dolgozók egészségének és testi épségének védelmére, valamint a munkavégzéssel összefüggő anyagi felelősség­re az általános munkajogi szabályok alkalmazandók. A beutalt munkadíjából termé­szetesen levonják az intézeti ellátás költségeit, a bíróilag megállapított tartásdíjat, a költőpénzt és a tartozásokat. Az intézeti gyógykezelés meg­szűnik, ha a gyógykezelés folytatása szükségtelen, vagy olyan körülmény merült fel, amely miatt az nem folytat­ható, továbbá, ha nem vár­ható eredmény a folytatásá­tól. Megszűnik az intézeti gyógykezelés akkor is, ha a gyógykezelés megkezdése óta már két év eltelt. Az intézeti gyógykezelés idején a beutalt munkaviszonya, illetőleg szö­vetkezeti tagsága szünetel. Ugyanakkor az intézetben töltött idő munkaviszonynak, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonynak számít. Nagyon fontos, hogy a beutalt fenn­tartsa és ápolja a családjával a kapcsolatot az intézeti gyógykezelés alatt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom